A hétvégén az uniós parlamenti választás mellett az önkormányzati helyekért is harcba szállnak a miskolci képviselöltek. Ezúttal három független jelöltet mutatok be nektek, akik nagy lokálpatrióták és a helyi kulturális élet aktív szereplői. A három jelölt: Nagy Bálint, Lichtenstein Raymond és Ujpál Zsolt.

Balról jobbra: Nagy Bálint, Lichtenstein Raymond, Ujpál Zsolt 

- Bemutatkoznátok az olvasóknak pár szóban?

Nagy Bálint: - Nagy Bálint vagyok, 32 éves energetikai mérnök. Miskolcon nőttem fel, a Fényi Gyula Jezsuita Gimnáziumban érettségiztem, majd a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen végeztem el az alap- és a mesterképzést a gépészmérnöki karon. Gimnázium után majd’ egy évtizeden át éltem Budapesten, ezt követően feleségemmel 2020-ban hazaköltöztünk Miskolcra. Azóta itt élünk, dolgozunk és próbálunk tenni azért, hogy környezetünk minden szempontból élhetőbb és jobb legyen. Jelenleg egy hőerőműben vagyok műszaki vezető.

Nagy Bálint 

Ujpál Zsolt: - Ujpál Zsolt vagyok, a művésznevem ,,Gilbert". Miskolcon születtem és itt is élek.

Ujpál Zsolt/Gilbert

Lichtenstein Raymond: - A nevem Lichtenstein Raymond, nemrég volt a 49. születésnapom, tősgyökeres miskolci vagyok. Több, mint 12 éve élek a Győri kapuban feleségemmel, így jól ismerem a városrész előnyeit és hátrányait. 11 éves és 6 hónapos fiaim már ebben a városrészben születtek és itt is nőnek majd fel. 

Lichtenstein Raymond

28 éve dolgozom az egészségügyben, informatikával, minőségbiztosítással foglalkozom. Az élethosszig tartó tanulás híve vagyok, ügyvitelszervező diplomám mellett, felsőfokú gazdasági informatikus, közösségfejlesztő, európai uniós projektmenedzser és pályázatbíráló, rendezvényszervező, humánerőforrás szakmenedzser és még számos egyéb szakképzettséggel rendelkezem.  

A kórházi munka mellett tanítottam a Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakgimnáziumban és a Miskolci Egyetem Egészségügyi karán. Több Európai Uniós projektben is dolgoztam, jellemzően egészségügy és közösségfejlesztés területén. 

Hosszú évek óta foglalkozom online médiával, a Miskolc Most! és a Győri kapu (GYK) csoportok mellett rengeteg más Miskolcra fókuszáló csoport létrehozója és adminisztrátora is vagyok.  

Igazi lokálpatrióta vagyok, szeretem Miskolcot és civilként is megpróbálok sokat tenni annak érdekében, hogy az itt élők is jobban érezzék magukat. 

Hobbim az olvasás és a filmek, szabadidőmben szeretek utazni, új helyeket felfedezni, új emberekkel megismerkedni. 

- Melyik választókerületben indultok?

Nagy Bálint: - A 8. számú választókerületben, amely az eddigi határokhoz képest teljesen újra lett rajzolva. Lényegében a Tapolcai elágazástól majdnem az Újgyőri főtérig eltart ez a rendkívül heterogén terület.

Ujpál Zsolt: - A 10-es körzetben indulok, Miskolc belvárosában.

Lichtenstein Raymond: - A 12-es választókerületben indulok, ahol élek.

- Mi motivált abban titeket, hogy elinduljatok a választáson?

Nagy Bálint: - Miskolcra visszaköltözésem óta egyre aktívabb szerepet játszom a helyi civil életben, ez a projekt pedig mostanra túlnőtte magát annyira, hogy érdemes szintet lépni. Nagyon sok Miskolc fejlesztését és élhetőbbé tételét megcélzó ötletem és tervem van, de ehhez civilként nincs se forrás, se valódi lobbierő. Ha tényleges változást és előrelépést szeretnénk, ahhoz már ki kell lépni a civil szférából és erre egy jó lehetőség lenne a képviselőségi felhatalmazás.

