Színes képeslapokon a 20. század első miskolci évtizedei
2022. február 10. írta: Reiman Zoltán

Színes képeslapokon a 20. század első miskolci évtizedei

Egy program segítségével a huszadik század első harmadából való, a miskolci belvárost ábrázoló képeslapjaimat színessé varázsoltam. Lássuk színesben a (déd)nagymamáink, (déd)apáink Miskolcát!

 

Korona szálló

img_20211001_211925_1.jpg

 

A Korona szálló évszázadokon keresztül a legnívósabb hely volt a városban. Bálok, estélyek, fogadások, magas rangú vendégek sokasága járt a falak között. Sajnos az utóbbi harminc esztendőben nem úgy alakult az ikonikus épület sorsa, ahogy érdemelte volna. Reméljük a hamarosan bekövetkező felújítással rendeződik helyzete.

 

img_20211001_211925-colorized.jpg

 

 

Miskolci Nemzeti Színház

img_20211001_211832_2.jpg

 

Sokan tudják, hogy a mai Magyarország területén az első kőszínház városunkban épült. Az épület 1843-ban egy nagy miskolci tűzvész során elpusztult. Az új színház 1847 és 1857 jött létre. A mai formáját a kilencvenes években nyerte el, ekkor Közép-Európa egyik legkülönlegesebb, legösszetettebb, ahogy az interneten fogalmaznak: épületegyüttese alakult ki.

 

img_20211001_211832-colorized.jpg

 

 

Tiszai pályaudvar

img_20210908_182824.jpg

 

1859-ben nyitották meg Miskolc állomását, melyet sem a város vezetése, sem az építtető vasúti társaság nem erre a helyre tervezett. Történt ugyanis, hogy a Tiszavidéki Vasúttársaság a belváros mellett szerette volna megépíteni a pályaudvart, de ott nem kaptak ingyen telket. A társaságnak csak a várostól távol volt földje, és bosszúból a miskolci pályaudvart az akkori városhatárától jó két kilométerre építették meg. Ezért aztán a Miskolc hivatalosan nem is képviseltette magát az avatáson.

 img_20210908_182824-colorized.jpg

 

 

Az Avas pincéi

img_20210908_191719_1.jpg

 

1780-ban 1424 borospincét írták össze a városban, 1817-re ez a szám már 1779-re emelkedett. 1849-re a nagy tűzvész után 1438-ra esett vissza a pincék száma. Városunkban a 18-19. században komoly "pincekultúra" bontakozott ki. Ebben az időben tartotta magát az a mondás, hogy ,,nem is igazi miskolci polgár az, akinek az Avason nincs pincéje." Az avasi és a tetemvári pincékben vígalmi negyed alakult ki, asztaltársaságok alakultak írókkal, költőkkel, befolyásos emberekkel.

Egészen különleges adottsága a városnak, hogy a belvárostól pár percre, a város szívében helyezkednek el ezek a pincesorok. A több száz, akár több mint félezer éves pincék felé az 1880-as évektől kezdődően kezdtek borházakat építeni. 

 

img_20210908_191719-colorized.jpg

 

 

Rákóczi-torony

img_20210908_190102_1.jpg

 

Ez az ideiglenes fatorony az első volt az avasi kilátók sorában. II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatala alkalmából építették. Ugyan a fejedelmek szállító vonat csak kevés időre állt meg városunkban, az ünnepség a belvárosban folytatódott. Az egész Avas - élén a kilátóval - gyertyafénybe burkolózott. Kilenc hónap elteltével lebontották.

 

img_20210908_190102-colorized.jpg 

 

Rácz György-kilátótorony

img_20210908_190855_1.jpg

 

Nagy volt az igény egy állandó kilátóra a városban, de csak 1934-ben valósult meg a lakosság óhaja. A tavalyi év folyamán derült ki egy levéltári dokumentumból, hogy a kilátó hivatalosan a Rácz György-kilátótorony nevet viselte. Mindaddig ország- és városszerte is Rákóczi-kilátónak nevezték. Rácz György a húszas években elhunyt városi elöljáró volt, aki vagyonának egy részét egy kilátó építésére hagyta azzal a kikötéssel, hogy az majd az ő nevét viselje. Sokáig azt hittük, hogy végrendelete ezen rendelete (sem) teljesült.

 

img_20210908_190855-colorized.jpg

 

 

Avasi templom

img_20210908_190224_1.jpg

 

Az öreg épület az Avas oldalában egyidős Miskolc városával. Valamilyen formában és valamelyik vallás szolgálatában mindig is állt egy templom a város ezen területén. Miskolc ősi családjai nyugszanak a kertjében, egészen különleges, misztikus hangulata van a templomnak és a sírkertnek egyaránt.

 

img_20210908_190224-colorized.jpg

 

 

Kálvária

img_20210908_184128_2.jpg

 

A miskolci Kálvária-domb kápolnáját 1864-ben szentelték fel. A felszentelését követően a miskolciak kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát a domboldal, ekkor merült fel egy nagy park, egy pihenőhely létrehozása szemközt, ez lett a Népkert.

A huszadik század elejétől a második világháború végéig a Pestről érkezőt mesés látvány fogadta, ha Miskolcra jött Csaba felől. Balra a Kálvária-domb és építményei, jobbra pedig a Népkert, a Vigadóval és sok-sok zöld területtel. Miskolc polgárai nagyon szerették szabadidejüket itt eltölteni.

 

img_20210908_184128-colorized.jpg

 

 

Szinva-patak

img_20210908_185944_1.jpg

 

A miskolciak kedvenc patakja a Bükkből ered és a Sajóba torkollik, de előtte megtesz egy 30 kilométeres utat, nyugat keleti irányban. Több, mint 70 híd ível át rajta, a belvárosban több helyen fedett állapota miatt nem láthatjuk kedvenc patakunkat. 

A miskolciak folyóját Nagy Lajos király is említi, 1377-ben Synwapataka néven, de az első okleveles említése 1296-ból való. A miskolci malmokról több forrásban a 14. század óta tudósítanak ahogy a ,,Szinvára felfűzve" sorakoznak a parton. 

 

img_20210908_185944-colorized.jpg

 

 

A miskolci kocsonyaimg_20210908_182653.jpg

 

Nagyon érdekes, hogy a miskolciak ennyire szerették a kocsonyájukat, az pedig még érdekesebb, hogy a kocsonyába fagyott béka története - ami a képeslapon is látható - ennyire beleivódott a köztudatba.

Miért szerették annyira ezt az ételt a helyiek? Talán az avasi és tetemvári pincék állandó hűs klímája miatt? Azért, mert akár nyáron is készíthették ezt az étket, ami a pincékben megfagyott? Ezt nem tudhatjuk pontosan. Egy biztos, nem csak a vásárokon, hanem a korcsmákban és a vendéglőkben is tálalták ezt a fogást a vendégeknek.

 img_20210908_182653-colorized.jpg

 

 

Miskolci látkép

img_20210908_191013_1.jpg

 

Gyönyörű természeti adottságokkal rendelkezik Nagy-Miskolc. Ez a város sokszínű és összetett, de nem csak a tobbpólusú városszerkezet miatt. Az ide látogatók nagyon sokszor meglepődnek, hogy mennyi értéket tartogat a város számukra (is). És ezúttal már nem csak a természeti adottságokról beszélek...

 

img_20210908_191013-colorized.jpg

 

 

Döcögjön be Böczögőhöz!
img_20210908_190915_3.jpg

 

A Korona szállóról már volt szó, akárcsak az avasi pincékről. Böczögő Józsefről, a Korona szálló egykori vezetőjéről azonban még nem.

A szakmája művésze volt Böczögő József. Ahogy átvette a szállót, minden megváltozott. Egészen más szellemiség uralkodott, ahol ő munkához látott, egészen máshogy látta a vendéglátós szakmát, mint elődei. Talán Weidlich Pál mentalitását tudnám hozzá hasonlítani. Messze földön híressé vált a Korona konyhája, rendezvényei, a profizmus, ahogyan a vendéghez hozzáált a nagyszerű vendéglős.

 

img_20210908_190915-colorized.jpg

 

 

A Szemere utca és a mindszenti templom

img_20210908_183531_1.jpg

 

Kevesen tudják, hogy egykor Mindszent csak egy utcája volt Miskolcnak és az avasi templomhoz tartozott. Később önálló település lett, majd 1880-ban visszatért városunkhoz. Azt is kevesen tudják, hogy a távolban lévő templom egyik tornyának építését - illetve a költségeit - I. Ferenc József vállalta magára. Ennek ellenére pár évtizeddel később majdnem a görög katolikus egyház tulajdona lett...

 img_20210908_183531-colorized.jpg

 

 

Búza tér

img_20210908_184955.jpg

 

Tűzön sütött bőrös sértésült friss, miskolci fehérkenyér közé téve. Ez volt a messze földön híres miskolci lacipecsenye. A kép valószínűleg a Búza téren készült, de a finom csemegét az évi négy miskolci országos vásáron is kapni lehetett, illetve ott is, ahol bármilyen mulatságra vagy vendégségre került sor a városban.

 

img_20210908_184955-colorized.jpg

 

 

A miskolci bor

img_20210908_190256_2.jpg

 

Milyen lehetett a miskolci bor?

Minden bizonnyal fehérborban kell gondolkodnunk, jó, gyümölcsös aromával. Az egészen sötétsárga árnyalattól a világosabb fehérig, széles skálán mozoghatott a miskolci bor színe. Valószínűleg nagy cukor- és alkoholtartalmú, mézízű, nehéz, testes borok lehettek, hasonlítottak a mai hegyaljai borokra. Miskolcon is készítettek aszút, melyet csak a legnemesebb földben lehetséges. 

Bél Mátyás, a híres utazó így ír a miskolci borokról 1723-ban:

,,Kellemes íze és egészséges volta az ínyt csiklandozza-e inkább vagy a gyomorra nézve egészségesebb-e vitás."

