1517. október 31-én küldte el Luther Márton híres levelét és benne tiltakozását a búcsúcésulák ellen Albert püspöknek. Ezt a dátumot tekintjük a reformáció kezdetének. Ennek idén 500 éve, ennek apropóján emlékezzünk meg a reformáció miskolci eseményeiről, de először nézzük mi történt országos szinten. Ezen írásom Balogh Judit: A reformáció Miskolcon című írására épül elsősorban.
Az e-kompetencia.si illusztrációja
A reformáció első hulláma elsősorban a felvidéki német ajkú közösséget és az erdélyi szászokat érintette. Ők a lutheri tanok követői voltak és azok is maradtak. Magyarországon a magyarok körében később a kálvinizmus terjedt el. A Habsburg-ház elleni jelképpé is vált, nemzeti vetületet kapott a vallás. A magyar református egyház Debrecenben jött létre, a debreceni zsinaton 1567-ben. A ,,kálvinista Róma"-ként emlegetik mind a mai napig a civisvárost. Az egyházhoz 17 tiszántúli megye csatlakozott.
Megyénk "reformálódásáról" nem sok adatunk van. Inkább az 1560-70-es évektől kezdődően látunk bele valamelyest a reformáció alakulásába. Leghamarabb a szabad királyi városok tértek át az új vallásra, 1522-ben Kassán már az egyik első magyarországi prédikátor, Henckel János terjesztette a hitet. 1523-ban és 1525-ben már törvényeket hoztak az országgyűlésen a ,,luteránus eretnekek" ellen. A mohácsi csata után vándorprédikátorok lepték el országunk településeit. Ekkor legtöbbjük Krakkóban tanult, ahol erős volt a luteránus eszme, aztán Wittenbergbe kerültek, ahol a Luther helyett a már-már kálvinista Melanchton várta őket. Talán ők sem vették észre, hogy milyen könnyen kálvinistává lettek. Melanchton tanítványa volt Dévai Bíró Mátyás is. Őt már 1531-ben Kassán találjuk, prédikált az egyébként erre fogékony kassaiaknak. Az egri püspök el is fogatta, csak 1533-ban szabadították ki hívei. 1541-ben a szikszói iskola vezetője. 1543-ba Miskolcon hirdeti az igét, de a városiak elkergetik, nem értenek egyet nézeteivel. (Zárójelben megjegyzem, hogy találkoztam 1542/43/44-es dátummal is reá vonatkozóan. Azért maradtam az 1543-nál, mert az avasi templomban ez a dátum szerepel)
Érdekesség, hogy bár Kassával és Bártfával élénk gazdasági együttműködésünk volt, a reformáció mégsem jutott el hozzánk. Más az üzlet és más a vallás. Egyes történészek szerint a felvidéki városok lakossága, mivel többségében németajkú volt, ezért nem egyeztek nézeteink velük. Ez viszont nem mondható el Szikszó, Gönc vagy Sárospatak esetében.
Hevessy Mihály címeres nemeslevele
Fotó: reformacio.mnl.gov.hu
A különbség talán a földbirtokos személyében keresendő? Ugyebár ő hívta meg magához a protestáns prédikátort, ami a mi esetünkben lehetetlen volt, a bigott katolikus Balassa, majd neje Fánchy Borbála miatt. Csak 1563 után, Borbála halála után lesz protestáns ura az uradalomnak.
Volt még valami, ami megkönnyítette a reformáció terjedését. Ez a szabad papválasztás kiváltsága, melyet nem csak a királyi városok, hanem a mezővárosok is megkaptak, így Miskolc is nagyon korán, még 1411-ben. Ebben az esetben könnyedén meghívhatták a települések prédikátornak a protestáns lelkészeket. Viszont Dévai 1543-as esete azt bizonyítja, hogy nálunk egyelőre még erős volt a katolikus egyház.
Persze nem sokáig. Igazából 1566-ig nem sok mindent tudunk a miskolci reformációról. Ez a sötét pont sajnos a legérdekesebb részét takarja el városunk vallásváltásának, semmi nyoma nem maradt. Ugye 1544-ben volt az a bizonyos első török csapás, amelyet egy jóval kisebb követett 1554-ben. 1544 és 1563 között nincs érdemi információnk a városban történtekről. Ezen időszakban történt a vallásváltás, valószínűleg viszonylag gyorsan. Vajon az egyszerű városi lakos tudatosan váltotta vallását? Vagy csak egy új, ugyanarra az eszmére épülő, a régi nem jól működő egyházszervezet folytatásának tekintette?
1563-ban a város még utoljára bepanaszolja az udvarnak az önkényeskedő Fánchy Borbálát, aki luterizmusuk miatt üldözi őket. Ennek ellenére a luterizmus nyomát sem találjuk dokumentálva Miskolcon, pedig bizonyosan volt része benne a település polgárainak.