Ujpál Zsolt: - Bizonyára emlékszel, úgy ismerkedtünk meg öt évvel ezelőtt, hogy volt egy cikked a Jézus-kútjáról. Akkor rád írtam és azt mondtam neked: nagyon szívesen segítek neked a felújításában, hiszen anno én csináltam a Jézus-kútjának a kapuját. Foglalkozásomat tekintve kőfaragó, kőszobrász vagyok, régi épületek megmentésére szakosodtam. Az elmúlt másfél évben többször egyeztettem különböző belvárosi értékek megmentésének ügyében az önkormányzattal, de sajnos nem történt semmilyen előrelépés. Pedig teljesen önzetlenül kínáltam fel a szolgálataimat. Az egyesületünket (Miskolci Tükörkép Közéleti Egyesület, a szerk.) azért hoztam létre, hogy értéket mentsünk és értéket teremtsünk. Ezért döntöttem az indulás mellett, bízva abban, ha bejutok a közgyűlésbe képviselőként, akkor jobban lesznek a lehetőségek arra, hogy segítségemmel és munkámmal a belváros újra régi fényében ragyogjon.

Lichtenstein Raymond: - Vannak bizonyos elvárásaim egy önkormányzati képviselővel szemben. Mivel az a meglátásom, hogy körzetünkben ezt a lecet - ami, amúgy nem túl magas - nem képes egyik jelölt sem megugrani, tartozom annyival a feleségemnek, gyermekeimnek, közvetlen és távolabbi szomszédságomnak, és persze önmagamnak hogy a kezembe veszem ezt a feladatot. A legfontosabb ilyen elvárás az, hogy a képviselő legyen az adott körzet lakosa. Ez azért fontos, mert így „a saját bőrére is megy a vásár”, vagyis a Városházán hozott döntései nem csak mások sorsát, életét befolyásolják, hanem a sajátját is. Másik fontos elvárásom az az volt, hogy ne legyen párt-, párt vagy egyéb vegyes szövetség tagja, mert láttuk az elmúlt években, hogy a döntéshozások során ezek az emberek elsődlegesen a pártjuk érdekeit nézték, és valahol a lista végén kulloghatott a lakosság érdeke. De miért is lett volna ez fontos számukra? Nem ott laktak. Ez nem csak a győri kapuban, hanem nagyon sok körzetben így történt.

- Mi tennétek másképpen, mint az elődeitek, min változtatnátok, illetve mi az a három dolog, melyen először változtatnátok?

Nagy Bálint: - Az elődömhöz képest jóval aktívabb lennék minden tekintetben, mert jelenleg nagyon elhanyagolva érezzük itt magunkat helyi polgárként. Továbbá jelen lennék az emberek között – mint ahogy most is jelen vagyok civilként. Itt lakom a választókerületben, megtalálható vagyok nyilvános rendezvényeken és a pincesoron egyaránt, folyamatosan kontaktálok a városlakókkal már most is. Mindenki megtalálna a kérdéseivel és kéréseivel engem, erre több csatorna is rendelkezésre állna a személyes találkozásokon túl is. Ez az első, ami azonnal megváltozna a jelenlegi helyzethez képest. Második: összehangolnám a rendészeti, a polgárőri, a hegygazdai és a magam képviselői intézményét, mert a kerület heterogenitása ellenére a közbiztonsági és köztisztasági kérdéskör mindenhol nagyon fontos megoldandó kérdés a körzetben. Harmadrészt kooperációt kezdeményeznék a választókerület szolgáltatóival és vállalkozásaival annak érdekében, hogy szimbiózist, azaz kölcsönösen előnyös együttműködést építsek fel velük egy szebb és élhetőbb körzetért – hiszen vica versa sokat tudnánk egymásért tenni. Konkrét infrastrukturális fejlesztési terveim is vannak, de ezeket városrészekre lebontva érdemes taglalni (pl. Népkert, Tampere városrész, történelmi Avas, Békeszálló telep stb.) 

Ujpál Zsolt: - Teljesen új alapokat fektetnék le a belvárosra vonatkozóan, mert, ami most van az egyszerűen nem működik. A problémát nem az elmúlt öt évben kell keresni hanem minimum az elmúlt 20-25 évben.

Lichtenstein Raymond: - A legfontosabb lenne a körzet lakóinak bevonása az önkormányzati ügyekbe. Az addig rendben van, hogy megválasztunk egy embert, átadjuk számára a jogot, hogy képviseljen bennünket a Közgyűlésben, de az már nincs rendben, hogy utána a képviselő nem kérdezi meg az egyes döntéshozatalok előtt a körzet lakóit, hogy a többségnek mi a véleménye, mi az óhaja adott témával, üggyel kapcsolatban? Ezt a többségi akaratot KELL becsatornázni az Önkormányzathoz! Ez lenne az alapja a változásnak. A képviselő nem a körzet diszpécsere! Nem annyiból kellene álljon a tevékenysége, hogy a polgár felhívja, elmondja a panaszát és a képviselő megoldja azt (már ennyivel is elégedettek lennének sokan, de nem így történik), hanem, „jó gazda” módjára, folyamatosan járnia kell a körzetet és saját magának is észre kell vennie a problémákat és saját magának is kezdeményeznie kell azok megoldását. 

Amin először változtatnék:

Bevonnám a lakosságot a döntéshozásba, addig egyetlen beruházás sem kezdődhetne el a körzetben, amíg nem volt előtte egy lakossági fórum, és a többségi érdek nem kerül becsatornázásra a megvalósítás során. Nem lenne olyan elhamarkodott beruházás, mint pl. az Aba utcai átkötés volt, amit az építkezés után kénytelen volt az Önkormányzat lakossági nyomásra lezárni. (Ha városi példát hoznék fel, én a Villanyrendőr „visszaállítását” is megvitattam volna a lakossággal, mielőtt belevágok.)      

Lehetőséget adnék a lakosság aktív tagjainak egyes problémás ügyek vagy jövőbeli tervek megvalósításánál a feladatokban való részvételre.  

Folyamatos, állandó képviselői jelenlétet biztosítanék (online térben és fizikálisan egyaránt) – jelenleg tragikus, hogy vannak sokan, akik azt sem tudják, ki a képviselőjük (nem csak a mi körzetünkben, hanem városszerte).   

- Mitől vagytok jobbak mint a többi jelölt, miért szavazzanak rátok?

Nagy Bálint: - Úgy gondolom, hogy kész kompetenciával rendelkezem, hiszen műszaki vezetőként, mérnökként napi szinten feladatom rendszerek átlátása, problémák megoldása, műszaki – és gazdasági folyamatok optimalizálása és felügyelete. Van tapasztalatom mind projektmenedzsment, mind üzemeltetés terén. Valamint civil múltam van, ami visszakereshető, tehát nem most léptem színre. Avasi Álom Civil Közösség néven visszakereshető a közcélú tevékenységem, elolvashatóak korábbi blogbejegyzéseim, meghallgathatóak a podcastek, látogathatóak a civil akcióink és kulturális eseményeink, ezáltal pedig eldönthető, hogy őszintének tűnik-e a városért végzett munkásságom. Az már csak hab a tortán, hogy körzetem egyetlen politikai közösségek akaratától mentes, független képviselőként indulok, így nem pártérdekeket kell kiszolgálnom, hanem a városét és a polgárokét.

Ujpál Zsolt: - Nem hiszek abban, hogy jobb vagy rosszabb. Egyszerűen csak másképp látom a dolgokat. Amikor rám szavaznak, akkor ne a pártok ellen legyenek, hanem egyszerűen a belváros mellett. Garantálom: egy kompromisszummentes belvárost fogok létrehozni!

