Először a Duna TV egyik műsorában láttam a hadisírgondozó cserkészeket, majd a helyi napilapban is olvastam róluk a bethlehemi láng – a bethlehemi Születés-bazilika örökmécsesének lángja, mely Miskolcra is eljut – kapcsán. Kíváncsivá tett a cserkészek mindennapi élete – valamelyest volt azért rálátásom, hiszen én is voltam cserkész –, ezért kerestem meg Jernei Pétert, aki a MCSSZ II. kerületének ügyvezető elnöke.

 fotó: Bujdos Tibor (ÉM)

- Hogyan képzeljük el a kerület felépítését, vezetését?

- Hárman irányítjuk a kerületet, de több vezető is részt vesz benne. A Magyar Cserkészszövetség II. Kerülete két megyét foglal magában, mégpedig Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyéket. Országosan összesen 10 kerület létezik.

- Akkor nagyjából két megyét fog össze egy kerület.

- Igen, így van és minden cserkészkerületben találunk egy elnököt, egy ügyvezető elnököt és egy vezető tisztet. A II. Cserkészkerületben,van egy pénzügyi vezetőnk is, nem mintha olyan hatalmas pénzügyi mozgások lennének – hiszen csak a tagdíjakból gazdálkodunk -, de van egy erre szakosodott munkatársunk. Továbbá van korosztályos programokat összefogó vezetőnk is és vannak szakági vezetőink. A második cserkészkerületnek Miskolc a központja.

- Mikor alakult a Magyar Cserkészszövetség?

- Készítettünk egy almanachot arra az alkalomra, amikor a Szövetség a 100 éves évfordulóját ünnepelte. Az alakulásának pontos dátuma 1912. december 28-a. Ez a kötet a II. cserkészkerület történetét foglalja össze, mely egy hiánypótló anyag, nem tudok ilyen kiadvány létezéséről más kerületekben. Azért is izgalmas, mert benne van a háború előtti cserkészcsapatok működése, melyeket aztán 1948-ban feloszlattak és csak 1989-ben alakulhattak újra. A Magyar Cserkészszövetséget jegyezték be először, mint társadalmi szervezetet a szocializmus végeztével, mi kaptuk az egyes sorszámot. A régi cserkészek, akik a kommunizmus alatt búvó patakként dolgoztak és vitték tovább a cserkészet szellemiségét, majd ahogy érezték, hogy újjá lehet alakulni és kezdődik a demokratikus átrendeződés, rögtön megkeresték egymást. Szóval ezért van benne két rész, a háború előtti és a rendszerváltás utáni. Még nem teljes ez az anyag, olyan 70%-os, hiszen nagyon-nagyon sok levéltári kutatómunkára van még szükség. A 110. születésnapunkra, ami 2022-ben lesz, már egy bővebb anyagot szeretnénk összeállítani. Bizony ehhez rengeteg levéltári kutatómunka szükséges még.

fotó: Cserkész magazin

- Hány cserkészcsapat tartozik hozzátok körülbelül?

- 21 csapat tartozik hozzánk és 596 tagunk van. Miskolcon körülbelül 300 cserkész tevékenykedik.

- Milyen tevékenységeket folytattok ebben a kerületben?

- Azért érdekes a kérdésed, mert önmagában az, hogy a cserkészet működik és az önkéntes cserkészvezetők az ifjúsággal foglalkoznak már önmagában egy nagy társadalmi szolgálat és tevékenység. Heti szinten találkoznak a csapatok, tehát ez egy élő közösség. Az, hogy egy csapatnak a parancsnoka foglakozik a gyerekekkel, napi szintű kapcsolatban van velük és ezentúl hétvégenként még túrázni, táborozni járnak, felfedezik a különböző felfedezni valókat, én úgy gondolom, hogy önmagában már egy hatalmas dolog. Az, hogy még ezen felül is tevékenykednek, az egy hatalmas társadalmi szerepvállalás részükről. Ennek viszont nincs nagy nyilvánossága. Nincs nagy PR értéke, nincsenek rajta a címlapokon, nincsenek ott a TV képernyőkön, és a közösségi oldalakon. Ellenben sok olyan civil szervezetet látunk magunk körül, akik azt a minimális munkát, amit végeznek egy évben pár alkalommal - mondjuk egy délután elmennek szemetet szedni - hatalmas nagy média visszhang követi és ebből élnek egy - két évig. Facebook-bejegyzés, meg honlap, meg kiadványok, meg "mittudomén", arról, hogy ők elmentek és ilyen-olyan társadalmi szolgálatot végeztek, mert mondjuk egy alkalommal összegyűjtöttek 10 önkéntest. Sokan a legnagyobb energiát a kampányra és a láthatóságra teszik. Ezzel szemben vagyunk mi, akiknek erre már nincs energiánk, de talán hitelesebb is, ha a tevékenységeinken keresztül ismernek meg minket, nem pedig a címlapokról. Ahogy mondtam, a napi szintű fiatalokkal való munka már önmagában egy nagy dolog és ezen túlmenően vannak olyan társadalmi szerepvállalásaink, amik pedig már a cserkészeten kívüli világnak szólnak.

