A Weidlich név ma is fogalom Miskolcon. A híres kereskedő palotája ma is áll a város szívében. Keveset tudunk azonban arról, hogy kis is volt ő valójában és a családjával mi történt a második világháborút követően. Ebben az interjúban Weidlich Gizellával, Weidlich Pál unokájával beszélgetek.
Amikor ezt a bevezetőt írtam, nem tudhattam, hogy a beszélgető partnerem, Weidlich Gizella nem fogja megélni ennek olvasását. Nagyon sajnálom, hogy így történt, innen is fogadjátok részvétem, Piroska és Balázs...
Weidlich Gizella (1942-2022)
Négy generáció. Weidlich Gizella (meg gyermek a képen), Árva Gizella, Dobó Gizella és az ő édesanyja
- Kedves Gizella, Ön jelenleg hol él és mivel foglalkozik?
- Először Miskolcon, a gyógyszertári központban dolgoztam áruforgalmi előadóként. Salgótarjánba mentem férjhez, egy ideig egy gyógyszertárban dolgoztam, majd azért, hogy a születendő gyermekeim mellett lehessek, vállalkozó lettem, amit otthonról tudtam irányítani. Adódott a lehetőség, hogy húsz darab mennyasszonyi ruhát megvásárolhassak, amivel az üzletem elindult 1978-ban. Azóta a kölcsönzőt szünet nélkül üzemeltetem. A készlet fokozatosan bővült, több varrónővel dolgoztam együtt, volt, hogy ketten is dolgoztak egyszerre. A házasulandó lányok teljesen elsőre rászabott ruhákban lehettek menyasszonyok. Az üzlet később kibővült jelmezekkel és alkalmi ruhákkal, volt olyan farsangi szezon, hogy a harmadik emeleten lévő üzlethez a jelmezre várók sora a földszinten állt. Ma már nem a lakásomon, hanem ugyanabban a házban, ahol lakom, de a földszinten kialakított üzlethelyiségben vezetem a kölcsönzőt. Több beszerzési forrásom is van, de a ruhák legtöbbször átalakításon mennek keresztül, és kreatív megoldásokkal varázsolom újjá őket. Az évek során nagyon sok tapasztalatot gyűjtöttem az emberekről, arról, hogy kinek mi áll jól. A legtöbb esteben 4-5 ruha felpróbálása után, 90%-ban azt a ruhát viszik a menyasszonyok, amit először ajánlok.
Weidlich Gizella
- Bemutatná a családját? Elsősorban a szüleire és nagyszüleire gondoltam.
- Édesapám Weidlich László, Weidlich Pál és Fűrész Ida elsőszülött gyermeke, akinek testvére Weidlich Ida. Édesapám tartalékos katonatiszt volt a háború alatt. Én 1942-ben születtem, kéthetes voltam amikor Édesapámat hazaengedték szabadságra mert gyermeke született. Apám azonban fontosnak tartotta, hogy a katonái ne maradjanak egyedül, és ezért ment vissza a frontra, pedig születendő gyermeke miatt két hét szabadságot kapott volna. Sajnos pont ebben a két hétben volt a doni áttörés, így orosz fogságba került és ott halt meg hastífuszban. Utolsó szava az volt Édesanyámhoz, hogy nagyon szigorúan neveljék ezt a gyereket. Ezt az útravalót kaptam tőle az életre. Édesanyám így is tett, nagyon szigorú neveltetést kaptam.
Weidlich Gizella az édesanyjával, Árva Gizellával
- Ki volt az Ön édesanyja?
- Édesanyám Árva Gizella, Árva Pál és Dobó Gizella második gyermekeként született. Bátyjával Pállal és húgával Klárával hárman voltak testvérek, mert legkisebb lánytestvérük Marika négyéves korában meghalt sajnos, agyhártyagyulladásban. Az Árva család háza a Papszer utcában volt Miskolcon.
Weidlich László
- Mi történt a családdal a második világháborút követően?
- Édesanyám férje elvesztése után az ózdi vasgyárban dolgozott adminisztrátorként. Bátyja, Pál az ózdi vasgyár magas beosztású mérnöke volt és Dunaújváros egész ipari beruházását Ő irányította. Így került a család a háború után Ózdra, félve, hogy deportálnak. Édesanyám bátyja adott lakhatási lehetőséget számunkra. Édesanyám édesanyja, nagymamám, Dobó Gizella velünk élt, Ő gondoskodott rólam, míg Édesanyám a vasgyárban szabadságát nem kivéve évekig állandóan dolgozott, hogy megélhessünk. Számomra Ő volt az az asszony, aki felnevelt, Ő volt mellettem gyerekkoromban és már asszony koromban is a legtöbbet. Nagyon jól főzött, Miskolcon a Korona étteremben tanult meg sütni – főzni. Kézzel írt szakácskönyveiből a mai napig készülnek a jobbnál jobb sütemények.
