A Fazola család és a bükki vasgyártás
2017. augusztus 07. írta: Reiman Zoltán

A Fazola család és a bükki vasgyártás

Fazola Henrik (Fassola, Fassole, 1730 körül - 1779) nevéhez fűződik Ómassa alapítása, a bükki vasgyártás beindítása. Lakatosmester, az ipari tőke első képviselője. Würzburgban Georg Oegg udvari lakarosmestertől tanulta a szakmát. Testvérével Lénárddal vándoroltak Európában. A már neves mesterembert Barkóczy Ferenc egri püspök bízza meg az egri Megyeháza kovácsolt kapuinak elkészítésével, a Püspöki Palota lakatosmunkáival, sok egyéb feladattal. Ekkor már vagyonos embernek számított. A Mátra és a Bükk bányakutatásába fogott bele. A Garadna patak mellett hozta létre telepét, ahová stájer és felvidéki - elsősorban németajkú - munkásokat telepített, de sokan jöttek ruszin és tót területről is.

 

13470897_1374a89ce065cfd104422c1de890467a_xl.jpg

Az Őskohó

 

Mária Terézia 1770-ben írta alá a diósgyőri vasolvasztó alapító okíratát. Milyen érdekes az elnevezés, ez a diósgyőri vasmű nem az a Diósgyőri Vasmű. Az uradalmi központ székhelye volt Diósgyőr, ezért lett diósgyőri az ómassai. Akkor most olvassuk el még egyszer az utolsó mondatomat, hogy is van ez? :)

1772-ben beindult a vasgyártás, de a bányászott vasérc gyenge minősége a nyersanyag szállításának magas költsége miatt a gyár eladósodott, a vasmű fejlődése elmaradt. A ,,Diósgyőr-hámori vasgyártás" mégis fogalom lett magyar ipartörténetben. Az első magyarországi iparmágnást tisztelhetjük Fazola Henrik személyében. Henrik ugyan ismeretlen helyen nyugszik, de felesége mellett egy síremléket állítottak neki a hámori temetőben.

 

fazolahenrik_relief_ve.jpg

 

Fazola Frigyes, Henrik fia, (1774-1849) szegényes körülmények között nevelkedett hugával egyetemben. Apjára való tekintettel felvették a selmecbányai Bányászati Akadémiára, - a Miskolci Egyetem "őse" a felvidéki város akadémiája - tanulhatott. Ausztriában szerzett gyakorlatot, de 25 évesen már újra itthon dolgozott a vasmű sáfáraként. Egészen a helyettes igazgatói posztig vitte. Technikai újításainak köszönhetően újra "beindult" a gyár, kölcsöneit visszafizette. 1813-ban a vasművet Újmassára költöztette. Rövid időre Rhónicra helyezték, visszatérése után a vasmű részvényeseinek képviselője volt.

 

150px-fazolafrigyes01.jpg

 

,,1810-1812 között kiépítette a hámorokat mozgató vízerő folyamatos biztosítására a hámori víztározó medencét." 

 

 hamori_to_006.jpg

A csodaszép Hámori-tó 

 

A fellángolás átmeneti volt, a napóleoni háborúk alatt virágzott, utána viszont ismét visszaesett a megrendelés. Utolsó fellendülés a '48/49-es szabadságharc alatt volt tapasztalható.

 

1392503933_91.jpgA Hámori medence falvai, ma Miskolc része mindegyikük 

 

A Hámori-tó manapság túristalátványosság, a Palotaszállóval karöltve varázslatos hellyé varázsolta Lillafüredet.

 

153885.jpg

Alsóhámor látképe 

 

A vasgyártás 1868-ban Diósgyőrben lelt új otthonra, a lakosság egy része a diósgyőri kolóniára költözött. Péch Antal tervei szerint építették fel a vasgyári kolóniát, de ez már egy másik történet... Új legenda született...

 

p1010609and0more_filtered.jpg

 Lakatosmesternek sem volt utolsó Fazola Henrik, ez a mestermű a Megyeházán található Egerben.

 

Források :

 

Volt egyszer....a Diósgyőr-vasgyári kolónia 

Wikipédia

Miskolc írásban és képekben

Miskolc története III. 

elmenyekvolgye.hu

kepguru.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr3812724710

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása