Egy előadást tartottam nemrégiben a Kocsonyafesztiválon Miskolc érdekes, különleges helyneveiről. Ennek a "blogosított" változatát adnám most közre, fogadjátok szeretettel! Remélem szórakoztató lesz mindenkinek.
A gyűjtemény elsősorban Pesty Frigyes 1864-ből Borsod vármegye leírásából való, sok-sok kiegészítéssel. Ő volt az, aki vette a fáradságot és minden település elöljáróját megkereste, megkérte őket, hogy a környékbeli tájnevek nevének eredetéről kérdezzék meg a környék legidősebb lakosait, ezeket információkat pedig küldjék el neki.
Nézzük első körben fontosabb helyneveink eredetét:
Borsod megye
Bors vezér volt az, aki megyébe rendezte, kialakította a vármegyét, róla kapta a nevét, ő volt a névadó. Edelény mellett várat építtetett, amely a vármegye névadó vára lett. Érdekesség, hogy - egyes források szerint - maga a vár már nem az építtetőről kapta a nevét egy oklevél szerint, hanem ,,mivelhogy kicsiny vala és erős."
Miskolc
A Miskóc nemzetség volt a város alapítója, innen a név eredete. Sok-sok évszázadon át vezették városunkat, az ő tulajdonukban volt. A temetkezési helyük Tapolcán található.
Miskolctapolca
Tapolca soha nem volt önálló település, de a nevének jelentése lehet nekünk érdekes. A Tapolca név magas pontot jelent a magyarban, másik lehetséges elnevezése - amit itt és most nem vonok kétségbe - szláv eredetű, melegvízű forrást jelent.
A városrész csatlakozásakor - amely 1950-ben történt - több név is felmerült a településrész elnevezésére. Hejő-füred, Miskolc-füred, Miskolc-hévíz, Miskolc-tapolca. Végül Marjalaki Kiss Lajos javaslatára a Miskolctapolca lett a befutó.
Avas
Régi magyar szó, jelentése ,,tilalmas erdő". Szent György-hegy volt a középkor előtti elnevezése, az Avas szó csak a XVI. században szerepel először az írott forrásokban. Szakrális hely volt a kezdet kezdetétől.
Szentgyörgy
,,Szőlőhegy: A' Szentgyörgy tiszteletére ottan régenten épített de már nem létező kápolnáról vette nevezetét." (Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864)
A történészek vitatkoznak rajta, hogy mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás, azaz a Szent György-hegy elnevezés vagy a róla elnevezett kápolna. A legtöbbjük szerint a kápolnáról kapta a nevét a város hegye.
Görömböly
Nyelvészeink nagyon sok ősmagyar szót "szlávosítanak" mintha nem lenne elég a környező országok történelemhamisítása. Például a Görömböly szóról is olvastam, hogy szláv eredetű.
,,Görömbölynek már a neve is olyan kedves mint a fekvése, amennyiben a dimbes-dombos, görömbös, görbe tájra utal." - írja Szunyogh László, új főépítészünk.
Hát persze, gyönyörű régies magyar szavunk a Görömböly, de ebből is - ahogy említettem - szláv eredetű szót "hámoznak" ki valahogyan nyelvészeink.
Erre mindig eszembe jut egy régi példa, amit el is szoktam mondani sok helyen: a Jolán, görög eredetű női név, melynek jelentése: jó lány...
Pesty Frigyes. Forrás: Wikipédia.
Hejőcsaba
A Soba (Csaba) névalakból eredeztetik a település nevét, a XII. században Caba, Chaba néven említik. A Heő vagy Hejő pedig a patakra utal. Hév jó, azaz melegvízű forrás, meleg folyó a jelentése.
Pereces
Nevének eredetére két változatot találtam kutatásaim során.
A települést perec alakban körülölelő hegyek formája miatt nevezték el így, vagy a település kialakulásakor nagyon kedvelt sós perec miatt. Az itt lakó bányászok ugyanis minden alkalommal jól felpakolva, sok pereccel érkeztek haza a miskolci vásárokból, s ezért a vasgyáriak pereceseknek hívták őket.
Diósgyőr
A Győr név a kör alakú földvárról eredetezhető, amely már akkor is itt állott, amikor a mi derék honfoglalóink megérkeztek.
Anonymus, akinél először fordul elő Geurunak írja, 1248-ban Noggeur (Nagygyőr)nek iratik, bizonyára megkülönböztetésül a szomszédos Kisgyőrtől, hol szintén földvár állott, 1261-ben Noguar (Nagyvár), ugyancsak a fenti okból, 1313-ban Geur, 1304-ben és 1315-ben Győs Geűr, 1333-ban Geör, 1341-ben Gewr, 1366-ban Diosgwr, 1376-ban Dyosger, 1399-ben ismét Noggeurh (Nagygyőr), 1416-ban Dywsgewr, 1471-ben Dyosgywr és Dyos Gywr, 1472-ben Diósgyewr, 1473-ban Dyosgyeor, 1478-ban Dyosgywr és Diósgyeör, 1504-ben Dyos Gewr; II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem pedig: 1704-ben Miskolcon kelt magyarnyelvű rendeletében, magyarosan Diós Gyűrnek írja." (Dr. Szendrei János: A Diósgyőri vár története, 8. oldal)
Szendrey János, Miskolc nagy helytörténésze, monográfusa szerint a diósgyőri pálos rend remetéinek elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy a gyümölcsös-, dióskertek meghonosításával Diósgyőr Diós-győrré lett. Mint fentebb látjuk, 1366-ban nevezik először Diósgyőrnek a városrészt, a pálosok első okleveles említése pedig 1304-ből való.
Lillafüred
Bethlen András gróf szenvedélyes vadász volt, aki sokat járt a Bükkben is és - mint oly' sokakat - magával ragadta a táj szépsége. A Hámori-tó környékéé olyannyira, hogy elhatározta, üdülőövezetet hoz létre körülötte, tehette, hiszen ő volt a földművelésügyi miniszter.
Az első villák fölépülte után két villatulajdonos a főerdésszel egyetemben meglátogatta Bethlent a fővárosban, és megköszönték a telep kialakításával kapcsolatos fáradalmait, egyben felajánlották, az új nyaralóövezet neve legyen Bethlen-füred. András gróf ezt kedvesen elhárította és azt ajánlotta, hogy inkább nevezzék el unokahúgáról, Vay Erzsébetről. A Vay családban azonban szokás volt az Erzsébet nevű leányokat Lillának becézni, így lett Erzsébetfüred helyett Lillafüred a településrész neve.
Pesty Frigyes (1823-1889)
,,Fiatalkoráról, neveltetéséről nagyon keveset tudunk. Annyi bizonyos, hogy 26 éves korában, 1849 áprilisától a debreceni kormány hadügyminisztériumában dolgozott, s ezért a szabadságharc bukása után előbb menekülnie kellett, majd miután hazatért, rövid fogságot szenvedett. 1850 és 1864 között a temesvári iparkamara titkára volt, s e munkája mellett 1857-től a helyi gazdasági egyesület titkári teendőit is ellátta. 1858-ban indította útjára a Delejtű című lapot, melyben elsősorban természettudományi és gazdasági cikkeknek adott helyet. Ezekben az években alapozta meg anyagilag is az életét, ami elengedhetetlen volt a későbbiekben a tudományos munkássága folytatásához. 1860-ban újabb osztrák fogságot szenvedett, 1861-ben pedig megtartotta akadémiai székfoglaló előadását (1859. december 16-án választották levelező taggá) A templáriusok Magyarországon címmel. Indult az 1861-es választásokon is az újaradi körzetben, ahol országgyűlési képviselői mandátumot nyert. A következő években kezd hozzá ahhoz a nagy szervezési vállalkozáshoz, amely nevét igazán ismertté tette. 1863. február 2-án kelt levelében tárja a helytartótanács elé a földrajzi nevek összegyűjtésére irányuló tervét, majd kinyomtatja a kérdőíveket, rendezi a beérkezett anyagot, kiegészítéseket és új gyűjtéseket kér. A gyűjtés megszervezése mellett történeti tárgyú munkák írása töltötte be, de természetesen gondolt az óriási gyűjtött anyag felhasználására is. Az 1875–1878-as parlamenti ciklusban ismét parlamenti mandátumot nyert, ezúttal Körmöcbánya képviseletében. Amikor 1877. május 24-én a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választották, székfoglaló előadását a helynevek történettudományban való felhasználásáról tartotta A helynevek és a történelem címmel. Ha azonban nyomtatásban megjelent munkáit vesszük, feltűnő, hogy mindössze egy van közöttük, amelyik kifejezetten a helynevekkel foglalkozik: az az 1888-ban kiadott Magyarország helynevei történeti, földrajzi és nyelvészeti tekintetben című kötet. Mindez persze nem azt jelenti, hogy más munkáiban nem hasznosította a gyűjtött nagy és értékes anyagot. A Magyar Sajtó, a Vasárnapi Ujság és a Pesti Napló című folyóiratokban is megjelentetett kisebb írásokat, amelyekben a helynévgyűjtést propagálta, azzal kapcsolatos tapasztalatait közzétette /1858: Magyar helynevek, 1863: A helyiratok érdekében, 1864: Hazánk helynévtára ügyében/. Történészként azonban érdeklődése egyre inkább Magyarország középkori történelme felé fordult." - írja a Wikipédia, a szabad enciklopédia.