Az Árva család egykori háza a Papszeren
- Édesanyja családját is bemutatná az olvasóknak?
- Édesanyám édesapja Árva Pál, Miskolc város főmérnöke volt, és részt vett a Lillafüredi Palotaszállónak a tervezésében is, a nyílászárókat Ő tervezte. Építészmérnökként több épület tervezése, illetve kivitelezése is fűződik a nevéhez, például a Postapalota épületének kivitelezése is. Újságja is volt, és az akkori miniszterelnöktől méltóságos címet kapott.
Weidlich Gizella, Dobó Gizella, Árva Gizella
Weidlich Pál (1862-1946)
Weidlich Pál neve ma is fogalom Miskolcon. A palotáját mindenki ismeri, az épületben pedig egy különleges fűszerüzlet is működött hosszú időn át. Ez a fűszerüzlet máig is él nagyon sok miskolci emlékezetében.
Weidlich Pál egy 11 gyermekes családban született, a legkisebb fiúként, Vas megyében. Ahogyan ez a mesében is lenni szokott, vándorútra kelt, és a kereskedelmet választotta szakmájául. Egyes források azt írják, kalandvágyból lett kereskedővé.
1881-ben került Miskolcra. Máhr Károly nagy múltú boltjában - amely a Fekete kutya névre hallgatott - üzletvezetőként számítottak rá. Pál Bécsben tanulta a szakmát, a Mariahilfer Strassén, Josef Voight ,,zum schwarzen Hund" nevű drogista kereskedésében volt gyakornok.
1890-ben óriási megtiszteltetés érte Weidlich urat: Baross Gábor miniszter ösztöndíját nyerte el. Az ösztöndíj célja az volt, hogy a fiatal kereskedők megismerjék más országok kereskedelmi kultúráját, tapasztalatokat szerezzenek, illetve kapcsolatokat építsenek. Weidlich az út során szerzett élményeit nyomtatásban is kiadta 1891-ben. Nem kis kaland lehetett az övé, hiszen nemcsak Európában, hanem a Közel-Keleten, illetve Észak-Afrikában is járt.
Miskolcra hazatérve, 1892. június 5-én eljegyezte Fűrész Idát, egy dúsgazdag miskolci kereskedő leányát. A hamarosan sorra kerülő esküvő Miskolc városának fontos eseménye volt, az akkori vezető réteg is képviseltette magát a vigasságon. 16 magánfogat vitte a násznépet az evangélikus templomba, ahol örök hűséget esküdött egymásnak az ifjú pár.
Kevesen tudják, hogy Weidlich Pál a boraival a millenniumi kiállításon magas díjazásban részesült 1896-ban, illetve 1900-ban a párizsi világkiállításon díszoklevelet kapott.
Ösztöndíjat is alapított fiatal miskolci kereskedők támogatására, hogy olyan sok tapasztalatot szerezhessenek a nagyvilágban, mint annak idején ő is.
1906-ban épült fel a lillafüredi Weidlich-villa, az 1909-es naptári évben pedig két gyermeke is született - Laci és Idus. 1911 tele és 1912 tavasza között készült el a belvárosi palota, és ekkor költözött ide a híres Fekete kutya üzlete is. A város első, a mai szlengben plázának hivott bevásárlóközpontja volt az épület, és a város első liftje is itt működött.
1915-ben ő is a gyanúsítottak közé került abban a botrányban, amikor kiderült, hogy a katonaságot simlis kereskedők silány minőségű ruhával és étellel látták el. Weidlich még előzetes letartóztatásba is került, de szerencsére tisztázódott, hogy semmi köze nem volt az ügyhöz, így hamar ejtették a vádat ellene.
Az első világháború alatt nem ment jól az üzlet, így a húszas években próbálta Weidlich ismét felfuttatni a boltot, sikerrel. 1930-ban 100 mázsa burgonyát osztott szét a rászorulók között, és ezzel óriásit nőtt a miskolciak szemében az addig is méltán népszerű kereskedő.
