Emlékszem arra, hogy öt évvel ezelőtt, amikor Veres Pál elindult a választáson, Szántó István - független újságíró - készített vele egy nagyon jól sikerült interjút, mint civil a civillel. Ezen felbuzdulva kerestem meg Tóth-Szántai Józsefet, a Pont Mi Lokálpatrióta Egyesület polgármesterjelöltjét, és kértem tőle egy beszélgetést. Nagyon örültem, amikor elfogadta a felkérésem.
Vízválasztó választás lesz az idei - de mindig ezt szoktuk mondani. Érzésem szerint ezúttal irányt is mutatunk majd a városnak, mert eldől, hogy Debrecen vagy Salgótarján lesz a mérvadó. (Elnézést kérek a salgótarjáni lakosoktól.) Nagyon jó lenne, ha a hajdúsági város felé fordulnánk és az ő példájukat tartanánk szem előtt.
Tóth-Szántai József minden kérdésemre válaszolt, nem volt olyan témakör, melyet ne érinthettem volna.
- Látom, hogy van nálad egy sor statisztika, kimutatás. Milyen statisztikák ezek?
- Mindig az a legnagyobb kérdés, ha valamit jól akarunk vezetni, akár egy vállalkozásról, akár egy városról van szó: van-e ehhez forrás. Az interjú kapcsán ehhez hoztam a pontos számokat. A mostani városvezetés ugyanis folyamatosan arról beszél, hogy Miskolcnak milyen komoly elvonásai voltak az elmúlt időszakban. Ezért nincs pénz normális tömegközlekedésre, ezért nem tiszták a közterek, ezért szüntették meg többek között a sheriff rendszert, a lovas és a kutyás járőröket, a mezőőröket, és ezért nem adnak megfelelő támogatást a polgárőröknek sem. Az egész történet erre van felfűzve.
- Ez nem igaz? Lenne elegendő forrás ezek támogatására?
- Egy város vezetése arról szól, mik azok az ügyek, amik mellé politikai akaratot rendelünk. De nézzük a számokat, mert azok nem hazudnak. Fogadjunk el egzaktnak, Miskolc város költségvetését. Ez a költségvetés a polgármester úr által beterjesztett és a város képviselőtestületének többségével elfogadott pénzügyi terv. Nyilvános adatok, bárki számára hozzáférhetőek. Ha megnézzük ezt a költségvetést, minden kérdésre, amit fel fogsz tenni, ebben van a válasz. És, ha megnézzük ezt a költségvetést, akkor egy teljesen eltérő történetet látunk, mint amit a jelenlegi városvezetés kommunikál Miskolcon. A tömegközlekedés az egyetlen olyan terület, ahol én is azt mondom, hogy jelentősebb kormányzati segítségre lenne szükség, de akár saját erőből is lényegesen jobb lehetne a miskolci tömegközlekedés, mint most. A számokból az látszik, hogy Miskolc városának az elmúlt évei egyáltalán nem voltak annyira drámaiak és tragikusak, mint azt a jelenlegi vezetők állítják.
- A jelenlegi városvezetés a kezdetektől azt hangsúlyozta, hogy semmire nincs pénz, a kormányzati elvonások ellehetetlenítik Miskolc működését.
- Újra szeretném hangsúlyozni, Miskolc város költségvetéséről van szó. Az első és a leglényegesebb a város iparűzési adóbevétele, amely 43 százalékkal nőtt 2019 és 2023 között, a 2024-es költségvetésben ez 55 százalékos növekedést mutat. Nem tudok még egy magyar várost ahol ekkora mértékű lett volna a növekedés. Számokra lebontva ez a következőképpen néz ki: 2020-ban, 10,9 milliárd volt az iparűzési adó, 2023-ban 16,8 milliárd forint és a 2024-re a tervezett 18,3 milliárd forint. Ezen felül Miskolc mindig többet kapott vissza a Magyar Kormánytól, 2021-ben és 2022-ben működési támogatásban, mint amit pl. Szolidaritási hozzájárulásként befizetett. Több mint egy milliárd forinttal többet évente! Az állami támogatások 60%-al nőttek és 30 milliárd forint beruházási támogatás érkezett Miskolcra! Még egy számot engedj meg és a kedves olvasókat sem akarom untatni, de ez is rettenetesen fontos, mivel Miskolc jelenlegi vezetői évről-évre értékesítik a város vagyonát. Eddig 6,8 milliárd forintnyi vagyon értékesítés került betervezésre 2023-ig és erre az évre további 1,2 milliárd forint várható. Ha ezeket a számokat összeadjuk, akkor szerintem kicsit más kép bontakozik ki ebből, mint amit a város kommunikál.
