Egy nagyon érdekes beszámolót hoztam nektek mára, Lichtenstein László, Miskolc törvényhatósági bizottságának tagja volt, városunk közismert polgára. A város akkori - 1927 - problémáit veszi sorra. Az átlagos polgárok, de talán a mai városi vezetők is sokat tanulhatnak ebből a beszámolóból... Természetesen az írásban Trianon is szóba került, mint abban az időben szinte minden esetben, hiszen a napi politika része volt. De szó esik a kultúráról, Nagy-Miskolcról, a közművekről, a villamosról, a tapolcai fürdőről, a szallodákról, a gázról és a gömöri sorompóról.
Lichtenstein László felsőházi tag nyilatkozik a város legaktuálisabb problémáiról
Véglegesen meg kell oldani a vízvezetéki kérdést — A város nagy előnyökhöz juthat a villamosügy rendezésével — A villamosvasút kapcsolja a városhoz kultúrában és gazdaságilag a községeket — Tapolca fejlődése vasút nélkül elképzelhetetlen — A Korona átépítése nem oldja meg a szállodakérdést, új és modern szállót kell építeni — Egyesíteni a tapolcai és városi strandfürdőt, valamint az Erzsébet gőzfürdőt — A gázkérdés rendezésének gyakorlati módja . A gömöri vasúti sorompó ügye
,,(A R. H. munkatársától.) Évtizedek óta beszélnek, vitatkoznak, tanácskoznak arról, hogy miképen, milyen utakon lehetne a valóság felé közelebb vinni Nagymiskolc gondolatát. A város fejlődési lehetőségei adva vannak, de éppen a trianoni tragédia óta megnehezültek a fejlődési feltételek és a csonkaországgal együtt Miskolcot is visszadobták a haladás útján. Ezzel az akadállyal szemben is azonban Miskolcra ma történelmi feladat vár, mert hiszen a trianoni határ közelsége folytán itt kell leginkább felfejlődnie annak a kultúrának, melynek fölénye egyik fegyver a kezünkben a békeszerződés ellen. Különös gondot kell tehát fordítani már történelmi kötelességből is Miskolc fejlesztésére, különös szeretettel kell foglalkozni azokkal az eszmékkel, azokkal a tervekkel, amelyek Miskolc fejlődését vannak hivatva előmozdítani.
A városnak sok olyan problémája van, amely megköveteli, hogy szinte napról-napra foglalkozzunk vele. Ezek közül a problémák közül érdeklődtünk néhány iránt Miskolc közéletének egyik legtekintélyesebb, legsúlyosabb szavú reprezentásánál, homrogdi Lichtenstein László felsőházi tagnál, aki hosszú esztendők óta élénken részt vesz nem csupán figyelmével, de munkájával, egyéni értékeinek kifejtésével a város közéletének irányításában és szavai mindenkor döntő súllyal nehezedik a vitákba. A Reggeli Hírlap munkatársa felkereste Lichtenstein László felsőházi tagot és arra kérte, szíveskedjék tájékoztatni véleményéről ezekben a város közönségét. A választ, amelynek minden sora külön figyelemre érdemes, egész terjedelmében közöljük annál inkább, mert abban nem csupán a már eddig is vita alatt álló problémákra nézve ad gyakorlati, közérdekű útmutatást, de olyan új gondolatokat is vet fel, amelyeknek megvalósítása a város közönségének képezi az érdekét. Kérdéseinkre az alábbi nyilatkozatot kaptuk:
A múlt alkotásai