A második nagy háború szomorú napjai is elérkeztek. A Weidlich házaspár sajnos rossz hírt kapott a frontról: László fiuk elesett az oroszokkal vívott harcok során. 1946. október 25-én Weidlich Pál is elhunyt, talán jobb is, hogy nem látta azt a búskomor korszakot, amely azután következett.
Ez a kivételes tehetségű miskolci kereskedő a mindszenti temetőben van eltemetve, de sírja sajnos már nincs meg.
Weidlich Gizella
- Édesapját is ugyanarra a pályára szánta Weidlich Pál, amit saját maga is végigjárt?
- Édesapám Édesapja Weidlich Pál, Miskolc város ismert kereskedője lett – bár nem itt született - rengeteget járt külföldre, így tanult meg sok nyelven, mert fontosnak tartotta, hogy amely országból az árut beszerzi, annak a nyelvét is beszélje. Édesapám is hat nyelven beszélt, ugyanis mellé mindig más nyelvű nevelőnőt fogadtak, hogy több nyelven tanuljon meg. Nagyapám szerette volna, ha Édesapám idővel átveszi az üzletet, de Ő nem igazán szeretett volna ezzel foglalkozni. A háború azonban mindent átírt.
Weidlich Gizella
- Önnek is van két gyermeke, ők hol élnek, mivel foglalkoznak?
- Lányom vendéglátóipari főiskolai végzettséggel, rendezvényszervezőként dolgozik Budapesten az egyik élvonalbeli Party Service cégnél. Fiam pedig mélyépítő tervezőként dolgozik itt Salgótarjánban. Balázs a munkája mellett nagy sportoló is. Ő a helyi Salgótarjáni Hegyikerékpáros Egyesület elnökségében is munkálkodik és hobby sportoló. Mindkét gyermekemhez közel áll a zene világa. A fiam dobol, Piroska lányom pedig évekig klasszikus éneket is tanult. Zenekarban is zenélnek, énekelnek együtt. Fiam révén két unokám van, a 15 éves Bálint és a 13 éves Dani.
Weidlich László és Árva Gizella
- Mennyire tartják a kapcsolatot a család többi tagjával? Az Argentínaban elő családtagok mikor voltak utoljára Magyarországon?
- Demes Ferenc unokatestvéremmel, Idus nagynéném (Édesapám húga) fiával a családból főként a lányom tarja a kapcsolatot, mert én az internethez nem értek, így nem olyan egyszerű nekem a kapcsolattartás. De azért ünnepek alkalmával szoktunk beszélgetni a lányom segítségével. Feriék 2015-ben voltak itt Magyarországon utoljára feleségével, akkor egy európai körutazást tartottak, és minket is meglátogattak Salgótarjánban. Piroska lányom 2017-ben járt kint Buenos Airesben meglátogatni a családot, azóta Ők jobban tarják a kapcsolatot, rajta keresztül mindig kapunk híreket, hogy bővül a család. Ott is két gyerek van, Sanyi és Adri. Sanyi többször is volt már Magyarországon, cserkészként saját készítésű tutajon is úsztak le egyszer a Dunán. Ott már öt unoka is van, de a család minden tagja beszéli a mai napig a magyar nyelvet, pedig már Feri unokatestvérem is Argentínában született. Az Ő szülei még negyvenes évek elején menekültek ki Argentinába.
Árva Gizella
- Igen, erről mi is (a Miskolci Tükörkép Közéleti Egyesület, a szerk.) értesültünk, amikor a Weidlich Pál Kereskedelmi és Vendéglátóipari Nívódíj kapcsán felvettük velük a kapcsolatot. Hihetetlen, hogy ennyire komolyan "ápolják" a magyarságukat.
- Az unokákra sokat vigyáznak a nagyszülők, de a szabály az, hogy csakis magyarul lehet velük beszélni. Ferencnek volt egy testvére is, András, aki evangélikus pap volt Argentínában. Sajnos Ő pár évvel ezelőtt elhunyt.
Dobó Gizella, Árva Gizella édesanyja
A Fekete kutya fűszerüzlet
A cég, amely a minőségi szolgáltatás védjegye volt Miskolcon.
Weidlich Pál cégét hivatalosan 1891. január 24-én jegyezték be a bíróságon.
