Óriási csapás érte az elmúlt héten Miskolcot. A miskolctapolcai Barlangfürdő tetőszerkezetének leégése miatt városunk egyik értékét, illetve fő turisztikai vonzerejét veszítette el. Az egész ország érdeklődve várja a városvezetés intézkedéseit, a fürdő újjáépítését. Arra gondoltam, hogy addig is összegyűjtöm egy csokorba a fürdő - és Tapolca - történetének néhány érdekességét.
Tapolca, azon belül a Barlangfürdő, városunk egyik legkedveltebb helye. Egész Európában egyedülálló értékekkel rendelkezik. Ilyen magas hőfokú karsztvíz nincs sehol a világon, melynek gyógyhatása ősidők óta ismert a helyiek körében. Népszerű a miskolciak és a turisták között is.
A tűz megfékezésére a környező városokból is érkeztek tűzoltók. Óriási küzdelem árán sikerült a tüzet megfékezni. Fotó: Vajda János, boon.hu
A természet csodája
A fürdőben „többszázezer éves természet alkotta barlangjáratokban” (barlangfurdo.hu – Élményfürdő a barlangban) élvezhetjük a strandolást. Meleg vizű, 30 fokos gyógyvíz tör fel a mélyből, amelyben a tapolcai legendás fehér kígyó lubickol - a helyiek hagyományai szerint. A barlang klímája is gyógyhatású. A fürdőhely számtalan különlegességének egyike, hogy a meleg vizű karsztforrás alacsony sótartalmú, így korlátlan ideig lehet benne fürdőzni.
Sodródhatunk a vadvízben, vagy hallgathatjuk a Csillagterem sejtelmes visszhangját. A fürdő nagy része zárt, ezért egész évben élvezhetjük az előnyeit, nyáron pedig a parkosított külső területet is, a medencékkel karöltve. A teljes intézmény akadálymentesítve van mozgáskorlátozottak számára.
Megtalálható itt a szaunapark, a gőzkabin, az infraszauna, a merülőmedence, tehát minden, mi „szem-szájnak ingere”.
Remeljük, hogy hamarosan újra így láthatjuk a fürdőt. Fotó: hellomiskolc.hu
A bencés monostor
A Barlangfürdő bejárata előtt található a bencés monostor maradványa, amely a városalapító Miskóc nemzetség temetkezési helye. Hosszas kutatás után a Herman Ottó Múzeum munkatársai 2012-ben találták meg az épület romjait. A monostor lerombolása után - a XVI. században - a terület elmocsarasodott.
A Miskóc nemzetség alapította monostor védőszentje Szent Péter volt. Alapításának pontos évét nem ismerjük, legkorábbi említése 1214-ből való (abbatia de Heuiuz). Dobrossy István szerint ebben az apátságban őrizték a Miskóc nemzetség dokumentumait, okleveleit, és ide temetkeztek a család tagjai is. A Váradi Regestrum 1214 és 1221 között háromszor említi az apátságot.
Az korabeli épület leírása:
,,A XII. századi épület egyhajós, patkóíves szentélyzáródású templom, déli oldalán kolostorépülettel."
(hellomiskolc.hu - A bencés apátság romjai)
Pázmány Péter említése szerint az apátság fénykorát élte ezekben az években és virágzó iskolája is volt.
Később az alapító Miskóc nemzetség tíz ágra szakadt, majd eltűnt a történelem útvesztőiben.
Attól, hogy az épület legkorábbi említése 1214-ből való, egyátalán nem biztos, hogy akkor alapították, sőt, mivel a hely elsősorban a Miskóc nemzetség tagjainak nyughelyéül szolgált, valószínűleg a XI. században, vagy pár évtizeddel később már léteznie kellett.
A XIII. század végéig biztosan ide is temetkeztek a városalapító nemzetség leszármazottai, aztán a terület más kezébe került. A Miskolc nemzetség tulajdonlása alatt komoly birtokhálózattal ruházta fel a tapolcai birtokát. A következő tulajdonosai, a Szécsiek azonban már nem temetkeztek ide, az apát birtokait pedig elvették.
Tapolca első említése
Idézzük fel a településrész Tapolcaként való első említését:
,,A nyíri izmaeliták által vádlott vámosi és tapolcai jobbágyok tisztázzák magukat: Illés és Péntök nyíri szaracénusok kezet fogva több másokkal rablásról vádlották Márton ispán vámusi jobbágyait... nem különben a Bors - Miskolci had Tapolcai monostorának tapolcai jobbágyait."
(bazleveltar.hu - A Tapolcai apátság és a Miskolc nemzetség első említése 1219.)
Egy másik esetében a Tapolcai monostor két márka kártérítési igényt - panaszt - nyújtott be a váradi káptalani szék felé, egy Ibud nevű szolga ellen. A márkáról mint pénznemről arra következtettek a történészek, hogy a szerzetesek valószínűleg német nemzetiségűek voltak.
A fürdőhely
Ugyan már a régi időkből ismert a víz gyógyhatása, fürdőhellyé csak a török idők elmúltával válhatott a terület. A görömbölyi apát 1711-ben határozta el egy fürdőhely kialakítását Tapolcán. Még Kassáról is hozatott orvosokat, hogy azok igazolják a víz gyógyító hatását. 1723-ban kezdték az építkezést, ekkor három medencét és egy fogadót alakítottak ki itt. 1743-ból meg is van ennek az épületnek a leírása. Természetesen a fürdés a barlangban ekkor még szóba sem jöhetett. A XVIII. század közepére a hely feledésbe merült, romlásnak indult.