Dr. Hodobay Sándornak polgármesterré történt egyhangú megválasztása ezelőtt öt évvel — mondotta Lichtenstein László — Miskolc thjf. város reform korszakának hajnalát jelentette. A polgármesternek képessége és akaratkészsége új eszméket teremtett és városunk aránylag rövid idő alatt új formát nyert. A lefolyt öt év bizonyságot tesz arról, hogy a választás annak idején szerencsés volt, az elért eredmény azonban nem kevésbé érdeme a közönségnek is, mely a haladás időszakát megértve, támogatta polgármesterünket a kitűzött céljaihoz szükséges eszközök megszerzésében. Hodobay Sándor dr. egy merőben új városi fejlődésnek vetette meg alapját. — Minden biztosítékunk meg van arra nézve, hogy városunkat továbbra is a haladás útján fogja vezetni. Aki a közületek ügyének sokszoros változásait és alakulásait ismeri és elfogulatlanul ítél, kell, hogy továbbmenőleg megállapítsa azt, hogy nem köznapi feladat különösen napjainkban, egy gyors tempóban haladó város követelményeinek eleget tenni, mert míg egyrészt mindent el kell követni a felelős vezetőnek a népjólét és a kultúra emelése érdekében, mert ezzel szolgálja nemcsak a város lakosságának, de közvetve a magyar nemzetnek kulturális fejlődését és haladását is, másrészt számolnia kell azzal, hogy az adóalanyok teherbírása a mai idők nehéz gondjai közepette a velük szemben támasztott igényekkel összhangba hozassanak, mert ettől függ a háború, a forradalmak és Trianon által tönkretett Magyarországának gazdasági talpraállítása. Polgármesterünk e nehéz problémát ügyes kézzel megoldotta és reméljük, hogy jövő működése méltó folytatása lesz a múltnak. Az előbbiekben elfoglalt elvi álláspontomnak fentartása mellett kérésükre készséggel megkíséreltem nagy vonásokban körvonalazni néhány, a város további fejlesztése szempontjából fontos kérdésre vonatkozó nézetemet, abból indulván ki, hogy ezzel a köznek szolgálatot teszek , hogy dacára a lefolyt évek teljesítményének, még igen sok közérdekű, fontos probléma vár a jövőben megoldásra.
Lichtenstein László
Külföldi szakértők vizsgálják meg a vízvezetéket
- Sorrendben első és jelentőségében mindent megelőző közérdekű kérdés a vízvezeték ügyének mielőbbi gyökeres rendezése. Azok közé tartoztam és tartozom ma is, akik azt az álláspontot foglalták el, hogy mindaddig, amíg városunkban ez a kérdés, a közegészségnek mindenek felett álló magasabb szempontjából radikálisan meg nem oldatik, nagyobb szabású beruházásoktól, bármennyire is indokoltak azok, tartózkodnunk kell. Nem nyugtat meg egyáltalán a kisegítésként bekapcsolni szándékolt tapolcai 3-as melegforrás terve sem, nem pedig azért, mert elképzelhetetlennek tartom, hogy a közönség, különösen a város lakosainak túlnyomó részét képező szegényebb sorsú néposztály melegvizet kapjon, mely utóbbinak lehűtésére sem alkalma, sem pedig lehetősége nincsen. Nem az utolsó és számbaveendő szempont e kérdésnél nézetem szerint az sem, hogy semmi komoly biztosíték nincsen arra, hogy a tapolcai 3-as melegforrás vize nem fog-e megzavarodni esetenként és az a körülmény, hogy e forrásnak foglalása teljes illuzóriussá teheti Tapolca-fürdő jelentőségét, melynek fentartása elsőrangú egészségügyi érdeke a hetvenezer lakost számláló Miskolcnak és környékének és melynek érdekében eddig is többszázezer pengőt kitevő városi vagyon invesztáltatott. Feltétlenül jogosult a város minden egyes polgárának az az óhaja, hogy a közönség tiszta, élvezhető vizet kapjon és ne legyen állandóan a lakosságnak az a nyugtalanító érzése, hogy a vízvezetéki víz járványokat is terjeszthet. A kérdés mai stádiumában szükségesnek tartanám, — bárminő áldozattal járjon az — elsőrangú külföldi szakértők meghívását, akik annak egész komplexumát vizsgálat tárgyává tennék és annak megtörténtéig felfüggesztendőnek vélnék minden újabb és véleményem szerint feltétlenül célt tévesztett nagyobb beruházást. Ma már túlhaladott álláspont az, hogy ki vagy mi az oka a szomorú állapotnak. Itt cselekedni kell, míg újabb, később már helyre nem hozható bajok állanak be.
