,,Az emberek feltételezhetően már az ősidőktől kezdve irigyelték a madarakat, mert azok képesek átszelni Földünk hatalmas levegőtengerét. A magasba emelkedés álmát az írott történelem kezdeteitől nyomon követhetjük. Kr. e. 3500-ból származik az a pénzérme, melyen Babilónia királya egy sas hátán repül. A korai források között említhetjük az időszámítás előtti kínai mondavilágot; az antik görög mitológia történeteit (pl. a Daidalosz és Ikarosz repüléséről szóló mítoszt ); de a vallási könyveket (pl. a Bibliái, mely szintén említést tesz Jézus felhők közé jutásáról ) is. A meseirodalomból ismerjük a seprűjükön repülő boszorkányokat; de más hősök is képesek repülve legyőzni a távolságokat, így például a magyar népmese-irodalomban Tündérszép Ilona és Árgyélus történetét említhetjük; vagy a keleti mesevilágban Aladdint.''
Fotó: Sajcz János
,,Az első magyar repülésre Rákosmezőn került sor 1910-ben, az akkori lovassági gyakorlótéren; ezt az első budapesti nemzetközi repülőnap és -verseny megrendezése követte. Az első magyar tervezésű és építésű géppel Adorján János repült: gépén a törzs négy hossztartóját bambuszrudak alkották, s a szerkezet a Libelle nevet kapta. Az 1920-as évektől a hosszú útvonalak felderítésére szolgáló távrepülések során a világ nagyvárosai között légi kapcsolatok jöttek létre; ennek ellenére a légi forgalom csak lassan növekedett és sokáig túlnyomórészt a gazdagok és hatalmasok kiváltsága maradt. A tehetősek sportjaként és kedvteléseként számtalan kisrepülőgép jelent meg a piacon.''
Annyian kérdezték már tőlem, hogy mit tudok a miskolci Repülőtérről. Mindig csak vállat vontam és azt mondtam, hogy nem sokat. Éppen ezért most utánanéztem, hogy válaszolni tudja kérdezőimnek.
A miskolci Repülőtér kisméretű, a leszállópályája fűvel borított, csak sportcélokra használható. A húszas-harmincas években azonban 1946-1967 között, belföldi repülőjáratok is szálltak le itt.
Forrás: Miskolc a múltban Facebook csoport
A Repülőtér adatai:
- Magasság: 119 méter
- Hívójel: Miskolc info
- Frekvencia: 132,2 MHz
- Nem nyilvános repülőtér
- Csak nappali VFR repülés folytatható
,,Az 1910-es években Miskolcon megindult a repülőgép-építő ipar; 1922-ben a Kereskedelmi Minisztérium állami kezelésbe vett repülőtér-gondnokság létesítését tervezte a városban, a repülőszolgálat fenntartása céljából. Ebben az időben megindult Miskolc Budapest között a légiposta-közlekedés.''
Belföldi repülőjárat Miskolcon. Forrás: Miskolc a múltban Facebook csoport
1920-ban jelent meg egy újságcikk a korabeli sajtóban, mely arról szólt, hogy a kereskedelmi miniszter arra hívja fel a miskolci városvezetők figyelmét, létesítsenek egy repülőteret és építsenek hangárokat repülők számára. 1921-ben ugyanitt már azt olvashattuk, hogy a repülőtér készen van. Már ekkor felmerült a rendszeres Miskolc-Budapest járat megindítása, sőt, a menetjegy árát is megállapították, 10 000 koronáért repülhettünk volna a fővárosba. Nem maradtak feljegyzések arról, hogy ez megvalósult volna. 1925 decemberétől viszont megindult a légiposta küldemények szállítása. Tehát városunkban 1921-től működik repülőtér, ez biztosnak látszik. Ennek a helye nem világos számomra, több helyen ellentmondásos információkba ütköztem. Az is biztos, hogy a jelenlegi helyén 1931-től működik, de 1921-1931 között is ott volt-e, vagy esetleg máshol, az nem derül ki pontosan a forrásokból. Arról is pontos információkat találtam, hogy 1931-ben a jelenlegi helyen kijelölt területen megkezdődött a repülőgépek fogadása, emellett az egyik forrásom azt írja, hogy ezt megelőzően a felsőzsolcai út mellett végezték a repüléseket. Szeretném itt megemlíteni, hogy a Wikipédia szócikke ez ügyben rendkívül pontatlan.
