A Géniusz Könyváruház miskolci üzletében - a könyvespolcok tetején - Miskolc emblematikus épületeit láthatja a figyelmes szemlélő. Nézzük melyek ezek az épületek.

 

Fotó: minap.hu

 

A makettek a Géniusz Könyváruházban találhatók, amely Észak-Magyarország legnagyobb és legkiválóbb készlettel rendelkező könyváruháza. Kondás Vilmos tulajdonos több évtizedes tapasztalata, szakértelme garancia a minőségi szolgáltatásra. A cégvezető mindemellett nagy lokálpatrióta is, ezért gondolt arra, hogy a maketteket a könyvesboltban helyezi el.

 

Sokan a makettek kedvéért (is) látogatnak el a könyváruházba. A kép a egy városi sétán készült. Fotó: minap.hu

 

,,- A makettek nagy precizitással készültek, van köztük olyan, amelyre több mint ötszáz munkaórát kellett rászánnia a készítőjének. (...) – hangoztatta a tulajdonos."

(minap.hu - Miniatűr Miskolc avagy városnézés makettek között)

A készítője pedig Csizmadia Sándor, aki hobbi makettkészítő, nyugdíjas modellező művész. A 2000-es évek eleje óta foglalkozik makettezéssel, Miskolc majd' mindegyik emblematikus épületét elkészítette már. 

Nézzük sorban az épületeket, közben pedig pár mondatban beszéljünk is róluk azért.

 

Fotó: Serfőző Péter 

 

 

Tiszai pályaudvar

1857-ben kezdték el a miskolci vaspálya szakasz építését, ezzel kapcsolódott be városunk a hazai vasúti hálózatba. 1860-ban már akár Kassáig is utazhattunk, 1870-ben pedig a hatvani vonal is megnyílt. Miután átadták a Hatvan-Miskolc vonalat, nem kellett körbe, Debrecen felé kerülnie a vonattal Pestre utazóknak.

A pályaudvar főépülete 1901-ben épült Pfaff Ferenc tervei alapján, eklektikus, angol romantikus stílusban. Az utolsó nagy felújításon 2003-ban esett át. Érdekesség, hogy a nevét a Tiszavidéki Vaspálya Társulatról kapta. Miskolc szerette volna, ha a pályaudvar a város mellett épül fel, - valahol a mai Szinvapark környékén - a társaság azonban ingyen telket és építőanyagot kért cserébe. A város ebbe nem ment bele, ezért a társaság az akkori városhatáron kívülre - két kilométerre - építette a pályaudvart. Az ünnepélyes avatáson ezért Miskolcot hivatalosan nem is képviselte senki.

 

 

Fotó: Az avasi református templom Facebook oldala

 

 

Az avasi református templom 

Az templom a 234 méter magas, a város központjában lévő hegy, az Avas, vagy ahogy akkoriban hívták, a Szent György-hegyen található.

Először III. Béla névtelen jegyzője írta le városunk eredetét 1173-ban. Árpád vezér Bors atyjának, Bunger vezérnek adta e földet, a Tapolucca vizétől a Souyou vizéig, melyet Miscoucynak neveznek el. A tatárjárás idején pedig már jelentékeny város volt Miskolc. A legenda szerint a mongolok támadása idején ezen a vidéken is menekült királyunk az őt üldözők elől.

IV. Béla hű katonájának – megmentőjének, aki a lovát adta a királynak és ő maga megállt feltartani az ellenséget - Ernye bánnak adta Diósgyőr várát hálája jeleként. Az ő fia, István nádor építette az első miskolci kőtemplomot 1281-ben.

Ezt egy második tatár csapás pusztította el, 1285-ben. Ezután nem lehet tudni milyen állapotában állt az egyházi intézmény, az azonban biztosnak tűnik, hogy az 1380-as években átépítették román stílusban. Ekkor az eredeti objektum a talajszint alá került, majd bajor típusú gótikus stílusban az 1400-as évek utolsó harmadában jött létre a szép freskós katolikus templom. Egy feliratot is találtak 1926-ban az északi falon, 1489-es évszámmal, ebből arra a következtetésre jutottak, hogy a ma látható templom utolsó katolikus elődjét ekkor szentelték fel. 

1544-ben a budai Mehmet pasa csapatai felégették a várost. Éveken át üzengetett a pasa a miskolciaknak, hogy adózzanak neki. A város nem volt hajlandó, mert nem volt török fennhatóság alatt - és Buda messze volt, nem gondoltak, hogy "idáig leér a pasa keze" -, sajnos a törökök nem így gondolták. Ekkor vált használhatatlanná a Szent István és semmisült meg a Boldogasszony templom, utóbbi nem is épült újjá, csak a minoriták megjelenésekor a XVIII. század első évtizedeiben.

Az avasi objektum pusztulásáról kétféle történet maradt meg a miskolciak emlékezetében. Az egyik szerint a lakosok egy része bemenekült a templomba, a török felgyújtotta a bejáratot, a csonkatorony leégett és rádőlt az építményre, a boltozatot beszakítva. Más források szerint nem a hívek, hanem a város élelmiszerkészlete volt a templomban és miután kifosztották, felgyújtották és úgy történt a fent említett eset.

A tény (?) mindenesetre az, hogy 1544 és 1560(63) között romokban hevert az avasi egyházi intézmény. Újjáépítése a református liturgia szerint történt, jelenlegi formáját akkor nyerte el.

 

 

Fotó: boon.hu 

 

 

Miskolc ősi iskolája

Miskolc első iskolája a Papszeren jött létre. Az 1450 körüli években már biztosan áll az intézmény. 1453-ból okleveles említést találunk az iskolamesterről, Mihály rektorról. Az oktatás latin nyelven folyt. Valószínűleg a fölötte, a hegyen magasodó avasi templom egyik építészeti korszakában, vele egyszerre építették. Vannak olyan feltevések, miszerint az első iskola nem kőből épült, csak a 16. század elején építették át. 

1648-ban a borsodi kerületben a nagyobbak között emlegették a miskolciak scoláját. Ennek ellenére a sárospataki oktatási intézmény tagintézménye volt, tanárait, vezetőit a patakiak jelölték ki. 

1706-ban Rabutin felégettte városunkat, a Rákóczival folytatott jó viszony "hálájaként". Az avasi templomhoz és az iskolához viszont nem nyúlt. A pusztítás utáni első magisztrátusi gyűlést a scolában tartják. 

1790-ben Klír Vencel tervei alapján emeletet épített a tanoda öreg falaira, hét év múlva meg is kellett erősíteni több helyen, mert nem bírták a terhelést. Még ugyanebben az évben egy kőtáblát helyeztek el az oldalfalba latin szöveggel, melynek magyar fordítása így hangzott: 

,,A tudomány s nevelés szent célja előbbre vitelére épült föl s most már áldva viruljon e ház!" 

1853-ban a lyceum főgimnáziummá alakult, így nem kell Sárospatakra menni az elemit elvégzőknek továbbtanulás céljából. 

Az utolsó szárnyépítésre 1879-ben kerül sor, ekkor az iskolai könyvtár és a díszterem céljára épült rész kerül kivitelezésre. 

1881-ben az iskola vendége volt Ferenc József, Tisza Kálmán miniszterelnök társaságában, aki aztán a ,,látottak fölött megelégedését fejezte ki." 

A helyszűke az iskolában égetővé vált. 1899-ben adták át az új épületet a szomszédban, amely 150 000 aranykoronába került. Az építési költségeket valamelyest csökkentette, hogy a város múzeum céljára megvette a régi ingatlant.

1934-től véglegesen múzeumi célokra használták az ősi scola épületét. Napjainkban a Herman Ottó Múzeum képtárának ad otthont, felújításra vár, jelenleg nem látogatható.

 

 

 

  

Miskolci Nemzeti Színház

Először a Wesselényi Miklós pártfogása alatt álló Erdélyi Színjátszó Társaság tette tiszteletét városunkban, az 1800-as évek elején. A Korona szálló udvara volt szintén a helyszíne az 1815-ben, Pestről elüldözött színi társulat előadásának, Déryné vezetésével.

A városi és megyei vezetésben ekkor megszületett a gondolat, hogy a társulatot itt kellene tartani egy saját színjátszásra alkalmas helyszín kijelölésével, egy saját épület építésével. Ennek gondolatából 1815-ben lett valóság, amikor ezt Borsod vármegye közgyűlésén eldöntötték. A város a Pestet elhagyó Magyar Színjátszó ,,Theatralis" Társaságnak otthont ad Miskolcon, azért, hogy ,,a más Európai pallérozott Nemzetségek sorába" (Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. - 40. oldal) kerüljön.

1823-ban történelmi eseményre került sor városunkban, az első kőszínház épült a Nagyboldogasszony (ma Déryné) utcában. A mai Magyarország területén az első volt, de a kolozsvári két évvel megelőzte. 

,,A magyar művelődéstörténet jeles eseményén vehetett részt Miskolc lakossága, állandó kőszínházat avattak."

(Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. - 40. oldal)

Éder György vezetésével alakult meg a társulat, - a fent említett 1823-ban - Kisfaludy Károly: ,,A tatárok Magyarországon" című előadással avatták fel az új épületet. Érdekesség, hogy a színpadot átalakították, végleges formáját csak 1828-ban - Széchenyi István támogatásával - nyerte el, újabb avató következett, ezúttal a ,,A sevillai borbély"-t nézhette meg avatón a nagyérdemű. 

1843-ban Miskolcot szörnyű tűzvész pusztított, ami a színházunkat is felemésztette.

,,az ország tehetősebb lakosait részvényjegyzésre hívjuk fel a Miskolcon építendő Nemzeti Színház költségeinek összehozatalára."

(Dobrossy István: Miskolc írás ám és képekben 1. - 43. oldal)

A gyűjtés sikeres volt, a pénz összejött, az építész kiválasztásával viszont nem volt szerencséje Szemerének, Giuseppe Cassano - Cassanó József - nem állt a helyzet magaslatán. Az építkezés nagyon elhúzódott, 1857-re készült el, - akkor már nem volt kecmec, mert Ferenc József érkezett látogatóba - egy díszelőadással avatták fel ismét. Érdekesség, hogy az avatóra a császár nem ment el, egy tragikus esemény miatt, így István nádor képviselte őfelségét.

Ekkor kerül az épület felső szintjére - külön bejárattal - a Nemzeti Kaszinó és ekkortól használhatja hivatalosan ,,felsőbb engedelemmel" a Miskolci Nemzeti Színház nevet. 

A következő nagy átalakításig 1925-ig kellett várni - 1902-ben azért Stimm Lajos vezetésével kisebb korszerűsítési munkálatokra került sor a nézőtéren, ekkor épült ki például a zenekari árok -, amikor Vágó László tervei alapján renoválták. A belső térre koncentráltak, a klasszicista belsőt neobarokk stílusra alakították át. 400 új ülőhelyet alakítottak ki. Büfét és cukrászdát is nyitottak az épületben, mert addig szünetben a szomszédos Abbáziába járt át a közönség. 

A világháború után 1956-ban került sor átépítésre. Ekkor Bene László és ifj. Horváth Béla tervei alapján bővítették. Ruhatár került kialakításra mindkét oldalon, ekkor lett szimmetrikus az épület és az első forgószínpad is elkészült. 

Az eddigi utolsó felújításra a '90-es években került sor. Bodonyi Csaba, Horváth Zoltán és Hidasnémeti János belsőépítész tervei alapján. A belső tér teljesen megújult, színészlakások, irodaépület, színészbejáró és a Déryné udvar került kialakításra. Az udvarban szoborparkot létesítettek, többek között a névadó, Laborfalvi Róza, Latabár Endre szobraival. A megnyitón pedig Berthold Brechtől a ,,Kurázsi mama és gyermekei"-t játszották. 

Az utolsó átalakítással Közép-Európa legösszetettebb és legmodernebb komplexuma lett a miskolci. Összterülete több, mint tizenötezer négyzetméter. Ekkor nevezték el a főépületet Nagyszínháznak. Ezen kívül négy játékra alkalmas helyszín van jelenleg a komplexumban, a Csarnok, a Kamaraszínház, a Játékszín és a Nyári Színház. Helyet kapott még a tömbben egy Színháztörténeti és Színészmúzeum is. 

  

 

Fotó: szallas.hu

 

 

Városháza 

,,A miskolci városháza romantikus stílusban épült törzsépülete a Városház tér 8. szám alatt áll, de a későbbiekben hozzá csatolták a szomszédos, 10–12. szám alatti épületeket is. A 2010-es évek elején, az épületegyüttes komplex rekonstrukciója keretében a Hunyadi utca felőli oldalon új épületet húztak, azóta itt van a városháza főbejárata (Hunyadi János utca 2.)."

