Az avasi református templom városunk kincse, városunk legrégebbi épülete, amely rengeteg értéket rejt és rengeteg értéket mutat meg számunkra. Nézzük ezeket az értékeket, melyet minden miskolcinak  - és hazánk fiának - ismernie kell! 

Az avasi református templom madártávlatból. Forrás: Az avasi református templom Facebook oldala.

A Szent György kápolna

Az a bizonyos metszet a Szent György kápolnával 1817-ből, de van, aki szerint nem a kápolna látható az általam bekarikázott részen

Azt, hogy mikor épült az első templom az Avason a mai helyén, nem tudjuk biztosan. Minden bizonnyal fából készült, egyszerű építmény lehetett. Azt azonban tudjuk, hogy állt az Avas-hegy tetején is egy kápolna is a templomtól nem is olyan messze. Ez az építmény volt a legrégebbi egyházi létesítmény Miskolcon, talán az Árpád-kor legelejéig nyúlik vissza a története. Pontos helye nem ismert, ahogy pontos megjelenése sem. A tizennegyedik században a kápolna már biztosan megvolt, a történészek szerint. 1507-ben említik először, de valószínűleg sokkal régebbi. Szekérút vezetett hozzá a szőlőföldek között. Az elnevezése is koraiságára utal, Árpád-kori rotunda, azaz körtemplom volt. Az Avasi kilátó mai helyétől keletre állt, pontos helyét talán sosem fogjuk megtudni. Ahogy a katolikus avasi templom, a Szent György kápolna is az 1544-es török csapás alkalmával pusztult el, később újjáépült. Körülötte is ugyanúgy temető volt, mint az avasi templom körül.

Az Avast Szent György-hegynek nevezték eleinte eleink, az Avas szó csak a XVI. században terjedt el. A történészek szerint a kápolna védőszentjéről kapta a nevét az alatta elterülő hegy.

Egy 1817-es metszeten még ábrázolják - egész szépen néz ki a metszeten, talán felújították? -, aztán nyomtalanul eltűnt. Manapság az a hír járja, hogy megtalálták az alapjainak romjait, de hivatalos publikáció még nem jelent meg az ügyben.

Az első (kő)templom(ok) az Avas oldalában 

Forrás: Novotny Gyula: Az avasi templom

Ahogy egészen bizonyos az, hogy az első templom még az Árpád-korból való, az is, hogy az első kőtemplom is. Ernye bán fia, István nádor építtette az első kőtemplomot 1281-ben. Ezt egy második tatár csapás pusztított el, 1285-ben. Ezután nem lehet tudni milyen állapotában állt az egyházi intézmény, az azonban biztosnak tűnik, hogy az 1380-as években átépítették román stílusban. Ekkor az eredeti objektum a talajszint alá került, majd bajor típusú gótikus stílusban az 1400-as évek utolsó harmadában jött létre a szép freskós katolikus templom. Egy feliratot is találtak 1926-ban az északi falon, 1489-es évszámmal, ebből arra a következtetésre jutottak, hogy a ma látható templom utolsó elődjét ekkor szentelték fel. 

Az avasi stallum 

A stallum részlete a liliomos zászlót tartó koronás oroszlánnal

Nagyon sok különlegességet tartogat az avasi templom számunkra, ennek ékes példája a stallum, amely egy ülőpad, mely a papság elhelyezésére szolgál(t).

,,(...) szintén a szentélyben, a tengelyében helyezték el a templom egyik fő ékességét, a XV. század végi, reneszánsz intarziás díszítésű úgynevezett királyi stallumot, amely valószínűleg a diósgyőri várkápolnából származik. (...) Királyi eredetre utal a stallum rövidebbik oldalát lezáró oldalfalon látható liliomos zászlót tartó, koronás fekvő oroszlán intarziás képe."

(B. Szentgály Erzsébet)

Országgyűlés az Avason

Ezek között a falak között egykoron országgyűlésre is sor került

Bizony-bizony országgyűlésre is sor került az avasi templomban. A reformáció miskolci elterjedése előtt történt, mégpedig két alkalommal is.  

