Három csodahely Miskolc belvárosában
2022. augusztus 04. írta: Reiman Zoltán

Három csodahely Miskolc belvárosában

Ezúttal három különleges helyet szeretnék bemutatni nektek Miskolc belvárosában, amely látványos, és talán nap mint nap találkozunk vele, de mégsem ismerjük igazán a történetét.

 

img_20220428_215501.jpg

 

Jézus-kútja 

Sokan, még a miskolciak közül sem ismerik a kutat, pedig a város szívétől néhány percre található. Története több évszázados, csak pár évtizedig volt elhanyagolva, mégis majdnem a feledés homályába ment. A kútról számos legenda él a régi miskolciak emlékezetében.

 

23-04-01-jezus_kutja_1_2.jpeg

 

Jézus kútját első írásos említésekor városi tájékozódási pontként emlegetik. A Jézus kútjánál, Jézus kútja mellett-fölött. 1670-ben, 1680-ban és 1702-ben találkozunk először említésével. Valószínűleg 16-17. századi, vagy korábbi keletkezésű. 1702-ben a kútnál és a kút környékén 558 pincét írták össze. 

A 18. században előbb városi, majd uradalmi tulajdonban lévő kocsma üzemelt mellette. 1745-ben, 1767-ben, 1775-ben is említik. 1832-ben az uradalmi összeírásnál azonban már nem, viszont a kutat igen. 

Vizét még a 20. században is gyógyító erejűnek tartották. A mai számozás szerinti helye a Toronyalja utca 79. szám előtt az Avas oldalában található. 

 

jezus_kutja_avasalja_ks_1_1.jpg

 

Annyira népszerű volt a kút, hogy próbálták hitelét rontani, mégpedig azzal, hogy vize a temető felől jön és a sírok között szivárog. Ennek ellenére továbbra is mindenki boldogan itta azt.

Több legenda is fűződik a helyhez, íme néhány:

- A beteg embernek 13 pohárral kellett innia belőle mire meggyógyult,

- egyszer egy gyógyulásra vágyó férfi felesége ment a korsójával a kúthoz, a víz pirossá vált a korsó töltése alatt és az illata is olyan lett, mint a véré. A beteg meggyógyult és így terjedt a híre, hogy Jézus vére gyógyította meg. A legenda magyarázói szerint a kút vörös vize a fölötte levő borospince lyukas hordójából eredeztethető.

- Jézus vándorlásai során az Avas hegy alatt megpihenvén botját a hegy oldalába szúrta, ezen a helyen forrás fakadt, azóta hívják Jézus kútjának. 

- Egy másik verzió szerint Jézus - szintén a vándorlásai során - ivott belőle és megáldotta azt.

A kilencvenes évek közepén, nem tudni kinek az ötlete alapján, de a kút teljes körű felújításon esett át.

 

avasaljajezuskutja_1.jpg

 Jézus kútja a múlt század elején még a kis épülettel együtt volt látható

 

Hallgassuk meg Krisztik Pál tervező szavait:

,,Annyi biztos, hogy amikor körülnéztünk a feltételezett helyszínen, a kút helyett romhalmazt, szeméthegyeket találtunk. A fák, az évszázados gesztenyefák helyéből, elrendezéséből következtettünk rá, hol is buzgott egykor az időközben elapadt forrás. De az a fő, hogy megtaláltuk, feltártuk a maradványokat és a hajdani dísztelen épület helyén elkészülhetett terveim alapján a kút, úgy ahogy most látható."

(Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7., 129.)

1996. augusztus 11-én avatták, szentelték fel az új kutat. A régi forrás, ahogy olvashattunk, elapadt, ezért vezetékes víz folyik a kútból manapság. Illetve folyna, ha működne. 

 

Az avasi templom és temető

Egészen különleges hely az Avas oldalában a templom és a temető. Mindkettő egyidős Miskolc városával, hiszen a temető valószínűleg a kezdetektől megvan, akárcsak a templom, bár, nem pontosan abban a formában.

 

6_5_1_1.jpg

 

A templom

Az első templom Árpád-kori kis épület volt. Erre épült bővítve a román stílusú építmény 1380 körül, a mai csonka toronnyal. Ekkor az eredeti objektum a talajszint alá került, majd bajor típusú gótikus stílusban az 1400-as évek utolsó harmadában jött létre a szép freskós katolikus templom.

1544-ben a budai pasa csapatai felégették a várost. Miskolc nem volt hajlandó adózni, mert nem volt török fennhatóság alatt, sajnos a törökök nem így gondolták. Ekkor semmisült meg az avasi templom.

 

1_png_2.jpg

 

Az avasi objektum pusztulásáról kétféle történet maradt meg a miskolciak emlékezetében. Az egyik szerint a lakosok egy része bemenekült a templomba, a török felgyújtotta a bejáratot, a csonkatorony leégett és rádőlt az építményre, a boltozatot beszakítva. Más források szerint nem a hívek, hanem a város élelmiszerkészlete volt a templomban és miután kifosztották, felgyújtották és úgy történt a fent említett eset. A tény (?) az, hogy 1544 és 1560(63) között romokban hevert.

