Ezúttal Borsod-Abaúj-Zemplén megye helyneveinek eredetéről írok, remélem érdekesnek találjátok majd a cikket, amely rendkívül sok különleges információt tartogat - szerintem - mindenki számára. A sorozat harmadik részével a megye városainak a végére érünk.
A rudabányai tengerszem. Fotó: barangolo.blog.hu
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1950-ben jött létre több (csonka) vármegye összevonásával. A megye címerén látható Gömör és Kishont címere is - négy részre van osztva a címer - az elnevezésében azonban nem szerepel.
Vajon mit jelentenek a megyénk nevei?
Borsod a bors, magyar eredetű (csípős, erős) szóból eredeztethető, melyet személynévként is használtak. Borsod vára ma Edelény területén található, egykor a vármegyét is onnan irányították. Abaúj a terület birtokosairól, az Abákról van elnevezve. Székhelye először Abaújváron volt, ahol ma is láthatóak a honfoglalás kori földvár maradványai. Zemplén megye egykori székhelye ma Szlovákiában van, elnevezése a szláv zem szóból származik, ami földvárat jelent. Nem meglepő módon itt is találunk egy földvárat. A Gömör szó germán eredetű, jelentése határt jelent. A Hont szavunk magyar eredetű, másképpen: hant, gyepdarab, gyepföld.
A sátoraljaújhelyi függőhíd. Fotó: magyarepitok.hu
Az első rész itt olvasható:
https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/2022/06/30/borsod-abauj-zemplen_megye_helysegneveinek_eredete
A második része pedig itt:
https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/2023/03/11/borsod-abauj-zemplen_varmegye_helyneveinek_nyomaban_2_resz
Szerelmi-dűlő, Tokaj. Fotó: hellohungary.hu
És most nézzük a településeket!
Rudabánya
(Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, Kazincbarcikai járás)
Talán mindenki tudja, hogy tízmillió évvel ezelőtt élt ősmajom, a Rudapithecus egyik példányának a maradványa Rudabánya egyik vasércbányájából került elő. A lelet világszerte ismertté tette a borsodi települést.
Évezredek óta élnek emberek a város területén, ahol először a kelták foglalkoztak bányászattal, őket a szlávok követték. A honfoglalás után való első említése 1299-ben történt, Ruda néven. Ruda 1351-ben városi rangot kapott, azonban az XVI. század második felétől már csak jobbágyfalui státuszban szerepel az írott forrásokban.
A Ruda szó szláv eredetű, jelentése érc, vasérc.
Sajóbábony
(Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, Miskolci járás)
Az Árpád-kori település, melyet 1325-ben említenek először Babun néven. A diósgyőri uradalom része volt.
A Babun szó magyar eredetű, valószínűleg személynév lehetett.
Az ország egyetlen olyan zsáktelepülése, amely városi ranggal rendelkezik.
Sajószentpéter
(Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, Kazincbarcikai járás)
A neandervölgyi ősember nyomait is megtalálták a településen, amely folyamatosan lakott volt az utolsó évezredekben. A szkíták, a germánok, a kelták és az avarok által hagyott leleteket találtak a régészek a kutatások során.
Árpád-kori a település, 1281-ben említik először, Szentpéter néven. A diósgyőri, később a dédesi uradalom része, Borsod vármegye központja ebben az időszakban.
A Szentpéter településnév Szent Péterre apostolra utal.
Sárospatak
(Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, Sárospataki járás)
Az őskortől kezdődően lakott volt a területe. Árpád-kori település, 904-ben említik először. 1201-ben városi rangot kapott. Fontos kereskedővárosként szerepel ebben az időszakban.
A patak nevet feltételezések szerint a Bodrogtól "kapta", a sárost pedig a Bodrog és a Ronyva közötti sáros terület miatt. A sáros sártól szennyezettet jelent, a sár szó ótörök jövevényszó, a patak a szláv eredetű potok szóból származik.
Sátoraljaújhely
(Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, Sátoraljaújhelyi járás)
A város területén emberi jelenlétre utaló nyomok már az őskortól kezdődően vannak. Később szkíta, kelta, germán, hun, avar és szláv népcsoportok is éltek a környéken. A város alapításának körülményeiről nem sokat tudunk. 1261-ben említik először, ekkor V. István városi rangot adott a településnek.
Nevének eredete nagyon érdekes. Először Sátor-előnek hívták a települést, ez arra utal, hogy a Sátor-hely előtt található. Sátoralja Újhelynek először 1282-ben nevezik, és azért, mert jelentős számú új telepes érkezett ekkor a városba.
A sátor szavunk ótörök eredetű, ,,ideiglenes tartózkodásra való, rudakkal kifeszített vászonból való lakóhely."