,,1541 december 21-én Fráter György váradi püspök itt a 13 nemesi keleti megye nemesi képviselőinek gyűlését, ahol kinyilvánították Ferdinándhoz való tartozásukat. (Ezt megelőzően 1526-ban, a mohácsi csatavesztés után volt országgyűlés Miskolcon , amelyen Borsod, Heves, Gömör, Torna és Abaúj követei vettek részt. Ekkor tanakodták meg , hogy ,,miképp lehessen a török által elárasztott , s fenyegetett országot megvédeni.")'' (Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7. - Avas a városképben)

A reformáció

Dévai emléktáblája a templomban 

1517. október 31-én küldte el Luther Márton híres levelét és benne tiltakozását a búcsúcésulák ellen Albert püspöknek. Ezt a dátumot tekintjük a reformáció kezdetének

A reformáció első hulláma hazánkban elsősorban a felvidéki német ajkú közösséget és az erdélyi szászokat érintette. Ők a lutheri tanok követői voltak és azok is maradtak. Magyarországon a magyarok körében később a kálvinizmus terjedt el. A Habsburg-ház elleni jelképpé is vált, nemzeti vetületet kapott a vallás. A magyar református egyház Debrecenben jött létre, a debreceni zsinaton 1567-ben. A ,,kálvinista Róma"-ként emlegetik mind a mai napig a civisvárost. Az egyházhoz 17 tiszántúli megye csatlakozott.

Megyénk "reformálódásáról" nem sok adatunk van. Inkább az 1560-70-es évektől kezdődően látunk bele valamelyest a reformáció alakulásába. Leghamarabb a szabad királyi városok tértek át az új vallásra, 1522-ben Kassán már az egyik első magyarországi prédikátor, Henckel János terjesztette a hitet. 1523-ban és 1525-ben már törvényeket hoztak az országgyűlésen a ,,luteránus eretnekek" ellen. A mohácsi csata után vándorprédikátorok lepték el országunk településeit. Ekkor legtöbbjük Krakkóban tanult, ahol erős volt a luteránus eszme, aztán Wittenbergbe kerültek, ahol a Luther helyett a már-már kálvinista Melanchton várta őket. 

Talán ők sem vették észre, hogy milyen könnyen kálvinistává lettek. Melanchton tanítványa volt Dévai Bíró Mátyás is. Őt már 1531-ben Kassán találjuk, ott prédikált az egyébként erre fogékony kassaiaknak. Az egri püspök el is fogatta, csak 1533-ban szabadították ki hívei. 1541-ben a szikszói iskola vezetője. 1543-ban Miskolcon hirdeti az igét, de a városiak elkergetik, nem értenek egyet nézeteivel (vagy talán nem is ők kergetik el, hanem az utadalmi zálogbirtokosok?). 1544-ben az avasi Szent István templomot, ahol a miskolciaknak prédikált a törökök egy rajtaütés során elpusztítják.

De miért nem terjedt el Miskolcon is gyorsan a reformáció? Talán az általam nagyon sokat emlegetett Balassa-Fánchy páros miatt? Minden bizonnyal, igen.

A földbirtokos hívta meg magához - illetve uradalmához, városához - a protestáns prédikátort, ami a mi esetünkben lehetetlen volt, a bigott katolikus Balassa, majd neje Fánchy Borbála miatt. Csak 1563 után, Borbála halála után lesz protestáns ura az uradalomnak.

Volt még valami, ami megkönnyít(h)ette (volna) a reformáció terjedését. Ez a szabad papválasztás kiváltsága, melyet nem csak a királyi városok, hanem a mezővárosok is megkaptak, így Miskolc is nagyon korán, még 1411-ben. Ebben az esetben könnyedén meghívhatták a települések prédikátornak a protestáns lelkészeket. Viszont Dévai 1543-as esete azt bizonyítja, hogy nálunk egyelőre még erős volt a katolikus egyház. 