- A hadisírgondozás miként került bele a tevékenységi körötökbe?

- Ez konkrétan onnan jött, hogy amikor én elkezdtem cserkészkedni 1990-ben, - '91-ben tettem fogadalmat - akkor az akkori parancsnokom elvitt minket Miskolc - Tetemvárra és mutatta, hogy itt egy első világháborús temető van, ezt szeretné rendbe tenni velünk. Kicsik voltunk, sarlóval mentünk, az első 5-6 sírt megcsináltuk, gyertyát gyújtottunk és hazamentünk. Aztán kimentünk még kétszer-háromszor. Eltelt 15 év és közben felnőttek lettünk, eszünkbe jutott a temető. Mi is volt ott? Hol is van ez az első világháborús temető? Elmentünk, szétnéztünk és kiderült, hogy ez egy őrült nagy terület. Amit mi kiscserkészként láttunk, az egy picike szelete az egésznek. Na jó, akkor ezt tegyük rendbe. Akkor még nem tudtuk, hogy mire vállalkozunk, hiszen tizenöt évvel ezelőtt kezdtük el ezt a szolgálatot és mi magunk sem gondoltuk, hogy az óriási területen a sűrű akáccserje kiirtásán túl bemosott sírköveket kell kiemelnünk, újra festenünk, illetve az olvashatatlanná vélt neveket különböző módszerekkel olvashatóvá tennünk. De lassan már a végére érünk a munkának, és olyan méltó állapotokat teremtünk, mint amilyen egy átlagos amerikai katonai temetőben tapasztalható.

fotó: Magyar Cserkész Szövetség

- Vannak ezekről a sírokról feljegyzések, találtatok ezekről valamit a levéltárban vagy valahol?

- A nemzetiségük vegyes, de a Magyar Királyi Honvédségnek a tagjai nyugszanak itt. A vallás is vegyes, ezt például most tudtam meg, hogy azért nincsen izrealita ott eltemetve - csak katolikusok és reformátusok vannak -, mert szokásaiknak megfelelően felvitték őket az Avasra a zsidó temetőbe. De mással is foglalkozunk, az egri cserkészek rendszeresen adnak vért, vagy ilyen ez a betlehemi láng Miskolcra hozatala. Vagy például a Szinva-patakban megjelentek olyan költőmadarak, amik fokozottan védettek, annyira tiszta már, meg háborítatlan ez a terület. Szólt egy helyi nagyon lelkes aktivista, hogy nincs, aki segítsen neki és megtalált minket, felkaroltuk az ügyet. Az önkormányzatot megkerestük, nehogy elkezdjék kaszálni a területet, mert ott van a fészkük és ott szeretnének költeni ezek a madarak. Sok ilyen vasat tartunk a tűzben, de valóban, az egyik ilyen nagy vállalásunk az a rendszeres elfoglaltságot jelentő I. Világháborús temető. Miskolcon az utóbbi években ''érett be'', a hivatalos miskolci program része lettünk. A város adventi koszorúját erről gyújtjuk meg.

- Hogy működik ez egyébként? Valaki úgy gondolja, egy egyházközségben, hogy szeretne egy csapatot létrehozni és akkor eljön hozzátok és belép a cserkészek közé? Hogy van ennek a folyamata?

