Folytatódik a Kitekintő rovatom. Három a legnagyobbak közül. Három nagy magyar hadvezér életéről olvashattok a mai írásomban. Három korszakban éltek, két dolog volt bennük közös: a zsenialitás és a hazaszeretet.
A kép illusztráció, a lent említett hőseink közül egyik sem található rajta. Forrás: nkp.hu
Kinizsi Pál (1440 körül? - 1494)
Legendás hírű hadvezérünket minden magyar ember ismeri a világon. Hallott mindenki a híres malomköves históriáról, amikor Mátyás király csak ámul és bámul a molnárlegény erején, mi több, azonnal katonai közé fogadja.
Ez a történet szép és kedvünkre való, de minden bizonnyal egy szó sem igaz belőle. Kinizsi Pál ugyanis nem molnárlegény volt, hanem egy kisnemesi családban született fiatalember, aki valószínűleg a Borsod megyei Kiskinizs községben jött a világra. Apja is hadakozott már a törökkel - még a fogságukban is volt -, de az igazi harcos hadvezér Pál fiából lett. Mégpedig olyan, kinek nevét a török is remegve mondta ki.
1467-ben említik először a nevét. Egyes történészek emiatt a dátum miatt vonják kétségbe 1430-as évekbeli születését, mondván, egy ilyen talentum nem maradhatott rejtve majd' negyvenéves koráig, még abban az időben sem.
Miután édesapja elhunyt, édesanyja a királypárti és nagy befolyással bíró Magyar Balázs felesége lett. A tehetséges Kinizsi így óriási lehetőséget kapott, amivel kivételes hadvezéri képességei miatt élni is tudott a későbbiekben.
Máramaros megye főispánjaként 1468-ban Morvaországban tűnik fel Magyar Balázs egyik alvezéreként. 1472 után kapta meg Vázsony várát az uralkodó hálájaként, szolgálataiért cserébe. 1479-ben pedig a "délvidéki végek" főkapitánya lesz, tizennégy vármegye kormányzása kerül hozzá.
Forrás: adontes.hu
"Pályafutásának" legnagyobb diadalát Kenyérmezőnél aratta a török felett - 1479-ben - Báthory István erdélyi vajda oldalán. 1480-ban Somló várát is megkapta hősiessége jutalmául, majd még ebben az évben feleségül vette Magyar Balázs lányát, Benigmát.
Kinizsi Pálról (kenyérmezei csata):
„Kinizsi Pál mindkét felől fegyvert kötött vala fel és mint egy oroszlán oly fele vala az viadalban. Valamely felé fordul vala, mind levágja a törököket és rakva vala mind a két keze vérrel. És erős kiáltással bátorítja vala az adakozókat és nódítja vala őket a viadalra."
(Rubicon online - 1494. november 24. - Kinizsi Pál halála)
Sok hadjáratot vezetett Szerbiába is a török ellen. Ezekből a hadjáratokból hazatérve sok szerb nemzetiségű családot hozott magával, a harcokban kiírtott magyar lakosság pótlására.
Legvitatottabb döntése az volt, hogy Corvin Jánost nem támogatta a trónutódlási harcokban, sőt, ellene fordult. Döntése azonban teljesen logikus volt, hiszen Mátyás fiának trónra kerülése esetén Magyarország többfrontos háború elé nézett volna.
1492-ben a délvidéken fosztogató Fekete sereg maradékát verte szét, 1494-ben pedig a nándorfehérvári vár árulóit végeztette ki különösen kegyetlen módon, ezzel megakadályozta, hogy azok a török kezére juttassák a várat.
Élete végéig a házat szolgálta, 1494-ben országbíró lett, amely akkor az ország harmadik emberét jelentette. Szendrő várának ostroma közben hunyt el, egy szélütés miatt, de már jóval előtte betegeskedett. Az ostrom alatt is oda volt kötözve lovához, nagyon gyenge volt már az egykor hatalmas erővel rendelkező, hős hadvezér. A hadvezér, aki soha nem veszített egyetlen csatát sem... Nagyvázsonyban, az általa építtetett pálos kolostorban helyezték örök nyugalomba.