Luther kiszögezi követeléseit és tanait Wittenbergben, valószínűleg ez nem történt meg, hiszen nem sok értelme lett volna, mivel a városiak nagy része nem tudta volna elolvasni. A felvidék.ma képe.
1566-ban a tarcali zsinaton találkozhatunk egy Hevessy Mihály nevezetű lelkipásztorral, aki 1567-ben már mint miskolci ,,pastor et senior" ír alá. 1568. május elsején a borsodi, a zempléni és az abaúji esperesek aláírásával küldenek egy levelet Theodore de Beze-nek, - Kálvin hivataltársa és utódja - hogy ,,a kálvinista reformáció elveihez ragaszkodnak".
Vannak olyan nézetek, miszerint Hevessy már 1554-től Miskolcon teljesít szolgálatot. Ez nehezen elképzelhető azért is, mert 1556-ban még bizonyosan diák Wittenbergben.
Ekkor már vármegyénk minden jelentős településén protestáns lelkész székelt jó egy évtizede, míg városunkban a kálvinizmus még gyerekcipőben járt. Ennek ellenére nem maradtunk le semmiről, ugyanis a borsodi egyházmegye intézményei még nem épültek ki teljesen. A kiépült borsodi egyházmegye második esperese már a miskolci Hevessy Mihály.
Miskolc városának híveire nagy hatással lehetett a Szentpéteren regnáló Szikszai Fabricius Balázs, vagy a lelkész-teológus Thuri Farkas Pál.
Dévai Bíró Mátyás emléktáblája a miskolci Avasi Református Templomban
,,Hevessy Mihály, az első protestáns prédikátor megjelenésétől fogva másfél száz éven keresztül nem tudunk a városban katolikus pap szolgálatáról." (Balogh Judit: A miskolci reformátusság a XVI-XVIII. században, 11. oldal)
Hacsak Mindszenten nem volt a kis kápolnában egy pap elfeledve, abban az egyházi intézményben, melyet Fáncsy 1562-ben tataroztatott, de előtte kiszakított az avasi intézményrendszerből. A város egy homogén református egésszé formálódott. Érdekesség, hogy Hevessy 1582-ben nemességet kapott I. Rudolftól. 1588-93 között Szikszón élt, ahol a lelkészi hivatalt és a borsodi esperesi hivatalt is ellátta. Az, hogy Miskolcon meddig szolgált, nem tudjuk. Szerencsére Miskolcon erős volt a városi magisztrátus, nem volt élet-halál ura a lelkész, mint sok helyütt az országban. Az új egyház a város fenntartásában marad, a mindenkori lelkész is a város "alkalmazottja".
Fotó: behir.hu
Hevessyt 1590 és 1594 között Debreczeni Mihály követte a prédikátori székben. Az első miskolci lelkipásztorok közül kiemelkedett Miskolczi Csulyak István (1612-1616), aki azért távozott, mert nem volt elégedett a város "szolgáltatásaival".
Az új egyház "megörökölte" a templomot és a hozzá tartozó szőlőt, parókiát és a zsellérsort a Papszeren, a Tóth utcával együtt.
A avasi templom 1560(3)-1569 között épült újjá, természetesen már a református szertartás szerint. Pontosan az építkezés dátumát nem ismerjük, 1560-ban még Fánchyt panaszolja be a város, hogy nem engedi a romos templomot újjáépíteni. 1569 után pedig már nincs nyoma a fennmaradt városi jegyzőkönyvekben az újjáépítésről semmi, tehát valószínűleg ekkorra már készen volt.
Az avasi harangtorony
A végére egy kis érdekesség. A templom mellett épült fel a különálló harangtorony, melyen tábla hirdeti:
,,A torony épült nagyságos Balassa Zsigmond úr várurasága, Gombos Pál bírósága és Szíjgyártó Mátyás gondnoksága idején az Úr 1557. esztendejében."
A kérdésem az, hogy minek épített harangtornyot Balassa és a város vállvetve egy lerombolt templom mellett, melyet nem engedett a zálogbirtokos újjáépíteni. Megay Géza szerint az a magyarázat, hogy temetőkápolnának épült, nem állja meg a helyét és nem igazolja semmi. Tűztorony funkciót is ellátott később, de nem ezért építették. Nem találtam választ erre kutatásaim során.
Források:
Balogh Judit: A reformáció Miskolcon
Balogh Judit: A miskolci reformátusság a XVI-XVIII. században
Dobrossy István (szerk.): Miskolc története II.
Wikipédia - Reformáció szócikk
Ifj. Horváth Béla: A miskolci Avas műemlékei
Megay Géza: Az avasi református templom
miskolciszemelvenyek.blog.hu - Az Avasi református templom különleges története
e-kompetencia.si - illusztráció
reformáció.mnl.gov.hu - Hevessy Mihály címeres levele
historymartinez.wordpress.com
tirek.hu