(Wikipédia - Városháza (Miskolc) szócikk)

Az első városháza a mostani helyén épült a 17. század közepén. 1782-től hivatalosan is Városháza néven említik. Az 1843-as nagy tűzvész komoly károkat okozott az épületben. 1868-ban Losonczi Farkas Károly volt az, aki egy teljesen új városháza építésébe kezdett, amely 1871-re készült el. A máig utolsó felújítás 2012-ben fejeződött be, ekkor Viszlai József tervei alapján egy teljesen új épületegyüttes került kivitelezésre.

 

 

Fotó: Wikipédia

 

 

A diósgyőr-vasgyári római katolikus templom

,,A diósgyőr-vasgyári római katolikus templom 1905 és 1908 között épült, a vasgyári kolóniára jellemző vörös tégla falazattal. (...)

Az építkezést 1905. március 28-án kezdték el, az alapkövet pedig szeptember 3-án tette le Szmrecsányi Lajos segédpüspök, az egri érsek jelenlétében. A keresztet majdnem pontosan két év múlva helyezték el a templomtornyon. A kőműves munkák vezetője Csorba Endre miskolci építőmester volt, az asztalos munkákat Petőfi Sándor és Bartók Ferenc végezték, a vasmunka Jankovics Béla, a bádogos munka Lettrich Jenő, az ácsmunka pedig Rosenthal Ferenc nevéhez fűződik. Mind a gyár munkásai voltak.

A külső és belső munkálatok befejezése után, 1908. október 11-én szentelte fel a kész templomot a segédpüspök. A templom ekkor még a diósgyőri plébánia külső káplánságaként működött, önálló plébániává 1913. július 1-jén vált. Első plébánosa Meyer Béla volt."

(Wikipédia - Diósgyőr-vasgyári római katolikus templom szócikk)

 

 

Fotó: Zólyomi Sándor

 

 

Diósgyőri vár fénykora

A vár fénykora Nagy Lajos királyunk uralkodásához (is) köthető, avagy innen eredeztethető. A Széchy család tulajdonában lévő várat (uradalmat) a lendvai uradalomra cserélte el. Lajos a Diósgyőri várat egy még nagyobb uradalom központjává tette, birtokait jelentősen megnövelve.

Ezekben az időkben európai politikai szálak futnak össze a Diósgyőri vár termeiben, egész Borsod megye gazdasági és kulturális téren is rengeteget lépett előre. Nemcsak a közvetlen uradalom, hanem Miskolc, Muhi, Mezőkövesd és Keresztes települése is fellendült ebben az időszakban minden értelemben. Természetesen a politikai okokon kívül a vidék szépsége, vadregényes hegyei-völgyei is meghódították Lajos király szívét, így ezután minden évben visszatért Diósgyőrbe élete végéig, kivéve ha háborús tevékenysége ebben gátolta. Így írt Diósgyőrről az akkori történetírók egyike, Fessler:

,,Ott a pisztrángban gazdag Szinva öntözte kellemetes völgyben, a sűrű tölgy- és bikkerdőnek közepette az ő áhitatos lelkületéhez méltó légkört talált, a túlvilági dolgok szemléletének szentelt hazai Pálos-rend remete magányában. Innen egy órányira Miskolc mellett állt a bencések tapolcai apátúrsága, mely akkortájt még istenfélő és tudós férfiakban bővelkedett volt. És másutt is fölhozza Mária királyleány atyjáról, hogy a diósgyőri völgyben, az őstölgyesek árnyékában, a hegyről lerohanó patak mellett, Szent Pál emelkedett remetéivel gyakori bölcs beszélgetésekbe mélyedt, elfeledkezve gondjairól, a földi méltóságról, a koronákról."

(Dr. Szendrei János: A Diósgyőri vár története, 16. oldal)

 

 

Fotó: Tóth György

 

 

Palotaszálló építése és átadása

A szálló tervei a húszas évek közepére készültek el, a terveket Lux Kálmán készítette. A Palotaszálló tervezője egy neoreneszánsz, Mátyás korabeli kastélyt álmodott a bükki dombokra, 46 méteres toronnyal a tetején. 

A szálló szerkezetének elkészültekor, úgynevezett Bokréta ünnepséget tartottak, amelyre illusztris társaságot hívtak meg. A miniszterelnök ugyan nem jött el, de a jelenlevő miniszterek támogatásukról biztosították a beruházást és az idegenforgalmi projektet. Még a Budapest-Miskolc-Lillafüred vasútvonal is szóba került az egyeztetések keretein belül.