1931. május 15-én tartotta alakuló közgyűlését a Miskolci Sportrepülő Társaság, ekkor jött létre a Borsod-Mátravidéki Aero klub is.
,,A klub feladata a repülés propagálásán, ismertetésén kívül az anyagi alap megteremtése (repülőgépek beszerzése, a repülőtér bérlése, hangár építése, oktatók alkalmazása) és a gyakorlati repülés megkezdése. A repülőklub aktív tagsága a MOVE (Magyar Országos Vitorlázó Egyesület) és a Szemere cserkészcsapat tagjaiból állt össze. Az iskolák, technikumok, valamint a városi alkalmazottak a MOVE repülési osztályába tömörültek. A klub első elnöke vitéz Borbély-Maczky Emil lett, aki - mint a megye teljhatalmú vezetője - céltudatos és eredményes munkát végzett. Ügyvezető főtitkárrá dr. Spiry Endre vármegyei tiszti főorvost választották.''
Megszálló erők a reptéren. Forras: Miskolc a múltban Facebook csoport
Csorba György miskolci iskolaigazgató 1928-ban bejelentette, hogy megalkotott egy olyan szerkezetet, amely észleli a levegőben lévő járműveket és objektumokat. Ez volt a mai radar elődje. Szántó István jegyzetében azt írja, ha Csorba György úr kimegy Amerikába, valószínűleg eggyel több Nobel-díjasunk van. Minden bizonnyal igaza van. Később ezen találmányát Németországban is tesztelték, illetve annyira jelentős volt, hogy a szovjetek is keresték a feljegyzéseit a lakásában 1944/45-ben.
1931-1945 között a fent említett Bükk-Mátravidéki Aero Club is használta repülőterünket.
,,Az újonnan létesített repülőtér feladata az akkor alakuló légierő iskola és kiképző feladatainak ellátása volt. A repülőteret motoros repülők és a Bükk-Mátratvidéki Aero Club vitorlázó gépei közösen használták.''
Forrás: A Borsodi Aeroclub honlapja
Kutatásaim során három embert említenek a források, akik meghatározóak voltak a repülőtér beindításában.
- Csorba György (1869-1945) Matematikus-csillagász, fizikus
- Huska Vilmos (1881-1932) Műszerész, feltaláló, iparos
- Melczer Tibor (1879-1936) Mérnök, repülőgép-konstruktőr
- „Miskolc fölülről sokkal szebb,
- mint
- lentről...
Egészen különös és újszerű azt a várost, amelyben az ember életét leéli, egyszer csak olyan nézőpontból látni, amely eddig csak a madaraknak adatott meg. Nagyon elősegíti az ember életfilozófiájának a kialakulását is az, ha repülőgépről kicsinynek láthatja azokat a nagy méreteket, melyeknek lábainál naponta elsétál, és amelyeknél megszokta, hogy rájuk felnézni kell...Mint apró játékházacskák terültek el a külső perifériák lakásai a gép alatt. A széles Zsolcai-kapu után a Búza-téri görög templom; majd a gyönyörűen megvilágított Minoriták temploma és a Széchenyi utca tűnt szembe, melynek fényei kivilágítottak az úttestre. Szabad szemmel is jól kivehetően sürögtek-forogtak az apró emberek az utcákon; a siető villamos; az utcán szaladó autók reflektora vitt elevenséget ebbe a nagyszerű képbe... Elsuhantunk az Avas fölött. A Mindszenti templom homlokzatának glóriája messzelátszóan hintette sugarait; olyan alacsonyan járunk most, hogy a felfelé néző és meg-megálló embereket jól lehet látni... Most a vasgyár felé szállott a gép. Vonalzóval húzott, szabályos háztömbök impozáns tömege terült el alattunk. A gyár egyik kohójában éppen öntöttek, és a tűz fénye tündéri módon világította be a műhelyek, sínek, daruk misztikus acélszövedékét; az volt a benyomás, mintha egy tűzpiros, titokzatos virágot tűztek volna le a házak közé.. " XA - emlékszik vissza 1930-ban megélt repülős kalandjára egy korabeli újságíró.''