1563-tól a református egyház birtokolta a templomot és annak javadalmait. Ők voltak, akik a romokban heverő templomot újjáépítették. A régi torony soha nem került felújításra, helyette egy harangtornyot alakítottak ki mellette. 

 

1_13_2.jpg

A különálló harangtorony

 

A temető 

A város legrégebbi fennmaradt temetője, gyönyörű környezetben varázslatos látványt nyújt(hatna). 17-18 századi sírok a legrégebbek, amik fennmaradtak, a többi sír nagyrészt az 1800-as évekből való. Az egyik legrégebbi sír Adolf Joost sírja, aki 1828-ban a miskolci cukrászipar megalapítója volt. 

 

img_20220625_151653.jpg

 

Figyelemre méltó síremlékek:

 

- Szatmáry Paksi József püspök

- Bay István és családja

- Soltész Nagy Kálmán

- Bornemissza Kováts János

- Dobos Sámuel

- Latabár család

- Palóczy László

- Szemere Bertalan

 

img_20220625_152006.jpg

 

A temetőbe még manapság is temetnek. Érdekesség, hogy a '70-es években még lakótelep építése (!!!) is felmerült ezen a területen. A bejáratnál lévő térkép alapján sem egyszerű tájékozódni, ha esetleg nem találnánk a listán szereplő védett sírt, ne csodálkozzunk...

 

A város legszebb tere - az Erzsébet tér

Az Erzsébet tér a város közepén található, amely különleges módon létrejött helye Miskolcnak. Sok érdekesség és különleges épület vár felfedezésre, nézzük meg együtt!

A nagy miskolci árvíz - 1878 - után olyan rendelkezések születtek a városban, miszerint Miskolc belvárosi malmait le kell bontani. Ezen a helyen működött az úgynevezett Papmalom, amely hosszú-hosszú évszázadokon át végezte munkáját a város közepén, ám akkor elbontásra ítéltetett.

 

27500767_760439247479993_3575133458446502889_o_1.jpg

 

Mindezen rendeletek ellenére a Papmalomnak a Szinva még 1890-ben is szorgosan forgatta kerekét. Csak 1891-ben került sor lebontására, amely után egy szép teret nyert városunk a helyén. Ettől az évtől kezdődően a városi közgyűlés már hivatalosan is Papmalom-térré nyilvánította a területet. A későbbiek folyamán először Fürdő, Erzsébet, Szabadság, majd ismét Erzsébet tér néven ismerjük.

Érdekesség, hogy amikor 1893-ban a régi Korona szállót elbontották, komolyan felmerült annak a gondolata, hogy nem építenek újat, hanem egy teret alakítanak ki a helyén és összekötik az Erzsébet térrel. Aztán 1894-ben mégis felépült az új Korona szálló.

1913/14-re, a tér 20. évfordulójára szépen "kipofozták". Burkolatot, gyepszegélyt, csatornákat és vízvezetéket, világítást, szökőkutat kapott. Ezek után az arculata gyakorlatilag máig megmaradt, nem változott a majd' 130 év alatt. Az elmúlt száz évben semmit nem vesztett fényéből, ugyanolyan szép és méltóságteljes, mint létrejöttekor elképzelték a tervezői. 

 

17553560_497568223700343_1471005709683809868_n_2.jpg

 

2010-ben a hetvenes években elrejtett Szinvát újra kibontották, igy a tér mellett a patak látványát ismét élvezhetik az arra járók.

A Kossuth-szobor előtt egy kedves kis szökőkút üzemel, mögötte pedig egy napórát is láthat a figyelmes szemlélő. És, ha már figyelmes valaki, azt el kell mondanom találhatunk még a lámpák alján az "átkosból" származó Miskolc címert. 

 

img_20190130_013256_1.jpg

 

Az Erzsébet fürdő 

Ahogy a Papmalom elbontásra került, máris megvolt a terv helyének rendezésére, beépítésére: egy városi fürdőt kell építeni, nem is lehet kérdés! 1892-ben kezdték el az építkezést, és egy évvel később már ott magasodott városunk egyik jelképe.

A fürdő egyébként Adler Károly tervei alapján épült, és 1994-ig működött. 2004-ben került rá az új, immár üvegből készült kupola. Jelenleg gyógyászati magánrendelők működnek benne, az uszoda részét lebontották.

 

miskolc_erzsebetter5_1.jpg

A Diószeghy-ház. Forrás: Wikipédia 

 

Diószeghy-ház

Ez a ház a fürdővel szemben, vele egyidőben épült. Különlegességét az adja, hogy egy mérnöki tévedés miatt nem párhuzamos a fürdő épületével. Az építtető Diószeghy György főjegyző volt. Jelenleg - egyebek mellett - a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei ügyvédi kamara működik benne.

