Ismét jelentkezem a népszerű sorozatom immár ötödik részével. Remélem ezúttal is sok érdekességet, meglepő dolgot talál mindenki! Jó olvasgatást!

Rákóczi Miskolc foglya

Benczúr Gyula: Rákóczi elfogatása. Forrás: keptar.oszk.hu

Rákóczi Ferenc 1700-ban elhatározta, hogy a magyar felkelés élére áll a Habsburgok ellenében. November 1-én kelt levele azonban nem a franciákhoz került, Lungueval eperjesi kapitány a Habsburgokhoz sietett vele. Őt és párthíveit, Szirmay Istvánt, a három Vay testvér - Ádám, László és Mihály - és Okolicsányi Pál társaságában a nagysárosi kastélyban elfogták. Rákóczi könnyedén elmenekülhetett volna, de nem akarta terhes nejét mindenféle viszontagságoknak kitenni. A foglyokat Bécsújhelyre szállították, azonban oda el is kellett valahogyan jutni. Több helyen is meg kellett szállniuk, így Solani tábornok őrizete alatt két éjszakát Miskolcon töltöttek. Ekkor a ,,fogoly urakra" 478 forintot és 50 dénárt költöttek. A pihenő után a foglyok és fogvatartóik folytatták útjukat Bécs felé. Érdekesség még, hogy amerre Rákócziék elhaladtak, a nép sorfalat állt nekik és levetett kalappal tisztelgett nagysága előtt. November 7-én Bécsújhelyről sikerült megszöknie és 1703-ban újfent a szabadságért küzdők élére állt.

A Lévay asztaltársaság

Borozgatás az avasi pincesoron. Forrás: hellomiskolc.blog.hu. 

Az avasi pincesorokon élénk társasági élet folyt a 19. század elejétől egészen a 20. század közepéig. ,,Nem is igazi miskolci polgár az, akinek nincs pincéje az Avason!" - tartotta a  mondás a miskolciak körében. Természetesen különböző asztaltársaságok is alakultak a pincékben. A Lévay József nevével fémjelzett közösség volt az első ilyen galeri az Avas-hegyen. A csoport tagjai közé tartozott Gyulai Pál, Arany János, Erdélyi János, Tompa Mihály. Minden egyes tagnak külön gravírozott pohara volt. Egy érdekes szokása is volt a társulásnak, ha valaki meghalt a tagok közül, akkor a poharát ugyanúgy teletöltötték borral, majd a földre öntötték a nedűt. Ezzel jelképezték, hogy még ő is velük van és közéjük tartozik. Ezeket a poharakat manapság a rimaszombati múzeum Tompa-szobájában őrzik, ott megtekinthetők. 

Békekötés Diósgyőrben

Valahogy így zajlott a békekötés. A kép a Diósgyőri vár Velencei békekötés ünnepén készült. Forrás: diosgyorivar.hu

A Diósgyőri vár legnagyobb történelmi eseménye az 1381-ben véget ért Velence elleni háborút lezáró béke aláírása. Magát a békét turini békeként ismerjük, mely Magyarország, a genovai köztársaság, a páduai fejedelemség, az aquileiai pátriarkátus Velence ellenében köttetett meg. Torinóban 1381. augusztus 8-án egyeztek meg a felek, szentesítésére azonban szeptember 28-án került sor Diósgyőrben. 

A Landsmann gyilkosság

Forrás: a Magyar Nemzeti Levéltár Facebook oldala

A második világháború lezárása után a baráti szovjet csapatok számtalan bűncselekményt követtek el. Most ennek az írásnak nem témája az agresszív horda rémtetteinek részletes leírása, de egyetlen esetről megemlékeznék. A Magyar Nemzeti Levéltár Facebook oldalán találtam Kis József írását az esetről.

Landsmann Bernát 30 éves zsidó kefekötősegéd volt. A családja legtöbb tagja Auswitzban pusztult el, édesapja, édesanyja, két leánytestvére és egyikük két gyermeke is a haláltábor ártatlan áldozata lett. Csak Bernát és harmadik leánytestvére élte túl a háború borzalmait. Bernát hadifogságból tért haza, valószínűleg munkaszolgálatos lehetett. Túlélte a háborút, a felszabadítók agresszióját azonban nem.