Persze nem sokáig. Igazából 1566-ig nem sok mindent tudunk a miskolci reformációról. Ez a sötét folt sajnos a legérdekesebb részét takarja el városunk vallásváltásának, amelynek semmi nyoma nem maradt. Ugye 1544-ben volt az a bizonyos első török csapás, amelyet egy jóval kisebb követett 1554-ben. 1544 és 1563 között nincs érdemi információnk a városban történtekről. Ezen időszakban történt a vallásváltás, valószínűleg viszonylag gyorsan. Vajon az egyszerű városi lakos tudatosan váltotta vallását? Vagy csak egy új, ugyanarra az eszmére épülő, a régi nem jól működő egyházszervezet folytatásának tekintette?

1566-ban a tarcali zsinaton találkozhatunk egy Hevessy Mihály nevezetű lelkipásztorral, aki 1567-ben már mint miskolci ,,pastor et senior" ír alá. 1568. május elsején a borsodi, a zempléni és az abaúji esperesek aláírásával küldenek egy levelet Theodore de Beze-nek, - Kálvin hivataltársa és utódja - hogy ,,a kálvinista reformáció elveihez ragaszkodnak". 

,,Hevessy Mihály, az első protestáns prédikátor megjelenésétől fogva másfél száz éven keresztül nem tudunk a városban katolikus pap szolgálatáról." (Balogh Judit: A miskolci reformátusság a XVI-XVIII. században, 11. oldal)

Az új egyház "megörökölte" a (romos) templomot és a hozzá tartozó szőlőt, parókiát és a zsellérsort a Papszeren, a Tóth utcával együtt. Az avasi templom 1560(3)-1569 között épült újjá, természetesen már a református szertartás szerint. Pontosan az építkezés dátumát nem ismerjük, 1560-ban még Fánchyt panaszolja be a város, hogy nem engedi a romos templomot újjáépíteni. 1569 után pedig már nincs nyoma a fennmaradt városi jegyzőkönyvekben az újjáépítésről semmi, tehát valószínűleg ekkorra már készen volt az újjáépített épület.

A katolikus templom pusztulása

A törökök leégették a Szent István templomot. A fotó nem az avasi templomot ábrázolja. Forrás: Wikipédia.

1544-ben a budai Mehmet pasa csapatai felégették a várost. Éveken át üzengetett a pasa a miskolciaknak, hogy adózzanak neki. A város nem volt hajlandó, mert nem volt török fennhatóság alatt - és Buda messze volt, nem gondoltak, hogy "idáig leér a pasa keze" -, sajnos a törökök nem így gondolták. Ekkor vált használhatatlanná a Szent István és semmisült meg a Boldogasszony templom, utóbbi nem is épült újjá, csak a minoriták megjelenésekor a XVIII. század első évtizedeiben.

Az avasi objektum pusztulásáról kétféle történet maradt meg a miskolciak emlékezetében. Az egyik szerint a lakosok egy része bemenekült a templomba, a török felgyújtotta a bejáratot, a csonkatorony leégett és rádőlt az építményre, a boltozatot beszakítva. Más források szerint nem a hívek, hanem a város élelmiszerkészlete volt a templomban és miután kifosztották, felgyújtották és úgy történt a fent említett eset.

Miskolcról és a környékbeli 45 faluból 4000 foglyot vitt magával a török, és a települések legalább egy évtizedig nem heverték ki az akkor okozott pusztítást.

A tény (?) mindenesetre az, hogy 1544 és 1560(63) között romokban hevert az avasi egyházi intézmény. Újjáépítése a már említett református liturgia szerint történt.

Miért épült a harangtorony? 

Az avasi református templom különálló harangtornya

A templom mellett épült fel a különálló harangtorony, melyen tábla hirdeti (persze latinul):

,,A torony épült nagyságos Balassa Zsigmond úr várurasága, Gombos Pál bírósága és Szíjgyártó Mátyás gondnoksága idején az Úr 1557. esztendejében."

A kérdésem az, hogy minek épített harangtornyot Balassa és a város vállvetve egy lerombolt templom mellett, melyet nem engedett a zálogbirtokos - Balassa - újjáépíteni. Megay Géza szerint az a magyarázat, hogy temetőkápolnának épült, nem állja meg a helyét és nem igazolja semmi. Tűztorony funkciót is ellátott később, de nem ezért építhették. Nem találtam választ erre kutatásaim során. Számomra ez az egyik legrejtélyesebb dolog a templom történetében.