Lichtenstein Raymond: - Hogy jobb-e valaki a másiknál, az nehezen értelmezhető. Azt azonban meg tudom mondani, miben vagyok más, mint a többi jelölt és miért szavazzanak rám a 12-es VK-ban élők:

Annak a körzetnek vagyok a lakója, ahol indulok, ezt a többi jelölt-társam nem mondhatja el magáról. 

Nem vagyok sem párttag, sem párt- vagy egyéb szövetség tagja. Így teljes mértékben a Győri kapu, vagyis a Miskolc 12. számú választókerületben lakók érdekeit tudom képviselni. Nálam nem fordulhat elő, hogy a pártközpontban meghatározzák, hogyan kell szavaznom egyes kérdésekben, vagy milyen döntéseket kell hoznom. Erre csak azoknak van joga, akik felhatalmaztak erre, vagyis a lakosságnak! (Már ha megválasztanak.)  

Folytatván az előző gondolatot. Számomra a választópolgáraim szava lesz az irányadó és minden esetben a többségi akaratot fogom képviselni az Önkormányzatban.       

Konkrét, részletes programtervvel rendelkezem (ennek kivonatát (ami 1200 szóból állt és 4 oldalas volt) a Borsod24 kérésére megküldtem számukra, de nem közölték le, csak „mazsoláztak” belőle, nem mindig a lényeget kiemelve), amelyben sem általánosítás, sem túlságosan elrugaszkodott „túl-ígéret” sincs.

2018-2021 között a Kapuzörgető program során az ERKE civil szervezet munkatársaival és helyi önkéntesekkel – min a projekt szakmai vezetője – közel 300 (!) közösségi programot szervezetem és valósítottam meg (természetesen voltak ismétlődő elemek is, ez 300 különböző időpontot, 300 találkozási alkalmat jelentett)! 3 éves időintervallumról beszélünk! Ezek közül a legnagyobb események, amelyre azok is emlékeznek, akik nem a körzetben élnek, a Disznótoros farsangi ünnepvárások, a „Mozdulj Győri kapu!” sportnap, a 100 éves a kisvasút vonat-kirándulás, a Szomszédünnepek és bűnmegelőzési napok az Ifipályán, a Balázs Győző téren a Győri kapui kézműves vásárok és bolhapiacok, de ezen kívül sok kisebb-nagyobb koncertet, sportprogramot, családi programokat, film és zenei klubokat, adventi-, karácsonyi programokat, egyéb ünnepekhez köthető eseményeket, valamint bűnmegelőzéssel, közlekedésbiztonsággal kapcsolatos eseményeket, helyismereti, helytörténeti, környezetvédelmi előadásokaz valósított meg irányításommal csapatunk. Azt nem ígérem meg, hogy 5 év alatt 500 eseményt viszek véghez, de azt megígérhetem, hogy közösségfejlesztőként, rendezvényszervezőként és olyan helyi lakosként, akit bosszant az itt élők összetartó erejét nővelő események, programok alacsony száma és minősége, nekem nem kell majd a „szomszédba menni” hogy felpezsdüljön az élet a Győri kapuban, hogy ismét legyen lehetőségük az itt élőknek kimondottan olyan programokon részt venni, amelyeket ők maguk szeretnének (és ne „tálcán” kínáljak számukra „eszi-nem eszi, nem kap mást” - eseményeket) és amelyek megvalósításában ötletadóként és résztvevőként is közreműködhetnek. 

- Mit ígértek a rátok szavazóknak?

Nagy Bálint: - Tekintve, hogy az interjú kereteit meghaladja egy politikai program teljes bemutatása, csak általánosságban annyit szeretnék itt ígérni, hogy az infrastrukturális fejlesztéseken túl nagy hangsúlyt fektetek a helyi közösség- és kultúraépítésre, valamint a történelmi Avas turisztikai fellendítésére is. Ez nem pusztán ígéret, ez egy tény, amit már jelenleg is folytatok civilként. Ehhez a tevékenységhez kérek nagyobb felhatalmazást a választópolgároktól – mondhatni „pénzt, paripát, fegyvert”

Ujpál Zsolt: - Azt, hogy szeretni fogják a belvárost, hiszen újra szép lesz és vonzó. Az épületek hasznosítva lesznek és fel lesznek újítva.

