A Magyar Írószövetség döntése alapján 2018-tól minden évben február 18-án, Jókai Mór születésnapján ünnepeljük a Magyar Széppróza Napját.
De mi is az a széppróza?
,,Művészi tartalmú és stílusú próza. (...) Kisfaludy Károly novellái, Fáy András regényei a magyar széppróza fejlődésének fontos állomásai. Mikes levelei, Petőfi útirajzai, Gyulainak a Vörösmarty-életrajza szépprózánk maradandó értékei közé tartoznak."
Jókai és Miskolc
Ha miskolci vonatkozásokat keresünk az ünnep kapcsán, akkor beszéljünk először Jókai Mór és Miskolc kapcsolatáról. És, ha Jókai Mór, akkor természetesen felesége, Laborfalvi Róza mellett sem mehetünk el szó nélkül, hiszen erős miskolci kötődése volt a művésznőnek.
Laborfalvi Róza és Jókai Mór különleges párt alkottak, és a kezdeti nehézségek ellenére kitartottak egymás mellett. A művésznő miskolci születésű volt, azonban nem sokszor járt városunkban karrierje megkezdése után. Jókait semmi nem kötötte Miskolchoz, később mégis a második szülővárosának nevezte azt.
Laborfalvi Róza és Jókai Mór. Forrás: nagyasszonyok.blog.hu
Laborfalvi Róza (1818-1886), született Benke Judit, a ,,realista magyar színjátszás úttörője, aki kiemelkedő drámai színésznőként beírta magát a magyar színház történetébe."
(Wikipédia - Laborfalvi Róza szócikk)
Édesapja Benke József, színész, a miskolci színi társulat vezetője, édesanyja Rácz Zsuzsanna színésznő volt. A székely származású nemesi családja laborfalvi előnevét vette fel a fiatal színésznő, és keresztnevét is lecserélte. Első fellépésére 1833-ban került sor a fővárosban. Lassan, de biztosan a legnépszerűbb, legjobb magyar színésznők közé emelkedett, aki minden szerepben megállta a helyét.
Laborfalvi Róza 1848. március 15-én ismerkedett meg Jókai Mórral a Bánk bán előadásán. Sokat nem hezitáltak, hamarosan az esküvőt is megtartották. Jókait sokan óva intették a nála nyolc évvel idősebb, házasságon kívüli gyermekkel is megáldott Laborfalvi Rózától, Petőfi Sándor még barátságuk megszakításával is fenyegetőzött és az édesanyja is kitagadta... De mindhiába...
Laborfalvi Róza mellszobra Miskolcon. Forrás: Wikipédia
De ki is volt Jókai? Jókai Mór (1825-1904), a márciusi ifjak ,,egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-tól 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja."
(Wikipédia - Jókai Mór szócikk)
Jókai 1825-ben született Komáromban. Édesapja Jókai József ügyvéd, édesanyja Pulay Mária. Két testvére volt. Tanulmányait szülőföldjén kezdte, majd Pozsonyba került, aztán ismét Komárom következett. Pápai diákévei alatt kezdett el novellákat és verseket írni, jogot pedig Kecskeméten tanult. 1845-ben Pestre utazott, hogy a jogi pályára lépjen. Az oklevelet ugyan megszerezte, de a fővárosi irodalmi élet "beszippantotta". Petőfi Sándor vezette be a fiatal, tettre kész írók társaságába. Szerkesztő lett egy újságnál, műveit egyre gyakrabban közölték. A forradalmi hangulat teljesen magával ragadta. Laborfalvi Rózával való házassága után Petőfivel megromlott a kapcsolata, az édesanyja pedig - ahogy fentebb írtam - kitagadta, így abból a pénzből kellett megélnie, amit keresett.