Tóth-Szántai József (1970-)
Lokálpatrióta, újságíró, rádiós műsorvezető, a helyi kereskedelmi rádiózás egyik úttörője.
Születésétől kezdve miskolci. Általános iskolai tanulmányait a Nagyváthy János Általános Iskolában végezte, majd a Bláthy Ottó Szakközépiskola következett. Tanítóképzőt végzett Esztergomban, tanárképzőt Nyíregyházán, egyetemi diplomát pedig itt, a Miskolci Egyetemen. Mindig munka mellett tanult. Végtelenül büszke arra, hogy 1988. augusztusától kezdődően folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik.
Iszonyúan szerencsésnek tartja magát azért, mert a rendszerváltás utolsó két évét megélhetette, ami nagyon izgalmas volt. Nagyon izgalmas volt az életének az a 30 éve is, amit rádiósként töltött, 1994-től egészen 2024-ig.
Ott volt akkor is, amikor megszületett a Kocsonyafesztivál. A Vendégségben Miskolcon programsorozat kapcsán nagyon jó embereket ismert meg, el tudott beszélgetni mindenféle politikai szimpátiától függetlenül Vágó Istvánnal, Alföldi Róberttel, Presser Gáborral. Rózsa Edit és Fedor Vilmos munkája mára megtérült és ebből nőtt ki az a csoda, amit ma Kocsonyafesztiválnak hívnak.
- Ez óriási növekedés, ez nagyon sok tíz milliárd forint.
- Az állami támogatások és a kivetett adók 2020 és 2023 között közel 170 milliárd forint bevételt jelentettek Miskolcnak és ebben az összegben nincsenek benne a saját működési bevételek és egyéb kiegészítő támogatások. Éreznek-e ebből valamit a Miskolciak? Többet járnak-e a buszok és a villamosok, biztonságosabb, rendezettebb-e a város? Mi miskolciak ennek az ellenkezőjét tapasztaljuk. Értem én, hogy az elvégzett munka helyett könnyebb folyamatosan panaszkodni, de a számok egészen mást mutatnak. A Miskolciak félre lettek vezetve, az elmúlt években. Ilyenkor felteszi magában az ember azt a kérdést: biztos, hogy ezek a pénzek jól vannak elosztva ebben a városban? Kicsit lazábban fogalmazva azt is kérdezhetnénk: Uraim, hol a pénz?
- Igen, ezt évek óta nagyon sokan így érezzük. És még egy adat, egy kis kiegészítés talán. A közelmúltban a Miskolc utcáin platform is megszellőztette és a statisztikáid szintén ezt igazolják, hogy a városvezetés minden évben a valaha volt legmagasabb költségvetéssel dolgozik. Ezek az adatok ugyanúgy nyilvánosak. A legnagyobb problémája Miskolcnak jelenleg a tömegközlekedés. Mennyire ismered az MVK Zrt. jelenlegi állapotát?
- Néhány hete találkoztam az MVK Zrt. három szakszervezetével és a liga szakszervezetével. Ez a hír, vagy ez a poszt óriási feszültséget generált a saját Facebook oldalamon, rengeteg hozzászólás érkezett. Nagyon "karcosan" indult a beszélgetés a szakszervezeti vezetőkkel is, egészen addig, amíg el nem mondtam nekik a fenti számokat. Attól a ponttól kezdődően megnyíltak és elkezdtünk lehetőség szerint a megoldásokról beszélni. Az MVK Zrt. három nagy problémával küszködik a szakszervezeti vezetők szerint. El kell hinnünk nekik, amit mondanak, hiszen azokból az emberekből állnak, akik a vállukon viszik ezt a céget. Buszsofőrökről beszélünk, vagy olyan emberekről, akik szervizelik a lerobbant buszokat és villamosokat.