 

A Miskolci Akadémiai Bizottság épülete

1896-ban épült a Kereskedelmi és Iparkamara épületeként, Könyöki Károly és Tamási József építészek tervei alapján. 1896-1948 között székelt benne a Kamara, az államosítás után a megyei könyvtárnak adott helyet. 1973-ban az új könyvtárépület elkészült, így a Herman Ottó Múzeum igazgatósága foglalta el helyét az épületben, majd teljes átalakítást követően, 1983-tól a Bizottság székháza a mai napig. A külső része a francia, a belső része az olasz reneszánsz hangulatát idézi. Érdekesség, hogy a külső homlokzaton lévő Monarchiás címer el van rontva, Dalmácia és Horvátország címere fel lett cserélve, a Nagy-Magyarország címer felső része bal és jobb oldalán.

 

Pataky-Argay-ház 

Az Akadémia Bizottság épülete mellett álla Pataki-Argay-ház, amely ugyan védelem alatt áll, de mégis elég romos állapotban van. 1894-ben, Pataky Sándor, városunk egykori rendőrkapitánya építtette.

 

img_20190130_012608_1.jpg

Az Arany Szarvas gyönyörű berendezése. Forrás: Dobrossy István - Barna György: Miskolc belvárosa - házak, emberek, történetek 

 

Arany Szarvas Gyógyszertár 

Az Arany Szarvas ma már nem üzemel: műemlék-patika. Egyike volt Miskolc első két gyógyszertárának, alapítója, Dr. Trangus Illés egri gyógyszerész 1762-ben kezdte meg a működést. A város megengedte, hogy „nem mézzel, hanem nádmézzel csinált reggeli italokat, vagyis rosalist" is árulhasson. A gyógyszertárat a mai Kossuth utca 7. szám alatt, a lakóházában rendezte be, és csak később, 1793-ban került a Széchenyi út 17. alá, ahol teázó is üzemelt az apotékában – ahogyan minderről Dobrossy István várostörténeti monográfiájában olvashatunk.

A gyógyszertár a XIX. század első felében a Széchenyi út 8. szám alá költözött. A mai helyére, az Erzsébet tér 2. szám alá pedig 1897 áprilisában került. Ez a ház 1812-ben épült, majd 1896-1898 között Adler Károly tervei alapján bővítették, második emeletet húztak rá. Az épületet Soltész Nagy Kálmán polgármester vásárolta meg abból a célból, hogy a mindenkori városvezető lakhelye legyen a felső szinten. Ez a terve azonban nem valósult meg.

 

img_20181116_194652_1_1.jpg

Kossuth szobrának avatása 1898-ban Miskolcon. Forrás: Szendrei János: Miskolc története és egyetemes helyirata IV., 306. oldal

 

Kossuth-szobor

1879-ben a Habsburgok olyan törvényt hoztak - kifejezetten Kossuth miatt - amely tíz év elteltével megfosztja az egykori kormányzót állampolgárságától. Erre válaszul a magyar városok sorra díszpolgárukká választották. Jelesül Miskolc is, ahol városunk első díszpolgára lett 1886-ban.

Mindössze kétszer járt nálunk, mégis Magyarország első köztéri egész alakos szobra városunkban állíttatott fel. Róna József alkotása, melyet 1898-ban avattak, pünkösd hétfőjén, a szabadságharc 50. évfordulójának alkalmából.

Az avató ünnepségen tiszteletét tette az egykori kormányzó húga, Ruttkayné Kossuth Lujza, fia, Kossuth Ferenc, továbbá Herman Ottó. A jelenlévők között volt Szemere Bertalan fia, Attila és Lévay József is. 

 

Források:

 

miskolciszemelvenyek.blog.hu - Csodatévő kút a város szívében - A város legszebb tere - az Erzsébet tér - Az Avasi református templom különleges története

Nagy István: Forrás az Avas alján

Szojka Ágnes cikkgyűjteménye

Dobrossy István: Miskolc a Millecentenárium évében 1.

Reggeli Hírlap

hellomiskolc.blog.hu

Miskolc története című könyv I-V.

Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1-10.

Marjalaki Kiss Lajos: Az Avasi Templom építése

Gyulai Éva: Az Avasi Templom 16. századi sírkövei

Szendrei János: Miskolcz város története és egyetemes helyirata 1-5.

Megay Géza: Az avasi református templom

Novotny Gyula: Az Avasi Templom

Kovács László: Adatok a miskolci avasi templom építéséhez

Bodó Sándor: Adatok a miskolci avasi templom kápolnáihoz

Wikipédia - Erzsébet tér szócikk, Arany Szarvas Gyógyszertár szócikk

Levéltári Évkönyv 8. - Tóth Péter: Borovszky Samu megyetörténete 1711 után (Miskolc, 1997, dr. Dobrossy István)

Dobrossy István - Barna György: Miskolc belvárosa - házak, emberek, történetek

miskolc.varosom.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr6417880521

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2022.08.04. 17:45:06

Újabb sok-sok érdekes infó, köszönöm!

Én idáig talán az összes forrásból, ahol ki volt írva, hogy 'nem ivóvíz ' mindig ittam.

Reiman Zoltán 2022.08.06. 07:47:09

Köszönöm szépen a sok kommentet tőled!
süti beállítások módosítása