,,Mint egykor a fáraók parancsára, hegyeket hordtak el, alagutakat fúrtak, sziklákat fejtettek, utat vágtak a hegység sziklabércein, patakokat helyeztek át újonnan kiszakított mederbe és építettek egy olyan monumentális palotát, ami nagyságra, szépségre és struktúrára nézve a királyi vár és az országház után első helyen áll az országban."

(Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7., 266. oldal)

Már a korabeli sajtó is a Bethlen-kormány legnagyobb, legmaradandóbb beruházását látta benne. 3,5 millió pengő. Elképesztő összeg volt ez akkoriban, ennyibe került a lillafüredi ékszerdoboz megépítése. A Speyer-kölcsönből volt pénz a kivitelezésére.

Az épület fő - északi - homlokzata a Hámori-tóra néz, a déli a lillafüredi völgyet pásztázza. 1929-re készen lett a nagy mű, az átadást azonban csak 1930. május elsejére tervezték Hortyra és Bethlenre is számítva. Az májusi átadás elmaradt, június 8-án, pünkösd vasárnap adták át a Palotaszállót.

 

 

Fotó Miskolci Ingatlan Magazin

 

 

Erzsébet fürdő

Az Erzsébet fürdő, ez a különleges, emblematikus épületünk már több mint 125 éve áll az Erzsébet téren.

„Miskolcon 1890–1892. években merült föl az eszméje a közönség körében egy közfürdő létesítésének, mivel az akkor meglévő fürdők egyáltalán nem feleltek meg a fejlődő igényeknek. Az első tervezetek rituális fürdővel kapcsolatban akarták megoldani a kérdést, később különválasztották, s egy modern fürdőre készítettek tervezetet, mely vállalkozásra a közönség körében megindított részvényjegyzések jó eredménnyel jártak.”

(Részlet az Erzsébet fürdő Rt. dokumentumaiból)

A fürdő 1892-93-ba

 A fürdő 1892-93-ban épült, Adler Károly tervei alapján. 1910-ben bővítették, átalakították, ekkor nyerte el ma is látható formáját.

,,Az 1974-75-ös években került sor a legnagyobb mérvű építészeti rekonstrukcióra. Lefedték a Szinva patakot, elbontották a fűtőház kéményét és épületeit. Az épületegyüttes Avas felőli déli és a Városház téri közpark felőli nyugati arculata szinte teljesen megváltozott. Városképi jelentőségéhez méltatlan üzemi-ipari külsőt öltött, mely által az épület, mint egységes építészeti együttes megszűnt. A Fürdő mai képe a fentiekben leírt rekonstrukció eredménye."

(erzsebetfurdo.hu - Az Erzsébet fürdő története)

1994-ben műszaki állapota miatt bezárták, 1996-ban kerül mai tulajdonosának kezébe. 2000-ben teljes szerkezeti felújításon esett át, és ekkor került a helyére az új üvegkupola, amely városunk egyik jelképe lett azóta.

2010-ben fejeződött be a teljes felújítása, az épület az eredeti funkcióját elveszítette. Jelenleg gyógyászati magánrendelők működnek benne.

 

 

Fotó: Serfőző Péter 

 

 

Nagyboldogasszony Minorita Plébániatemplom

Minoriták Kelemen Didák vezetésével a 18. század első évtizedeiben kerültek Miskolcra. A Római Katolikus egyháznak ekkor már közel 150 éve nem volt lelkipásztora a városban. 

A Minorita templom elődje, a Boldogságos szűz tiszteletére felszentelt templom az 1544-es török támadás során semmisült meg, romjai valahol a Deák Tér alatt találhatóak.

1729 szeptemberében láttak hozzá az új templom építéséhez és az alapkövét is ekkor tették le a főoltár mögötti falba. A terveket Giovanni Battista Carlone, Erdődy Gábor egri püspök építésze készítette, az anyagi javakat pedig Károlyi Sándor egykori kuruc generális, ekkor már császári tábornagy biztosította. 1736-ban szentelték fel, de teljesen nem volt még kész, egyes elemek és a tornyok még hiányoztak. 1743-ban a Minorita rendházat is elkezdték építeni. 1770-re lett kész az épületegyüttes a két toronnyal egyetemben. 