Fotó: Sajcz János
Csorba György (1881-1945)
Matematikus-csillagász, fizikus.
,,Miskolcon született, iskoláit is itt végezte, 1888-ban érettségizett a református főgimnáziumban. Ezt követően a budapesti tudományegyetemen tanult tovább, itt 1892-ben matematika-fizika szakos tanári diplomát kapott. (...) 1894-től Miskolcon az ev. ref. gimnázium tanára, 1908-tól 1936-ig igazgatója. (...) 1899-től publikálta tudományos írásait (...) 1928-ben készítette el új találmányát, mely a levegőben mozgó tárgyak azonosítására szolgált (...) A II. világháború alatt a németek, majd a szovjetek részesítették különös ,,személyi védelemben''. A Deszkatemetőben nyugszik.''
Fotó: Borsod Megyei Repülő Klub
Sajókápolnán vitorlázórepülő kiképző központ alakult 1934-ben, és emellett egy leszállóhely Arnóton. Ekkor vált külön a vitorlázórepülő képzés a motoros és a katonai képzéstől. Ekkoriban a miskolci repülőtéren hangárok és épületek is létesültek. A második világégést megelőzően városunkban egy futárrepülő raj és egy közfelderítő század teljesített szolgálatot.
,,1941 januárjában a Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap támogatásával megjelenő Magyar Szárnyak című folyóirat szerkesztője repülőfilm-matinét rendezett Miskolcon. A matiné keretében hazai és német repülőfilmeket mutattak be, valamint Magyar Sándor, az akkori világrekorder óceánrepülő tartott előadást.''
,,1943 márciusában repülőgép-modellező központ kezdte meg működését Miskolcon. A repülésben élen járó nemzetek a világháború óta tudatában voltak annak, hogy a repülőgép milyen fontos szerepet kap a harcokban, ezért igyekeztek a társadalomban minél nagyobb érdeklődést kelteni a repülés iránt. Ugyanakkor tisztában voltak a repülés békebeli jelentőségével, hiszen az a modern gazdasági élet egyik nélkülözhetetlen eszközévé vált. Lényegesnek tartották, hogy a nemzet érdeklődést tanúsítson a repülés iránt, amihez szükség volt arra, hogy a nemzet ifjúsága ismerje és szeresse meg azt. „A modellezésnek nem is az a célja, hogy pilótákat neveljen; hanem, hogy a gyermek játszva megismerje és megszeresse a repülőgépet... Aki repülőmodellt épít, érzi az alkotás izgalmát és azt a csodálatos érzést, hogy a saját keze munkája a levegőbe emelkedik; mindez páratlan élményt jelent számára, aminek nevelő hatása kétségtelen... A fiúk a modellek készítése közben tökéletesen tisztába jönnek a repülés fizikájával, az aerodinamikával és a különböző gépek szerkezetével. Közeli kapcsolat keletkezik a mai idők egyik igen fontos harcászati eszközével. A repülőmodellezés az ifjúság előkészítését és ránevelését szolgálja erre a fontos honvédelmi és közgazdasági feladatra."
A második világháború alatt ''felpezsdült'' az élet a repülőtéren. Kárpátalja visszacsatolásának hadműveletei miatt elrendelték a katonai készültséget. Ekkor került városunkba az 1/2 ''Ludas Matyi'' vadászszázad kilenc darab repülőgéppel. 1939. március 24-én Igló és Sebastová repülőterét innen támadták gépeink, 18 bombázónak biztosítottak kíséretet. Az egyikük tévedésből itt dobta le bombái egy részét, a mi repülőterünkre, de károkról nem találtam feljegyzést. A gépek veszteség nélkül tértek vissza, március 31-én pedig visszatelepültek Veszprémbe, korábbi állomáshelyükre. 1940 nyarán a Románokkal kerültünk összetűzésbe. Július 6-án került Miskolcra a 4/II. Nehézbombázó Osztály. Ezúttal harci cselekményre nem került sor, a konfliktus végén - július 18-án - ők is visszarepültek Veszprémbe. 1941. június 22-én Hitler megtámadja a Szovjetuniót. Ekkor vezényelték hozzánk az I. vadászhadosztály 2/4 ''Repülő tőr'' századát három vadászgéppel. 1942-ben a kassai repülőakadémia egy évfolyama is Miskolcra települt. A második világégés végén az áruló román csapatok megszálló erőinek repülői is itt állomásoztak 1944. november és 1945. június között.
