Ezúttal egy új sorozatot szeretnék elindítani, Miskolc tereit mutatnám be szép sorjában. Az első állomásunk a Deák tér, amely az egyik kedvencem, pedig kicsit elfeledett, elrejtett helyről van szó. Az épületek és szobrok leírása Dobrossy István Miskolc írásban és képekben első kötete alapján, illetve a korabeli sajtót felhasználva készült elsősorban.

A Deák tér

A tér nagyon különleges. Különleges épületek, szobrok, helyek és helyszínek. Különleges hangulat. A Pece egykori medre helyére sétáló utca került, lábaink alatt pár méterrel a Boldogasszony templom romjai és a középkori temető található. Deák és Lévay tekintete figyel minket, miközben a fákkal övezett téren sétálgatunk.

Deák Ferenc szobra 

A tér névadójának szobra a tér közepén áll, kicsit megviselt állapotban. 1925. október 18-án avatták fel, Gárdos Aladár alkotása. A szobor maga már 1914-ben elkészült, de alkotóját a frontra vezényelték, így nála várta az alkalmat avatására. A szobor egy törvénykönyvre támaszkodva ábrázolja Deák Ferencet (1803-1876). A Deák mellett lévő nőalak a magyar nemzetet személyesíti meg. Érdekesség, hogy a főváros után először városunkban kapott szobrot a ,,Haza bölcse".

Deák Ferenc szobra

,,Az avatáson jelen volt Mayer János földművelésügyi miniszter, Nagy Pál gyalogsági tábornok, a hadsereg főparancsnoka, Scitovszky Béla, a nemzetgyűlés elnöke, Berzeviczy Albert, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, és Soldos László főispán. Az ünnepség a vármegyeházán kezdődött, ahol Berzeviczy Albert, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke tartott beszédet. Ezt követően a szobornál folytatódott az avatási ünnepség, ahol Zséry György alispán, a szoborbizottság elnöke adta át az alkotást a polgármesternek. Rövid beszédek hangzottak el, miközben az alkotás talapzatánál a jelenlévők elhelyezték koszorúikat. A kormányzó nevében Mayer János földművelésügyi miniszter, a kormány nevében Soldos László főispán, a nemzetgyűlés nevében Scitovszky Béla, a nemzetgyűlés elnöke, az Akadémia nevében Berzeviczy Albert elnök helyezte el az emlékezés koszorúját. Az avatási ünnepség után kétszáz terítékes bankettet tartottak a Korona Szálló nagytermében." - MTI Hírarchívum - 1926. október 22. Heti kiadás, 83. szám, 2. oldal.

Lévay József szobra

Lévay József (1825-1918), városunk egyik díszpolgára is meg van örökítve az utókornak a téren. 1934. augusztus 6-án avatták az alkotást, Bindász Borsodi Dezső munkája. A híres költő és alispán álló pozícióban látható, elgondolkodva. Ahogy Dobrossy István írja, talán a szemközti Deák tekintetét keresi. Apró szépséghibája az alkotásnak, hogy a költő halálának időpontja tévesen van feltüntetve rajta a talapzaton. 

Lévay József

,,Amidőn a város és a vármegye nemes közönsége és a Lévay József Közművelődési Egyesület áldozatkézségéből ércbeöntött emléket állítunk a halhatatlan költőnek, Borsod vármegye aranytollu főjegyzőjének, úgy érzem, hogy ennek az ünnepélynek a percében egy ércszobron keresztül idevarázsoltuk az ő emberi alakját." - Hodobay Sándor beszédének részlete az avatón, Reggeli Hírlap, 1934. augusztus 7., 7. oldal.

Erdészeti palota

Miskolc Trianon után egyértelműen Észak-Magyarország központja lett. Városunkba - és a csonka Magyarország területére - szinte özönlöttek a magyar nemzetiségű menekültek, illetve az egykori Nagy-Magyarország intézményei, igazgatóságai. 1924-ben alakult az Erdőigazgatóság Miskolcon, melynek a több mint félmillió kasztrális hold nagyságú királyi erdőségek igazgatása volt a feladata. A palotát az igazgatóság építtette, nagyrészt a Speyer kölcsön által. A terveket Papp Sándor és Lehoczky György készítette, az építkezés 1927-ben kezdődött. 

Az Erdészeti palota

Egyébként az épületet egy tér közepére tervezték, annak díszének, a Tárkányi utcát sugárúttá akarták átalakítani és mögé tervezték a nagy teret. Maga a palota a lőcsei Thurzó-ház mintájára készült, felvidéki késő reneszánsz stílusban. 1929-re készült el teljesen, utoljára 1996-ban újították fel a külső részét teljes egészében, ma is Miskolc egyik legszebb épülete. 