- Melyik ez a három probléma?
- Az egyik az elvándorlás. Elmennek a régi sofőrök és egyre kevesebb a fiatal. A másik a gépjárműpark műszaki állapota, a harmadik pedig bármennyire furcsának tűnik: az új menetrendi rendszer. A menetrendet már nem az MVK Zrt. állítja össze, hanem Miskolc önkormányzatán belül egy úgynevezett Közlekedésszervező Osztály. Ez a menetrend gyakorlatilag meghatározza a város életét, mert az, hogy mennek a buszok és a villamosok és milyen csatlakozások vannak, a legfontosabb egy város és az ott élők életében. Eszerint tudjuk beosztani az életünket, de azoknak az embereknek az életét is meghatározza, akik a cégnél dolgoznak. Ha kevesebb a sofőr, márpedig kevesebb a sofőr az MVK-nál, és rosszabbak a gépjárművek, melyekkel a miskolci utasokat el kell szállítani, és ehhez hozzáteszünk egy rossz menetrendet - amit olyanok készítenek el, akik nem értenek hozzá -, abból csak káosz lehet.
- Hogyhogy nem értenek hozzá?
- Egy példa, amit a sofőrök meséltek nekem. Az elektromos buszok fordáját úgy készítették el - a forda az, ami mutatja a forgását az adott gépjárműnek a napi műszak alatt -, hogy elfelejtették a négy óra töltési időt. Az elektromos buszok menetidejében nem szerepelt ezek töltési ideje. Ezeket az autóbuszokat nem lehet gyorstölteni. A négy óra, az négy óra. A folyamatos pénzhiányra való hivatkozás itt sem lehet hivatkozási alap, mert ennek a Közlekedésszervező Osztálynak a működése több tízmillió forintba kerül a miskolciaknak. Az a menetrend, amit ők készítenek, nem jó. És ezt Mi mondjuk miskolciak, az utazók és a cég dolgozói.
- Valóban, a buszok gyakran késnek, teljes szervezetlenség tapasztalható az MVK Zrt. háza táján. A Covid idején is tömött buszok közlekedtek. Egy példát mondok én is. Az egyik menetrendi időszak alatt - nem tudom, hogy mikor volt, mert folyamatosan változik a menetrend - később értem haza a belvárosba a műszakból, mint a barcikai kollégák. 22 órakor végeztem a Bosch-ban, de a nekem megfelelő busz csak 22:32-kor indult a Repülőtérről, addig kellett várnom rá.
- Jó szemlélettel és merész megoldásokkal lehet radikálisan és gyökeresen változtatni a dolgokon. A városvezetésnek az volt a válasza a közlekedési cég problémáira, hogy létrehoztak egy osztályt az önkormányzatnál olyan emberekből, akik soha nem készítettek menetrendet. Nem ez a jó válasz erre. Az én válaszom a mesterséges inteligencia. Miért nem hívjuk segítségül a mesterséges intelligenciát? Miért nem mondjuk azt, hogy nézzük meg, a mesterséges intelligencia mit kezd Miskolcon a menetrendek összehangolásával. Ha a 21. században folyamatosan 20. századi válaszokat adunk a kérdésekre, akkor ott tartunk, ahol most.
- Közbiztonság. Hogy látod most Miskolc közbiztonságát?
- Az elmúlt néhány hétben két helyen voltam, amit nagyon fontosnak gondoltam. Az egyik az MVK Zrt. szakszervezeteivel történő egyeztetés a másik a miskolci polgárőrség vezetőinél tett látogatás. Mindig alulról kell kezdeni a párbeszédet. Mindig azokkal az emberekkel kell először szót váltani - ezt megtanultam újságíróként -, akik a frontvonalban vannak. A hét polgárőr szervezet Lyukótól kezdve Diósgyőrig, a város különböző pontjain próbálja megoldani a feladatait. A hét szervezet egy évre összesen hárommillió forintot kap. Erre kétszer is rákérdeztem. Igen, hárommillió forintot. A polgárőrök azok az emberek, azok az édesapák, nagypapák, férjek, akik munka után úgy gondolják, hogy környezetükben segítenek fenntartani a rendet. A polgárőrök támogatása alap dolog. De nemcsak ez a támogatás nem megfelelő, megszűnt rengeteg, korábban jól működő rendszer Miskolcon, aminek nem is értem az okát.