Az 1843-as tűzvész súlyosan megrongálta a templomot, a tűzvész erejére jellemző, hogy a harangok is megolvadtak a toronyban. A rekatolizáció során egyre nagyobb létszámú római katolikus hivő telepedett meg a városban, vagy tért vissza a református egyháztól. Ennek eredményeképpen ma már a római vallás a domináns városunkban.  

A Minorita épületegyüttes az egyik legszebb műemlékünk a városban, a Hősök tere emlékeivel karöltve.

 

 

Fotó: Wikipédia 

 

 

A Kazinczy utcai zsinagóga 

,,A miskolczi héber egyházközség elöljárósága a debreczeni lakos Vécsey Imre építész urat megbízza Miskolczon a Vöröshíd - ma Kazinczy utca - és Boldogasszony - ma Déryné - utczák közötti 2408 szám alatti háztelekre, az ezen szerződménykor csatolt 8 darab terv szerint felállítandó imaház általábani építésével." 

Az új imaház helyén egy 1795-ös dokumentum szerint már egy kisebb zsinagóga állt. Förster több újítást is eszközölt a templom tervezésekor, ami nem aratott osztatlan sikert az ortodoxok körében. A sátoraljaújhelyi rabbigyűlés ki is átkozota a a miskolci rabbit. Ennek hatására az imaházon átalakítást végeztek, de a szefárd zsidók nem békéltek meg, különválltak az egyházközségtől.

Az udvaron található egy 1926-ban állított első világháborús emlékmű, a Déryné utcáról nyíló kapualjnál pedig az 1944-ben elhurcolt zsidókra emlékező márványtáblák találhatóak. 2013-ban az állapotromlás miatt az épületet bezárták, jelenleg teljes felújítása zajlik. 

1901-ben egy másik zsinagóga is épült városunkban, a Palóczy utcában, amelyet 1963-ban lebontottak. A huszadik század elején Miskolc lakosságának 20%-a zsidó vallású volt, de a holokauszt alatt csaknem teljesen eltűntek. A Palóczy utcai épületet a vallási közösség nem is tudta fenntartani, ezért került lebontásra. Napjainkban a zsidó közösség úgy 500 főre tehető. A holokauszt áldozatainak emlékére az Arany János utcán - az egykori gettó helyén - és a Tiszai pályaudvaron emléktábla látható.

2017-től - 70 év után - újra van Miskolcnak főrabbija Markovics Zsolt személyében. 

 

 

Forrás: vonatka.hu 

 

 

Gömöri pályaudvar 

1898-1899-ben épült, Pfaff Ferenc tervei alapján, olasz neoreneszánsz stílusban. A kivitelezési munkákat egy kassai cég végezte Stilbinger József vezetésével. A századfordulón Miskolc egyik legszebb épületegyüttese volt. Jelentőségét növelte, a gömöri szénbányákkal való összeköttetése. 1989-ben műemlékké nyilvánították.

 

 

 

Fotó: Wikipédia

 

 

Bródy-palota

,,A Bródy-palota Miskolcon, a Széchenyi utca 107. szám alatt álló kétemeletes, reprezentatív épület. A már korábban meglévő épületeket Bródy Gyula és Weisz Mór tulajdonosok 1912-ben építtették össze egységes egésszé."

(Wikipédia - Bródy-palota szócikk)

Ebben az épületben található a Géniusz Könyváruház, ahol a makettek is megtalálóak.

 

 

Fotó: szallas.hu

 

 

 

 

Avasi kilátó(k) 

Már 1901-ben megvolt az óhaj a Borsodi Bükk Egylet részéről egy tűzoltó őrtorony - ami egyben idegenforgalmi látványosság is lett volna - létrehozására az Avas-tetőre. 

1906

Három kilátó épült eddig a legendás orom tetejére, az első 1906-ban Rákóczi Ferenc tiszteletére - hamvainak hazaszállításának apropóján - jött létre. A legfelső pontjára, az úgynevezett Horváth-tetőre épült. A ,,Rákóczi-torony" egy fából épült objektum volt, amelyet hamarosan le is bontottak.