A híres malomköves esetről mindenki hallott már, a valóságban azonban nem történt meg. Forrás: sutori.hu
Zrínyi Miklós (1620-1664)
A Zrínyi Miklós név duplán "cseng jól" a magyar történelemben. A szigetvári hős és dédunokája, a költő és hadvezér Zrínyi Miklós is nagyon sokat tett a haza felemelkedéséért. De miért a költő Zrínyi szerepel az írásomban? Nos, azért, mert a dédapjával ellentétben - nem megtagadva horvát múltját - magyar identitással rendelkezett.
Hadvezérünk és költőnk 1620-ban született Csáktornyán. Családja származását tekintve az egyik legrégebbi horvát nemesi família volt. Zrín várát még Nagy Lajos király ajándékozta nekik, innen ered a innen ered a dinasztia elnevezése.
Apja Zrínyi György horvát bánként és Habsburg-párti főnemesként komoly befolyással rendelkezett a császári udvarban. Anyja, Széchy Magdolna volt, aki Miklós öccse szülése után gyermekágyi lázban hunyt el. Nemsokára követte őt apjuk is, 1626-ban tehát árvaságra jutottak a gyerekek. Apja fiatal halála esetében mérgezésre gyanakodtak a kortársai.
Forrás: eletestudomany.hu
A szülők elvesztése után gyámságba kerültek, egészen pontosan öt gyámot jelöltek ki melléjük. Végül Batthyány Ferenc udvarába kerültek, ahol annak német származású felesége nevelte őket. Lobkowitz-Poppel Évát anyjuknak szólították. Azt, hogy a gyámok "talicskával hordják el a pénzt" a Zrínyi birtokokról, a császári udvar egy idő után megelégelte, ezért Pázmány Péter gondjaira bízták a gyermekeket. A két fiatal Zrínyi tanult Grazban, Bécsben, Nagyszombaton is, sőt, egy olasz körutazást (tanulmányutat) is tettek.
Ezek befejezése után Zrínyi Miklós a birtokán gazdálkodott és felvette a harcot a törökkel. Érdekesség, hogy a kettéosztott birtok egyik felén ő, a másik felén testvére Péter osztozott. A Tengermelléki részén tevékenykedő Péter horvát identitásúvá lett, a Muraközben és környékén az országot védő Miklós pedig ízig-vérig magyarrá vált, Habsburg-párti főúr lett belőle, akárcsak édesapjából.
A fiatal Zrínyi öt nyelven beszélt - horvát, olasz, török, német, latin - s, a nagyon fiatalon már a horvát báni méltóságot viselte. Első felesége Draskovich Eusébia hamar elhunyt, második felesége Löbl Zsófia ajándékozta meg négy gyermekkel. Sajnos közülük hárman nagyon korán elhunytak. Egyedül Ádám élte meg a felnőttkort, akit gyermekkora óta Bécsben, majd Prágában neveltek. Zrínyi Ádám 1692-ben a szalánkeméni ütközetben hunyt el.
,,Politikai nézeteiben lassankint változás állott be. Látta az ország végtelen nyomorúságát, tapasztalnia kellett a bécsi udvari emberek magyarellenes fondorlatait. Fokozta elkeseredését a Habsburg-udvar tartózkodó magatartása is személyével szemben. Az 1655. évi nádorválasztás alkalmával a magyar rendek többsége köréje csoportosult, a király mégis mellőzte az országos hírű férfiút. Ez a megokolatlan udvari politika közelebb vitte őt az erdélyi magyarsághoz; keresni kezdte az összeköttetést II. Rákóczi Györggyel. A hatalmas erdélyi fejedelemre úgy tekintett, mint a magyar nemzet fönnmaradásának egyik erősségére"
(arcanum.hu - Kézikönyvrtár - A magyar irodalom a 16. században - Zrínyi Miklós élete)
„Sors bona nihil aliud”, azaz „Jó szerencse, semmi más!” (Zrínyi Miklós jelmondata)
1663-64 télen diadalmas hadjáratot vezetett török földre, sikereit egész Európa ünnepelte. Ennek ellenére leváltották a hadvezéri tisztségről és az általa megvetett Montecuccolit nevezték ki helyette. Az általa újjáépített Zrínyi-Újvár lerombolását pedig pont a fent említett a császári tábornagy nézte tétlenül. A vasvári béke után már teljesen kiábrándult a Habsburgokból és XIV. Lajossal, illetve a német fejedelmekkel kereste a kapcsolatot a labancok ellen.