- Ha már közbiztonság, akkor seriff-rendszer. Ez nagyon jól működött Miskolcon.
- A seriff-rendszert nagyon sokan bírálták, azonban volt egy ember, aki az adott városrészben jelen volt, oda lehetett menni hozzá. El lehetett neki mondani a problémákat. Ezzel egyidőben megszűnt Lyukóban a kutyás-, a lovas-, és a mezőőrség, ami rettenetesen kellett arra a területre. (Zárójelben jegyzem meg: Lehoczki Lászlónak visszaadták azokat a kutyákat, amiket két éven keresztül képzett megfelelő módon, mert valaki ezt a döntést hozta.) A Miskolci Önkormányzati Rendészet több dolgozójával beszéltem a közelmúltban. Megkerestek engem, írtak a Facebook-on, mert szerettek volna név nélkül mesélni a munkahelyükön uralkodó állapotokról. Egészen megdöbbentő dolgokat mondtak az állomány mostani morális helyzetéről. Nem is akarok példát mondani, ebbe nagyon belemenni, de, hogy a Miskolci Önkormányzati Rendészetet újra kell gondolni és újra kell szerveznünk a jövőben, az nem kérdés. Vissza kell hozni a folyamatos rendőri, a folyamatos polgárőri MIÖR járőrpár szolgálatot a belvárosba, vissza kell hozni a Selyemrét környékére és az Újgyőri főtérre is. Az a jelenlét, ami a rendőrség munkáját kiegészíti és segíti, annak újra jelen kell lennie. És mégegyszer mondom, ne mondja erre azt senki nekem, hogy erre sincs pénz, a számok nem ezt mutatják.
- A seriff-rendszerrel kapcsolatban egy személyes példa. A belvárosban lakunk, mögöttünk egy magánkézben lévő parkoló van. Ennek területén egy lebontatlan ház maradt - tulajdonjogi viták miatt. Ebbe a házba, ami a mi kerítésünk mögött volt, beköltöztek a hajléktalanok. Mondanom sem kell milyen életmódot folytattak... Három gyermekem van, nem éreztem magam biztonságban, noha soha nem volt semmilyen ilyen jellegű probléma. Miután jeleztük a dolgot, a terület seriffje rendszeresen járt ki, a rendészet ellenőrizte őket, egészen addig, amíg az épületet el nem bontották.
- Minden ilyen testületnek a szerepe, ahogy te is mondod: a megelőzés. Ha ezek a testületek eltűnnek az utcákról - és ezek fizikálisan eltűntek az utcákról - ezek az emberek egy idő után újra megjelennek, megjelenhetnek.
- Csak végig kell mennünk a főutcán. Azt látjuk, mintha a köztereink nem is nekünk épültek volna, nem a mi kényelmünket, pihenésünket szolgálnák. A hajléktalanok, a drogosok dorbézolnak a főutcán, akár fényes nappal is. Pontosan, ahogy mondtad: nincs gazdája a városnak. A következő témánk a miskolci húszemeletes bérház. Mit lehet tenni vele, mielőtt végleg lerobbanna az épület?
- A húszemeletesre annak idején megvoltak a megfelelő tervek és a források. 2019-ben ez egy működő város volt, sok projekt elő volt készítve. A húszemeletes is egy ilyen előkészített projekt volt, be kellett volna fejeznie a jelenlegi városvezetésnek. Mivel megfelelő méretű lakások és vizesblokkok találhatók az épületben, szerettek volna a Bosch számára egy munkásszállót építeni, ahol az ott dolgozókat el tudják helyezni. Ebből később egy fiatalok házát is létre lehetett volna hozni. Ebből sem lett semmi. Jelen pillanatban ott tartunk, hogy egyre csökken az értéke. Amikor arról beszéltem neked, hogy milyen összegek szerepelnek a vagyonértékesítés címén, nos, ez az épület is ott szerepel a listán.
- Igen, olvastam róla, azt hiszem 500 millió forint az ára.
