2018. február 14. írta: Reiman Zoltán

Hajós Alfréd és a selyemréti strandfürdő

"Néplavór", "villanytelepi", "augusztushúsz". Ezek a nevek ismerősen csengenek egy miskolci átlagember fülének. Ezeken a neveken illették a selyemréti városrészben található strandot a helyiek, de így hívták megyeszerte is. Vajon van olyan húsz év feletti ember a városban, aki ne fürdött volna a Piskótában? 2013-ban(ig) jelentős változáson ment keresztül a fürdő, felújították, csinosították, ma pedig korszerű körülmények fogadják az ide érkező strandolásra vágyókat.

Forrás: Miskolc a múltban Facebook csoport

A múlt század húszas éveiben merült fel a város vezetőinek fejében, hogy az akkor még különálló Tapolca és az Erzsébet közfürdő mellé egy modern városi strand megnyitása szükségeltetik. Azért esett a választás a Selyemrétre, mert itt volt a Villanytelep, mely a villamosközlekedéshez szükséges áramot termelte. Ennek az úgynevezett "hulladékhőjét" használták volna fel az elképzelés szerint a medence vizének melegítésére, illetve ezt hűtötték volna le fürdésre alkalmas hőfokra. Így is történt, ezt használták végül, és innen ered első neve, a Villanytelepi strand elnevezés.

Hajós Alfréd (eredetileg Guttmann Arnold; 1878-1955)

,,Magyar építészmérnök, gyorsúszó, labdarúgó, labdarúgó-játékvezető, újságíró, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, az első magyar olimpiai bajnok. A sportsajtó által adományozott neve a ,,Magyar delfin".

Budapesti szegény zsidó családból származott (...) Miután a Műegyetemen oklevelet szerzett, Alpár Ignác irodájában, majd Lechner Ödönnel dolgozott. 1907-ben nyitott önálló irodát. (...) Kezdetben szecessziós, majd eklektikus, később konstruktív, modern stílusban alkotott. (...)

Az 1896. évi nyári olimpiai játékokon (...) Athénban a 13 fokos tengervízben megrendezett versenyen megnyerte mind a 100 méteres (...) mind pedig az 1200 méteres (...) gyorsúszószámot, ezzel ő szerezte a magyar sport első és második olimpiai győzelmét.(...) - irja a Wikipédia, a szabad magyar enciklopédia.

Miskolcon főbb alkotásai közé tartozik a

Weidlich-palota (1911)
Hitelintézeti palota (1913)
Népkerti Vigadó (átépítés, 1926)
Népkerti sporttelep (1926)
Villanytelepi strand (1927)

Mutatós, a kornak megfelelő modern épületet terveztettek a selyemrétiek, nem is akárkivel: a tervek alkotója Hajós Alfréd volt. Az elkészült épület a korszak legmodernebb felszereltségével rendelkezett. Elkülönített női és férfi öltözők, különböző kiszolgáló helyiségek, 220 kabin, 360 öltözőszekrény, az első emeleten pedig egy ízléses étterem került kialakításra. Az úszómedence szemközti oldalán volt a "napozóterasz", melynél tengeri homok volt leszórva a napozás szerelmeseinek kedvéért. A medence mérete szabványos volt különböző nemzetközi versenyek rendezésére is.

A Villanytelepi strand. Forrás: Miskolc a múltban Facebook csoport.

1927. június 29-én avatták fel a strandot egy nagyszabású nemzetközi úszóverseny keretében. Ezek után a városlakók hamar megkedvelték a kellemes kikapcsolódást nyújtó hangulatos helyet, és hamar felmerült a bővítés igénye is. Sajnos a Villanytelep megszűnt, a "hulladékhő" ezután nem volt biztosított, így a strand bezárásra került.

A miskolciaknak az '50-es évek közepéig kellett várni a strand újranyitására. Ekkor a bükkaljai szénhidrogén kutatásoknak köszönhetően fúrásokat végeztek az egykori strand területén és 45 fokos termálvizet találtak. Olyan vízhozammal rendelkezett ezen termálvíz, hogy nemcsak a vízmelegítési problémákat oldotta meg, hanem egy új medence is kialakításra került, a legendás "Piskóta" (1956 körül vehették birtokba a fürdőzők). Újra megnyitották a strandot, - 1954. augusztus 8-án - a nevét Augusztus 20. strandfürdőre változtatták. Hamar kiderült azonban, hogy az '53-ban átadott kút a két medencéhez mégiscsak alacsony hozamú volt, - ezért egy újabbat fúrtak '64-ben - amelynek oka egyrészt az volt, hogy 1000 méter helyett csak 600 méter körüli mélységig fúrtak, másrészt pedig egy fúró rúd maradt a víz útjában, - ez csak 50 évvel később derült ki - ennek a 2002-es eltávolítása után a vízhozam is jelentősen megnőtt. Az 1964-es fúrás után pedig - egy nagy vízhozammal rendelkező forrást találtak - az új kút lefojtása hónapokig nem sikerült, ami a Barlangfürdő természetes forrásmedencéjére is kihatással volt, a vízszint ott egy métert süllyedt mindaddig, amíg a problémát nem sikerült orvosolni.