1934

A második kilátónk - Szeghalmy Bálint tervei alapján épült, hivatalosan Rácz György-kilátótorony néven - 1934-ben épült és az 1956-os forradalom alatt semmisült meg, ellentmondásos körülmények között. Egyesek szerint a szovjetek, míg mások szerint a forradalmárok miatt égett le. Ha hasonlóságot fedezünk fel e torony és a Deszkatemplom között ne csodálkozzunk, hiszen a tervező hasonló stílusban építette mindkettőt, mivel tervezője volt mindkét létesítménynek. 

,,...a városban megforduló vendégeket mágikus erővel vonzza az Avasra a zöld zsindelyes fatorony, és azokat, akik vesznek maguknak annyi fáradságot, hogy megmásszák Miskolc országos hírű hegységét." 

Bár már ez a torony is Miskolc jelképévé vált, megítélése vegyes volt, egyesek idegennek találták, amely ,,elrontotta az avasi műemlékek összhatását."

1963

A harmadik ma ismert kilátó Hófer Miklós-Vörös György tervei alapján - a másik kettővel ellentétben - betonból készült. 1963. augusztus 20-án volt az avatása és ma is ott magasodik városunk felett a 72 méter magas építmény. Érdekesség, hogy a 60 méter feletti részben erős szélben akár 45 cm is lehet a "kilengése". Miskolc olyan emblematikus nevezetessége, amelyet a kontúrjaiból is felismer a város, vagy a megye lakossága.

 

 

 

Fotó: wikimedia.org 

 

Fotó: miskolc.varosom.hu

 

 

Sötétkapu

1771-ben épült boltozott kapu a középkori "Derékpiacz" és a Piacz utca közé. 1790-ben került rá az emeleti része. A 19. század elejétől nevezik Sötétkapunak, ellentétben Miskolc többi kapujával nem volt vámszedőhely, - bár a Meggyesalja kapu es a Fábián kapu sem volt az - mivel a belvárosban található. Városunk emblematikus épülete. Egy időben Mindszenti kapunak is nevezték. Miskolc középkori ''főutcája'', amely innen kezdődött, majd folytatódott a mai Kossuth utcán (Czikó utca). 

Dőry-kúria avagy Rákóczi-ház

Miskolc egyik legrégibb épülete a Dőry-kúria, avagy ismertebb nevén a Rákóczi-ház. Sokan megkérdőjelezik, hogy II. Rákóczi Ferenc valóban ebben a házban szállt meg a Miskolcon való látogatása(i) során. Ezért lett ugyanis a fejedelemről elnevezve az épület.

 A ,,várostörténetbe való hiteles tényként való beillesztésében" Komáromy József helytörténész 1972-es munkája játszott szerepet Dobrossy István szerint. Így ír róla:

,,Dőry Bálint kuriájának és a Dőry Ferenc-féle háznak nevezetes vendégei voltak 1704-ben és 1706-ban: Rákóczi Ferenc és kísérete, XIV. Lajos francia király követei, De Viard márki és Fierville lovag (=Louis Fierville le Herissy ezredes)" 

(Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10., 236. oldal)

Így folytatja az idézetet, amit egyébként én is felhasználtam a könyvemben:

„A városnak ebben az időben alig volt ötezer lakosa. Háza meg 8-900 körül. Csak az avasi templom, az akkor még földszintes scola, néhány nemesi kúria, meg Dőry Ferenc emeletes háza emelkedett ki a korábban épült házak között. ... Azt a házat, ahol Rákóczi megszállott, a város leggazdagabb nemese és tőzsére: Dőry Ferenc építtette 1650-1660 között. Ma is áll, egyik nevezetes történelmi emlékünk. Ez a «Rákóczi-ház», a Sötétkapu nyugati oldalán. Ma azonban csupán a felét őrizzük, mert a másik felét teljesen elbontották a Széchenyi utca 10. számú banképület felépítésekor (1909). Rákóczi ebben a házban szállott meg. Kísérete pedig: Bercsényi Miklós, Eszterházy Antal, Forgách Simon generálisok Vay Ádám udvari főkapitány házában szálltak meg." 

 (Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10., 236. okdal)

Rákóczi második - 1706. január 19. és február 19. közötti - itt-tartózkodását is úgy emlegeti, hogy az történelmi jelentőségű volt a ház "életében", noha Dobrossy szerint erre nincsen semmilyen bizonyíték. Ennek a cáfolatnak némileg azért ellentmond az is, hogy már Pfliegler J. Ferenc naplójában is Rákóczi-házként említi az épületet.