- Pontosan nem tudom most hol tart, nehéz követni, de magasabbról indult, folyamatosan megy lejjebb és lejjebb az ára. Idén, június 9-én lesznek az önkormányzati választások, de az új önkormányzat csak október végén tesz esküt. Ez az év még úgy fog végigmenni, hogy a mostani városvezetés és a mostani képviselőtestület vezeti majd ezt a várost 2024 október végéig. Nem tudom, önkormányzati tulajdonban marad-e addig a húszemeletes, tudunk-e majd beszélni róla, mert lehet, addig ezt is eladják.
- A nyomortelepek felszámolása. A projekt folytatódik, ha téged választ Miskolc közönsége?
- Menjünk itt is sorban. Nem emlékszem Miskolc város történetében arra, hogy lett volna a rendszerváltozás után olyan program, amit 35 ezer miskolci támogatott az aláírásával. A nyomortelep-felszámolás egy aláírásgyűjtéssel indult. 35 ezer miskolci mondta azt, hogy fel kell számolni a nyomortelepeket Miskolcon. Bármilyen szemmel is nézzük, bíráljuk, de ez a program sikeres volt. Ha valaki elindul villamossal a számozott utcák irányába és nem ér még el a diósgyőri stadionig, de balra néz, akkor látja az eredményét. Nagyon sok egészségügyi, és minden más okból emberi életre alkalmatlan, rossz komfortfokozatú ingatlan tűnt el. Ezek nem csak a városképet csúfították el, és nem csak a bűnözés melegágya volt a terület, hanem egész egyszerűen nem volt alkalmas az emberi életre, az emberi létre. Abban egészen biztos vagyok, hogy ilyen foghíjak és ilyen elszlömösödött területek ebben a városban nem lehetnek 2024-ben. A válaszom egyértelmű: igen, folytatódni fog a program. Érdekesség, a jelenlegi városvezetésnél csak említés szintjén sem merült fel a nyomortelep-felszámolás program. 2019 októbere óta senki egy szót sem szólt róla, mintha ez a projekt nem is létezne.
- Eltékozolt tehetségeink. Nagyon sok olyan tehetséges ember van Miskolcon, akik elmennek, mert nem találják meg a számításukat a városban. Ebben az ötéves időszakban is nagyon sok esetben ez történt. Nem kapnak megfelelő támogatást. Erre sokkal jobban kellene figyelnünk, nem lenne szabad elengedni az értékeinket. Főleg az olyanokat, akik nagyot alkotnak, de a város szinte észre sem veszi őket.
- Ha egy városból elmennek a fiatalok, akkor annak a városnak nincs jövője. Ez az egyik legfontosabb kérdés. Milyen ennek a városnak a korfája, vagy milyen ennek a városnak a szociológiai összetétele? A rádióban, a Közös nevező című műsoromban is említetted, amikor a vendégem voltál: gyakorlatilag minden átmenet nélkül eltűnt a zsidóság a holokauszt miatt, illetve a második világháborút követően a kitelepítésekkel és a jogfosztottsággal, kisemmizettekkel együtt egy olyan réteg is eltűnt a városból, amit azóta is keresünk. Ha vannak tehetséges emberei, művészei, sportolói ennek a városnak, rájuk nagyon vigyáznunk kell. Holnap találkozom egy festőművésszel és kedves feleségével, aki a Facebookon rám írtak, mert el akarnak költözni Miskolcról. Délután háromkor leülünk a Balajti cukrászdában egy kávéra és megpróbálom meggyőzni őket az ellenkezőjéről. Ezek a személyes sorsok sokat segítenek abban, hogy megérts bizonyos élethelyzeteket. Ezt kiemelten fontosnak tartom. Bárki, aki fiatal és tehetséges, azt itt kell tartanunk bármi áron.
- Nagyon jó ötlet az is, amit említettél a rádióban a beszélgetésünk során, azóta is ezen gondolkodom. Arra gondolok, hogy Debrecenben drágák az ingatlanok, de mindössze egy órára vagyunk tőlük. Ezek az emberek akár itt is élhetnének, itt is elkölthetnék a pénzüket.
- Igen, és van még valami. Ezt nem mondtam eddig sehol, nálad fogok először beszélni róla. Ez ettől sokkal több, ebben sokkal több a lehetőség. A Volvo Kassán épít gyárat. Ez a gyár 1,3 százalékkal növeli majd meg a szlovák GDP-t. Debrecenben ott van a BMW, több ezer milliárd forint működő tőke megy, ment Debrecenbe. Mi a kettő között vagyunk. Ki kell azt találni, el kell azt érni, hogy a két város között ne egy lassító legyen Miskolc. Találjunk ki egy olyan logisztikai központot, beszállítói hátteret, amivel mind a két várost el tudjuk látni. Arról nem is beszélve, amit az előbb mondtál. Kassának, de már Debrecennek is egészen biztosan 200 ezer fölött van a lakossága. Ezek a városok megteltek. Mind a két város körülbelül háromnegyed óra Miskolcról autóval, autópályán. Azok a menedzserek, akik ott dolgoznak és nem fognak tudni ingatlant venni, vagy nem is akarnak ott, annyiért, azok hajtsanak fel az autópályára és jöjjenek haza ide, Miskolcra. Legyen Miskolc egy olyan szolgáltató város, aki ezeket az embereket és ezeket a családokat ellátja. Ettől élhetővé válik a belváros. Miért ne lehetne Miskolc belvárosában egy Starbucks, egy Zara? Miskolc egy szolgáltató várossá kell váljon, meg kell találnia azt, hogy hol a helye. Ez már nem a Nagy-Miskolc és nem a DAM-nak az újraindítása, mert az illúzió. Ki kell találnunk magunkat 2024-ben, és akkor a fentiekben óriási lehetőség van.
- Ehhez viszont az kell, hogy ne azt lássa az idelátogató, ami most van. A belvárosnak szépnek, rendezettnek, élhetőnek kell lennie, tele jó helyekkel. Ha azt látja, ami most van, akkor esze ágában sem lesz idejönni.
- Folyamatosan azt kérdezik tőlem: hol van a programom. Meg tudom neked mutatni, ha gondolod. Az egyik ilyen része, amiről most beszéltünk, ez egy hármas egység. A gazdaságfejlesztés, a turisztika, és a szolgáltatás. Mert ez a három összekapcsolódik. Egy kitűnő program van erre kitalálva, ennek többek között az is része, amit az imént említettél. Mert ehhez mindenképpen kell egy élő belváros. Egy működő belváros. Azt is kérdezik, mikor lehet elolvasni ezt a programot. Június 9-én lesznek a választások. Az igazi kampány április 20. után kezdődik. Mindenki el fogja tudni olvasni a kampányidőszakban és a megfelelő döntést tudja hozni utána. Én örömmel olvasnám majd a másik két jelölt polgármesteri programját is.
- Azt hallottuk, hogy Virágozzon Nagy-Miskolc, de programot nem láttunk. Sőt, ami nagyobb baj, nem is tapasztaltunk semmilyen átlátható koncepciót az elmúlt öt évben.
- Miskolc nem az utat tévesztette el, ettől nagyobb a baj, nincs célja a mostani városvezetésnek. Illetve a cél mindössze annyi, hogy hatalomba maradjanak. Ezt is tartalmazza többek között az a levél, amit Veres Pál kampányfőnöke írt tavaly ilyenkor a velünk a Város frakciónak. Ez a miskolci öszödi beszéd. De a kérdésedre válaszolva a programokra és a programok módosítására ismét egy példával szeretnék válaszolni. Ilyen a Dayka-átkötés esete, ami a nagyon elrontott dolgok tipikus példája. 2023. december 12-én került átadásra az átkötés, de hosszú hetek teltek el, míg valakinek leesett - miközben az emberek reggel és este is dugóban álltak -, hogy valami nincs rendben. Megmondom őszintén, majdnem leestem a székről, amikor a Városháza elküldte nekem a sajtóközleményét, a reakcióját a problémára. Felszólította a saját osztályát, hogy vizsgálja felül ezt az egész szituációt és nézze meg, mi történt. Ez a projekt egy örökölt projekt volt, de semmi nincs kőbe vésve. Mindenen lehet alakítani, mindenen lehet javítani. Két héttel ezelőtt találkoztam egy közlekedési mérnökkel és nála is szóba került a mesterséges intelligencia, mert a mesterséges intelligenciával városi közlekedést is lehet tervezni. Arra is tud javaslatot tenni, miként állítsuk be a lámpáinkat, hol szabadítsunk fel sávokat, hol vannak olyan útszakaszok, ahol felejtsük el, hogy egyirányú az utca és csináljunk belőle kétirányút, vagy fordítva. Egy elképesztő tehetetlenséget és megoldatlanságot látok ezen a területen is. Máshol, ha egy útfelújítás történik, akkor az csökkenti a dugókat, azonban Miskolcon mindez másként van. Azóta sem történt semmi, Vizsgálódnak minden eredmény nélkül. Ilyenkor teszem fel a kérdést: mi történik itt, ez valami rossz vicc?!
