Mi legyen Görömbölytapolca új neve?
2024. április 06. írta: Reiman Zoltán

Mi legyen Görömbölytapolca új neve?

Egy érdekes levelezése bukkantam a miskolci sajtóban az akkor még Görömbölyhöz tartozó és Görömbölytapolcának nevezett településrész elszakadása kapcsán. A Magyar Jövő újság hasábjain próbáltak új nevet adni az olvasók Tapolcának. 

 

fb_img_1707242578935.jpg

Forrás: Miskolc a múltban Facebook csoport 

Tapolca soha nem volt önálló település, de a nevének jelentése érdekes lehet nekünk. A Tapolca elnevezése szláv eredetű, melegvízű forrást jelent.

A teljes városrész Miskolchoz való csatlakozásakor - amely 1950-ben történt - több név is felmerült a településrész elnevezésére. Hejő-füred, Miskolc-füred, Miskolc-hévíz, Miskolc-tapolca. Végül a híres miskolci (hely)történész, Marjalaki Kiss Lajos javaslatára a Miskolctapolca lett a befutó. Mint azonban nemsokára olvashatjátok, volt még javaslat a polgárság körében.

 

fb_img_1707242563928.jpg

Forrás: Miskolc a múltban Facebook csoport 

,,Milyen nevet adjanak Tapolcának? 

A Magyar Jövő szeptember 3-i számában örömmel olvastam, hogy a Tapolcai Villa- és Telektulajdonosok Egyesülete Tapolcát függetlenné akarja tenni Görömbölytől s kérelemmel fordul a belügyminiszterhez, hogy nyilvánítsa Tapolcát önálló községnek. Ez jogos és okos kérelem, mely kétségtelenül megérdemli Borsod megye főispánjának és az alispán úrnak magas támogatását.

De: „Egyben azt is kérni fogják, hogy a fürdőhely neve Miskolc-Tapolca legyen“. Szerény véleményem szerint ez a név nem megfelelő, mert se nem szép, se nem magyar, se nem elég rövid, se nem elég szabatos. Nem szép, mert nem jó a hangzása; nem magyar, mert Tapolca szláv szó; nem elég rövid, mert 5 tagú; nem elég szabatos, mert Miskolc közelében még egy Tapolca van (Diósgyőr mellett) s így azzal könnyen összetéveszthető lenne. 

Mi legyen hát Tapolca neve? A nyár folyamán a Magyar Jövőben olvastam Henszelmann tanár úrnak egy cikkét, melyben Tapolcát Gyöngyfürednek nevezi. Meg is okolja, miért adta neki a Gyöngyfürednevet: „gyöngyöző vízéről“. Milyen találó, milyen szép, rövid, szabatos, nyelvészeti szempontból is helyes, magyaros elnevezés ez! Szebbet, jobbat, találóbbat a leghívatottabb nyelvművész sem alkothatott volna! Gyöngyfüred olyan szép magyaros elnevezés, hogy méltán állíthatjuk Borsod vármegyének olyan ősi elnevezései sorába, mint amilyen: a Hejő (a meleg folyó), Sajó (a só folyó). Reméljük is, hogy a Tapolcai Villa- és Telektulajdonosok Egyesülete — a Sapientis est consilium mutare in melius elve alapján — ezt a minden tekintetben megfelelő, gyönyörű nevet fogja kérni a belügyminisztertől. 

Czuppon Elek gimn. tanár."

(Magyar Jövő - 1937. szeptember 7.)

 

Miskolctapolca címere

img_20190409_174244_1.jpg

Tapolca címerében a sólyom a Miskóc honfoglaló nemzetségre, az arany kulcs - amely Szent Péter jelképe - az egykori monostorra, a korsó, a belőle folyó vízzel pedig a helyi forrásokra utal. A tölgyfaág a fizikai értékeket, a olajág a szellemi értékeket kepviseli.