,,A háború után Miskolcon indult meg először a repülés. Az első sportrepülőgép 1945. április 2-án Miskolc-Diósgyőrben szállt fel.'' - már ha ezt háború utáninak lehet nevezni
Megindult a belföldi utasszállítás is 1947-ben. 1946-ban a Közlekedési Minisztérium vette át a repülőtér kezelését. A MASZOVLET - a későbbi MALÉV - megindította járatait. A repülőteret felújították, akkor készült el a közúti aluljáró is. 1947-ben június 23-án (más források szerint 24-én) indult el a rendszeres Miskolc-Budapest járat, amely 1946-1967 között üzemelt. Megjegyezném még, hogy Debrecebe is voltak járatok ebben az időszakban.
Az első fővárosból érkező járatot különleges fogadtatásban részesítették. Gállfy Imre polgármester és Oszip István főispán is megjelent a repülőtéren. A 21 utast aztán a Koronában látták vendégül egy fogadás keretében.
A világégés után a kecskeméti vadászrepülő század Miskolcra tette át székhelyét, 1949-ben.
,,A korszerű, nagy sebességű, így hosszabb futópályát igénylő repülőgépek megjelenésével, viszonylag kis mérete miatt a miskolci repülőtér jelentősége fokozatosan csökkent, majd katonai alkalmazása megszűnt.''
Huska Vilmos (1881-1932)
Feltaláló, iparos, műszerész.
,,Miskolcon született, Németországban fegyvermesternek tanult; 1906-ban tért vissza és átvette a családi üzletet. 1908-ban a Miskolci Iparos Kör helyettes igazgatója. Az 1900-as évek eleje óta foglalkozott repülőgép-tervezéssel. Az általa kifejlesztett állítható légcsavar megelőzte a korát. (...) 1926-tól a Kereskedelmi és Iparkamara alelnöki tisztjét is betöltötte."
A belföldi légiszállítás megszűnte után a repülőtér a Magyar Honvédelmi Szövetséghez került. Motoros, vitorlázó és ejtőernyős élet kezdte meg működését Miskolcon.
,,Az MHSZ Miskolci Repülőklubja 1984-ben ünnepelte 50. évfordulóját, melyre nagyszabású megemlékezéssel készült. Az MHSZ Borsod Megyei Szervezetének Repülő és Ejtőernyős Klubja a diósgyőri Vasas Művelődési Központ nagytermében jubileumi közgyűlést rendezett; ahol Szoboszlai György - a klub akkori titkára - nyitotta meg a Miskolci repülés-történet című kiállítást, mely fotókkal és újságcikkekkel dokumentálta az elmúlt ötven év helyi történéseit. Ezt jubileumi repülőnap követte, ahol a műsorszámokban a motoros, vitorlázó, egyéni és kötelék műrepülés, a helikopter-, ejtőernyős, sárkányrepülő- és vadászgép-bemutató mellett a határőrség, a tűzoltóság és a polgári védelem produkciója is szerepelt.''
1987-ben Miskolcon tartották a Szocialista Országok Műrepülő Versenyét. A repülőtér meterológiai állomása 1991-ben az Avasra költözött.
Nagyon értékes területtel rendelkezik a repülőtér mivel az ipari parkban található, ezért többször is felmerült már a "feje fölött" a megszüntetés réme. Sajnos nem került fel a fejleszteni kívánt nemzeti repülőterek listájára.