- Vagy így, valamilyen érzelmi kötődéssel rendelkezik valaki, vagy valahol találkozott a cserkészekkel és megtetszett neki ez a mozgalom, felnőtt fejjel pedig bekopog, hogy Jó munkát!, szeretnék cserkészcsapatot szervezni, a másik pedig az, hogy eleve kiskorától cserkészkedik és felnőttként úgy gondolja, hogy olyan érzelmi töltetet adott neki a cserkészet, hogy most már felnőtt fejjel egy cserkészcsapatot szeretne létrehozni. Tehát ez a két opció. Vagy valaki kívülről betoppan, mert megtetszett neki ez a mozgalom vagy átveszi egy csapat vezetését. Már egy működőjét, vagy újat alakít.

- Észrevehető volt a cserkészmozgalomnál is, hogy a rendszerváltás után úgymond reneszánsza volt, a csúcsot jelentő időszak után pedig erőteljes visszaesés következett?

- Igen, de ez nem feltétlenül lefelé ment, inkább azt mondom, hullámzó volt a létszámunk. Az viszont tény, hogy a rendszerváltás után egy hórukk-effektust lehetett tapasztalni, minthogy nagyon sok társadalmi és civil szervezet is létrejött. Itt, a második cserkészkerületben 1998-99 környékén 1100 cserkészünk volt. Akik újjáalakították a mozgalmat, idővel megöregedtek és eltávoztak közülünk. Hiányzott a középkorosztály. Amikor az idősek elmentek, nem volt aki átvegye tőlük a stafétát. Amikor ezek a fiatalok felnőttek és érett középkorúvá lettek, akkor kapott újult erőre a Magyar Cserkészszövetség. Valahol egyébként ebben a korszakban vagyunk most. Nagyon nagy az igény a cserkészetre, azt mondom neked, ha most lenne itt 10 olyan vezető, aki azt mondaná, hogy holnapután szeretne cserkészcsapatot alapítani, akkor mind a tíz tudna hol alapítani. Alig van ifjúsági mozgalom Magyarországon. Nincsenek közösségben működő ifjúsági szervezetek, sokan pedig, aki gyerekekkel foglalkoznak inkább valamilyen szolgáltatást nyújtanak. A tanórán kívüli időszak strukturálatlan, nincsenek lekötve a gyerekek, nincsenek olyan közösségi szerveződések, amelyek a fiatalokat tudnák ''terelni'' bárhová, bármilyen irányba. A hazaszeretetet, a helyi identitást kell növelni a fiatalokba, szerintem mi ebben is élen járunk.

Lord Baden-Powel a cserkészet megalapítója (fotó:medium.com)

- Mindegy, hogy milyen vallású az, aki cserkész akar lenni?

- A háború előtti időszakban külön szerveződtek a fiú- és lánycsapatok, a felekezeti csapatok. Katolikus, református és egy zsidó csapata is volt Miskolcnak. Ma már nem számít a vallási hovatartozás, egy csapaton belül minden felekezet megtalálható.

- Határon túli cserkészcsapatokkal tarjátok a kapcsolatot?

- Nagyon szoros kapcsolatban vagyunk a határon túli csapatokkal. A Magyar Cserkészszövetség létrehozta a Magyar Cserkészszövetségek Fórumát. A határon túliaknál két dologról beszélünk. Vannak a Trianon által szétszabdalt Magyarország határain túli magyarok által létrehozott cserkészcsapatok, illetve a '45 és '56 után kivándorolt emberek által létrehozott cserkészcsapatok. De mind a kettő létező dolog, mind a kettő magyar cserkészet, csak mindkettő más-más okból. Érdekes történet ez, mert számukra – a kivándorlók által alapított csapatokra gondolok – már a cserkészet más jelentéssel bír, mint itthon, vagy akár közvetlenül a határ mellett lévő csapatainknál. A magyarság megőrzése a cél. Szívet szorongató filmek vannak fent egyébként a világhálón szétszóródott cserkészcsapatoknak a történetéről. Három generáció nőtt fel és úgy nőtt fel a cserkész, hogy életeben nem élt Magyarországon, illetve maximum látogatóba jött, de magyar az identitása, anyanyelvi szinten beszéli a magyart és ez a cserkészetnek köszönhető. Nagyon szívet melengető érzés ez. A kárpát-medenceiekkel pedig szoros kapcsolatban állunk, sokszor megyünk Erdélybe és ők is jönnek hozzánk.

- Köszönöm a beszélgetést, nagyon nemes munkát végeztek, amihez további sikereket kívánok Nektek!

 fotó: Magyar Cserkész Szövetség