1857-ben Ferenc József úgy döntött, körútra indul, felméri az ország lakossága iránta táplált érzelmeit pár évvel a gyászos kimenetelű - számukra azonban győztes - szabadságharc után. Ez azonban először félbeszakadt gyermeke, Zsófia halála miatt. Később ezt a körutat folytatta, de már felesége, Erzsébet királyné és másik leánya, Gizella nélkül. A látogatásá(i)nak leírását főleg híres naplóíróinknak - Szűcs Sámuel és Pflieger J. Ferenc - köszönhetjük. Tehát az uralkodó 1857. szeptember 3-án folytatott országos körútja alkalmából érkezett városunkba. Az újjáépült színházunk avatóját is ekkorra időzítették. Kiadták az ukázt, a városban a házakat fehérre kellett meszelni, a kapukat pedig zöldre festeni. A megye három diadalkaput is emeltetett a jeles eseményre - Zsolcai kapu, Király híd, és a Városháza előtti téren.
Látogatását azonban szomorú esemény árnyékolta be. Gróf Szirmay István Tamás császári és királyi alezredessel tragédia történt.
,,Ő Felségét a megyehatártól kisérvén, midőn a város határánál Ő Felségét üdvözöné, rögtöni gutaütés következtén halva bukott le lováról."
Ferenc József ekkor folytatta a bevonulást a városba, utána azonban Szirmabesenyőre sietett, a gróf özvegyét személyesen értesítette a szörnyű tragédiáról. A gróf pár hónapos elárvult gyermekét keresztfiává fogadta. Visszatérve a városba díszbeszédet adott, majd Hámorba kocsikázott ki. Szirmay Alfrédot ezután a népnyelv a király fiának nevezte.
A miskolciak nagyon készültek, bár bizonyos közöny, harag érződött rajtuk a korhű tudósítások szerint is. Itt még nem a szeretett "Ferencjóska" jött látogatóba, hanem a zsarnok császár. A külsőségeken ez nem látszott, díszkivilágítás, fáklyászene, az Avas tetőn pedig tüzijáték gondoskodott az uralkodó szórakoztatásáról. Ő és kísérete a Megyeházán volt elszállásolva.
A város sérelmeiről egy kilenc pontos listát adott át Józsefnek, melyen szerepelt az ezekre várt válaszlépések listája is. Érdekesség, hogy az ünnepségre díszegyenruhát készítetett a város, melynek költségét a tiszti személyzet béréből levonta, a legnagyobb sajnálatukra.
A színház megnyitóján pedig Ferenc József lett volna a díszvendég, de nem jelent meg a tragikus esemény miatt.
,,Leghivebbjei egyikének mai nap történt véletlen halálának következtében"
Jókai Mór írta az avató beszédet, melyet felesége, Laborfalvi Róza adott elő.
Ekkor adott pénzt a császár a mindszenti templom egyik tornyának építésére, miután látta, hogy nincsen befejezve az egyébként impozáns épület.
Másnap reggel a Búzavásár téren katonák hadgyakorlatát kísérte figyelemmel, majd Egerbe távozott Albrecht főherceg és gróf Grünné társaságában.
1880. szeptember 19-én Galíciából Gödöllőre utazott az uralkodó, közben a pályaudvaron időzött egy fertályórát.
1881. szeptember 9-én hadgyakorlat keretében érkezett városunkba Ferenc József. Úgy látszik a szeptemberi időszak ideális volt látogatásokra, minden egyes ittléte erre a hónapra esett. Ekkor már koronás királyként érkezik, meg is látszik a lakosság reakcióján.
A Tiszavidéki vaspályánál Soltész Nagy Kálmán mondott beszédet a király tiszteletére, melyre az uralkodó így válaszolt:
,,Fogadják őszinte köszönetemet hódolatuk e szívélyes kinyílvánításáért. Örömömre szolgál hosszabb idő után ismét láthatni e várost, mely, mint hallom, a legközelebbi múltban oly tetemesen szépült és minden tekintetben nagy haladást mutat. Szíves fogadtatásuk, melyet hasonló érzelemmel viszonzok, itteni időzésemnek előre is megelégedést és kellemes napokat biztosít."
A főutca egy része új burkolatot kapott a jeles esemény alkalmából. Mindenki díszmagyarban szorongott, ameddig a szem ellátott. A Búzavásár téren nagy állványt építették, hogy sokan lássák közelről az uralkodót, de olyan drága jegyárat számítottak fel rá, hogy nem telt meg, erősen foghíjas maradt. A korabeli tudósítások megemlítik, hogy még így is szebben nézett ki, mint a tér a maga valójában. Lógott a lába az esőnek, mindenki attól félt, hogy a díszes eseményt elmossa az eső.
A Lövölde díszes serlege
Pontban déli 12-kor eldördülnek az ágyúk és megszólaltak a harangok. Minden tekintet az éppen megérkező két megyei huszárra szegeződött. Őket követte a városi gazdák bandériuma, - érdekesség az Egyetértés című lap szerint a bandériumot nem engedték felvonulni lovaik különbözősége miatt, Szendrei szerint viszont ott voltak - majd Soltész Nagy Kálmán díszes fogata. Utána báró Vay Béla megyei főispán következett, őt követve érkezett a várva várt királyi fogat, benne Őfelségével és Szapáry Gyula pénzügyminiszterrel. Utána főpapok, világi urak sokasága.