Lichtenstein Raymond: - Nézzék, egy jó barátom a minap azt mondta: Miskolcon 1990 óta egyetlen független képviselő sem jutott be az Önkormányzatba! Őrület! Az emberek nem tudnak elvonatkoztatni a párt-rendszerektől! Sokak számára nincs olyan, hogy független és a „civil” is többeknek csak egy szitokszó. És csodálkozunk, hogy nincs rendes képviselet, ahol a megválasztott reprezentáns elsődlegesen a körzetében lakók érdekeit tartja szem előtt. Még ha egy szociálisan érzékeny, tetterős, „jó” emberről is van szó, a pártérdek mindenekfelett. Ez mindig így volt, nem is értem, miért törődnek ebbe bele a választópolgárok, mikor van alternatíva. Én is egy ilyen alternatíva vagyok. Annyit ígérhetek, hogy ha engem fognak megválasztani, a körzetben lakók úgy fogják érezni, hogy ők maguk is részt vesznek a döntéshozásban, hogy a problémáik fontosak a képviselőnek, aki mindent megtesz annak érdekében, hogy azok megoldódjanak. Látni fogják, hogy van másik út is, egy olyan, amely nem ékel szakadékot a megválasztott személy és a lakosság közé, hiszen a képviselő egy közülük, egy helyi lakos, aki minden esetben a többségi akaratot fogja képviselni a Közgyűlésben. További ígéretem, hogy a képviselői keret felhasználásáról szintén a körzetben élők maguk fognak dönteni, amennyiben nekem szavaznak bizalmat. Nem tudom, akad-e bármelyik párt által támogatott képviselő, aki ezeket beemelte a programjába.       

- Polgári értékek vagy posztszocializmus?

Nagy Bálint: - Természetesen polgári értékek. Aki visszakeresi podcast tartalmainkat, pódiumbeszélgetéseinket, vagy elolvassa korábbi blogbejegyzéseimet, annak egyértelművé válik, hogy polgári kultúra építésén dolgozom, amely egykoron erős volt ebben a városban, de mára igencsak megkopott. Víziómban a történelmi Avas lehet Miskolc „újrapolgárosodásának” bölcsője kulturális értelemben.

Ujpál Zsolt: - Szerintem ez az átmenet még legalább 20 év. Mármint, ha polgári értékekkel akarjuk ismét "felruházni" a várost.

Lichtenstein Raymond: - Polgári, liberális demokrácia! 

- Mi a három legjobb tulajdonságod?

Nagy Bálint: - Eltökéltség, tettrekészség, etika.

Ujpál Zsolt: - Kreativitás, következetesség, feladatorientált beállítottság.

Lichtenstein Raymond: - Őszinte, empatikus, céltudatos. 

- Mi az, ami rosszul és mi az, ami jól működik a városban jelenleg?

Nagy Bálint: - Politikai értelemben nagyon rosszat tesz a városnak az acsarkodás és a belső viszályok, amelyek Miskolc fejlődését nagyban gátolják. Továbbá sokszor tetten érhető az átgondolatlanság, vagy a profizmus hiánya egy-egy infrastrukturális projekt esetén. Azonban véleményem szerint az egy jó irány, hogy emberléptékű fejlesztésekben gondolkodik a városvezetés, tehát a gigaprojektek helyett olyan kisebb beruházásokat fejlesztenek, amelyek a városlakók mindennapjait tudják jobbá tenni. Továbbá úgy gondolom, hogy nekünk, civileknek is nagyobb beleszólásunk van a város ügyeibe, jó a kapcsolatunk az önkormányzattal, tehát nem fordítanak hátat nekünk, segíteni igyekeznek minket.