Benkő Sámuel a miskolci borok közül 1782-ben a Szent György elnevezésűt a legjobbak közé sorolja. 

 

img_20210908_190256-colorized.jpg

 

 

 Singer-palota

img_20210908_183500_1.jpg

 

A Tulipán tömb része a Singer-palota (a képen balra).

Dobrossy István kutatásai szerint 1869-ban már biztosan állt egy Singer-ház a mai helyén. Ennek elbontása után, 1880 és 1905 között egy nagyméretű sarokház épült ott, amely valószínűleg már emeletes volt. Azonban ez a Singer család által építtetett ház sem kerülhette el sorsát, ugyancsak elbontották, majd 1910-re készült el a ma látható palota Korach Miklós tervei alapján, Dr. Singer Henrik megbízásából. Két év alatt készült el, azóta is a meghatározó, városképformáló látványosság a főutca keleti végén. 

A névadó Dr. Singer Henrik (1845-1929, főorvos, kórházigazgató) megbecsült polgára volt Miskolcnak. Városunkban született és itt is hunyt el. Pozsonyban, Budapesten és Bécsben tanult, 1872-ben doktorált. Az Erzsébet kórház első igazgatója lett 1900-ban. 1912-ben királyi tanácsosi címmel tüntették ki.

 

img_20210908_183500-colorized.jpg

 

 

Polgármester pince
img_20210908_191459_2.jpg

 

A Polgármester pince az avasi pincesor egyik emblematikus épülete. Nevét Dr. Halmay Béláról, egykori polgármesterünkről kapta. Egy ideig az ő és családja tulajdonában volt.

Ma már a helyi értéktár része, hiszen a bizottság legutóbbi ülésén felvette Miskolc értékei közé.

 img_20210908_191459-colorized.jpg

 

 

 Erzsébet fürdő

img_20210908_183810_1.jpg

 

Az Erzsébet fürdő, ez a különleges, emblematikus épületünk már több mint 125 éve áll a helyén.

Miskolcon 1890–1892. években merült föl az eszmélye a közönség körében egy közfürdő létesítésének, mivel az akkor meglévő fürdők egyáltalán nem feleltek meg a fejlődő igényeknek. Az első tervezetek rituális fürdővel kapcsolatban akarták megoldani a kérdést, később különválasztották, s egy modern fürdőre készítettek tervezetet, mely vállalkozásra a közönség körében megindított részvényjegyzések jó eredménnyel jártak.”

(Részlet a fürdő alapító dokumentumából)

A fürdő 1892-93-ban épült, Adler Károly tervei alapján. 1910-ben bővítették, átalakították, ekkor nyerte el ma is látható formáját.

1994-ben műszaki állapota miatt bezárták, 1996-ban került mai tulajdonosának kezébe. 2000-ben teljes szerkezeti felújításon esett át, és ekkor került a helyére az új üvegkupola, amely városunk egyik jelképe lett.

2010-ben fejeződött be a teljes felújítása, az épület az eredeti funkcióját elveszítette. Jelenleg gyógyászati magánrendelők működnek benne.

 

img_20210908_183810-colorized.jpg 

 

 Széchenyi utca

img_20210908_183345.jpg

 

Miskolc főutcája, legforgalmasabb helye. A nyomvonala a több mint kétezer éves, egykori kelta szekérút mentén fut. Egyesek Európa leghosszabb főutcájának tartják. A 19. század utolsó harmadában kapta a nevét a legnagyobb magyarról, addig egyes részeit Piacz vagy Derék utcá(k)nak nevezték.

 

img_20210908_183345-colorized.jpg

 

 

 Zenepalota

img_20210908_190436_1.jpg 

A Zenepalota 1927-re készült el, a Speyer-kölcsönből finanszírozzák építését. Jelenleg zeneművészeti szakgimnázium és a Miskolci Egyetem Zeneművészeti Kara is itt működik.

 

img_20210908_190436-colorized.jpg

 

 

 Gömöri pályaudvar

img_20210908_190403.jpg

 

1898-1899-ben épült, Pfaff Ferenc tervei alapján, olasz neoreneszánsz stílusban. A kivitelezési munkákat egy kassai cég végezte. A századfordulón Miskolc egyik legszebb épületegyüttese volt. Jelentőségét növelte a gömöri szénbányákkal való összeköttetése. 1989-ben műemlékké nyilvánították.

 

img_20210908_190403-colorized_2.jpg

 

 

Az alkohol káros hatása

img_20210908_191525_2.jpg 

Az avasi pincék nedűjét sokan szerették a városban. Persze a mértéket nem mindenki tudta tartani és a kép ezt szeretné illusztrálni.

A régen elhagyatottan álló pincék közé az utóbbi években visszatért az élet. Fesztiválok, rendezvények, felújítási programok indultak, a miskolciak pedig újra rátaláltak az Avas romantikájára.

 

img_20210908_191525-colorized.jpg 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr4116789870

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása