Fazola Henrik (Fassola, Fassole, 1730 körül - 1779) nevéhez fűződik Ómassa alapítása, a bükki vasgyártás beindítása. Lakatosmester, az ipari tőke első képviselője. Würzburgban Georg Oegg udvari lakarosmestertől tanulta a szakmát. Testvérével Lénárddal vándoroltak Európában. A már neves mesterembert Barkóczy Ferenc egri püspök bízza meg az egri Megyeháza kovácsolt kapuinak elkészítésével, a Püspöki Palota lakatosmunkáival, sok egyéb feladattal. Ekkor már vagyonos embernek számított. A Mátra és a Bükk bányakutatásába fogott bele. A Garadna patak mellett hozta létre telepét, ahová stájer és felvidéki - elsősorban németajkú - munkásokat telepített, de sokan jöttek ruszin és tót területről is.
Az Őskohó
Mária Terézia 1770-ben írta alá a diósgyőri vasolvasztó alapító okíratát. Milyen érdekes az elnevezés, ez a diósgyőri vasmű nem az a Diósgyőri Vasmű. Az uradalmi központ székhelye volt Diósgyőr, ezért lett diósgyőri az ómassai. Akkor most olvassuk el még egyszer az utolsó mondatomat, hogy is van ez? :)
1772-ben beindult a vasgyártás, de a bányászott vasérc gyenge minősége a nyersanyag szállításának magas költsége miatt a gyár eladósodott, a vasmű fejlődése elmaradt. A ,,Diósgyőr-hámori vasgyártás" mégis fogalom lett magyar ipartörténetben. Az első magyarországi iparmágnást tisztelhetjük Fazola Henrik személyében. Henrik ugyan ismeretlen helyen nyugszik, de felesége mellett egy síremléket állítottak neki a hámori temetőben.
Fazola Frigyes, Henrik fia, (1774-1849) szegényes körülmények között nevelkedett hugával egyetemben. Apjára való tekintettel felvették a selmecbányai Bányászati Akadémiára, - a Miskolci Egyetem "őse" a felvidéki város akadémiája - tanulhatott. Ausztriában szerzett gyakorlatot, de 25 évesen már újra itthon dolgozott a vasmű sáfáraként. Egészen a helyettes igazgatói posztig vitte. Technikai újításainak köszönhetően újra "beindult" a gyár, kölcsöneit visszafizette. 1813-ban a vasművet Újmassára költöztette. Rövid időre Rhónicra helyezték, visszatérése után a vasmű részvényeseinek képviselője volt.
,,1810-1812 között kiépítette a hámorokat mozgató vízerő folyamatos biztosítására a hámori víztározó medencét."
A csodaszép Hámori-tó
A fellángolás átmeneti volt, a napóleoni háborúk alatt virágzott, utána viszont ismét visszaesett a megrendelés. Utolsó fellendülés a '48/49-es szabadságharc alatt volt tapasztalható.
A Hámori medence falvai, ma Miskolc része mindegyikük
A Hámori-tó manapság túristalátványosság, a Palotaszállóval karöltve varázslatos hellyé varázsolta Lillafüredet.
Alsóhámor látképe
A vasgyártás 1868-ban Diósgyőrben lelt új otthonra, a lakosság egy része a diósgyőri kolóniára költözött. Péch Antal tervei szerint építették fel a vasgyári kolóniát, de ez már egy másik történet... Új legenda született...
Lakatosmesternek sem volt utolsó Fazola Henrik, ez a mestermű a Megyeházán található Egerben.
Források :
Volt egyszer....a Diósgyőr-vasgyári kolónia
Wikipédia
Miskolc írásban és képekben
Miskolc története III.
elmenyekvolgye.hu
kepguru.hu