Ujpál Zsolt: - A különböző területeknek nincs valódi kijelölt felelőse, hanem mindenki mindig a másikra mutogat. Amit tuti jól működik az, hogy jön víz a csapból - hacsak nincs csőtörés.

Lichtenstein Raymond: - Ami rosszul: közbiztonság, köztisztaság, egészségügy, fiatalok (és kevésbé fiatalok) helyben tartása, bérek és munkahelyek, bérlakáshelyzet, elszabadult (megfizethetetlen) ingatlan árak, turisztika, emberi kapcsolatok. 

Ami jól: kulturális programok (száma, színvonala), tömegközlekedés (aki szerint rossz, az látogasson el egyéb megyeszékhelyre), sportélet (lehetőség sportolásra, lehetőség szurkolásra), oktatás (iskolák száma, elérhetősége), szabad vallásgyakorlás (csodálatos templomok) – természetesen minden fejleszthető, sőt fejlesztendő! 

- Hogy tudnátok megfogalmazni a miskolciság érzését?

Nagy Bálint: - Számomra a miskolciság bőven túlmutat azon, hogy „makuka, Sorsod Borsod, acélváros”, bár kétségtelenül ezek is hozzá tartoznak. Én a miskolciságot legjobban a történelmi Avason és az óvárosban tudom megélni, ahol a múlt évszázad első évtizedeinek kereskedő-polgári miliőjét nyomokban még megtapasztalhatom. De a miskolcisághoz egyértelműen hozzátartozik a Bükk is, amely ölelésével igazán csodálatossá teszi ezt a várost. Továbbá történelmi és kulturális értelemben egyaránt egy rendkívül izgalmas településen élünk és ez teljesen magával tud ragadni.

Ujpál Zsolt: - Sokat olvastam és hallottam az elmúlt időszakban erről a fogalomról, mindenki különböző tárgyakhoz köti vagy esetleg egy helyhez. Én másképp látom. Itt élek és azon gondolkodom állandóan, hogy milyen plusz értéket tudnék hozzátenni Miskolchoz. Ezért is hoztam létre öt évvel ezelőtt az egyesületemet, melynek fő célja az értékmentés és az értékteremtés.

Lichtenstein Raymond: - Az anno Pásztor Albert által megfogalmazottak csak egy konkrét generáció esetében voltak igazak. Minden korszakban, minden generációnak mást és mást jelent. A gyermekinknek nem azt fogja jelenteni, mint nekünk és nekünk sem azt jelenti, mint szüleinknek, nagyszüleinknek jelentette. Miskolcinak lenni éppen olyan, mint szegedinek, pécsinek, nyíregyházinak, csak más a helyszín, a környezet, mások az emberek. Az érzések hasonlóak lehetnek. Mindenkinek ott van dolga, ahová született. Az érti és érzi a legjobban az adott települést, a tájat, annak rezdüléseit, lényegét, csodáit. Egy igazi lokálpatrióta sosem hagyja el szeretett városát – legfeljebb nyaralni/telelni, vagy tanulás céljából – de esze ágban sincs elköltözni, vagy elhagyni a várost, egyszer egy szép napon, ahol él! Miskolcinak lenni nem annyit jelent, állandóan a múlton merengeni és a bizonytalan jövőt tervezgetni, hanem megélni a jelent, a mát, a pillanatot, Miskolcon! Itt és most! Nem várni a sült galambot tátott szájjal, a felső hatalmat, vagy éppen Godot-ra, hanem kezünkbe venni a sorsunk és a várost olyanná formálni, amilyennek látni szeretnénk. Úgy tekinteni rá, mint egy szülő a gyermekére, akkor is szeretni, ha kicsit rosszalkodik, ha becsúszik pár rosszabb jegy és nem csak akkor, ha szófogadó, kitűnő tanuló.    

- Van-e valami fogadalmatok arra, ha megnyeritek a választást?