1674-ben rejtélyes körülmények között halt meg egy vadászat közben a karsuneci erdőben. Halála után szinte azonnal találgatások indultak arról, hogy a Habsburgok tették el "láb alól". Ez máig vita tárgya, egy önálló írásban talán egyszer az én véleményemet is kifejtem a témában.
Forrás: bajaihonpolgar.hu
Költőként is nagyra értékeljük, ahogy ő is nagyra tartotta dédapját, akiről egy csodálatos hőskölteményt is írt, Szigeti veszedelem címmel. Csak emlékeztetőül: 1566-ban Zrínyi Miklós várkapitány az erősítés feladása helyett a rommá lőtt várból kitörve hősi halált halt az ostromló török csapatokkal vívott harc közben.
Hadvezérnek tartotta magát nem költőnek, pedig abban a műfajban is zseni volt. Korai halálával óriási veszteség érte a magyar nemzetet.
Bottyán János (1640 körül - 1709)
Bottyán János, azaz Vak Bottyán az 1640-es években született, pontos időpontját nem tudjuk meghatározni.
Egy elszegényedett nemesi család sarja volt ő, aki aztán a jezsuitáknál tanult szolgadiákként. Itt áttért a katolikus hitre - protestáns volt eredetileg -, amiért az édesapja kitagadta a családi örökségből.
1669-ben nősült, felesége Lakatos Judit, egy nagyon gazdag özvegyasszony volt. Gyermekük nem született sem tőle, sem az 1707-ben nőül vett Forgách Juliannától.
Több helyen olvastam, hogy talán a csalódottsága vitte a katonai pályára. Meglehet. Mindenesetre társai közül hamar kitűnt merészségével és persze fegyelmezettlenségével is. Egy életrajzában azt írja a szerző, hogy katonai előmenetele szerinte azért haladt olyan lassan, mert vitézsége mellett a bajnoknak is fő okozója volt.
Forrás: regi.civilhetes.hu
1685-ben Érsekújvárt erős, hatezer fős sereggel védte a török. A fiatal Bottyán egészen hihetetlen dologban fogadott társaival. Az 'újvári falakon kívülről állandóan hallották a müezzin énekét. Erre azt mondta a vakmerő vitéz, hogy bemegy és ledobja őt a torony tetejéről. Bizony meg is tette... Parasztnak öltözve beosont a várba, a piacon elvegyült és az éppen a torony tetejére érő törököt - utánaosont, amikor látta felmenni - ledobta a magasból. A várvédők persze azonnal a nyomába eredtek, a kapuban egy janicsárt kellet lepuffantania menekülése érdekében. A többi üldözőjét a falakon kívül várakozó társai kaszabolták le. A történethez még hozzátartozik, hogy aznap este visszalovagolt az érsekújvári falak alá és párbajra hívta a várvédőket, de senki nem mert vele kiállni. A már a történtek előtt is híres magyar vitéztől rettegtek a törökök.
1683-ban Esztergom elfoglalásában is részt vett, ezért a város lovasságának a parancsnokává nevezték ki. 1785-ben a török megpróbálta visszafoglalni a várost, de többek között Bottyán vitézségének köszönhetően ez nem sikerült nekik. 1686-ban Buda visszavívásánál is komoly érdemeket szerzett, hősiességéért kitüntették. 1687-ben I. Lipót nemesi címet megerősítette, illetőleg saját jogán is nemességet adott Bottyán Jánosnak.
Immár alezredesként szolgált a délvidéki harcok során Bádeni Lajos seregében a török ellen, 1692-ben pedig már ezredessé léptették elő. Nándorfehérvár visszafoglalásában is részt vett, mi több, helytállásáért itt is kitüntették.
1697-ben Savoyai Jenő herceg mellett szolgált, aki szintén kitűnő véleménnyel volt róla. Ebben az időszakban, a harcok során veszítette el az egyik szemét, ekkor "ragadt rá" a Vak Bottyán név. A kalócai béke után visszavonult birtokaira.
1701-ben a spanyol örökösödési háború miatt reaktiválták. Nem sokkal később Esztergom kapitánya, Kuckländer megvádolta a felkelőkkel való kapcsolatfelvétellel, ezt azonban bizonyítani nem tudták. Egyes források szerint pedig a hír igaz volt, lázadókkal egyezkedett, de ekkor még nem állt kötélnek.