A Tapolcai Gyógyfürdő Rt.
A fürdőt 1837-ben az akkori görömbölyi apát újíttatta fel, és fedett medencét építtetett, de természetesen még mindezt a barlangokon kívül. (Érdekes számomra, hogy újra és újra feledésbe merült a hely.)
1908-ban Szentpáli István, Miskolc akkori polgármestere 200 000 koronáért megvette Tapolca egy kisebb részét a város számára a görög katolikus egyháztól. Nem csak a meleg termálvíz miatt, hanem a hideg vizű források miatt is vásárolta meg Szentpáli a területet, mivel ezek, a lillafüredi forrásokkal együtt, fedezték Miskolc vízellátását. Ekkor jött létre a Miskolci (Tapolcai) Vízmű. (Ezt a részvásárlást sokan összetévesztik Tapolca Miskolchoz való csatlakozásával, pedig az csak 1945-ben történik majd meg.)
Az első világháború után létrejött a Tapolcai Gyógyfürdő Rt., erős miskolci befolyással. Pávai-Vajna Ferenc geológus 1928-ban hívta fel a figyelmet a tapolcai vizekre, mind gyógyhatásuk, mind jó ivóvízminőségük szempontjából. Gomba módra szaporodtak a villák: 1933-ban már 120 villát találunk a településen. 1934-ben hivatalosan is fürdőhellyé minősítették Tapolcát.
Az európai élvonalban
1938-ban, Szeghalmy Bálint tervei alapján, az egyik melegvizű forrásra megépítették a Tavi fürdőt. Érdekesség, hogy ekkor egy régebbi fürdőre utaló nyomokat találtak. Először azt hitték a régészek, török eredetű, aztán ezt az elméletet elvetették, és az építkezést a bencéseknek tulajdonították, tulajdonítják, ugyanis erdélyi motívumokat találtak a famaradványokon. Ezek szerint a szerzetesek is élvezték a tapolcai meleg vizű források gyógyhatását, kellemes hőfokát.
1939-ben kezdték az új fürdőház építését, és közben egy új, 31,5 fokos forrásra bukkantak, hatalmas vízhozammal. 1941-re készült el a főépület, melynek teteje gombnyomással nyitható-zárható, és a mai napig működőképes. Az akkori európai „ranglistán” a harmadik, nagyon előkelő helyen állt a fürdő. Ez a ranglista a korszerűség, a vízminőség és a gyógyhatás szempontjai alapján készült.
A Barlangfürdő
A városrész csatlakozásakor - amely 1945 januárjában történt - több név is felmerült a településrész elnevezésére. Hejő-füred, Miskolc-füred, Miskolc-hévíz, Miskolc-tapolca. Végül Marjalaki Kiss Lajos javaslatára a Miskolctapolca lett a győztes.
1959 fontos dátum a fürdő történetében. Innentől kezdve nem egyszerű fürdő, hanem ,,a” Barlangfürdő: a Tavasbarlangot alakították át fürdésre alkalmassá. 1969-ben bontották el a régi Tavi fürdő medencét, és ekkor épült a kagylószerű tető a külső medence fölé, amely manapság már a fürdő országosan is ismert jelképe, védjegye.
Fotó: barlangfurdo.hu
Miskolc turizmusának zászlóshajója
Az 1980-as években jelentősen bővítették, több új medence és több folyosó épült a fürdőben. 1998-ban pedig teljes rekonstrukció kezdődött, amely 2005-ig tartott.
A Barlangfürdőben több szobor is található, a legismertebb közülük a Fürdőző nő a kupolacsarnokban és az Őslények a kagylómedencében.
Tapolca és nevezetes fürdője kiemelkedő értéke Miskolc városának. A gyógyvíz és a különleges környezet együttese Magyarország kiemelkedő turisztikai látványosságává emelte a városrészt. Örömmel megy ki az ember egy egyszerű sétára is a csónakázótó körül, vagy egy gyors ebédre a közkedvelt büfésorra, esetleg egy körre a pár éve épített bobpályán.
A fürdő tetőszerkezetét újjá kell építeni
Reméljük, hogy hamarosan újra látogatható lesz a fürdő. Ez Miskolc és az ország érdeke is. A város jelenlegi és jövőbeni polgármestere is az ügyön dolgozik, kormányzati segítség kell, önerőből nem tudja a város újjáépíteni a közkedvelt fürdőhelyet.
A tűz egyébként az első vizsgálatok szerint rövidzárlat miatt keletkezett.
Források:
miskolciszemelvenyek@blog.hu - Egy eltűnt apátság nyomában
Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7. (Miskolc, 2000, Stehlik Ágnes)
Levéltári évkönyv 12-13.: Dobrossy István: Tapolca, Diósgyőr és Hejőcsaba Miskolchoz csatolása 1945-ben (Miskolc, 2005, dr. Dobrossy István)
Kárpáti Béla: Miskolci várostörténeti kalendárium 1300-1960. (Miskolc, 2001, dr. Dobrossy István)
barlangfurdo.hu
hellomiskolc.hu - Miskolctapolca Barlangfürdő
miskolcadhatott.blog.hu
miskolctapolca.info
termalfurdo.hu
Wikipedia - Barlangfürdő szócikk
