2016 karácsonya óta városunknak van egy farkasa. Nem szokványos állatról van szó, hanem egy jelmezbe bújt úriemberről, aki így próbál mosolyt csalni a miskolciak arcára. De ki ő? Miért öltözik be farkasnak? Mi a fontos számára? Ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk a következő pár percben. Ismerkedjünk meg vele!

- Hogy telt a karácsony és az új év?

- Nagyon gyorsan, csak pislogok hogy már január van. Ilyenkor mintha gyorsabban telne az idő... vagy csak a sok pezsgő miatt? Nem tudom. :D :D :D Csak viccelek, csak egy fél pohárral ittam éjfélkor.

 Loopy a felhők között

- Honnan jött az ötlet, hogy farkasbőrbe bújva csalj mosolyt az emberek arcára?

- Igazán magam sem tudom pontosan... 2016 nyarán fogalmazódott meg egy gondolat, hogy kéne egy jelmez ("szaknyelven" fursuit). Őszintén szólva fogalmam sem volt hogy minek, csak kellett és kész! Még nem volt elképzelésem pontosan milyen állatfigurát is szeretnék, mint ahogy arról sem, hogy honnan lehetne ilyesmit beszerezni. Az Interneten kezdtem el keresgélni, de amiket találtam az egyik sem nyerte el a tetszésemet. Mivel tudok varrni egy kicsit (köszönhetően annak, hogy általánosban nem választották szét a fiúkat és lányokat technika órán, így a fiúk is tanultak varrni, ahogy a lányok is kalapálni), a varrógépet is ismerem és van némi kézügyességem is, így egyre inkább úgy tűnt, hogy magamnak kell megcsinálom. Több mint egy hónapot töltöttem a neten információ szerzéssel a témában. Leírásokat olvasgattam, videókat nézegettem, ötleteket gyűjtögettem arról, hogyan lehet egy ilyen cuccot elkészíteni. Aztán műszőrme anyagot keresgettem, és amikor rátaláltam erre a szürke és fehér hosszúszálú anyagra, máris tudtam, hogy farkas leszek (mivel egér sosem szerettem volna lenni :D ). Megrendeltem az anyagot és esténként dolgozgattam rajta néhány órát. Körülbelül egy hónap alatt sikerült is elkészülnöm vele. Amikor elkészült, nagyon örültem és nem győztem a tükör előtt ácsorogni. :D De nagyon hamar rájöttem, hogy nem nagy buli otthon a négy fal között ücsörögni. Mivel éppen akkor indult az Adventi vásár a városban, kaptam az alkalmon (mert azt gondoltam, ha kimegyek, nem fogják furcsállani az emberek, azt hiszik majd része vagyok az ünnepi forgatagnak).

Loopy és a Diósgyőri vár 

- Honnan ered a Loopy név?

- A farkast latinul Canis Lupusnak hívják (ha jól tudom) de ez ugye nem hangzik túl barátságosan. A Canist elhagyva (na meg a mergát :D) marad a Lupus. Hát... még ez sem az igazi... talán ha becéznénk a Lupus-t... mondjuk így: Lupi. Na ez már tetszett. Lehet itt meg kellett volna állnom de engedtem a csábításnak és a Loopy írásformát választottam, mert így a farkas jelentés mellett lett egy másik angolos értelme is: Lökött. Pont mint én :D

Loopyval a karácsonyi vásáron

- Mit lehet rólad tudni? Mit osztanál meg az olvasókkal?

- Az első fontos dolog, hogy fiú vagyok. Ugyanis leggyakrabban az erre vonatkozó kérdést kapom. (Én kérek elnézést a lányoktól, hogy a testalkatom ellenére megkérdezik ezt :D ) A második dolog, amit a legtöbbször kérdeznek, hogy hány éves vagyok. Na ezt most se fogom elmondani :D :D :D Egyébként nem vagyok egyedül élő, magányos (farkas). Családban élek. Először ők is nagyon meglepődtek, amikor megláttak beöltözve (mivel teljes titokban készült a tudtukon kívül) és nem értették az egészet (ahogy akkor még én sem :D ), de azóta támogatnak ebben és ezt nagyon köszönöm nekik.

Loopy a zongoránál az Operafesztiválon

- Sok rendezvényre hívnak?