Először Miskolcon
Jókai első miskolci látogatása rendhagyó volt. Csak átutazott városunkon, éppen a forradalom utáni megtorlás elől menekült. Tardonára tartott - Róza is vele volt, de nem maradt, csak elkísérte -, ahol a lelkész házában talált menedéket. Majdnem egy fél évig bujdosott Tardonán. A felesége ennyi idő múlva hozta meg számára a császár amnesztiáját. Ekkor látogatott ismét városunkba, ahonnan Kovács János álnéven utazott tovább a még mindig a hatalom bosszújától félő író.
1857-ben már nem bujdosott, ugyanis Jókai nyitóbeszédével és Laborfalvi Róza vendégjátékával nyitott meg az újjáépült Miskolci Nemzeti Színház.
A tiszteletbeli csizmadia és Kakas Márton pipája
A bujdosás után folytatódott Jókai felfelé ívelő írói karrierje. 1858-ban például Üstökös névvel vicclapot alapított. A lap egyik "főszereplője" egy politikus csizmadia volt, ezért Miskolcon nagy népszerűségnek örvendett, hiszen városunkban rengeteg csizmadia dolgozott. A miskolci céh az írót még tiszteletbeli csizmadiává is avatta.
1861-ben a Miskolczi Olvasó Egylet (Miskolci Polgári Egylet) Jókai másik vicclapjának névadóját, Kakas Mártont ajándékozta meg egy különleges pipával. (Nagy pipagyűjtő volt az író.)
Az utolsó fellépés
1883-ban látogatott utoljára az író és felesége együtt Miskolcra. Ekkor egy nagyszabású ünnepséget tartottak számunkra a városunkban. A művésznő mint Miskolc szülötte, nagy népszerűségnek örvendett.
Laborfalvi Róza éppen 50 évvel előtte állt színpadra először, és 1883. december 9-én utoljára itt lépett fel a Nemzeti Színházban. Óriási ünnepség, telt ház és megható pillanatok. Ezek jellemezték az utolsó fellépését a művésznőnek.
Jókai, a díszpolgár
Jókai Mór többet nem látogatott Miskolcra. Azonban, amikor 50. írói jubileumát ünnepelte (1893), a város különleges kegyben részesítette. Díszpolgárává választotta, és azt az utcát, ahol néhai felesége született, 1894. januárjától Jókai Mór utcának nevezték és nevezik a mai napig is.
Szeretett felesége, Laborfalvi Róza 1886-ban hunyt el. Jókai másodszor is megnősült, egy Nagy Bella nevű fiatal színésznőt vett nőül. Hasonló botrányt kavart második házassága is, hiszen neje több mint 50 évvel volt fiatalabb nála.
,,A nagy magyar mesemondó"
Jókai Mór a magyar irodalom kiemelkedő egyénisége volt, olyan művek fűződnek nevéhez, mint A kőszívű ember fiai, Az arany ember, Egy magyar nábob, Kárpáti Zoltán, Szegény gazdagok vagy a Fekete gyémántok.
Emléke örökké él.
A múlt nagyjai
Móra Ferenc (1879-1934)
Wikipédia
A miskolciak különösen büszkék arra, hogy Móra Ferenc író, muzeológus gyakran járt nálunk. Előadásokat tartott a Lévay József Közművelődési Egyesületben, a Gazdakörben. Miskolci látogatásai alkalmával – itteni barátai meghívására – többször időzött az Avason. Az egykori borozgatások, beszélgetések emlékét visszaemlékezések, versek, levelek, fotók is megörökítették, és a ma Móra-pinceként ismert egykori Marjalaki-pincén elhelyezett emléktábla is azt hirdeti:
„Itt volt utoljára gondtalan és boldog Móra Ferenc”.
Móricz Zsigmond (1879-1942)
Wikipédia
Magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja.
Szerette Miskolcot és sokszor időzött városunkban. Jártas volt a város ügyeiben is, hiszen támogatta és üdvözölte például a Nagy-Miskolc projektet is. Amikor szerelmi válságban volt az első és második felesége közötti időszakban, akkor is itt talált menedéket.
,,Miskolc a legnagyobb jövőjű magyar város.