Miskolci gályarabok

A filmtörténelem leghíresebb gályarabja, Judah Ben-Hur szintén vallási okok miatt lett meghurcolva. Forrás: filmtekercs.hu.

1674. március 5-én több mint hétszáz protestáns prédikátor és tanító kapott idézést Pozsonyba. A vád ellenük felségsértés, hazaárulás és a katolikus egyház megsértése volt. Követelték tőlük bűneik beismerését és az áttérést a katolikus hitre. Valamivel több, mint 300-an jelentek meg az ítélőszék előtt. 300 magyarországi evangélikus és kálvinista volt a vádlottak között.

Három lehetőség állt előttük :

• lemondanak hitükről
• külföldre mennek
• áttérnek a katolikus vallásra

A háromszázból csak pár tucatnyian vállalták hitüket a halállal dacolva. Sokakat halálig kínoztak, a betegeket fogházra ítélték. Sokan színlelve tagadták meg vallásukat, majd külföldre szöktek.

A per végén már csak 42 protestánst küldtek Nápolyba, gályarabságra ítélve. A célhoz már csak harmincan értek el, ahol 50 aranyért adták el őket. Európában gyűjtés indult kiszabadításuk végett. 1676. február 11-én Michiel de Ruyter holland admirális szabadította meg őket fogságukból. Később így emlékezett az esetre :

,,Sok győzelmet vívtam életemnek minden rendiben ellenségeim felett, de az én legfényesebb diadalom, mellyel Krisztusnak ártatlan szolgáit az elviselhetetlen terhek alól kiszabadítottam."

(Hírhozó, 21. évfolyam, 1-16 szám)

Az admirális hajója ágyúit Nápolyra szegezvén követelte a rabok kiadatását. Már csak 26 csontsovány túlélőt vitt a fedélzetre a hajókáplán...

A Miskolcon szolgáló lelkipásztorok közül hárman voltak érintettek a perben :

• Harsányi Móricz István (1660-61 között szolgált Miskolcon)
• Köpeczi Haller Balázs (1679-83)
• Kapossy István (1678-81, ő "csak" pozsonyi raboskodást szenvedett el)

Illetve van egy negyedik társuk is. Őt megválasztották ugyan miskolci lelkipásztornak, de nem költözött ide, Kassán vállalt lelkipásztori hivatalt. Ő Otrokocsi Fóris Ferenc (1683)

,,A templom déli hajójában áll az a carrarai fehér márványból készült emléktábla, mely az ellenreformáció három miskolci üldözöttjének állít emléket."

(Wikipédia - Avasi templom szócikk)

,,Harsányi Móricz István és Köpeczi Haller Balázs gályarabságot, Kapossy István pozsonyi raboskodást szenvedett miskolci lelkipásztorok emlékének." - így a tábla szövege.

Fekete szék

Az avasi református templom érdekes eleme a Fekete szék – a közösség előtt nyilvánosan megszégyenített, bűnbánatot tartó hívek itt ültek a istentiszteletek során – ezt is, és a szószék faragott kő lábazatát is Dőry Ferenc adományozta a felekezetnek 1670-ben. Azt azért tegyük hozzá, hogy a ma is a templomban látható Fekete szék 1735-ből való.

Az avasi református temető

Az avasi református temető a templom körül gyönyörű környezetben fekszik az Avas hegy oldalában. Valószínűleg már a középkortól használják, bár erre írásos bizonyíték, ennek írásos nyoma nincsen. 

Dátummal ellátott sírkövek már csak a XVIII. századtól kezdődően láthatóak. A legrégebbi sírkövekből, síremlékekből a temetői utakat szegélyezve sorban olvashatjuk a még látható feliratokat. Sok egyedi sír és síremlék található a temetőben, amely Miskolc legrégebbi sírkertje. A harmincas években merült fel műemlékké nyílvánítása.

,,Ez a temető, úgy, ahogy van, maga egy kortörténeti múzeum." (Dobrossy István (szerk.): A miskolci Avas, 200. oldal)

A sírok között járkálva 2-300 évesekre is bukkanhatunk.

1920-ban a temetést beszüntették, fel akarták számolni. Ekkor írják le, hogy a legrégebbi sírkő Bakos Balázsé, akinek homokkő sírkövén még olvasható az 1642-es évszám.