- Néhányszor előfordult már ilyen. Hívtak már idősek mikulás estjére, gyereknapi ovis rendezvényre, metál zenekar koncertjére, kerékpározást népszerűsítő megmozdulásra, diák önkormányzati választásra, csacsi avatóra.

- Mindegyik meghívást elfogadod?

- Azokat részesítem előnyben, amik közösségépítő jellegűek, barátságot erősítő vagy egészséget népszerűsítő rendezvények vagy ha gyerekekről van szó.

Loopy a színpadon

- Mit jelent neked ez a két szó: mosoly és barátság?

-Barátság: napjainkban sajnos egyre inkább áthelyeződik ez a dolog a virtuális világba, és a valóságban pedig egyre inkább bezárkózunk. A szomszédunkat kevésbé ismerjük, mint például az ország másik végén élő valakit, akivel naponta csetelünk valamilyen csoportban. Mosoly: van egy távol keleti ismerősöm és amikor itt járt, feltűnt neki, hogy a boltokban dolgozók mogorvák vele. Azt gondolta, hogy rá haragszanak, mert külföldi. Próbáltam megmagyarázni neki, hogy ez nem neki szól... próbáltam magyarázni a bizonyítványunkat... és közben szégyelltem magam. Van egy boltban dolgozó ismerősöm és meséltem neki az esetet, mire ő azt mondta: ennyi fizetésért még mosolyogjak is? Hát.. barátom, ha ezt nálad a fizetés szabja meg és nem a szívedből jön, akkor szerintem semennyi pénzért se fogsz mosolyogni! Szóval úgy gondolom, hogy muszáj terjesztenem ezt a mosoly nevű vírust, ami esetenként barátságot okoz.

Az Avasi kilátóból csodálatos panoráma nyílik Miskolcra

- Hogyan fogadtak a miskolciak 2016 végén a karácsonyi vásáron, amikor először feltűntél közöttünk? 

- Izgalmas volt... nem tudtam mi fog kisülni a dologból... az eredmény felülmúlta az elképzeléseimet. Az emberek mosolyogtak, integettek, köszöntek, fényképezkedni hívtak. Mindegy volt hogy gyerekkel vagy felnőttel találkoztam, mindenki mosolygott. Barátságos volt a fogadtatás, ezért mentem is amikor tudtam. Aztán elmúltak az ünnepek, de nem változott semmi: a mosolyok maradtak.

- Mi volt a legkedvesebb élményed az emberekkel kapcsolatban?

- Természetesen a kisgyerekek a legaranyosabbak. De bőven találkozok az idősebb korosztályban is kedves emberekkel. Most így visszagondolva nem volt rossz élményem... valahogy talán egy kicsit kihozom az emberekből a gyermeket... Egy meglett, családos, középkorú ismerősöm mondta, hogy ő utoljára gyerekkorában beszélt plüssfigurához és el sem hiszi, hogy most is ezt teszi :D

- Két kérdésem van, amit minden interjúalanyomnak felteszek: Mit szeretsz legjobban a városban? Mi a kedvenc helyed Miskolcon?

- Itt születtem. Szeretem Miskolcot a szépségeivel, a hibáival együtt (úgy gondolom a hibákon mindig lehet javítani... ). Nagyobb mint egy falu, de nem embertelen méretű nagy város. Közel vagyunk a hegyekhez, ami mindig jó túra, sport és kikapcsolódási lehetőségeket tartogat. Egyszóval élhető hely. Kedvenc helyeim egyike a kilátó. Jó lenne, ha sikerülne rendbe hozni és utána sikerülne rendben is tartani. Nálam a kilátóval holtversenyben a vár szerepel. Mindig is nagy kedvenc volt, de amióta felújították még inkább. Lehet sokan nem értenek velem egyet, de szerintem nagyon igényes lett, Európai színvonalú. Remélem nem áll meg itt és még tovább fejlesztik!

- Hol találkozhatunk veled legközelebb?

- Ha csak nem előre megszervezett eseményről van szó, akkor előre nem tudok időpontot mondani sajnos, mert több összetevős a dolog. Függvénye a szabadidőmnek, az időjárásnak és a kedvemnek is. Igyekszem többfelé járni, hogy ne csak mondjuk a belvárosban legyek. Előfordulok a koripályán, Lillafüreden, Tapolcán, Diósgyőrben, stb. gyalog vagy akár biciklivel is.