Nézzük most egy-két vicces, érdekes elnevezést, szerte a városban!
Papis
Az egyik személyes kedvencem. A Papis a Szent Ferenc kórház területétől a Szemere Bertalan Szakképzőn át egészen az Avasi Gimnáziumig terjed. Jelentését kevesen ismerik, pedig vicces, lényegre törő és egyszerű.
,,A' legrégibb szőlőhegyek egyike, a' csabai útvonalra dől, nevét onnan vette hogy a' régi kegyelmetes időkben a' szőlő terméseikből lelkészeinek is juttatván, rajta maradt - kap belőle a' pap is." (Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben)
Örömhegy, Örömhegy-tető
Ez az elnevezés is nagyon szép szerintem, nézzük Pesty Frigyes mit talált ennek jelentésére:
,,Közel a Diós győri koronai uradalomhoz tartozó Bikk erdős hegységhez, hova IV-ik Béla király idejében a' miskolczi lakosok menekültek a tatárok elől, kiknek eltakarodásuk után ezen a hegyen gyültek össze először öröm ünnepre 's ezért neveztetik Örömhegynek jelenleg szőlővel van beültetve." (Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben)
Muszkás
Ha az Egyetemváros felől a Csermőkei úton igyekszünk a Varga-hegyen át a Vasgyárba, útközben az Acélművek mögötti részen biztosan érintjük a Muszkást is.
,,Verőfényes napon a legelőn tanyázó szarvas marhák a' muszka csipésnek különösen ki lévén téve nevét erről vette." (Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben)
A muszka a bögöly akkori megfelelője.
Két, ma már nem létező település következik, az egyiknek a neve sem maradt fenn, csak az érdekesség kedvéért említem.
Csanyik
Csenik néven már a középkor előtt létezett, Árpád-kori település. Elsősorban szőlőtermesztéssel foglalkoztak. 1313-ban említik először. ,,1355-ben már királyi vadaspark működött a Csanyik-völgyben." A XV-XVI. század környékén néptelenedett el.
Sziget
Sziget (villa Ziked, Zygeth) település a mai Diósgyőr és Miskolc között volt, valahol az Újgyőri főtér környékén. Nevét onnan kapta, hogy a kis falut a Szinva teljesen körülölelte. 1325-ben és 1330-ban említették okleveleken, valószínűleg ezután pusztult, vagy néptelenedett el. Csak az érdekesség kedvéért említettem meg.
Az Örömhegy. Itt ünnepelte Nagy-Miskolc a tatár elvonulását. Forrás: fmdx.hu.
Szép-hegy
A Szentpéteri kapuban lévő Tesco mögött található. Ez a Szép-hegy - nézzük meg, ha Barcika felé haladunk, a Tesco fölé magasodik - tényleg szép.
,,Nevét a' hegynek szép kerekdedségétől és fekvésétől vette." (Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864)
Azért különleges számomra ez az elnevezés, mert én 2009 óta a Bosch-ban dolgozom és műszak végeztével nagyon sokszor emlegettem a többieknek, hogy milyen szép ez a domb, itt, velünk szemben. Aztán elkezdtem Miskolc történetével foglalkozni és kiderült, hogy eleink is így gondolták!
Bedeg-völgy, Beteg-völgy
A Bodó-tető alatt található, jelenleg "szegény sorsú" családok lakják.
,,Ezen szőlőhegy dűlők a' múlt századokban midőn meg Miskolcz városa a' Diós győri Kir. Kamarai uradalom birtokába nem volt a' Bedegh - Nyári de Bedegh - család birtoka lévén nevezetüket innen vették, azonban most bár hibásan a' nép száján beteg néven forog." (Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1964)
Legutóbbi kutatásaim során ez a tézis megdőlni látszik, a helyét már akkor is bedeg/beteg névvel illették, amikor a Nyári családnak meg nyoma sem volt. Úgyhogy ebben az estben Pesty Frigyes rossz információt kapot.
Kártyás
A Bábonyi-bérc és a Forrásvölgy között található. Nagyon veszélyes sport a szerencsejáték, mint ez az elnevezés is bizonyítja.
,,Szőlőhegy; arról vette nevét hogy egy Ur azon a' hegyen volt nagy terjedelmü szőlőjét kártyára tette fel, 's el is veszítette." (Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864)
Veresbugyik
Az OBI és a szentpéteri kapui köztemető mögötti részt nevezzük Veresbugyiknak. Vörös, agyagos földje volt. Akár el lehetett volna nevezve egy vörös hajú "menyecskéről" is, aki otthagyta a fehérneműjét, vagy egy vörös fehérneműről, de nem ez az igazság.
,,Szántó föld dülő neveztetik veres nyirok földjéről.(...) A Bugyi családok bírták." (Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864)
A Csattos dűlő. Forrás: richterpince.hu.
Bunda dűlő, Gallér dűlő
A Bodótető feletti részen található. A Gallér dűlőt nem találtam, de mivel ott kell lennie - legfeljebb ma nem az a neve - most is a Bunda Gallérjának, ezért nem választottam külön őket. Ez is de szép népi ábrázolás!
,,Szőlőhegyek; alakjáról neveztetnek igy: a' dél felől fekvő rész, mely Bundának neveztetik sokkal nagyobb, az északra düllő rész pedig mely Gallér nevű sokkal kisebb 's egymással összeköttetésben lévén mint egy bunda gallérjával távolról is úgy képzelhető." (Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864)
Az Avasról szóló versem
Csattos dűlő
A Csattos dűlő a Lyukóvölgy feletti részen van. Ez az elnevezés is egy szép(?) képet tár elénk a valóságról.
,,A' ki borának terméséből sokat iszik, nadrág csattját gyakran igénybe kell vennie." (Pesty Frigyes: Borsdo vármegye leírása 1864)
Kérdés az, hogy a gyomrot vagy a vesét teszi próbára az itteni szőlő leve, mert azért nem mindegy. Itt található az egyik szőlője - persze nem azokkal a szőlőfajtákkal - Sándor Zsoltnak, akinek célja, hogy a miskolci bor újra régi fényében tündököljön.
Bandzsalgó
A Bodótető feletti részen találjuk a Bandzsalgót. Régi magyar szó, jelentése elbámészkodó (személy). Hogy ez ebben az esetben ez mit takar, azt Önökre bízom eldönteni...
,,Szőlőhegy, a' termése többnyire elbandzsalog - nevét innen érdemelhette." (Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864)
Ruzsin, Nagy-, Közép- és Felső-Ruzsin
Gyakorlatilag a Fényi Gyula Jezsuita Gimnáziumtól egészen a diósgyőri egykori téglagyárig, illetve a Mendikásig terjed. Jó nagy területen fekszik, tényleg. A Ruzsin elnevezés valószínűleg a ruszin népnévből eredhet, azt olvastam pár forrásban, bár a történészek ezt nem erősítik meg, ahogy Pesty Frigyes sem.
,,A miskolczi szőlő hegyek igen nagy részét teszik, kitűnő bort teremnek nevét hol vette ki nem puhatolható." (Borsod vármegye leírása 1864)
Pocem dűlő, Poczem
A Lyukóvölgy fölött, a bábonyi oldalon található. A pocem szó jelentésére azt találtam, hogy föld alatti terület. Hogy ez miért gúnynév? Talán olyan rossz volt a bora, mintha nem érné napfény?