1945. november 6-án este katonák támadták meg és több késszúrással megsebesítették. Még maradt annyi ereje, hogy egy húsz méterrel arrébb lévő kapualjhoz szaladjon segítségért. Az ott lakóknak meg annyit tudott mondani, hogy szovjet katonák megtámadták és nőt követeltek tőle, majd - mivel nem tudott nőkkel szolgálni - egyszerűen összeszurkálták. Landsmann úr a kórházba szállítás közben elhunyt. A boncolás megállapította, hogy a szúrások közül kettő - egyenként is - halálos volt. A nyomozást Kiss Miklós csoportvezető nyomozó hadnagy vezette, aki gyakorlatilag felgöngyölítette az ügyet. Megtalálta a lehetséges elkövetőket több tanú meghallgatása után. Nyolc szovjet katona ivott a kérdéses időpontban egy cipészmester házában, akik egy demizson pálinkát ittak meg és ezután távoztak a városba. A gyilkosságot minden bizonnyal ők követtek el. November 17-én Kiss elküldte az iratokat az államügyészségnek és a szovjet hatóságnak is. Mindhiába. A nyomozást az államügyészség 1945. december 13-án megszüntette. Az elkövetők soha nem bűnhődtek meg gyalázatos tettükért. 

Magas rangú orosz fogoly a szabadságharc alatt

Akkori gúnyrajz. Az orosz medve kiszolgáltatja a magyarságot jelképező nőalakot a Habsburgokat jelképező kétfejű sasnak. Forrás: mindennapi.hu

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc végén egy magasrangú orosz tiszt "akadt horogra." Ő az orosz vezénylő tábornok - nevét nem említik a források, találgatni pedig nem akarok - testvére volt. Ruttkay Imre hadnagy vezetésével a Hámorban táborozó honvédek Görömbölytapolca környékén fogták el őket. A tábornok dühös lett, azonnali bombázással fenyegette meg városunkat, ha nem adják ki neki testvérét. Az átadás megtörtént, közben az orosz és a magyar tisztek nagyon összebarátkoztak. 

Az oroszok egyébként kedvelték Miskolcot és nem is egy katona a csapatát hátrahagyva a vármegyénkben lévő tót ajkú települések valamelyikén telepedett le.

Nézzük milyen véleménye volt Fatyiev kozák kapitánynak városunkról:

,,Utunkban Kassáról kezdve, már szőlőt is láttunk, csak aztán érkeztünk meg Miskolczra. No itt aztán már tiszta magyarok laknak. Ez a nép egészen más fajta, más jellem. E nép előkelő, derék, talán nem is vétkezem, ha kimondom, hogy nemes, jószívű, habár lázadó is volt." (Forrás: Szendrei János: Miskolc város története és egyetemes helyirata IV.)

A császár keresztfia

Szinyei Merse Pál: Szirmay Alfréd (1879). Forrás: Wikipédia.

1857. szeptember 3-án látogatóba érkezett Ferenc József császár városunkba, országos körútján ejtette útba Miskolcot. Gróf Szirmay István Tamás alezredes, a város határánál akarta üdvözölni őfelségét, de mielőtt ezt megtette volna, gutaütést kapott és lebukott lováról. Hiába a gyors orvosi segítség, a gróf elhalálozott. A császár fogadta az őt üdvözlőket, majd Szirmabesenyőre sietett, hogy a gyászhírt saját maga közölje Szirmay özvegyével, és e mellett elvállalja a gróf fiának a néhány éves Szirmay Alfrédnek keresztapaságát. A népnyelv élete végéig a "császár fiának" nevezte Albertet.

Ferenc József a sajnálatos esemény miatt az esti színházi előadáson sem tette tiszteletét.

Heister tábornagy és a miskolci hajdú

Forrás: keptar.oszk.hu 

1704. december 26-án II. Rákóczi Ferenc fejedelem és Siegbert Heister császári generális csapott össze Nagyszombatnál. A csata a labancok győzelmével ért véget, de végződhetett volna máshogy is, egy miskolci hajdú kis híján kioltotta a generális életét. A csata leírásában azt olvashatjuk, hogy ,,különösen a miskolci hajdúság verekedett vitézül". Az ütközet során egy magyar grófnak köszönhette az életét a tábornagy. 