,,Bátorkodom a tudomására hozni, hogy helyben, a "Fekete kutyához" címzett fűszer, anyag, liszt, ásványvíz és magkereskedést Deák Kálmán úrtól átvettem, s azt Weidlich Pál váltótörvényszékileg bejegyzett cég alatt folytatni fogom. Üzletem vezetésében igyekezetem mindig oda fog irányulni, hogy a vevőim igényeinek minden tekintetben megfeleljek, mi arra bátorít, hogy t. Címednek szíves bizalmáért esedezem. Van szerencsém egyúttal megjegyezni, hogy üzletem régi jó hírnevű magkereskedésére különös gondot fogok fordítani."
(Dózsa Viktória: A ,,Weidlich-palota" Miskolc kereskedelemtörténetében, In: A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44.,2005, Miskolc, Dr. Veres László, 350-351. o.)
A kereskedő azért választotta a Fekete kutyát cégéréül, mert egyrészt a bécsi Mariahilfer Strassén boltot üzemeltető Joseph Voight kereskedésének is ez volt a cégére, és ezzel az ő emléke előtt tisztelgett Weidlich. A másik oka pedig az volt, hogy Máhr Károly kereskedése szintén ezt a nevet viselte. Máhr Károly és családja 1756-tól működtette az üzletét Miskolcon, és a boltjuknak bizonyítottan a 19. század közepétől volt a védjegye egy gipszből kiöntött fekete kutya.
Az új Weidlich üzletben a tulajdonos kedves volt mindenkihez, aki akár a legkisebb dolgot is vásárolta az üzletében. A vendéget minden esetben elkísérte az ajtóig, amit kinyitott neki, megkérdezte, hogy mindennel elégedett volt-e, és kívánta, hogy legyen máskor is szerencséjük. A dolgozóival azonban már nem volt ennyire kedves, hiszen tükröket helyeztetett el a mennyezeten, így figyelni tudta az eladókat egész nap, nehogy lógjanak, vagy netán lopjanak az üzletekből.
A Fekete kutya minőségi árukészlete a híres budapesti fűszerüzletek kínálatával vetekedett.
,,Minden külföldi, vagy a megfelelő országrészből való volt: a túró Liptóból, a bécsi virsli Bécsből, a kassai sonka Kassáról, a prágai Prágából, a sajtfélék Svájcból érkeztek. Az üzlet legnagyobb nevezetessége a mezőgazdasági vetőmag volt. A külföldi tanulmányútján megismert legjobb holland cégektől vásárolta őket."
(Dózsa Viktória: A ,,Weidlich-palota" Miskolc kereskedelemtörténetében, In: A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44.,2005, Miskolc, Dr. Veres László,351. o.)
A Fekete kutya 1911. december 21-én került át az újonnan épült Weidlich-palota impozáns épületének utcafronti üzletébe. Ekkor már a ,,mai kutya" üldögélt a bolt felett. Az első világháború az üzlet forgalmára is kihatott, azonban utána újra egyenesbe került a vállalkozás. A második nagy háború előtt először a boltvezetői, majd a tulajdonosi jogot is a fiának, Lászlónak adta át Weidlich.
A Fekete kutya a háború után az államosítás áldozata lett, de ezt Weidlich úr már nem élte meg. Egészen 1983-ig működött a bolt csemegeként, a különlegesen szép berendezését azonban egy esztelen boltvezetőnek „köszönhetően” szétfűrészelték és átfestették, melynek darabjai még sokáig fellelhetőek voltak városszerte az üzletekben.
A Fekete kutya szobrát az államosítás után eltávolították a helyéről, és egy bizonyos Frisch úr az avasi kertjében őrizte. 1972. augusztus 11-én a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményébe került, ajándékozás útján. A kartonja szerint a talpazata összetört állapotban volt, restaurálás után a múzeumban kiállításra került. Az eredeti szobor ma is látható náluk.
Árva Gizella fiatalon
- Elég gyakran jár a családja városunkba. Mi a kedvenc helyük városunkban, természetesen csak a Weidlich-palota és a villa után?
- Én már sajnos nem járok túl sokat, egészségi állapotom miatt nem szívesen utazom, de gyermekeim minden évben ellátogatnak a sírokhoz, jobban mondva már csak az Árva sírhoz, mert a Weidlich sírra sajnos rátemetkeztek a Mindszenti temetőben. Ha a gyerekek Miskolcon járnak szívesen kirándulnak a Bükkben vagy Bánkúton. A kirándulás és természetjárás a vérükben van, hiszen Édesanyám is nagy természetjáró volt, a kohász kék utat többször is bejárta, egészen idős koráig a természetjárásnak élt.
- Köszönöm szépen a beszélgetést.
A képekért köszönet a Weidlich családnak