A Deák szobor és az Erdészeti palota nem sokkal a palota elkészülte után. Fotó: Miskolc a múltban Facebook csoport, Szojka Ágnes.

A homlokzaton látható a magyar címer, melyet két angyal tart, illetve Borsod vármegye címere és Szent István képe is. Az épület sarkában látható a Patrona Hungariae, mely az épület 1939-es bővítésekor került a helyére, mely Bethlen Gyula és Gabay Sándor alkotása volt. Az 1995-ben sorrakerült felújításnál Kovács István és felesége készítette a másolatot, mert az eredetinek nyoma veszett, így ez látható napjainkban a fülkében.

Ortodox templom

A "görög" kompánia miskolci történetéről már megemlékeztem egyik korábbi írásomban. Templomukat 1785-ben kezdték építeni, az 1781-es II. József-féle türelmi rendeletnek hála, végül 1806-ra lett kész. Különlegessége a csodálatos ikonosztazion, illetve az Athirkai Istenanya csodatévő ikonjának másolata, melyet II. Katalin cárné - ittjártakor - ajándékozott az egyházközségnek. A Deák térre nyílik az egykori iskola, melyet ma múzeumként és parókiaként használnak. A templom kertjében találhatóak az egykori még "görög" gyökerekkel rendelkező családok sírkövei. 

Az ortodox templom

,,A hajdani görög és makedovlah családok lélekszáma a XX. századra – mint hazánkban mindenütt –, Miskolcon is alaposan megcsappant. Az I. világháború után az egyházközség néhány évig bolgár jellegű volt, bolgár pappal, majd az 1930-as években kimondta magyar jellegét. Ettől az időszaktól egészen 1971-ig Popovics Konstantin protoierej atya volt az egyházközség parochusa, aki a II. világháborút követő nehéz években is – amikor az egyházközség ingatlanvagyonának jelentős részét államosították – hűséggel őrizte a rábízott lelki nyájat és a hatalmas értékkel bíró műkincseket. Ennek az értékmentésnek köszönhető, hogy 1987-ben Borsod-Abaúj-Zemplén Megye és a Magyar Ortodox Esperesség összefogásával megalakulhatott a Miskolci Magyar Ortodox Múzeum, mely ma is évente több ezer látogatót vonz csodálatos ikon- és kegytárgy-gyűjteményével. Halála után Konstantin atya hamvait a templomban temették el." - miskolc.ortodoxia.org - A miskolci Szent Háromság templom.

Feledy ház

Az egykor magtár célját szolgáló épületet a 19. század végén alakították lakóházzá. 1989-ben nyitották meg a Feledy Gyula (1928-2010) állandó kiállítását, abból, a mintegy 200 műből, melyet ő ajándékozott a városnak. 

Feledy Gyula grafikus volt, megyénk szülötte, Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész. 

 A Feledy ház

Érdekességek

A Pece egykori hídkorlátai közül kettő maradt meg a belvárosban, az egyik a Deák téren található. Az egykori medrében pedig egy kellemes sétányt alakítottak ki a Berzeviczy iskola mellett.

A Pece megmaradt hídkorlátja

Miskolcon a 16. század közepén két templom volt.  Mindkettő elpusztult az 1544-es török csapás során. A Szent István templom újjáépült később, a Boldogasszony templom - amely azért jóval kisebb volt - azonban nem, romjai valahol a Minorita templom bejárata előtt vannak, mélyen a föld alatt. 

Források:

MTI Hírarchívum - 1925. október 22. Heti kiadás, 83. szám, 2. oldal. 1925. október 19., 8. oldal.

Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1., Deák Ferenc szobra, 100-101. oldal, Lévay József szobra, 116-117. oldal., Az erdőigazgatóság díszes palotája, 59-60. oldal., Az ortodox templom, 163-164. oldal. 

kozterkep.hu - Deák Ferenc szobor, Lévay József szobor, Patrona Hungariae szobor

A Tourinform városi sétája - Kupcsik Sarolta idegenvezető 

miskolciszemelvenyek.blog.hu - Miskolci "görögök" a történelem viharában 

miskolc.ortodoxia.org - A miskolci Szent Háromság templom

miskolc.hu - Feledy ház

museum.hu - Miskolci Galéria - Feledy ház

Wikipédia - Feledy Gyula szócikk

Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok - Miskolc régi építményei 1702-ig

Reggeli Hírlap