 

A tanár úr levele kisebb vitát indított el, jöttek is az érvek pro és kontra egymás után. Két válasz is érkezett Czuppon Elek írására.

,,Mi legyen Tapolca-fürdő neve? 

Az a törekvés, hogy Tapolcafürdő önálló községgé válva elszakadjon Görömbölytől, általános helyesléssel találkozik minden érdekelt részéről. Nem volna igazságos és célszerű, hogy a fürdőt látogató közönség pénze ne a fürdő fejlesztését szolgálja, hanem egy kisközség háztartásába folyjon be, amelyiknek a fürdőhöz csak annyi köze van, hogy véletlenül határába esik a terület, így a Görömböly-Tapolca elnevezés elvetendő volta nyilvánvaló. 

Miskolc-Tapolca elnevezés ellen szól az, hogy a fürdő Miskolc várossal még szomszédságban sincs és egészen szokatlan, hogy ilyen körülmények közt adja egy város a nevét valamely telepnek. Már akkor inkább a vármegye adhatja inkább nevét a fürdőnek és lehetne Borsod-Tapolca a neve. Legjobb volna azonban a szlávos hangzású Tapolca nevet mellőzni és egészen új nevet adni az önállósuló fürdőtelepnek. A javasolt Gyöngyfüred elnevezés erőszakoltnak látszik, mert minden szénsavas víz gyöngyözik, ez a körülmény nem domborítja ki a fürdő jellegét, nem nyújt tájékoztatást annak hollétéről és természeti tulajdonságáról és amellett döcögős fonetikájú. 

Javaslom a Hejőfüred elnevezést. Ez jelzi a hőforrást és a több helynévben szereplő Hejő folyóval földrajzi helyzete is meg van határozva. Joggal viselné a fürdő e nevet, mert hiszen e folyó forrásánál fekszik. 

Bacskay Dezső." 

(Magyar Jövő - 1937. szeptember 10.)

 

fb_img_1707242586768.jpg

Forrás: Miskolc a múltban Facebook csoport 

,,Görömböly-Tapolca neve 

Nagy örömmel olvastam Czuppon tanár cikkét Tapolca új elnevezéséről. Még a tavasszal foglalkoztam e lap hasábjain ugyanezzel a témával. Kimutattam, mint most Czuppon, hogy egy fürdő neve nem lehet olyan terjedelmes, mint Antananarivóé. A javaslatba hozott új név csak egy mikronnal rövidebb ennél. Azt is mondtam, hogy egy fürdő neve legyen zengzetes, vonzó, csábító. Shakespeare azt kérdi: What is in a name? Oh sok, nagyon sok van egy névben. Megkap, magával ragad, a fülemben zeng. 

Az Isten szerelméért van-e olyan zenei hallású fül, melyiket a Miskolc-Tapolca szó kellemesen, zengzetesen érint? És van-e olyan miskolci magyar, aki örömében bokázni kezd, amiért kedves fürdője ennyire görcsösen ragaszkodik szláv nevéhez? Az új keresztapák és keresztanyák, ha nem is mind vérszerinti magyarok, de magyar földön születtek, magyar nevelésben részesültek és biztosan magyarul is éreznek, akkor hát milyen érthetetlen okból ragaszkodnak a szláv Tapolcához? 

Ha már új nevet kap a fürdő, feltétlenül magyar nevet kapjon. Én a Hejőfüred nevet ajánlottam, mint kifogástalanul magyar és rövid elnevezést. De hozzátettem, hogy lehet ennél szebb és jobb nevet találni. Hirdessenek pályázatot egy megfelelő névre. Henszelmann dr. cikke, amelyben a Gyöngyfüred elnevezést ajánlja, valahogy elkerülte a figyelmemet. Igen kellemesen lepett meg ez a szép, ez a találó és ez a jó magyar név. Ez, mint a francia mondja: trouvaille. Valóban az, amit a legkiválóbb nyelvművész is csak legritkább és legszerencsésebb pillanatában találhat. Tehát névadó uraim és hölgyeim, ne sokat tétovázzanak, hanem kapjanak két kézzel a gyönyörű név után és köszönjék meg Henszelmann doktornak ezt a szép ajándékot. 

Nem gondolják, hogy Gyöngyfüred még egyebet is jelent, mint amit szerencsés feltalálója ennek a névnek tulajdonít? Azt is jelentheti, hogy ezzel a névvel feldíszített fürdő a fürdők gyöngye. Ha még most nem is az, de az lehet, Adja Isten, hogy úgy legyen! 

Illyés Gizella."

(Magyar Jövő - 1937. szeptember 11.)

 

img_20240206_190049.jpg

 

Czuppon Elek mindkét levélre kitért válaszában:

,,Mégegyszer Gyöngyfüredről 

Tapolca elnevezéséről írt cikkem nyomán 2 hozzászólás is jelent meg a Magyar Jövőben. Ez azt mutatja, hogy sikerült a kérdés iránt érdeklődést ébreszteni. 

— Örülök mindkét cikknek, mert értékes gondolatokat tartalmaznak s módot adnak a kérdés tisztázására. Abban nincs véleményeltérés, hogy új név csak magyar név lehet, Illyés Gizella teljes egészében magáévá tette azén álláspontomat. Az ő finom Lelke megérezte, hogy a Györgyfüred elnevezésben valami szép, kedves, költői vonás van. Ezért elvetette a Hejőfüredet, melyet egy régebbi cikkében javasolt s Gyöngyfüred mellett foglalt állást. 

Bacskay szerint Gyöngyfüred: 1. Erőltetettnek látszik, mert minden szénsavas víz gyöngyözik. 2. Ez a körülmény (a víz gyöngyözése) nem domborítja ki a fürdő jellegét. 3. Nem nyújt tájékozódást annak hollétéről. 4. Döcögős fonetikám. 

Az első vád logikai alapját nem értem. Hát ami valamely fogalom (szénsavas víz) egész körének (minden szénsavas víznek) lényeges jegye a gyöngyözés, az az illető fogalom körébe tartozó egyesre (tapolcai szénsavas víz) alkalmazva „erőszakolt“?! A logika ennek éppen az ellenkezőjét tanítja. A második vád is jogosulatlan, mert nem lehet a földrajzi elnevezésektől azt kívánni, hogy egy-egy helynek, fürdőnek sajátságos vonásait teljes egészében kifejezésre juttassa. Az ajánlott Hejőfüred sem mond többet, mint Gyöngyfüred, csak mást mond, mint Gyöngyfüred, amaz a víz melegségét, emez gyöngyöző voltát emeli ki s bizony mindkettő magyarázatra szorul. Amott azt kell megmagyarázni, hogy azért Hejőfüred, mert vize meleg és mert Hejő meleg folyót jelent; emitt meg a gyöngyöket vető vízre kell utalni. A harmadik vádra az a válaszom, hogy valaki vagy miskolcvidéki ember vagy nem. Ha miskolcvidéki, akkor tudni fogja, hol van Gyöngyfüred, ha pedig nem miskolcvidéki, akkor a Hejőfüred sem nyújt neki tájékoztatást a fürdő hollétéről, mert — minden valószínűség szerint — azt sem tudja, hogy van-e a világon Hejő. A negyedik vád igazán alaptalan. Gyöngyfürednevét kiejteni nehéz volna?! Éppen olyan nehéz, mint a gyöngyvirágét... Persze, ha valaki a gy előtti n-t n-nek akarja kimondani, annak lesz bizonyos nehézsége, de aki tudja, hogy ott n helyett egy sajátságos ny hangot kell ejteni, annak sem a gyöngyvirág, sem Gyöngyfürednem lesz „döcögős fonetikája“. 