A hely ismeretlen eredetű, jelentése:
,,Térrész, egy jól meghatározott terület, felszíni pont vagy területi egység, amit egy személy, dolog, tárgy elfoglal, vagy pozíció, amit egy személy, dolog betölt."
Szendrő
(Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, Edelényi járás)
.
Első említése 1312-ből való, Zundreu néven. Itt épült a vármegye első kővára és Borsod vármegye központja is volt egy bizonyos időszakban. 1544-ben kapott városi rangot.
A település személynévre utal, valószínűleg Szendnek hívták a birtokosát. A Szendrei vagy Szendrey családnév erre a településre is utalhat.
Szerencs
(Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, Szerencsi járás)
A mai Szerencs környéke az őskorban is lakott volt. A település Árpád-kori, első említése 1217-ből való, 1470-től mezőváros. A XI. században a johannita lovagrend alapított itt kolostort.
Nevének eredete Anonymus szerint:
„... Árpád vezér és nemesei pedig nagy örömmel felkerekedtek Hung várából, s a Tarcal hegyén túl ütöttek tábort a Takta vize mellett elterülő mezőn, egészen a Szerencse hegyéig. Erről a hegyről látták, hogy milyen az a hely, mivel pedig nagyon megszerették, úgy nevezték el, hogy nevének latinul amabilis, a saját nyelvükön pedig szerelmes az értelme, attól a naptól egészen mostanáig a szerelemről Szerencsének hívják a helyet."
A történészek szerint:
,,Több értelmezés is lehetséges: az egyik szerint a két folyó találkozását jelentő szláv "szrencsa" szóból származhat, utalva arra, hogy a Szerencs-patak és a Takta vize itt folyik össze. Más elképzelés szerint az ótörök "serinc" szóból is eredhet, melynek "türelem, szívósság, állhatatosság" volt a jelentése. A legvalószínűbb az a feltevés, mely szerint az Árpád-korban gyakorinak számító eljárással, magyar névadással keletkezett a település neve: a forrásokban több helyen említett Zerem személynévből származik."
Szikszó
(Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, Szikszói járás)
Árpád-kori település. Első említése vitatott, egyes történészek 1280-ra teszik ezt a dátumot, mások szerint a IV. László által keltezett oklevél nem erre a településre utal. Eszerint először 1307-ben, Zykzo néven említi Károly Róbert egy oklevélen. 1320-ban valószínűleg már mezőváros volt.
,,Nevét általában a Szikaszó formára szokták visszavezetni, amelyet szikes talajáról kaphatott, ily módon a Szikszó név jelentése: szikes völgy."
Tiszaújváros
(Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, Tiszaújvárosi járás)
1970-ig Tiszaszederkény, 1970 és 1991 között Leninváros, 1991-től Tiszaújváros. Tiszaszederkényt először 1268-ban említik egy oklevélen. A török hódoltság idején teljesen elnéptelenedett.
A Tisza szó jelentése vitatott, a történészek nem tudják pontosan megállapítani. A téma egyik szakértője, Szádeczky-Kardoss Samu szkíta eredetűnek gondolja és az óiráni „tak” (fut, folyik) szóhoz köti. Szerinte az elnevezés ,,többszörös átalakulás" után nyerte el mai formáját.
A szederkény jelentése:
,,A m. szeder növénynévnek a –k és –n(y) képzős alakjából keletkezhetett mikrotoponimaként, és szederrel benőtt területre utal."
Város:
,,Nagyobb település. Származékai: városi, városias, városka.
A vár származéka ellátottságot kifejező -s képzővel; egy váras hely-féle szókapcsolatból önállósult főnévként, az o kötőhangos formában (mint lábas ⇨ lábos)."
Tokaj
(Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, Tokaji járás)
Tokajt, mint szőlőtermő vidéket 1067-ben említik először. Magát a várost 1353-ban említi először oklevél. Állítólag XIV. Lajos a Napkirály mondta: ,,a Tokaji Aszú a borok királya, a királyok bora."
Szívemből szól Tokaj honlapja:
,,A nyelvészeti szakszótárak a magyar földrajzi neveket elsősorban valamelyik szláv, német, iráni, héber stb. eredethez kötik, holott a nyelvünket és neveinket összehangoltan vizsgálva szinte mind magyar kifejezést kapunk, csak értelmezni kell tudni őket. (...)
Ma a tőke szavunkat leginkább a szőlő állandó fás részének (ameddig visszavágják a növényt) használjuk. A név végi ’j’ vagy ’l’ hang, pedig a hely szavunk maradványa, mert a ’h’ hang sokszor eltűnik a szavakban, tehát nem helyképző, hanem maga a megrövidült hely szavunk. A ’Tokaj’ név jelentése egyértelműen tőkehely értelmű korabeli változatban."
Források:
Wikipédia
Az írásban szereplő városok hivatalos oldalai
nemzetijelkepek.hu