E pillanatban el van hanyagolva. Az állam nem favorizálja. Nem kapott még egy kis egyetemet sem; nem kapott privilégiumokat. S ami nagyobb baj, nincs benne a köztudatban a fontossága, jelentősége és értéke."
Sassy Csaba (1884-1860)
Wikipédia
Író, költő, újságíró, dalszerző.
Őt inkább költőként és újságíróként aposztrofálják, de színpadi műveket is írt. A vénájában volt az írás, vicces, furfangos, frappáns szövegeket szerkesztett, hadinaplókat írt. Miskolc nagy szerelmese, mai szóval élve lokálpatriótája volt.
Sassy Csaba első versét hatévesen írta, már ekkor örökre eljegyezte magát az irodalommal. 16 évesen egy kétoldalas tréfás eposzt írt Kecskeméthy Zalán futása címmel. Már ekkor felfigyeltek tehetségére. Ekkortól rendszeresen írt a miskolci napilapokba is.
1903-ban megnyerte a Borsod-Miskolczi Múzeum egyik pályázatát Miskolczi-Simon című elbeszélésével, ennek komoly díjazása volt, 200 aranykorona ütötte a markát. Ebben az évben vette át a miskolci Ellenzék című napilap segédszerkesztői pozícióját.
1904-ben jelent meg első verseskötete a Futó csillagok. 1905-ben országosan is sikert hozott számára a Chlopy-i nóta című szerzeménye, melyet Lányi Ernő zenésített meg.
Pár év budapesti és aradi - nomeg két verseskötet - kitérő után újra Miskolcon találjuk. 1907-től az Ellenzék felelős szerkesztőjeként tér haza.
Rengeteg dalt ír, melyet a fent említett Lányi Ernő és Sas Nándor zenésítenek meg. A leghíresebbek:
- Sirassatok engem orgonavirágok
- Mikor eszembe jutsz, mintha tavasz volna
- Valamikor úgy szerettél, ablakodba gyertyát tettél estére
1906-ban Kacsóh Pongrác Rákóczi operettjébe két dalt is írt. 1909-ben egy antológiát adott ki, Heten vagyunk címmel, Bán Ernő, Faragó József, Kaffka Margit, Miskolczy-Simon János, Péry Ilona, Reinhard Piroska társaságában. 1910-ben és 1911-ben újabb három verseskötete jelent meg. 1913-ban írja Dr. Kárpát Árpáddal együtt az Égbenyúló hegyek alján, heves éjszakákon című dalt, amely a világháború egyik ismert nótája lett.
1914-ig vezeti az Ellenzéket, ekkor hadba vonult, a hazáért harcol 41 hónapon át. Itt sem tétlenkedik persze, két verseskötete jelenik meg a harctéri verseiből. 1917-ben ő szerkeszti a 10-es Honvéd tábori újságot. 1918-ban ő írta - Thurzó Nagy László zenésítette meg - az első irredenta dalt, Nincs már nekem puskám, az olasznak adtam címmel.
A háború alatt haditudósításokat írt a Pesti Hírlapba, a Pesti Naplóba, a Magyarországba, Az Ujságba. Nagy hazafi volt, rengeteg hazafias lelkületű verset írt, melyek több kötetben jelentek meg a háború után.
A két világháború között is aktív volt, sorra jelentek meg dalai, verseskötetei, aktívan részt vett a miskolci kulturális életben. Főtitkára volt a Lévay József Közművelődési Egyesületnek, de az Avas és a Népkert fejlesztéséért is küzdött. Az Avas poétájának is nevezték.
A mindig jókedvű, másnak soha nem ártó Sassyt valamiért már a nyilasok is börtönbe zárták, majd 1952-ben valamiért a Hortobágyra deportálták a kommunisták. Az sem zavarta őket, hogy nem sokkal előtte komoly agyvérzést kapott. 1953-ban egy pécsi otthonban került elhelyezésre, ahol teljesen leépülve végül 1960-ban hunyt el.
Kaffka Margit (1880-1918)
Wikipédia
A magyar irodalom egyik legjelentősebb női írója.
Miskolcon is tanult fiatal korában, méghozzá a szatmári irgalmas nővérek tanítóképző zárdájában, ennek fejében egy évet tanított is. A Budapesten szerzett tanári diploma után visszatért Miskolcra, ahol a diákjai imádták. Itt jelentek meg első írásai és itt vált a Nyugat oszlopos tagjává. 1905-ben megy férjhez Frölich Bruno erdőmérnökhöz, 1907-ben elköltöznek Miskolcról. Kaffka nem szeretett itt élni, nem kedvelte városunkat.
Karacs Teréz (1808-1892)
Wikipédia
Pedagógus, író, a nőnevelés egyik úttörője.
A miskolci református nőnevelő intézet 1846. szeptember 8-án nyílt meg elsőként az ilyen intézetek közül hazánkban, ahol nem csak nemesi származású, hanem polgári lányok is tanulhattak és évente hat szegényebb sorsú diák ingyen tanulhatott. Karacs Teréz elvállalta az igazgatónői kinevezést. Munkáját két férfi és két nő kolléga segítette. Az indulás nem volt könnyű; sok felszerelés hiányzott, ezért hozománya egy részét is feláldozta a nemes cél érdekében.
A szabadságharc alatt tanítványaival fehérneműket varrt a honvédeknek és gyűjtést rendezett a lakosság körében. Miskolci évei alatt 800-nál több leányt tanított, 13 év után távozott városunkból.
Lengyel Menyhért (1880-1974)
Wikipédia
Író, publicista, színműíró, forgatókönyvíró. A Csodálatos mandarin szerzője, színházigazgató, majd sikeres forgatókönyvíró az USA-ban.
1890-ben került Sándor bátyjával együtt Miskolcra. Viszonylagos jólétben éltek, amig az apja össze nem veszett a munkaadójával, ezért költözniük kellett. A Felsőkereskedelmi iskolába járt, egykori iskolájának falán emléktáblája van.
Klein Gyula Lipót (1804-1876)
Wikipédia
Magyar származású német drámaíró, publicista, irodalomtörténész. 1869-től a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja volt.
Miskolci zsidó családban született. 1817–1819-ben a pesti piarista gimnáziumban, 1819–1821-ben Miskolcon tanult, ezzel be is fejeződött miskolci tevékenysége.
1830-ban Berlinben telepedett le. Szépirodalmi próbálkozásai az 1840-es évek második felében leltek visszhangra, ezt követően nagy sikerrel adták ki és játszották színdarabjait. Élete vége felé behatóan foglalkozott drámatörténeti kutatásokkal, s nagy lélegzetű monográfiáját 1865-ben folytatásokban adta közre.
Jenbach Béla (1871-1943)
Jakobovits Béla néven született Miskolcon a Csárdáskirálynő szövegkönyvének írója. 1889-ben ment Bécsbe és jelentkezett a színiakadémiára. Ott tanult meg németül, ott változtatta meg nevét is Jenbach Bélára. A híres operett szövegét 1915 nyarán három hét alatt írta meg Kálmán Imre Bad Ischlben lévő nyaralójában. Fedor Vilmos kutatásai szerint az eredeti szövegkönyvben az utolsó jelenetben háromszor hangzik el Jenbach szülővárosának, Miskolcnak a neve, és ezt német nyelvterületen még a mai napig is így játsszák. Bécsben utcát neveztek el róla.
A jelenkor nagyjai
Serfőző Simon (1942-)
Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
,,Serfőző Simon 1942. október 24-én született Zagyvarékason, Serfőző Simon és Dora Ilona gyermekeként.
Általános és középiskolai tanulmányait Szolnokon végezte. Onnan csakhamar Budapestre költözött, ahol segédmunkás, majd betanított munkás volt. Az írással korán kapcsolatba került, és ennek részeként 1962-ben rövid ideig dolgozott a Szolnok Megyei Néplapnál. A katonaságtól 1965-ben szerelt le, ezt követően Miskolcon telepedett le, és ott él napjainkban is.
Az Új Írás 1961-ben közölte első verseit egy rövid önéletrajz kíséretében. Első verseskötete, Hozzátok jöttem címmel a Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában jelent meg 1966-ban. Ekkoriban már ő is ahhoz a költői csoporthoz tartozott, amely Hetek néven vonult be a magyar irodalomba. (Rajta kívül Ágh István, Bella István, Buda Ferenc, Kalász László, Raffai Sarolta és Ratkó József tartozott, illetve tartozik ide.)
Negyedszáz kötete jelent meg, és a versesköteteken kívül regények, novelláskötetek, riportok és drámák. Drámáit játszotta a Miskolci Nemzeti Színház és az Egri Gárdonyi Géza Színház. Át az időn és Jövőlátó c. műveit szülőfalujában, Zagyvarékason adták elő.
Szerkesztői tevékenysége is jelentős. 1968-tól a Napjaink munkatársa volt, a folyóirat megszűnéséig. A Holnap főszerkesztőjévé 1991-ben nevezték ki, ez a munkája két esztendeig tartott. Dolgozott az Új Holnap és a Magyar Élet szerkesztőségében is. 1991 óta ő a vezetője a Miskolcon működő Felsőmagyarország Kiadónak, és ily módon a könyvkiadás is jeles tevékenységei közé tartozik.
Tagja a Magyar Írószövetség választmányának, és ő a szövetség Észak-Magyarországi Csoportjának titkára. 2007 és 2009 között elnöke volt a Tokaji Írótábor kuratóriumának."
(mmakademia.hu - Serfőző Simon)
Csorba Piroska (1952-2024)
Magyar költő, író, tankönyvíró, tanár.
Versei, írásai, regényei élményszámba mennek, egy-egy novelláját, legendáját olyan olvasni, mintha mi is része lennénk a történetnek.
,,Csorba Piroska 1952. augusztus 10-én született Szuhakállón. Főiskolai tanulmányait magyar-történelem szakon végezte. Majd tanárként dolgozott, a többi közt a Herman Ottó Gimnáziumban is. Irodalmi alkotásait és pályafutását számos díjjal ismerték el. 2002-ben átvehette a Szabó Lőrinc irodalmi díjat. Idén, Miskolc város napján a Pro Urbe kitüntető címmel ismerték el."
(boon.hu - A hetvenéves Csorba Piroskát köszöntötték, 2022)
Csorba Piroska nemrég huny el. Emlékét megőrizzük!
Fecske Csaba (1948-)
Szabó Lőrinc-, Pro Literatura-, József Attila- és Utassy József-díjas költő, író, publicista, meseíró.
Talán őt is inkább költőként tartjuk számon - a miskolci kortárs költészet Hérosza -, de jelentek meg prózai művei is.
Szigligeten született, 1962-ben került Miskolcra. A Kohászati Gyárépítő Vállalatnál dolgozott évtizedeken keresztül.
Fecske Csaba 1948. március 10-én született a Borsod megyei Szögligeten, 1962-ben költözött Miskolcra. Huszonnégy évig dolgozott a Kohászati Gyárépítő Vállalatnál különböző beosztásokban, eredeti foglalkozása öntőipari technikus.
,,Évekig volt az Észak-Magyarország jegyzetírója, szerkesztette az Új Észak gyermekrovatát. Szerkesztője volt az Új Holnap irodalmi folyóiratnak, vezetője az Új Holnap Stúdiónak, amely fiatal pályakezdő irodalmárokkal foglalkozott.
Tagja a Magyar Írószövetségnek, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének és a Széchenyi István Művészeti Akadémia Miskolci Területi Csoportjának.
2019-ben Pro Urbe Miskolc kitüntetést vehetett át.