Nagy Bálint: - Egyrészről nem tettem speciális fogadalmat, mert akár megnyerem, akár nem, ugyanúgy Miskolcért fogok dolgozni a továbbiakban is úgy, mint eddig. A kérdés csak annyi, hogy civilként vagy képviselőként fogom-e mindezt megtenni? De politikai értelemben azért annyit megfogadtam, hogy nem fogom egyik ellenfelemet sem ócsárolni, nem fogok személyeskedni és mindenkinek meg fogom adni az emberi tiszteletet még akkor is, ha irányából nem ezt tapasztalom. Véleményem szerint óriási szükség van arra, hogy a politikai kultúránkat meggyógyítsuk és ebben jó példával szeretnék elől járni.

Ujpál Zsolt: - Kreatív, gondos és jó gazdája leszek a belvárosnak.

Lichtenstein Raymond: - Ne azt kérdezd, hogy Miskolc mit tehet érted, hanem hogy te mit tehetsz Miskolcért! :D 

- Ki az a miskolci történelmi személy, aki a legnagyobb hatással volt rátok?

Nagy Bálint: - Számomra Szentpáli István, városunk egykori polgármestere példaképet jelent azáltal, hogy megteremtette Nagy-Miskolc alapjait. Ilyen karakterekre lenne szüksége ennek a városnak napjainkban is.

Ujpál Zsolt: - Te ebben sokkal jobb vagy nálam Zoli, hiszen neked ez az életed, hogy Miskolc múltját kutatod. Azonban van egy olyan személy aki most él és a legnagyobb hatással van rám. Sokan ismerik. Ő a tisztasági nagykövet, Serbán Zsolt. Nálam mindent visz, a kezdetektől figyelem a munkásságát, teszi a dolgát a maga kis fanatikus módján és mindezt teljesen önzetlenül. Nem vár érte semmi elismerést, számomra ő a követendő példa.

Lichtenstein Raymond: - Őseim a példaképem, kiváló kereskedők és remek politikusok voltak. idősebb Lichtenstein József (1802–1852) 1825-ben alapította meg a régió legnagyobbjává váló kereskedőházát (a mai Zsolcai kapu 10. alatt), Borsod megye táblabírája is volt. Ifjabb Lichtenstein József (1837 – 1914) nagykereskedő, politikus, udvari tanácsos, két ciklusban országgyűlési képviselő, valamint Miskolc képviselő testületének öt évtizeden át (!!) volt tagja. Fia Lichtenstein László (1875 – 1949) háromszor volt Miskolc főispánja (!) egyebek mellett (sírja Miskolc egyik védett síremléke). Nagyapám Lichtenstein Ferenc kiváló ember és remek kereskedő volt, csakúgy mint fia, édesapám Lichtenstein Tibor. Sajnos már egyikük sincs közöttünk, de emlékeik még mélyen élnek a miskolci köztudatban. Csakúgy, mint az egykori Ady Endre utca korábbi elnevezése: Lichtenstein utca.  

- Hol van a kedvenc helyetek Miskolcon?

Nagy Bálint: - Kisavas, történelmi pincesor. Ott úgy érzem magam, mintha a földi Paradicsomban lennék.

Ujpál Zsolt: - Az avasi harangtorony.

Lichtenstein Raymond: - A Borovnyák-tető, amely a város legmagasabb pontja. Nagyon kevesen tudják, de ez is Miskolc! Városunk hihetetlen nagy zöld területtel rendelkezik és szükséges néha elhagyni a betondzsungelt, hogy feltöltődhessünk. Imádom a Bükköt, ahogy védi Miskolcot, mint anya a gyermekét. A szerencsésebbek a városon belül is olyan helyen laknak, ahol nagy a zöld terület, mégis minden (iskolák, bankok, éttermek, mozik, a belváros a sok üzlettel, stb…) karnyújtásnyira elérhető. Mi a családommal a Győri kapuban szerencsésnek érezzük magunkat. Én szeretem egész Miskolcot!    

- Köszönöm szépen a beszélgetést nektek és sok sikert kívánok a vasárnapi választásra!