Lichtenstein László (1875-1949)
,,Lichtenstein László közel negyedszázad alatt háromszor ült Miskolc főispáni székében. A két és fél évtizedet közgazdasági-pénzügyi szakemberként végig politizálta, (...)
A család több generáción keresztül komoly történeti múltra tekint vissza. Szemben a Vay-család Miskolc történetében is szerepet vállaló tagjaival nem földbirtokos-kereskedő, hanem iparos-bankár család történetéről, társadalmi szerepvállalásáról van szó esetükben.
Lichtenstein László jutott a legtovább (bár az ő távozásáról szól a legkevesebb emlék és adat.) 1875-ben Miskolcon született, s már pénzügyi szakember, bankár volt, amikor a Hitelintézeti Palota épült. Egy korai méltatásban írták róla, hogy a város törvényhatósági bizottságának tagja, a közigazgatási bizottságának pedig elnöke. Hasonlóképpen elnöke volt a Miskolci Takarékpénztárnak, a diósgyőri határban működő, többszáz munkást foglalkoztató Miskolci Gőztéglagyárnak is. Folyamatosan került meghatározó nagyságú iparvállalatok igazgatótanácsába, így a Miskolci Villamossági Rt., a miskolci és debreceni István Gőzmalom Rt., de az Erzsébet Fürdő Rt. igazgatóságának is tagja volt."
(Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4.)
A villamoskérdés
- Fontosnak tartom ezt követőleg a miskolci villamosvasút koncessziójának már több ízben elhatározott revízió alá vételének kérdését a város jövő fejlődése szempontjából. A villamostársaság létérdeke szorosan összefügg a város fejlődésével és haladásával. Nem utolsó érdeke a városnak az, hogy minél távolabbi környékeket kapcsoljon a vasútüzem magába, viszont a Miskolchoz közelfekvő községeknek is érdeke, hogy olcsó és jó közlekedési eszközökhöz jussanak. Minél többen jöhetnek be Miskolcra gazdasági és életszükségleteiknek beszerzése céljából, annál inkább erősödik a kifejezetten ipari és kereskedelmi jelleggel bíró város közönségének adóképessége. E kérdésnél arra is gondolok, hogy a vidék bekapcsolásával részben érinteni lehetne a villamosvasútnak azokat a területeket, melyek már fekvésüknél fogva is Miskolcra vannak utalva. A város legközelebbi terjeszkedési lehetőségei adva vannak. A köztemetői villamosvonal megépítése nélkül a köztemetőnek annyira fontos kérdése megoldhatatlan. Itt van a Görömböly-tapolcai fürdő problémája, amelynek jövő fejlődése és rentabilitása egyenesen attól függ, vájjon az a közönség által könnyen és kényelmesen megközelíthető-e? Be volna kapcsolható a vonallal Görömböly község is. - Nem kis érdeket jelentene Miskolc városának az sem, ha kiépülhetne a villamos Zsolca felé. A környék bekapcsolása ma még fel nem becsülhető előnyökkel járhatna a város szempontjából. Egyáltalában szükségesnek vélném a villamos kérdés mielőbbi komoly letárgyalását, mert a szerződés revíziójának e fontos és nagyértékű jogosítvány szabályozása révén, azt hiszem a város és háztartása szempontjából ma nem élvezett fontos előnyökhöz juthat. Jelentőségére nézve alatta áll ugyan előbbiekben vázolt elgondolásnak az autóbuszforgalom fejlesztésének ügye — mint rokon termeszetű, — erről is megemlékezem. Az autóbuszforgalom létesítése felfogásom szerint nem a belső forgalom lebonyolítása szempontjából fontos, hanem szintén külső perifériák bekapcsolása révén. Ezzel lehetne a város forgalmát növelni. Egy rendelkezésemre álló kimutatás szerint Csonka magyarországon ma már 229 autóbuszvonal van, amelyből legkevesebb esik Tierániumre, tehát épen a mi vidékünkre. Nem lehet közömbös a városra nézve, hogy mint egy nagy vidék központjából Miskolcról induljanak ki járatok — e kérdésnél azonban legfontosabb az, hogy azautóbusz forgalom lebonyolítása ne egy vállalatnak rideg üzleti kérdése legyen, hanem Miskolcnak elsőrangú továbbfejlődési ügye.
A városnak egyik legfontosabb és a legközelebbi időkben megoldásra váró problémája — a görömbölyi tapolcai fürdő ügye. — Nem vagyok azokkal egy véleményen, akik a görömbölyi tapolcai fürdő jövőjéről fantasztikus képzelettel beszélnek. Tapolca sohasem lesz világfürdő, de ne is legyen. — Maradjon meg ez elsősorban Miskolc várópolgárságának kedvenc üdülő- és fürdőhelye. És ha ebből indulok ki, nem helyeselhetem egy költséges luxusszállodának építési tervét, hanem meg kell teremteni elsősorban a fürdőző közönségnek korszerű fürdési és közlekedési lehetőségét. A város szempontjából egészségesnek és gazdaságosnak minősíteném azt a gondolatot, hogy egy vállalatba volnának tömörítendők a tapolcai, az Erzsébet és a miskolci strandfürdők és megfelelő egységes vezetés mellett gazdaságosabban lehetne azokat adminisztrálni é sokkal többet lehetne elérni úgy a közönség, mint a városnak e vállalatokhoz fűződő eléggé tekintélyes anyagi érdekeltség igénye szempontjából. E tervet megfelelő előkészítés után a város érdekében meg lehet és meg kellene valósítani.
Új szálloda kell
A városunkba jövő idegenek elhelyezése általánosságban az idegenforgalom emelése szempontjából kívánatos lenne egy új modern szálloda létesítése. Ennek pénzügyi terheit azonban a város nem bírja. A magánvállalkozás volna arra hivatott — és fájlalom, hogy a folyó évben felmerül ezirányú kezdeményezés sikerre nem vezetett. A Korona-szálló átépítését a magam részéről pártolni nem tudom. Az az érzésem, hogy az átalakítással járó jelentős összeggel szemben a város nem éri el a kívánt célt, mert az alapjában nem felelhet meg hivatásának. Lehet, hogy időlegesen segít valamit az átalakítás is a bajon, de a megoldás nem szerencsés. Akár a Korona, akár a Zenede, felfogásom szerint sokkal jobban megfelelt volna egy központi városházának, amely véleményemnek többször kifejezést is adtam. Ez a jelenlegi városháza felszabadítása révén a város a telek egy részének átengedésével a szállodakérdést is a megoldáshoz közelebb juttathatja, mely célra rezekséges területen kívül még mindig rendelkezésére maradna egy háztömb, kulturális intézmények elhelyezésére, esetleg lakások céljára, a még mindig érezhető mértéken felüli lakásínség csökkentésére.
A gázkérdés megoldása
A bekövetkezendő évben le lesz tárgyalandó a gázgyárnak aktuálissá tett kérdése is. Erre megjegyzésem röviden az, hogy a gázgyár előbb hozza rendbe üzemét és hálózatát, mely saját létfentartása céljából is elkerülhetetlen és ennek megtörténte után, tekintettel arra, hogy komoly vállalatnak komoly ajánlatáról van szó, nem zárkóznék el a magam részéről ridegen a szerződés revíziójának a tárgyalása elől, azon keretek és határaik között, melyeket a város által felkért szakértő értékes tanulmanya megszab.
A gömöri sorompó
Végül még egy fontos problémát érintek, mely szerintem a város részéről erélyesen szorgalmazandó, ez a gömöri sorompó kérdése. Ezt felszínen tartani elsőrangú kötelességünk és remélem, hogy az közérdekből közmegelégedésre mielobb megoldáshoz jut."
(Reggeli Hírlap - 1927. december 25.)