,,1994-ben a miskolci repülőtéren tartották 50 éves jubileumi találkozójukat az 1944-ben végzett Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap I. fokú, motoros repülőgépvezetői, tiszti és tiszthelyettesi hallgatói. A találkozón hét ország (Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália, Franciaország, Németország, Belgium és Magyarország) képviseletében 71 fő vett részt. A négy szervező közül Básti József kapta a legtöbb elismerést. Ebben az évben a Borsod Megyei Aero Club megünnepelte a miskolci repülés 60. évfordulóját. A vendégek és látogatók ellátásán, a légi műsor összeállításán kívül a földi program megszervezése is fontos szerepet játszott, hiszen a klub vezetői rájöttek arra, hogy a repülőnapi sétarepülésen és a bemutatókon kívül szükség van „lenti" programokra. Ugyancsak 1994-ben a sárkányrepülés egyik legnagyobb, helyi szinten zajló, de országos hírű eredménye a vontatásos repülés módszerének kifejlesztése. Lényege: a függővitorlázó (köznapi nyelven: „gyalogsárkány") gépeket motoros sárkányrepülővel segítik a levegőbe.''
Ha a miskolci repülőtérről beszélünk, akkor egyvalakit mindenképpen meg kell még említenünk. Ő Kosztor Sándorné Bodnár Gizella, alias "Repülős Gizi", Miskolc szülötte. Állítása szerint egy gyermekkori agyhártyagyulladás után vette észre magán a kleptomán hajlamot. "Karrierjét" a belföldi repülőjáratokon kezdte, összesen több, mint hússzor ítélték el, több mint 200 bűneset miatt. Legutóbb 2017-ben került összetűzésbe a törvénnyel. 2007-ben könyve is megjelent, A tolvajok királynője címmel.
Manapság a Borsod Megyei Repülő Klub üzemelteti a légikikötőt, a honlapjukon ezeket az információkat találtam róluk:
,,A Borsod Megyei Repülő Klub, egy 80 éve aktívan működő sportegyesület, melyben megtalálható szinte az összes repülési forma. Klubunk legfőbb feladata az utánpótlás nevelés, a sportág minél szélesebb körben való népszerűsítése. Évről évre megszervezzük a kezdő pilóta tanfolyamokat. Az oldal célja, hogy ezekről a képzésekről, sportolási lehetőségekről adjunk egy áttekinthető képet azoknak, akiket komolyan érdekel a repülés. Felkészült oktatókkal, kiváló műszaki színvonalú sporteszközökkel, gyönyörű környezetben várunk mindenkit! Minden évben megrendezzük a már tradicionálisnak mondható repülőtéri gyereknapot is! A repülőtéren a klub (áprilistól – októberig) minden hétvégén reggel nyolctól szervezett üzemnapokat tart, ez alatt a repülőtéren faház üzemel, kedvező szálláslehetőséget kínálunk (nem csak hétvégén), a klubhelyiség is nyitva tart, ahol tv, és wifi is rendelkezésre áll. Fax, és telefon is van a repülőtéren.''
Melczer Tibor (1879-1936)
,,Tanulmányai során a bécsi műszaki főiskolán üzemmérnöki diplomát, 1900-ban a Műszaki Egyetemen gépészmérnöki oklevelet szerzett. Budapesten Czakó Adolf, majd Bánki Donát tanársegédje, később adjunktusa. Házasságkötését követően Fischamendben a repülőkísérleti állomáson dolgozott, ahol megtanulta a repülőgépek számításának elméletét és építésének gyakorlatát. 1909-ben bekapcsolódott Bánki Donát repülőgép-stabilizátor kísérleteibe. Az 1. világháborúban Bécsben teljesített szolgálatot. Hazatérve újra tanársegéd. 1914-ben a Magyar Lloyd Repülőgép- és Motorgyár Rt. főmérnöke. A német tervezésű, de az Rt.-ben gyártott DFW B I típusú kétszárnyú kétüléses repülőgépet áttervezte, lényegesen egyszerűbbé tette. A gép 1914-ben Aspernben rendezett versenyen, minden osztrák típusnál magasabbra, 6170 méterre emelkedett fel, és három világrekordot ért el. Az eredmény, nagy sorozatgyártású megrendelés. A fejlesztés igényelte a tervezőiroda megalakítását. 1918-ig 18 különféle repülőgép-típust terveztek, legtöbbjük sorozatgyártásra került. A Lloyd-felderítők az első világháború elején a legjobb típusoknak számítottak. Szabadalma alapján réteges falemez borítású, nagy szilárdságú szárnyszerkezettel (úttörő jelentőségű) is terveztek gépeket, sőt néhány hárommotoros óriás repülőgépet is terveztek építeni. 1919-ben megszervezte a Magyarországi Tanácsköztársaság polgári légügyi hivatalát. Az aszódi üzemet, a trianoni békeszerződés rendelkezése szerint 1922-ben lerombolták. Meghívott előadó lett a Műegyetemen, 1932-től műegyetemi rendkívüli tanár. Előadásait jegyzetbe foglalták, és ez lett hosszú időn át a repülőgép-tervezés első magyar nyelvű szakkönyve.''