- Miért pont a farkas bőrbe bújt bárányt választottad? Miért nem mondjuk kutya vagy macska lettél?

- Több állat volt, ami szóba jöhetett volna: a farkason kívül a kutya, a róka, a tigris és a medve is szerepelt a listán. Igazából a műszőrme kínálat volt a meghatározó tényező. Mivel nem szerettem volna külföldről, látatlanban anyagot rendelni, ezért a belföldi kínálatból kényszerültem választani. A számomra elérhető anyagokból ez volt az, ami megtetszett és így maradt a farkas.

Loopy a Szemere szalonban

- Egy valami nem hagy nyugodni, ezt mindenképpen szeretném megkérdezni: a nyári időszakban nagyon meleg van a jelmezben?

- Sikerült egy szuper aláöltözőt találnom, ami segít ennek az elviselésében. Nyáron ha lehet, akkor kerülöm a közvetlen napsütést. A víz fogyasztás mértékét kell jól megtalálnom, hogy ne is izzadjak, de ne is száradjak ki.

- Hány ember tudja azt, hogy te vagy a jelmez alatt?

- Körülbelül egy tucatnyi... Eleinte attól tartottam, hogy hülyének néznek majd és negatívan befolyásolná a megítélésemet. Ha kicsi is a mintavételi arány, de azóta kiderült, hogy nem ez a jellemző. Most már inkább Loopy-t védem ezzel. Ha ugyanis mindenki tudná, hogy Jóska Pista vagyok a Valami utca 10 alól, akkor legközelebb az utcán már nem Loopy jönne szembe, hanem csak Jóska Pista, beöltözve. Szerintem elveszne az érdekessége, ha érted mire gondolok. A másik előnye az anonimitásnak, hogy így mindenki a magának szimpatikus figurát képzelheti a bunda alá. Szőkét, barnát, feketét vagy kopaszt :D

- Mi volt a legkedvesebb felkeresésed, amelynek eleget tettél?

- Például nagyon örültem, amikor a Múzeumba hívtak el fotózásra. Igazán baráti légkörben olyan érdekességek között tölthettem pár órát, ami emlékezetes marad. A kedvencek pedig az ovilátogatások. Voltam már néhány óvodában, ahova elhívtak. Szenzációsak a gyerekek, egyáltalán nem jelent problémát nekik, hogy nem beszélek, hanem csak mutogatok. Így is nagyon jól megértjük egymást. Játszunk, szaladgálunk, táncolunk, énekelünk (illetve csak ők :D ), stb. Nehéz eljönni, mert nem akarnak elengedni.

- Mi a kedvenc étele Loopynak és mi a tiéd? Sok került ezekből az asztalra az ünnepek alatt?

- Az én kedvencem a rántott hús, a palacsinta, a hamburger és a hal kaják. Karácsonykor a bejgli és a mézeskalács süti az, ami elmaradhatatlan. Loopy egyiket sem szereti, mert ha én sokat eszem ezekből, olyankor nagyon feszül a bőre. :D Ja... és nem eszik se nagymamát se Piroskát. :D

Loopy korcsolyázik

- Hol látsz ki a jelmezből? Én a múltkor nézegettem, de sehogyan sem tudtam elképzelni.

- Ezt sokszor megkérdezik és mindig örülök is neki, mert kifejezetten az volt a célom, hogy minél kevésbé látszódjon a trükk, hogy ne legyen illúzió romboló. Mivel lehetőség híján nem tudtam olyan speciális szemet beszerezni, amin keresztül lehet látni, más megoldáshoz kellett folyamodnom. Nem a száján, nem a szemén, hanem a szem alatti kis részen (nevezzük könnycsatornának) látok ki. Igaz ez nagyban lecsökkenti a látóteremet és sokkal figyelmesebben kell közlekednem, de már megszoktam.

- Mindig te vagy a jelmezbe, vagy más is bújt már bele?

- Csak én egyedül és nem is hagynám másnak. :D Mivel teljesen az én méretemre készült, nem sokakra volna jó. Lehet nincs is más ilyen lökött figura...

- Köszönöm szépen az interjút és minden jót kívánok neked a jövőben!

Az interjúban szereplő fotók Loopy saját gyűjteményéből valók.