Ismerjük meg Hejőcsaba történetét! Vajon mi minden történt a településsel, mielőtt csatlakozott Miskolchoz?
A Soba (Csaba) névalakból eredeztetik a település nevét, a XII. században Caba, Chaba néven említik. 1067-ben már a Miskóc nemzetség birtoka, ez így is maradt 1256-ig, amikor Panyit lemondott róla Munkucs - aki a források szerint szintén Miskóc nemzetség egyik "oldalági" tagja volt - javára. A XIV. századtól a Széchy családé, majd a király a diósgyőri koronauradalomhoz csatolja.
A cementgyár (fotó: MTI)
A középkortól már malmok álltak végig a Hejő patakon, és a pesti országút is azóta vezet keresztül a településen, ami szintén növelte a település jelentőségét.
Luxemburgi Zsigmond alatt a diósgyőri pálosok kaptak malmot a Hejőn, és birtokot Csabán.
A XIV. században már állt a római katolikus templom. A pápai tizedlajstromok is említést tesznek róla ekkor - Chaba néven. Érdekes a templom története. A reformátusok 1577-ben elbirtokolták, majd magára hagyták a majdnem teljesen elnéptelenedett község egyházi intézményét, újat építettek maguknak helyette.
Csak a XVIII. században, az ellenreformáció idejében - 1762 - építenek újra katolikus templomot a községben.
A Bárczay kastély (fotó: kastélyok.com)
A törökök sokszor feldúlták, sok borsodi faluval egyetemben Csaba is majdnem teljesen elnéptelenedett a XVII. század végére, a XVIII. század elejére. A törökök hatalmas pusztítást végeztek az uralmuk alatt lévő - vagy a peremvidékhez tartozó - területeken. Sokhelyütt pótolni kellett a lakosságot - vagy ahol nem pótolták, ott a település megszűnt létezni - nagyrészt idegen ajkú szláv, más vallású telepesekkel. Itt ez nem történt meg, a település magától állt talpra.
Az etnikai viszonyok felborításával, a magyar lakosság kiszipolyozásával, sanyargatásával a magukat humánusnak mondó - és máig ezt hangoztató -, közben igazi megszállóként viselkedő törökök, "elindították" nemzetünket a trianoni összeomlása felé.
Hejőcsaba emblematikus épülete, az egykori gyógyszertár, ma lerobbant állapotban van. Ez a korabeli kép visszaadja egykori szépségét. Szintén a Bárczay család építtette. Fotó: koh7.hu.
Ebben az időben a Szapolyai család, a mindszenti egyház és a Gimesi Forgách család a főbb birtokosai a településnek és ekkor lép be Csaba történetébe a Bárczay család is.
A XVII. századtól gazdag szőlőbirtokokkal rendelkezett a település, akárcsak az őt körülvevő városok. A szőlőtermesztés azonban nem a XVII. századig, hanem sokkal régebbre nyúlik vissza Hejőcsabán.
1890-ben nyitja meg Csaba történetét száz évre meghatározó cementgyárát Weiskopf Adolf.
1910-ben a még önálló települést villamosközlekedés kötötte össze Miskolccal, a viszonylat egészen 1960-ig közlekedett.
A huszadik század elejétől már négy iskola működött Hejőcsabán.
1945-ben Mindszent után, amely már korábban csatlakozott, Diósgyőr, Tapolca és Hejőcsaba is Nagy-Miskolc része lett.
A Bárczay emlékszoba avatója (fotó: royalmagazin.hu)
1873-ig Csaba, illetve Hő(heő)-Csaba. 1904-től pedig már a ma használatos Hejőcsaba (Martintelepet 1934-ben csatolták városunkhoz, addig Csaba része volt) nevet használja a városrész.
2007-ben lett felújítva a híres Bárczay kastély, jelenleg a Gárdonyi Géza művelődési ház működik benne. A művelődési házban egy Bárczay emlékszoba is található.
Az utóbbi két évben felmerült a cementgyár újraindítása - miután a jogos tulajdonosa húsz év után jogerősen is pert nyert -, de a hejőcsabai lakosok és környezetvédők hevesen ellenzik ezt.
Források:
Wikipedia - Hejőcsaba szócikk
Miskolc - Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére - Hejőcsaba
miskolcadhatott.blog.hu
royalmagazin.hu
gardonyimuvhaz.hu
miskolc.hu - Hejőcsaba
nagyvofely.hu
index.hu
koh7.hu
boon.hu
kastelyok.com