- Engedj meg ismét egy személyes megjegyzést. Két gyermekünk is óvodába jár, a Reményi utcai óvodába. Az elmúlt négy évben folyamatosan felújítás alatt volt az a terület, ami önmagában is rekord szerintem. Sokat bosszankodtam ezen, de a feleségem nem, ő egy nagyon türelmes ember. De, amikor az átadás után még rosszabb lett a helyzet, az már őt is kihozta a sodrából. És tényleg nem történik semmi, ahogy mondod, valószínűleg fogalmuk sincs az illetékeseknek arról, mit is kellene tenniük.
- Semmi, azon kívül, hogy a polgármesteri hivatal írt egy levelet a saját osztályának. Ez olyan, mintha én írnék a gyermekeimnek, hogy rakjanak rendet maguk után és mosogassanak el. Körülbelül ezzel a példával tudom érzékeltetni a helyzetet.
- És, ha már itt tartunk: mi a véleményed a jelenlegi városvezetés politikai tevékenységéről?
- Induljunk ki most is a tényekből, mi az, ami tényszerű. Tényszerű az, hogy 2019 óta önálló projektje ennek a városvezetésnek nem volt. Tényszerű az, hogy azokat a projekteket fejezte be, melyekre az előző városvezetés elnyerte a forrást. Tényszerű az, hogy Miskolc történetében 1990 óta nem volt olyan polgármestere a városnak, aki a közgyűlés előtt a saját előterjesztését ne szavazta volna meg. Arra sem volt példa az elmúlt 30 évben, hogy a közgyűlés többségének döntését megvétózza a Polgármester, és a jegyző ne hirdesse ki. Ez néhány hónapja megtörtént. Tényszerű, hogy néhány hónapja az SZMSZ (Szervezeti és Működési Szabályzat, a szerk.) szerint össze kellett volna hívnia a városvezetésnek egy rendkívüli közgyűlést, mert az aláírók többsége megvolt, de nem tette meg. Olyan dolgok történtek, amire az elmúlt 30 évben nem volt példa. Nagyon nehéz demokráciáról és demokratikus működésről beszélni akkor, amikor elemi jogokat nem tartanak be. A többit pedig a miskolciak látják és értékelik majd június 9-én.
- Mi lenne az első dolog, amin változtatnál?
- Három azonnali teendő van, erről már beszéltünk. A tömegközlekedés, a közbiztonság és a köztisztaság. Ha bizalmat kapok június 9-én a miskolciaktól - bár csak októberben tehetek majd esküt, mint polgármester -, a június és október közötti időszakot annak előkészítésével fogom tölteni, hogy a tömegközlekedést illetően már november elején érezhetően tudjunk változtatni. Nagyon fontos része az elkövetkezendő időszaknak a felkészülés. Meg kell találnunk azokat a szakembereket és meg kell hoznunk bizonyos döntéseket az azonnali változás érdekében. Olyan ember készítette el az egyesületünk közbiztonsági programját, aki a miskolci közbiztonság ügyéről a lehető legtöbbet tudja. Az ő kezébe helyezném a közbiztonság nagyon gyors és radikális megoldását. A köztisztaságról még egy dolgot mondanék azon kívül, hogy a megfelelő forrásokat kell a Városgazda Kft. rendelkezésére bocsátanunk. Az egyik első közgyűlésen elfogadtatnám Magyarország legszigorúbb szemetelési rendeletét. Forrásokat kell biztosítani a közterület felügyeletnek és a lehető legtöbb szemetest kell elhelyezni a városban. Meg kell nézni, hol hiányzik, azokat sürgősen pótolni. Kiemelten fontos a szemetelők azonnali szankcionálása.
- Ha három szót kellene mondanod, ami téged jellemez, mi lenne az?
- Borzasztóan szenvedélyes ember vagyok, ha valamit elkezdek, azt szenvedélyesen teszem. Édesapám mindig azt mondta: forró szív és hideg fej. Az élethez ez kell, azóta is ehhez tartom magam. Emellett szeretem megtervezni a lépéseimet. A kollégáim tudják, ha egy döntést meghozok, az általában egy nagyon hosszú folyamat része, mert sokat szoktam gondolkodni egy fontos döntés előtt. Attól kezdve azonban kőkeményen beleállok és végigcsinálom. Az egyik legnagyobb problémája egyébként ennek a városnak éppen az, hogy nincsenek döntések. Ezt hallom és tapasztalom is. A tagvállalatok sem tudják, hogy merre van az arra, mert nem hoznak egyértelmű döntéseket, nem mutatják meg az irányt. Miskolc így csak sodródik mint egy kapitány és tisztek nélküli nagy hajó.
- Igen, nincs olyan polgármestere a városnak, aki a kezében tartja a gyeplőt, mint például Kriza Ákos esetében történt. Kívülről lehet, hogy úgy tűnik, belülről azonban sajnos nem így van. Térjünk át kellemesebb kérdésekre az interjú végéhez közeledve és beszéljünk a kedvencekről. A régi nagy miskolciak közül kik a kedvenceid?
- A Latabárok. A Latabár dinasztia miskolci kötődéséről szerintem nem kell mondanom semmit, mindenki tudja. Imádom a fekete-fehér filmeket, imádom az Állami Áruházat. És még sorolhatnám...
- Az újak közül?
- Az újak közül Vida Peti. Azért, mert Vida Petivel kamasz koromban barátságot ápoltam, együtt játszottunk színdarabokban - itt Miskolcon. Petinek a munkásságát borzasztóan tisztelem, mindazt, amit a színpadon művészként elért. Nagy örömmel hallgatom a Rádiókabaréban is.
- Mit szeretsz legjobban a városban?
- Ezt hihetetlenül nehéz megfogalmazni. Azt, hogy itthon vagyok, azt, hogy olyan érzésem van, itt nem érhet baj. Ez az én terepem, minden helyzetből ki tudom vágni magam. Ezt az ember csak otthon érezheti.
- Az Európai Bizottság európai városokra vonatkozó életminőségi felmérésében olyan szempontoknak jártak utána, mint a megélhetés, tisztaság vagy épp a biztonság. Ezen felmérés szerint Miskolc az egyik legveszélyesebb hely Európában. Mi a véleményed erről?
- Borzasztóan rossz minden negatív hír Miskolcról. Én soha nem drukkoltam annak, hogy valaki ne csinálja jól a dolgát városvezetőként. 54 éves vagyok, nekem nem jó azt látni, hogy egyre lejjebb csúszik a Városom, hogy ilyen cikkek jelennek meg rólunk az európai sajtóba. A legrosszabb pedig az, hogy a megkérdezett miskolciak közel fele már nem érzi biztonságosnak a saját városát. Én egyébként sehol nem félek, amúgy sem vagyok egy félős típus, de lányom vagy a párom ezt már másképp gondolja. A szüleinkre, a gyerekeinkre, a szeretteinkre kell figyelnünk, elsősorban miattunk is változtatnunk kell a dolgokon.
- Mi a kedvenc helyed Miskolcon?
- Ez nem kérdés egy percig sem, nem is kell rajta gondolkodnom. A Történelmi Avas , az avasi templom és a pincesorok. Ez egy olyan hihetetlen csoda..., nem is találok rá szavakat. A templom környéke, a régi sírkövek, a régi borospincék, melyeknek olyan különleges hangulata van. Onnan le lehet nézni a városra, a Kossuth-szoborra. A következő nagy lépés az lehetne, ha Világörökségi címet kaphatna a Történelmi Avas. Ehhez is hozzáfogunk június 09. után.