Gyulai Éva szerint is a kezdetektől temetkezési helyként használták az avasi templom körüli területet.

,,Az 1817. évi kataszteri felmérésen (...) Domby Sámuel részletes térképet és hozzá kapcsolódó telekkönyvet szerkesztett. Az Avasi Templom körüli temetőt nem tűnteti fel, helyét üresen hagyja, míg a város többi temetőjét pontosan felméri (...) ami szintén ősiségére mutat, hiszen ez a terület a kezdetektől nem volt része a jobbágyi telekállománynak."

(Dobrossy István (szerk.): Miskolc története III/1, 92. oldal)

Akárhogyis, 1526 előttről nincsen információnk az avasi temetőről. Tegyük azért hozzá azt, hogy nagyon sok egyéb intézményről sem, tehát ez nem azt jelenti, hogy nem is működött korábban. A templomban a legrégebbi sír 1488/89-ből való, - még a katolikus időkből - Miskolczi Ambrusné Illavölgyi Katalinnak és fiának Miskolczi Istvánnak a halálának állítottak emléket. Érdekesség, hogy az 1707. évi ónodi országgyűlésen Rákóczi ellen lázadásra buzdító és ott lekaszabolt Okolicsányi Kristóf Túróc vármegyei követ is itt van elhantolva a legenda szerint.

Az avasi református templom kutatásai során megtudtam azt is, hogy a '70-es években még az is felmerült, hogy a temetőt elbontják és lakótelepet építenek a helyére.

Miskolc legendás családjainak tagjai fekszenek a sírkertben. Az országosan ismert és elismert politikusok, Palóczy László és Szemere Bertalan, a színészdinasztia alapító Latabár Endre, a híres történész Marjalaki Kiss Lajos, a városépítő polgármesterünk Soltész Nagy Kálmán, vagy Horváth Lajos a nagy hírű országgyűlési képviselőnk.

2010-ben az addigi egyszerű drótkerítést részben beton, részben fa kerítésre cserélték. A tervezője Rudolf Mihály volt, a beruházáshoz uniós forrásokat is felhasználtak. Ha az ember csak egyszerű sétára indul a történelmi Avason, akkor is megfogja a hely szelleme. Érzékeli, hogy itt minden fában, fűben, macskakőben, minden síremlékben, kis pincében a történelem, a hely szelleme lakozik. Nagy kár, hogy így eltékozoljuk ezt azt egyedi adottságot, amit e hely szelleme rejt. A híres házsongárdi temető hasonló környezetben, hasonló adottságokkal rendelkezik, csak nagyobb léptékben. Annak csodájára járnak, ezt jelenleg inkább elkerülik. A védett sírok is az enyészet felé haladnak, szemét, drogosok, hajléktalanok táborhelye a temető. Sem a református egyház, sem a város nem tesz semmit a jobb sorsra érdemes sírkert érdekében. A jövőre induló, a történelmi Avas rendbetételét célzó nagyproject reméljük a nagy múltú cinteremre is hatással lesz.

Források:

Novotny Gyula: az avasi templom

miskolciszemelvenyek.blog.hu - Az avasi református templom különleges története - A reformáció Miskolcon - Tíz történelmi érdekesség, amit nem biztos hogy tudtál Miskolcról-2.rész - Dőry-kúria vagy Rákóczi-ház?-Dőryek és Rákóczi Miskolcon - Az avasi temető és a legendás családok sírboltjai 

Szojka Ágnes cikkgyüjteménye

Balogh Judit: A reformáció Miskolcon

Balogh Judit: A miskolci reformátusság a XVI-XVIII. században

Dobrossy István (szerk.): Miskolc története II.

Wikipédia - Reformáció szócikk

Ifj. Horváth Béla: A miskolci Avas műemlékei

Megay Géza: Az avasi református templom

Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7.

Dobrossy István (szerk.): A miskolci Avas

Wikipedia - Az avasi templom

Dobrossy István: Miskolc város védett síremlékei

Gyulai Éva: Az avasi temető nyolc évszázada

Református templom és temető a miskolci Avason című könyv