,,Amikor a miskolci a hajdúk megközelítették azt a helyet, ahonnan Heister a csatát vezette, egy miskolci hajdú felismerte a császári tábornagyot, s közvetlen közelről rásütötte a puskáját. Heister félrekapta a fejét, s a golyó a füle mellett süvített el. Erre a hatalmas termetű kuruc karddal rontott rá. A tábornagyra szánt halálos csapást azonban elhárította hadsegéde, Czobor Márk azzal, hogy pisztolyával szívenlőtte a miskolci vitézt." (Forrás: A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 28. - Nyárádi Gábor: A borsodi gyalogok kapitánya, 100. oldal)

Az esetet megerősítette maga Heister is. Sajnos a miskolci hajdú vitéz neve nem maradt fenn az utókor számára. 

A leghosszabb mérkőzés Diósgyőrben

Forrás: amigeleken.hu 

Egy magyar kupa negyeddöntőé a leghosszabb mérkőzés büszke címe Diósgyőrben. 1930-ban történt az eset, a mérkőzés MTK győzelemmel ért véget egy, a 134. percben esett góllal. 

,,A Diósgyőr háború előtti szereplése közül az 1930. március 17-i, MTK elleni, elődöntőbe kerülésért játszott mérkőzés emelkedik ki. A vasgyári találkozón az első gól félóra elteltével került a fővárosiak hálójába. Völker I beadását Bova fejelte kapura, Mayer csak kiütni tudta a labdát. A diósgyőri Rácz megelőzte és gólt ért el. A térfélcserét követően, a második percben Molcsányi rosszul dobott taccsa miatt megítélt szabadrúgást Szőke ívelte középre, amit Kállai lőtt a DVTK kapujába, ezzel egyenlítettek a fővárosiak. Mivel az első 2x15 perces hosszabbításban nem esett gól, továbbjátszottak. A 2x10 perces újabb játékidő első fele ismét gól nélkül telt el, a folytatás 4. percében azonban Kecskeméti (MTK) lövése, bár három diósgyőri is zavarta - a felső sarokba csapódott. Ezzel, a csapat leghosszabb ideig tartó mérkőzésen a 134. percben dőlt el a továbbjutás sorsa - a magasabb osztályban játszó MTK javára." (Varga Lajos: A futball-labda diósgyőri útja, Magyar kupa mérkőzések krónikái)

Magyarország legmagasabb vízesése

Forrás: travelhunter.hu

Magyarország legmagasabb vízesése a lillafüredi, amely húsz méter magasból zuhan a mélybe. Mesterséges kialakítású, a Palotaszálló építésekor jött létre. A szállót 1927 és 1930 között építették Lux Kálmán tervei alapján. A vízesést a Szinva patak táplálja. Érdemes lefelé sétálni a vízesés után, megnézni a függőkertet és az Anna-mésztufabarlangot is, nem mindennapi élményben lesz részünk.

A 999. miskolci csizmadia legendája

Forrás: Dobrossy István - Somorjai Lehel: Az igazi Miskolc 

Miskolcon a 19. század végén nagyon sok csizmadia mester dolgozott, akik egymás elől vették el a munkát. Sokan csak napról napra éltek, tengődtek a városban. Elhatározták hát, hogy összeülnek és megbeszélik a problémákat. Összeszámolták mennyien vannak, 999-en mestert számoltak a céhükben. Úgy döntöttek az ezredik csizmadiát, aki be szeretne lépni hozzájuk, azt elteszik láb alól. Ezt bizony el is terjesztették a városban és a megyében, úgyhogy nem is lett meg az ezredik csizmadia Miskolcon.

Persze ez a történet csak legenda, kéretik helyén kezelni. :)

Források:

turul.info

Szendrei János: Miskolc város története és egyetemes helyirata II., IV.

keptar.oszk.hu

hellomiskolc.blog.hu

miskolcpince.brskft.hu

Szendrei János: A Diósgyőri vár története

Kis József: ,,Felszabadulás" - a Landsmann gyilkosság

mnl.gov.hu

Borsodmegyei közlöny 1886 48. szám

Borsodmegyei Lapok 1886 34. szám

tenyleg.com

npg.hu

A miskolci Herman Ottó Múzeum közleményei 28. - Nyárádi Gábor: A borsodi gyalogok kapitánya

magyarvagyok.hu

Varga Lajos: A futball-labda diósgyőri útja

Wikipédia

origo.hu

szeretlekmagyarorszag.hu

Dobrossy István - Somorja Lehel: Az igazi Miskolc