Első verseskötete, az Arcok holdudvara 1978-ban jelent meg. Azóta számos verseskötete (felnőtt- és gyermekversek egyaránt) látott napvilágot, ahogyan több interjú- és esszékötete is. Legutóbb 2019-ben Falun címmel jelentek meg versei."
(irodalmijelen.hu - Fecske Csaba)
Vass Tibor (1968-)
Költő, képzőművész
,,1968-ban született Miskolcon. A Spanyolnátha művészeti folyóirat alapító főszerkesztője, a Magyar Küldeményművészeti Társaság alapító elnöke. Alapító tagja a Magyar Írószövetség Avantgárd Szakosztálya Bohár András Körének, a Magyar Elektrográfiai Társaságnak, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Szépíró Tagozatának. 2021-ben a hernádkaki Vidám Páva – Tompa Mihály Kultúrkert és Alkotóház alapítója.
Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Kapos Art Képző- és Iparművészeti Egyesületnek, a Szépírók Társaságának, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Miskolci Területi Csoportjának. A Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagja.
1989-ben Nyíregyházán tanító-népművelés szakon diplomázott. Kassák-díjas (1995), Szabó Lőrinc-díjas (2003), József Attila-díjas (2009). 2019-ben a Tokaji Írótábor Hordó-díját kapta.
1995-ben elnyerte a Közép-Kelet-Európai Képeslap nemzetközi mail art kiállítás fődíját, 2002-ben a XXI. Országos Grafikai Biennálé közönségdíját, elismeréseket kapott a Miskolci Térli Tárlaton (2005), a Matricák Kisméretű Elektrográfiák Nemzetközi Kiállításán. Az utóbbi években Budapesten, Nagyváradon, Szekszárdon, Sárospatakon, Miskolcon, Berekfürdőn mutatkozott be önálló kiállításokon.
Legutóbb díjazták a Magyar Alkotóművészeti NKft. Ady-pályázata, valamint a Wekerle Grafikai Pályázaton.
Legfrissebb kötetei: El, Kondor, pláza (versek, elektrográfiák, 2018); Két sem közt (versek, elektrográfiák, 2020); antológiaközlései: Az utolsó indiánkönyv, Petőfi Irodalmi Múzeum, 2021; Kik vagytok?, esszék portréfotókról, Műcsarnok, 2021, Mesék a dombról, Avasi Borút Egyesület, 2021."
(irodalmijelen.hu - Vass Tibor)
Kégl Ildikó (1976-)
,,Író, újságíró.
A Magyar Hírlap publicistája, 2004 óta Miskolcon él. Életszag címmel 2017-ben jelent meg első novelláskötete a Püski Kiadó gondozásában, majd hangoskönyve, mely lélektani novellái válogatását tartalmazza Seres Ildikó és Nemcsák Károly, Jászai Mari-díjas színművészek előadásában. 2019-ben ugyancsak a Püski Kiadó gondozásában látott napvilágot második novelláskötete, Három buszmegállónyi boldogság címmel. Szépirodalmi munkáit megelőzően két riportkötete – Tárgyiasult gondolatok I.-II. (B.-A.-Z Megyei Önkormányzat, 2014, 2016) –, valamint egy dokumentumkönyve – Olaszliszka, egy lincselés naplója (Kairosz, 2010) – jelent meg. Novelláit, szociográfiáit, recenzióit, verseit a Partium, az Előretolt Helyőrség, az Irodalmi Jelen, az Agria, a Palócföld, a Litera-Túra közli."
(spanyolnatha.hu - Kégl Ildikó)
Források:
boon.hu - A hetvenéves Csorba Piroskát köszöntötték
irodalmijelen.hu - Fecske Csaba
mmakademia.hu - Serfőző Simon
irodalmijelen.hu - Vass Tibor
Wikipédia - Laborfalvi Róza szócikk, Jók
ai Mór szócikk
spanyolnatha.hu - Kégl Ildikó
miskolciszemelvenyek.blog.hu - Laborfalvi Róza és Jókai Mór Miskolcon