1703-ban a felvidéki bányavárosok védelmére vezényelték, ahol Zólyom várat védte a kuruc ellen. Bátorságára jellemző, hogy így, hatvan évéhez közel - vagy túl azon - kihívta a fiatal, akkor huszonhárom éves Ocskay Lászlót egy párbajra. Súlyos sebekkel és döntetlennel végződött a verekedés. A várat végül feladta és titokban megállapodott a kurucokkal, hogy csatlakozik hozzájuk.
Esztergomba vonult, hogy sebei gyógyuljanak, amikor elfogták és Bécsbe akartak szállítani haditörvényszék elé, tudomást szeretek ugyanis az átállásáról. A fent már említett Kuckländer volt a város császári parancsnoka. A Bécsbe tartó Bottyánt Nyergesújfaluban a helyi jobbágyok szabadították ki, innen egyenesen Rákóczi táborába ment és mindvégig hűséges maradt a fejedelemhez.
1704-ben elfoglalta Érsekújvárt és a város parancsnoka lett. 1705-ben kiszorította a császáriakat a Dunántúlról, ő volt a magyar egységek főparancsnoka.
1706-ban elfoglaltják Esztergomot is a kuruc seregek. A generális a város feladása után elvonuló Kuckländeren számon akarta kérni felesége halálát, a társai akadályozták meg ebben. Ugyanis miután megszökött a felelősségrevonás elől Bottyán, a nejét börtönbe vetette a város parancsnoka. Ott hunyt el fél évvel később.
l
Forrás: Wikipédia
Ezután a Dunántúl kormányzójaként védte az országrészt az egyre fojtogatóbb túlerővel szemben. A trencséni csata után a bányavárosok védelmére rendezkedett be.
1709-ben egy óriási pestisjárvány söpört végig az országon, természetesen a generális tarnaörsi táborban lévő csapatait sem kímélte. Először azt híresztelték, hogy Bottyán a járványban hunyt el, valószínűleg azonban agyhártyagyulladás áldozata lett. Gyöngyösön temették el.
Halálával korának egyik legnagyobb hadvezére hunyt el. Nagyságát össze sem lehet hasonlítani a kuruc sereg többi vezetőjével. Ellenfelei is nagyra tartották. Szigorú fegyelmet követelt katonái között, nem engedte a fosztogatást, italozást, ugyanakkor igazságos és következetes volt mindenkivel szemben. Ezért szerették őt. A nép körében ,,Jótévő Jánosnak" is nevezték.
Rendkívül ügyes volt az anyagi haszonszerzés téren is. Marhákkal, kölcsönökkel foglalkozott. Ennek, illetve az első házasságának köszönhetően óriási vagyonra tett szert, második házassága révén pedig a legfelsőbb körökbe is bekerült az arisztokráciát illetően.
Források:
Köszönet Arriusnak :)
rubicon.hu - 1709. szeptember 27. - Vak Bottyán halála
telehaz-gyorvar.koznet.hu - Vak Bottyán
arcanum.hu - Turul - Családtörténeti apróságok - Ismeretlen adatok Bottyán János életéhez
nyergesujfalu.hu - Vak Bottyán kiszabadítása
origo.hu - A félszemű kuruc generális, aki kidobta a müezzint a minaretből
Honismeret 2099, 4. szám - Háromszáz évvel ezelőtt hunyt el Vak Bottyán János kuruc generális
Magyar Szemle, 2007 (16. évfolyam, 1-12. szám) - 20. 2007 / 5-6. szám • TANULMÁNYOK • Nagy Miklós Mihály: Bottyán generális
arcanum.hu - Kézikönyvtár - A magyar irodalom a 16. században - Zrínyi Miklós élete
siraly.net - Zrínyi Miklós életrajza
militaria.hu - Zrínyi Miklós élete
duol.hu - Kinizsi Pál - hadvezérként egyetlen csatát sem vesztett el
Wikipédia - Kinizsi Pál szócikk, Zrínyi Miklós szócikk, Bottyán János szócikk
Rubicon online - 1494. november 24. | Kinizsi Pál halála
24.hu - Agyvérzés után is tovább harcolt a magyar hadvezér origo.hu - Hallatlan testi erővel bírt Mátyás hadvezére Kinizsi Pál
Puky Andor: A Kinizsi család Abaúj- és Bihar-megyében
Rácz Béla: Kinizsi Pál, Veszprém, 1940. (Katonai hagyományok gyűjteménye.)
kinizsivar.hu - Kinizsi