A megjelent cikkekkel kapcsolatban élőszóbeli hozzászólások és viták is keletkeztek. Támadásban részesült maga a „füred“ szó is. Az egyik azt gondolta, hogy ilyen magyar szó nincs is; a másik azt, hogy valami szabálytalan képzésű újabb kori. Mindkettő tévedés, mert Füred régi magyar szó. Már 1211-ben előfordult egy oklevélben, melyet a tihanyi bencés apátság könyvtárában őriznek. Előfordul még 1231, 1298, 1349, 1390, 1394 etb. évekből származó oklevelekben Mindez azt mutatja, hogy Gyöngyfüred talpraesett, helyes, minden bírálatot megbízó alkotás. 

Czuppon Elek gimn. tanár."

(Magyar Jövő - 1937. szeptember 16.)

 

fb_img_1707242629120.jpg

Forrás: Miskolc a múltban Facebook csoport 

Egy humoros válasz is érkezett a vita kapcsán, a Felsőmagyarországi Reggeli Hirlapban lehetett olvasni a replikát.

,,Tapolca névmagyarosításába beleszólnék én is kérem, ha rossznéven nem veszik. Azt mondják, kérem, olyan névre van szükség, amely: 1. legyen magyar hangzású, 2. tudja belőle mindenki, holvan Tapolca, 3. hangsúlyozza ki a gyógyjelleget, 4. hangsúlyozza ki a forrásjelleget, 5. hangsúlyozza ki a fürdőjelleget, 6. hangsúlyozza ki a melegvíz jelleget, 7. a gyöngyözőjelleget, 8. a parkjelleget, 9.a strand jelleget, 10. az erdőjeleget, 11. a tó jelleget, 12. a villajelleget és végül 13. a mondan jelleget. Épp 13. Szerencsétlen szám. 

De épp hozzápasszolnak az ajánlott, vérszegény új nevek. Különösen három ilyen nyomornév van forgalomban. Gyöngyfüred. Hallatlanul silány. A 13 követelményből alig fejez ki valamit. Ugyanígy a Tófürdő és a Hejőfürdő is. Hejőfürdő. Micsoda összetétel. Egy sem fejezi ki a ,,jellegeket“. Épp ezért ajánlom most én a garantáltan eredeti félmagyaros új nevet: Stranderdőhejőparkgyógyfürdő. 

Ebbe a röpke szóba az összes jellegek benne vannak. Legfeljebb, hogy a mondanség is benne legyen, a szavacska végére ezt is oda lehet tenni: ihaj. Ezek után bizton bízom abban, hogy mindenki így nevezi ezután Tapolcát. Stranderdőhejőparkgyógyfürdő-ihaj. Mert kérem a nyakkendőt is hívják: nyaktekerészeti mellfekvencnek... Meg aztán ez a szó, Tapolca, olyan ócska — 700 éves — és annyian ismerik az országban, hogy épp ideje már szép új, áramvonalas névre cserélni...

Tapolczay Odiló."

(Felsőmagyarországi Reggeli Hirlap - 1937. szeptember 19.)

Nem tudom kit rejt a Tapolczay Odiló név, de nem lennék meglepve, ha Sassy Csaba írta volna a vicces választ.

Stranderdőhejőparkgyógyfürdő-ihaj :) Szerintem ez az utolsó lett volna az igazi. 

Remélem tetszett a mai történet, tartsatok velem legközelebb is!

 

Források:

 

Felsőmagyarországi Reggeli Hirlap - 1937. szeptember 19.

Magyar Jövő - 1937. szeptember 16.

Magyar Jövő - 1937. szeptember 11.

Magyar Jövő - 1937. szeptember 10.

Magyar Jövő - 1937. szeptember 7.

A bejegyzés trackback címe:

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr8118320061

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Puller István 2024.04.07. 19:40:43

És most már késő, gondolom.
süti beállítások módosítása