Az uralkodó a Három Rózsában - mely éppen a Grand Hotel Stőgermayer nevet viselte - szállt meg, ennek kapuja előtt a díszszázadot szemlélte, ez alatt az Osztrák himnusz szólt. Az apáca zárda és a református leányiskola lányai pedig virágokat hintettek a magas rangú vendég érkeztekor. Állítólag a szállóban, bocsánat, hotelben a schönbrunni park vizét szolgálták fel, mert a híres vendég úgy kívánta. Távozásakor jó borravalót hagyott a személyzetnek a császár.
Az esti díszkivilágítás megtekintésekor érdekes esemény történt. Kocsijából kiszállva a nép közé ment, barátkozott, beszélgetett, ezzel elnyerte a miskolciak szívét.
Szeptember tizedikén este fáklyásmenet és a dalárda kör bemutatója volt a program.
A fiatal Ferenc József
Szeptember 11-én vasárnap, a reggeli nyolc órási misén vett részt Őfelsége Rudolf trónörökös és Károly Lajos főherceg társaságában Mindszenten. A templom előtt ezrek várták és rótták le tiszteletüket a király előtt. Rudolf trónörökös a mise után Ónodra hajtatott, majd délután visszatért.
A mise után volt a küldöttségek fogadása a megyeházán az uralkodó által. Minden küldött a legszebb diszmagyarjában jelent meg, ezek közül is kiemelkedett állítólag Gróf Szirmay Alfrédé, nohiszen, "a király fia" csak emelkedjen ki mindközül. Tiszteletüket tették Abaúj, Hajdú, Heves, Gömör, Máramaros, Szabolcs és Zemplén megye követei, Borsod vármegye pedig községenként is tisztelgett.
Őfelsége délután városi körútra indult. Meglátogatta a Borsod-Miskolczi óvodát, az apácaneveldét, a rabdolgoztató intézetet, a nőegylet árvaházát, a lövöldét, a közkórházat - itt magyarul érdeklődött a betegek hogyléte felől, amely szintén szívet melengető esemény volt - és a református gimnáziumot. Kíséretéhez tartozott Mondel hadsegéd, Rochonzy szárnysegéd, Tisza Kálmán miniszterelnök, Jekefalussy Lajos miniszteri tanácsos, Vay Béla főispán, és Soltész Nagy Kálmán polgármester. A lövöldénél kisebb kellemetlenség okozott zavart mindkét oldalon. Miközben Ferenc József lőni készült, egy kisgyermek szaladt be a lővonalba. Ekkor az uralkodó letette fegyverét, nem lőtt utána sem, majd sietve a szállására távozott.
A középkorú uralkodó
Este színházi díszelőadást tartottak a király tiszteletére, ő azonban a családi gyász miatt - Mária Klementina főhercegnő halála miatt - 1857-hez hasonlóan ismét távolmaradt. Andrássy Gyula képviselte az uralkodót ezen az eseményen.
Ferenc József számára a közeli hadgyakorlat volt a fő esemény, - melyen egy orosz betörés elhárítását gyakorolták - ezért szeptember 16-án déután kettőkor, kis küldöttség jelenlétében, különösebb ünnepség, külsőségek nélkül utazott tovább.
A király a látogatása alatt 2400 forintot adományozott különböző szervezeteknek:
- 1000 forintot kaptak a miskolci szegények
- 500 forintot kapott az árvaház
- 200 forintot az óvoda
- a református gimnázium
- a szegényápolda
- 100 forinttal gazdagodott a evangélikus nőegylet
- az Izraelita nőegylet
- a tűzoltó egylet
- és a rendőrök
Ezen felül Zsarnay Győző rendőrkapitány drága melltűt kapott, a lövölde pedig egy nagyon szép, díszes serleget. Az uralkodó itt tartózkodása alatt mindennel meg volt tökéletesen elégedve, bár történt egy olyan incidens, hogy a király két belső távirata is az Egyetértés című lap hasábjain jelent meg. A távírda főnökét kérdőre vonták, a vizsgálat pedig kiderítette, hogy az egyik távíró volt a ludas, aki rögtön ,,vád alá vonatott."
Különböző címeket is "osztogatott" Ferenc József az itt töltött pár nap alatt:
- Báró Vay Béla főispán - Szent István Rend kis keresztjét,
- Bay Bertalan alispán - Királyi tanácsos címet,
- Soltész Nagy Kálmán polgármester - Ferenc József Rend lovagkeresztjét,
- Szombathy József várnagy - Koronás Arany Érdemkereszetet kapott.
1886-ban Galiciából hazatérve szeptember 5-én a város küldöttségét fogadta a vasútállomáson.
1887-ben szeptember 10-én a terebesi hadgyakorlatról hazafelé ismét a város küldöttségével találkozik a pályaudvaron.
Források:
Szendrei János: Miskolc város története és egyetemes helyirata IV.
BAZ megyei levéltár
mek.oszk.hu
Bukszár Zsanett: Ferenc József miskolci látogatásai
Somorjai Lehel: Ferenc József Miskolcon
minap.hu
Magyar Nemzeti Levéltár
ujszo.com
Wikipédia
pechy-de-pechujfalu.hu