,,E gúnynév onnan eredhetett nem tudatik, egyéb iránt olyan bort terem, a' milyen a neve." (Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864)
Kánás, Kis Kánás dűlő
Szintén a Lyukóvölgy fölött van. Na de ki volt ott a kánai menyegzőben? Értem én, valószínűleg a bor kivételesen jó minőségű lehetett, amely itt termett.
,,(...) A nép mondája szerint olyan bort teremvén mint minőt a'régi ős korban csak a' kánai menyegzőben ihattak, nevét ettől vette." (Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864)
Mendikás
Az Avas tetőn az Adler Károly úttól a Ruzsinszőlő dűlőútig terjedő szakasz, a zsidó temetővel szemközt. A mendikás latin szó, jelentése kolduló.
,,A' múlt századba a' helv. hitvallásúak miskolczi tanintézetébe a' szegény szülék gyermekei a' nagyobb diákok mellett inaskodván 's mint illyenek oktatást ingyen nyervén kötelességök volt több szolgálatokat illetőleg kéregetéseket tenni (...)" - ennyit magáról a Mendikás szó jelentéséről.
Azert nevezték el ezt a helyet róluk, mert a szegény diákok egész napos fáradalmaikat - koldulásukat - itt pihenték ki és közben az itteni dűlőt dézsmálták.
Nagyon különleges helytörténeti érdekesség.
A tetemvári pincék egyikének belseje. Forrás: Urbex Hungary.
Tehéntánc
Perecesen található ez a dűlőnév.
,,Az egykori szőlőkkel teli területen nem volt annyi pince, hogy a mustot tárolják, így azt a szabadban kint hagyták, de az itt legelésző tehenek beleittak a kondérokba. Később a gazdák arra lettek figyelmesek, hogy a tehenek a musttól megrészegülve "táncra perdültek". Ma Bigecs dombnak hívják a területet." (miskolcadhatott.blog.hu)
Tetemvár
A XVII. században egy pestisjárvány után alakult ki a temető, melyről a terület elneveztetett.
,,A' régibb századokban e' hely temetőül szolgáló lévén az ott még most is itt ott létező holt tetemekről vette nevezetét." (Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864)
Végül nézzünk egy pár helynevet a büntetésvégrehajtás sötét évszázadaiból:
Akasztó-bérc, Akaszó-domb
A Tetemvártól Sajóbábony felé, a Megyei Kórházzal szemközti oldalon, a bérházsor mögött található. A nevéből adódó rendeltetése volt, sokáig a városi kivégzéseket ezen a helyen "ejtették meg".
,,Az ott volt akasztófáról, - melynek már nyoma sincs - vette nevezetét." (Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864)
Nyakvágó
A Tetemvár alatt található. Az egyik holt Pece mederben fejezték le a halálra ítélteket (boszorkányokat is égették itt). Ezért volt sokáig Nyakvágó a terület neve, később ezt utcanév is megőrizte.
Érdekesség, hogy a helyi lakosok "nyafogása" miatt a nagyon bizarr Nyakvágó utca nevét a "jobban hangzó" Pallós utcára nevezték át.
Égetőpást
A Búza tér környékén található ez a terület, egykor itt (is) égették a boszorkányokat. A hírhedt 1717-es nagy boszorkányper alkalmával itt végezték ki szegény asszonyokat.
A régi térkép "öszeboronálása" a mai helyzettel. Forrás: mapio.net.
Hóhér bástya
A Hóhér-bástya a mai Latabár sor területén található a Kisavason. Elnevezése egyértelmű, mégis a feledés homályába vész, valószínűleg a kezdeti időkben itt tarthatták a kivégzéseket, de erről írásos feljegyzésünk nincsen.
Nagyon remélem, hogy olyan jól szórakoztatok mint én, amikor gyűjtöttem ezeket az érdekes helyneveket!
Források:
Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864
Szendrei János: A Diósgyőri vár története
miskolciszemelvenyek.blog.hu - Ahol a Rákócziak legyőzték a királyt-Görömböly története - Dombok, dűlők és szántók rejtélyes nevei - Tóth Annók, a miskolci boszorkány
miskolcadhatott.blog.hu - Mesélő miskolci helynevek
YouTube - Lézerpont szerdák