Dobrossy István azt is cáfolja, hogy egy bizonyos Dőry Bálint építette a házat - hiszen ilyen nevű leszármazottja nem is volt ennek az ágnak - és azt is, hogy emeletes lett volna a kúria abban az időben.

Azt viszont végül megerősíti, hogy a levéltári bizonyítékok hiánya ellenére is nagyon valószínű, hogy a fejedelem tényleg itt volt elszállásolva, ebben az épületben.

 

 

 Fotó: Petró László

 

 

A Deszkatemplom

Az első templomról a domb oldalában hiteles adatunk nincsen, sem az építéséről, sem a felszenteléséről. Valószínűleg először a temetőt hozták létre - a Nagyboldogasszony templom és temető pusztulása miatt -, később igény lehetett egy imahelyre a területén. A keletkezést illetően némi támpontot - illetve egész pontos támpontot ad, persze, ha az elmondottak megfelelnek a valóságnak - Bató István elmondása, miszerint 1637. szeptember 13-án volt az avató ünnepség.

,,Hogy a templom 1637-ben épült, szüleiktől, ők ismét szüleiktől, azok pedig Négyesi Szepessy István főgondnoktól hallották."

(Dobrossy István - Balogh Judit: Fából és deszkából - A miskolci Deszkatemplom, Olajos Csaba: A tetemvári deszkatemplomok, 185.)

Az első biztos forrásunk a város jegyzőkönyvéből való, egy 1698-as bejegyzés az évkönyvből:

,,Ebben az esztendőben zsindelyeztették meg a Külső Temetőben lévő Isteni szolgálatra rendeltetett helyet."

(B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a 1. k. 55.)

Gyaníthatóan ez is fatemplom volt már és mivel a tetejét zsindelyeztették, lehetséges, hogy a fenti dátum helytálló. 

Vajon ki nevezte először Deszkatemplomnak a Deszkatemplomot? Ezt valószínűleg soha nem fogjuk megtudni, arra viszont talán van válaszunk, hogy mikortól hívják így a városképet meghatározó emblematikus épületünket.

,,Figyelemre méltó, hogy a templomot, úgy amint van, a deákok karjával együtt, helybeli molnárok és ácsok építették fel. Elhasználták az oszlopokon és az ezeket tartó sínvasakon kívül 117 deszkát az oldalfalak kiképzéséhez s a "deszka templom" elnevezés valószínűleg innen ered."

(Reggeli Hírlap - 1931. október 31.) 

 

 

Fotó: Wikivand 

 

 

Singer-palota

,,A Singer-palota Miskolcon, a Széchenyi utca és a Király utca délkeleti sarkán áll, a „Tulipán-tömb” meghatározó épülete (Széchenyi utca 90.). 1908 és 1910 között épült."

(Wikipédia - Singer-palota szócikk)

 

 

Fotó: HDave

 

 

Földes Ferenc Gimnázium

1953-ban a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács egyesített két nagy múltú intézményt - a Lévay József Gimnáziumot és a Fráter György Gimnáziumot - Földes Ferenc Gimnázium néven, és a Fráter György Gimnázium Hősök terén lévő épületében helyezte el az iskolát. Azóta is Földes nevét viseli, leszámítva az 1956-os forradalom idejét, amikor rövid ideig Széchenyi István nevét viselte. A rendszerváltás óta igen gyakran felmerül az iskola nevének megváltoztatása különféle, az iskolától független szervezetek részéről. Miskolc egyik legjobb iskolája, országosan is elismert. 

 

 

Források:

 

minap.hu - Miniatűr Miskolc avagy városnézés makettek között

rekordok.blog.hu - Papírból készített épület-malettek rekordja

Wikipédia - Városháza (Miskolc) szócikk, A diósgyőr-vasgyári római katolikus templom szócikk, Bródy-palota szócikk, Singer-palota szócikk

miskolciszemelvenyek.blog.hu - Tíz történelmi érdekesség Miskolcról (6. rész) - Dőry-kúria vagy Rákóczi-ház? - a Dőryek és Rákóczi Miskolcon - Tíz érdekesség az avasi templom történetéből - Gömöri-pályaudvar - A Kazinczy utcai zsinagóga - Tiszai pályaudvar - Tíz érdekesség a Diósgyőri vár történetéből - Tíz érdekesség a Deszkatemplom történetéből - Földes Ferenc Gimnázium

erzsebetfurdo.hu