Miskolcon 1869-ben alakult meg az ügyvédek érdekvédelmi szervezete, a Miskolczi Ügyvédi Egylet. 1875-ben őket követte a Miskolci Ügyvédi Kamara, amely a századfordulón költözött a Szemere és a Kandia utca sarkán lévő ingatlanba.
Négy évtizeden keresztül működött itt a szervezetük. Magáról az épületről, illetve építtetőjéről nem sokat tudunk, az biztos, hogy 1899-ben már ott magasodott a mai MÁV információs irodával szemben. Ráadásul sem a tervezőjét, sem a kivitelezőjét nem ismerjük. A 20. század elejétől a Hollander család birtokában volt, ebből következik, hogy valószínűleg ők áldozták vagyonukat a ház kivitelezésre. A Kamara nagy hírű elnöke volt Bizony Ákos (1846-1922), aki 1902-től haláláig betöltötte a pozíciót.
A Kamara épülete manapság
Bizony Ákos ügyvéd, újságíró, országgyűlési képviselő, a Tiszáninneni Egyházkerület ügyésze, a város Építészeti Bizottságának tagja és számtalan közéleti egyesület elnökségébe tartozott, még felsorolni sem könnyű életének állomásait, vállalásait. Bár Pesten született, családja tősgyökeres miskolci volt.
Édesapja munkája miatt számtalan helyen megfordultak az országban, 1862-ben érkeztek vissza városunkba. Tanulmányait Miskolcon és Késmárkon végezte, a jogot Eperjesen és Pesten. Iskolái elvégzése után apja irodájában praktizált, majd a nemrégiben alakult Kamara titkára lett. 1876-ban önálló irodát nyitott.
Miskolc bölcse. Forrás: Wikipédia.
A Függetlenségi és '48-as párt vezéregyénisége volt politikailag aktív éveiben, amelytől 1918-ban vonult vissza. 1901-ben lett Miskolc országgyűlési képviselője először. 1905-ben Tisza István miniszterelnököt is legyőzte majd' kétszáz szavazattal választókerületében, így az ő kárára került be a parlamentbe. Politizálása alatt egyszer az igazságügyi tárcát is felajánlották neki, de ő ezt nem fogadta el.
A mezőnyéki családi sírbolt. Fotó: Bodnár László.
Felesége Hosszúfalussy Róza festőművész volt, saját gyermekük nem lévén, egy örökbefogadott kislányt tekintettek sajátjuknak és szépen felnevelték. Házuk az egykori Werbőczy kúria volt, amely a Dózsa György és Kis-Hunyad utca sarkán állt, később lebontották.
Bizony Ákost mélyen megrázta Trianon, igazi magyarként nem értette miért tették ezt ezer éves hazájával a "győztes" nemzetek. Nem értette miért csak Magyarország bűnhődött első világháborús tetteiért és nem értette miért hitték el a környező népek arcátlan hazugságait - etnikai, történelmi jellegű - Európa vezető hatalmai. 1922-ben hunyt el, a családi mezőnyéki - ma Nyékládháza - kriptában temették el.
Forrás: Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10.
Felesége végrendeletében 10 000 pengőt adományozott az MTA-nak, kép- és műtárgygyűjteményét pedig a Borsod-Miskolczi Múzeumra hagyta. Jelenleg Hejőcsabán viseli utca nevét, a Pesti úttal párhuzamosan fut a városrészben. Eredetileg a mai Madarász Viktor utca volt elnevezve - ,,Miskolc bölcséről", ahogy kortársai nevezték - róla, amelyet 1949-ben átkereszteltek.
2011-től Miskolc Bizony Ákos jogi díjat adományoz a város napján. A Hősök temetőjében is van emlékhelye a nagy hírű lokálpatriótánknak.
Források:
Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1, 10.
Wikipédiadia
Bodnár László fotója
tudom.miskolc.hu
mek.oszk.hu
miskolc.hu
Dobrossy - Barna: Miskolc belvárosa című könyv
Lézerpont szerdák, Miskolc a múltban + Bizony Ákos (youtube)