Repülés vitorlázó repülőgéppel:
,,Iskolakör repülése R-26 Góbé típusú repülőgéppel, csörlőindításból! Itt lehetőséged van megtapasztalni, hogy milyen a vitorlázórepülés. Egy 4-6 perces kör a Miskolc repülőtere felett, ahol kb. 400 méter magasságba emelkedtek a csörlő segítségével. A levegőből több kilométerre elláthatsz, és megcsodálhatod, hogyan néz ki Miskolc és a környező települések! A csörlésből való indítás maradandó élményt ad, ezt garantáljuk. Próbáld ki te is! Igény szerint hosszabb, ún. termikrepülés is lehetséges! Termikrepülés során – ha az időjárás is engedi – akár 1500-2000m magasba is emelkedhettek egészen a felhők szintjéig, mely feledhetetlen élményt jelent minden ember számára. Tavasztól őszig, – az időjárás függvényében – előzetes egyeztetés nélkül is!''
Repülés motoros repülőgéppel:
,,Tekintsd meg Miskolc városát vagy a környező településeket a magasból. Kitűnő program bárki számára! Kiváló ajándék születésnapra, évfordulóra! Igény szerint a repülés után emléklapot tudunk kiállítani! Igény szerint akár a saját házadig, vagy bármely más hely felé is elrepülhetünk! Légi fotókat készítünk bármiről, amiről szeretnéd, sőt videofelvételt készíthetünk kedvenc házadról, tavadról, focicsapatodról meccs közben. Ne hagyd ki! Amennyiben te magad szeretnél fényképezni, arra is van lehetőség. Ha szeretnéd kipróbálni magad pilótaként arra is van lehetőség! Rövid földi felkészítés után, az oktató pilóta mellett vezesd Te a repülőgépet! A teljes program hossza körülbelül 1 óra, amelyből a repülés időtartalma 20 perc. A programban egy Cessna C-152-es repülőgéppel ismerkedhetsz meg és repülhetsz! További információ a titkar@lhmc.hu címen kérhető.''
Repülés sárkányrepülővel:
,,Ez a szolgáltatás egy 12-15 perces kört foglal magába, mely 1 fő részére nyújt felejthetetlen sárkányrepülési élményt Miskolc felett és közvetlen közelében. További információ:+ 36 30 925 6655''
2000-től az OMSZ vette át a légimentés ügyét is Magyarországon az AEROCARITAS-tól. A miskolci repülőtérről indulnak életmentő tevékenységük ellátására a helikopterek minden nap. 16-17 fő teljesít szolgálatot a miskolci légikikötőben. Mostanság eldőlt, hogy a repülőtér végleg bezár. A városvezetés keresi az ideális megoldást megmentésére, áthelyezésére, Miskolc határain belül. Egy biztos, a mentőállomás léte nem kerülhet veszélybe.
Források:
wikipedia
hungaryaiport.hu
Miskolczi napló
Dobrossy István: Miskolc története 5/1
lhmc.hu
Dobrossy-Eszenyi-Zahuczky: Miskolci életrajzi lexikon
Liszek Zsuzsa: A Borsod Megyei Repülő Klub története
A Herman Ottó Múzeum Évkönyve
Sajcz János képei
A Miskolc a múltban csoport képei
Pepich Miklós képei
portal.legimentok.hu
Szántó István: Az elveszett Nobel-díj (boon.hu)