Az Augusztus 20 strandfürdő. Forrás: Miskolc a múltban Facebook csoport.

,,Az Augusztus 20. strandfürdő 43 fokos vizét 2 pozitív fúrott kút szolgáltatja. Ezek közül az elsőt 1954-ben mélyítették, 627 méter mély és óránként 18 köbméter vizet ad. Az 1964-ben fúrt 620 méter mély kút hozama 150 köbméter/óra. A kutak hozamát a szükségleteknek megfelelően lefojtják." (Kárpáti Béla: Várostörténeti kalendárium)

Ahány ház, annyi szokás szokták mondani, illetve ahány forrás, annyiféle dátum, ezt már kezdem megszokni, de azért az ritkaság, amivel a strandfürdő története során találkoztam, azért is idéztem a fentieket. A források mindegyikében más adatokkal találkoztam, nem volt két egyforma adat a kutak mélységével kapcsolatban, de még a nyitás-zárás-újranyitás időpontjai is különbözőek majd' minden kiadványban.

A Villanytelepi strand. Forrás: selyemretifurdo.hu.

Selyemrét

,,Miskolc történetében azt írják, hogy 1832-ben Miskolcon a Felsőváros szélén, a Sváb sori utca végén állt a koronauradalomhoz tartozó kőből épült, zsindely tetős ,,Selyemtenyésztő ház". A bécsi udvar a XVIII. századtól erőltette a selyemhernyó tenyésztését. Az egykori ,,selyemszövő gyár" emlékét a helynevek közt a Selyemrét őrizte meg.(...)

Miskolcon a MÁV-lakótelep és a mai Bajcsy-Zsilinszky Endre u. közötti selyemréti területeken, illetve a vasúti pályaudvartól a Zsolcai kapu irányába, a Tüzérlaktanya mögött voltak bolgár kertészetek. Ennek elsődleges indoka a Szinva közelsége volt, a másik, a még beépítetlen terület földjeinek jó minősége. (...)

1952-től jött a nagy építkezések időszaka, ekkortól építették be bérházakkal a Selyemrét észak és dél területet, illetve a Zámenhoff u. I-II. tömböket akkor húzták fel. Amikor elfogytak a területek, akkor figyeltek fel az Avasra, mint potenciális helyszínre, ahová panelházak kerülhetnének." (boon.hu - A hernyóktól a bérházakig)

A következő évtizedekben a miskolciak nagyon megkedvelték a már-már legendás strandot, generációk nőttek fel a medence partján zsíros kenyeret majszolva. A fürdő - amely 1999 óta már Selyemréti strandfürdő néven üzemel - újkori történelmének sorsát egy 1996-os rendelet pecsételte meg, vízforgató berendezés beszerelését követelte meg minden medencétől, amelynek beépítése túl drága lett volna a jó öreg Piskótánál. Ezért, túl a 80 éves évfordulón bezárt, sokáig húzódott az újjáépítés. A fejlesztést reklámozó plakáton az újranyitás dátumát például többször is át kellett festeni.

A felújított és átépített Selyemréti strandfürdő. Forrás: boon.hu.

Végül a teljes átépítés és a Piskóta felszámolása 2013-ra készült el. A régi strandtól csak az 50 méteres úszómedence maradt. Jelenleg egy 3,5 hektáros parkosított területen, 6 medencével és további wellness szolgáltatásokkal működik a fürdő. A látogatottsága is jelentősen megemelkedett, míg 2013 előtt évi 60-65 000 volt, ez azóta évi 230 000 körül "mozog".

A legendás Piskóta a levegőből. Forrás: Miskolc a múltban Facebook csoport.

Íme a hat medencéje az újjáépített Selyemréti strandfürdőnek:

úszómedence - télen sátorral téliesítik
dögönyözőmedence
ülőmedence
csúszdamedence
torna- és tanmedence
gyermekmedence

Reméljük még sokáig használhatjuk a korszerű fürdőt, a tapolcaival egyetemben, ahol szintén komoly fejlesztések várhatóak idén. Sokan azt mondják, hogy ha a régi Piskóta helyére épülne még egy nagy medence, - akár hullámmedence "funkcióval" - akkor tényleg minden igényt kielégítene a vendégek számára.