A Deszkatemető, városunk nagyjainak nyughelye
2018. március 06. írta: Reiman Zoltán

A Deszkatemető, városunk nagyjainak nyughelye

A Deszkatemetőben Miskolc városának jeles családjai nyugszanak. A temető és a mellette épült templom meghatározó szerepet játszott/játszik városunk helytörténetében. A templomról már írtam, most nézzük a temető kialakulását és azt, hogy kiknek a végső nyughelye ez az évszázadokra visszanyúló szakrális hely. 

 

deszka_temet.jpg 

 

,,A város földrajzi fekvéséből következően a temetők is egyfajta rendszerben helyezkednek el. A Szinva völgyétől délre elsősorban az avasi domboldalon, a Tetemvártól a Bodó-tetőn át a Kőporosig alakultak ki temetkezési helyek. Utóbbi dombvonulaton sorakoztak, illetve sorakoznak a Deszka és az időközben megszűnt görögkeleti vagy ortodox temető. XX. századi ,,képződmény" a Hősök temetője, történelmet idéz a polgári közös temető, majd a bábonyibérci temető, végül az evangélikus Nagylány és a római katolikus Szent Anna temető."

 

Az ötvenes években találták meg a Deák tér alatt az egykori Nagyboldogasszony templom romjait. Ezt a templomot - akárcsak az avasit - temető vette körül. A régészeti kutatások szerint ezen templom pusztulását követően - 1544-es török  betörés - kezdtek a polgárok a Tetemvárra temetkezni. 

 

tumblr_o0onn6onhd1ubxxxao1_5007.jpg 

 

Az 1679. évben pestis pusztított városunkban. Ekkor a Tetemváron jelöltek ki a halottak számára tömeges temetkezési helyet. Becslések szerint körülbelül másfélezer embert temettek el ide akkor. Ebben az időben már állt a "Deszka" - ahogy a miskolciak hívják - valamelyik kezdeti változata a mai Deszkatemplom helyén. Az első világháború után ültették a temetőt övező gesztenyefákat, melyek máig jellegzetes hangulatot kölcsönöznek a sírkertnek.

 

A Reggeli Hírlap ezt írta 1924-ben:

,,(...) A tetemvári református temető sétányán (...) enyhén hajlik az út felfelé, rendezett, szabályos sírutcák szimmetrikusan húzódnak egymás mellett. Friss, sírhantok, új sírkövek emelkednek, látszik, hogy a temető nagy részét csak most népesítették be A felső részén feltűnően sok a sírbolt, békében épült a legutolsó. Azóta nem telik ilyen költséges halotti kultuszra. (...) A friss sírok között megtaláljuk Kun Bertalan református püspök sírját. Tüdős István az 1918-ban elhunyt püspök sírja, a legfelső allée-ban. (...) Szent-Gály Gyula, Tóth Béla esperes, Székely László és Szentpáli István sírja emlékeztetnek rá, hogy mennyi nemes értéket veszített Miskolc társadalma rövid idő alatt."

 

img_20180227_020007.jpgAdler Károly térképen a temető 1885-ben 

 

Nézzük kik nyugszanak a sírokban városunk jeles polgárai közül! Ezáltal megismerhetjük néhány elfeledett, az elmúlt században élő, híres miskolci lokálpatrióta rövid történetét.

  • Kun Bertalan, kókai (1817-1910)  Református püspök, főrendházi tag. ,,Felsőnyárádon született, Sárospatakon végezte a teológiai akadémiát, 1840-ben tett lelkészi vizsgát. 1843-1844-ben európai körúton járva Lipcsében írta azt a művét, amelyben a katolikus egyház vegyes házasságot elutasító állásfoglalását bírálta. 1850-től szolgált Miskolcon, 1866-ban választották püspöknek, s ekkortól tagja lett a főrendiháznak is. 1910-ben a város díszpolgárává választotta. Számos írása nyomtatásban is megjelent."
  • Tüdős István, dr. (1866-1918) Református püspök, főrendházi tag. ,,Sárospatakon, Jénában és Kolozsváron tanult teológiát és bölcsészetet. 1892-től Miskolcon lelkész, majd Sárospatakon tanár. Jelentős lapszerkesztői, publikációs munkát végzett, számos könyve jelent meg. 1914-től lett püspök, 1915-től a főrendiház tagja. Sírját a Nemzeti Kegyeleti Bizottság 2009-ben védetté nyilvánította."
  • Révész Kálmán dr. (1860-1931) Református püspök, felsőházi tag. ,,Debrecen szülöttje, 1886-1892 között Pápán teológiai tanár. 1918-tól a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke. 1920-tól haláláig Miskolcon református lelkész. 1927-től felsőházi tag. Sok egyházi és világi lapban publikált tudományos munkássága kiemelkedő, számos könyv szerzője. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2009-ben védetté nyilvánította."
  • Bató István (1812-1890) Kereskedő, alapítványtevő. ,,Szülei és az őket megelőzők is miskolciak voltak, hol tehetős, hol kevésbé tehetős módban élő polgárok. (...) 24 éves korában nősült, felesége - Imre Eszter - családja is generációkon át miskolci volt. Három gyermekük született, s mindhárman tragikusan rövid földi életet éltek. (...) 1837-ben született Eszter, aki 18 évesen ment férjhez, s mindössze 28 éves volt, amikor 1865-ben elhunyt. A családtörténet (...) tragédiájákkal teli, ami magyarázatul is szolgálhat Bató István sokszor különcnek tartott viselkedésére. (...) Számos adományt, alapítványt tett, de elvárásait mindig keményen megfogalmazta. (...) A végrendeletének külön pontja foglalkozott a Deszkatemplommal is. (...) ,,Rendeljük, hogy ezen deszka-templom tartassék fenn a legjobb karban időről-időre mindaddig, míg Miskolcz városában helvét hitvallású protestáns egyházi tagok és egyház leendenek. Ennek úgy a körülötte lévő egész temetőnek s árkának tisztán és jókarban tartásának, a temető fákkal körülkerítésének, és a nevezett templomnak tűzkár ellen fenékig lévő biztosítása s netaláni újbóli felépítettésének alapjául fog szolgálni a miskolczi reformáta szentegyházra hagyott vagyonunk tiszta jövedelmének egyrésze; de erre nézve határozott akaratunk, hogy csupán csak mint deszka-templomra, mert ha megégne is az, az alapjából deszkából és fából építtessék fel." Gyermekei és felesége is az általa létrehozott kriptában nyugszanak.
  • Szentpáli István dr. (1861-1924) Polgármester. ,,Nem volt miskolci születésű, de miskolcivá vált, jobban, nemesebben, mint a város bármelyik lokálpatriótája. Európer volt, sokat utazott és széles látókörű tudást szerzett. Úr volt a szó szoros értelmében, hozzáférhetetlen, jószívű, igazi atyja városának." Szerintem ehhez nincs mit, de nem is kell semmit hozzáfűzni...
  • Gállfy Imre dr. (1894-1957) Polgármester. ,,Hidasnémetiben született az ott szolgálatot teljesítő Gálffy Ignác fiaként. Budapesten szerzett diplomát, pályafutását a belügyminisztériumban kezdte. 1944 júliusában a belügyminiszter nevezte ki a város polgármesterévé. Polgármesterként meghatározó szerepe volt abban, hogy a Nemzeti Bizottsággal együttműködve kihirdették Diósgyőr, Tapolca és Hejőcsaba Miskolchoz csatolásával Nagy-Miskolcot. 1952-ben kitelepítették a Hortobágyra, ahol egy évet töltött a Borsós tanyán. 1956-ban a Miskolci Nemzeti Bizottság elnökévé választották. Letartóztatására nem került sor, mert betegségben elhunyt."
  • Budai József (1851-1939) Pomológus, növénynemesítő, gimnáziumi tanár. ,,Háromszék megyében Bodoson született. Kolozsváron szerzett egyetemi diplomát. 1896-tól élt Miskolcon, s itt a Református Gimnázium tanára volt. A Magyar Nemzeti Múzeum Növénytára számára leírta Miskolc és környékének, a Bükk, a Sajó és a Tisza mellékének növényvilágát. Számos növényfajtát nemesített, s mint a szabadságharc nagy tisztelője, minden gyümölcsfélét annak kiemelkedő személyiségéről nevezett el. Rendszeresen jelentek meg írásai a Szabadság című lapban, amelynek szerkesztője is volt." A magyar Micsurinnak nevezte Dobrossy István az egyik előadásán.
  • Tóth Pál (1843-1903) Tanár. ,,Miskolc szülöttjeként tanulmányait a sárospataki református teologián és a pesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végezte. 1873-ban tért vissza újra Miskolcra, a Református Felsőbb Leányiskola igazgatója lett, amely stallumot haláláig betöltötte. Rendszeresen publikált a helyi lapokban, több tankönyvet írt, s halála után a város méltónak tartotta arra, hogy Deák Ferenc, Lévay József és Szemere Bertalan között, ő is szobrot kapjon a Palóczy utcán. Ez éppúgy nem valósult meg, mint díszes síremléke a Deszkatemetőben."
  • Szűcs Miklós (1820-1886) 1848-as nemzetőr, jogász, író. ,,Miskolc szülöttje, aki tanulmányait Eperjesen és Késmarkon folytatta. 1839-1841. között Palóczy László mellett dolgozott. Ezt követően tett ügyvédi vizsgát, majd 1843-tól saját irodát nyitott Miskolcon. A Pesti Hírlap helyi tudósítója volt, jeles naplóíró, aki nemzetőrként részt vett a szabadságharc csatáiban. Naplója a város történetének fontos dokumentuma, amelyet a város monográfusai mindenkor felhasználtak."
  • Szűcs Sámuel (1819-1889) 1848-as nemzetőr, jogász, naplóíró. ,,Miskolcon született, Szűcs Miklós bátyja. Jogi tanulmányait testvéréhez hasonlóan végezte, ő is Palóczy László jurátusa volt a pozsonyi országgyűlésen. Egyéni ügyvédi irodát vezetett Miskolcon, és testvéréhez hasonlóan fegyveres nemzetőrként részt vett a harcokban. 1869-től megyei törvényszéki ülnökként dolgozott. Emlékeit naplójegyzetekben a helyi hetilapokban az 1880-as években folyamatosan megjelentetette."
  • Szűcs Lajos (1829-1904) 1848-as honvédtiszt, törvényszéki bíró. ,,Az 1848-as szabadságharcot a kezdettől a világosi fegyverletételig követte nyomon. A bujdosás évei után visszailleszkedett a polgári életbe, s a kiegyezést követően nem volt akadálya annak, hogy törvényszéki bíróként dolgozzon. A szabadságharc félévszázados évfordulójára a Borsodmegyei Lapokban sorozatot jelentetett meg a saját emlékekből és a szabadságharc történetéből. Ezek írásai ,,Miskolctól Világosig" mindmáig forrásértékűek."
  • Rácz György dr. (1857-1922) Gyógyszerész, a város mecénása. Ősi miskolci család tagja, aki tovább gyarapította eleinek vagyonát. Ezt végül a városra - és az egyházra - hagyta, cserébe díszsírhelyet, emléktáblát és egy kilátót - az Avasra, mely a nevét viseli - szeretett volna. Egy utcát kapott ezek helyett. A város az első világháború utáni nehéz helyzetben "felélte" reá hagyott vagyonát. Tulajdonképpen saját földben nyugszik, ugyanis a temető bővítésére a saját birtokából áldozott.
  • Rácz Ádám (1834-1886) Nyomdász. ,,Zemplén megyében, Nagykázméron született. 1859-ben alapított Miskolcon nyomát, s a következő évtől hetilapot is megjelentetett. A kiegyezés évétől a Borsod-Miskolczi Értesítő című hetilap kiadója és felelős szerkesztője. Az elsők között volt, akik kezdeményezték, hogy Miskolc önálló törvényhatóság lehessen, s ebbéli véleményét nemcsak szóban, hanem nyomtatásban is kifejtette. Síremléke monumentális és méltóságteljes."
  • Csáthy-Szabó István (1835-1903) Gyógyszerész, villamosépítő. ,,Mezőcsáton született, gimnáziumi tanulmányait Miskolcon végezte. Gyógyszerész oklevelet szerzett Pesten, majd 1860-tól a Korona gyógyszertárát üzemeltette. Borászattal foglalkozott, több országos és nemzetközi díjat nyert. A miskolci villamos építésének tervét ő vetette fel, s az ő ötlete alapján valósult meg. Felesége Benczúr Gabriella volt, a festőművész Benczúr Gyula unokahúga." Nagyon fontos szerepet játszott városunk történelmében, nevét minden miskolcinak ismernie kellene. Afféle "vállalkozó" volt, akinek kezében minden arannyá vált. 
  • Csorba György (1869-1945) Fizikus. ,,Miskolc szülöttje. Tanárként, tudós kutatóként és feltalálóként egész életében Miskolchoz kötődött. 1922-ben matematikai ösztöndíjat alapított, de tagja volt a Magyar Földrajzi Társaságnak is. 1928-ban készítette el azt a találmányát, amely a levegőben mozgó tárgyak azonosítására szolgált. Akadémiai székfoglalója a háború kitörése miatt elmaradt. Számos könyvet írt a matematika és a csillagászat témaköréből." A találmányának köszönhetően a németek és a szovjetek is különleges bánásmódban részesítették a második világháború alatt. 
  • Szilágyi Miklós (1859-1945) Gépgyáros. ,,A Leszih Miksa-féle gépgyár folytatója, a Szilágyi és Diskant Gépgyár megalapítója volt a Zsolcai kapuban."

 

img_20180227_020238.jpgSíremlékek a régi Deszkatemplom körül 1937-ben 

 

A teljesség igénye nélkül írtam le ezt a pár nevet, még jóval több miskolci híres-neves ember és család nyugszik a Deszkatemplom melletti sírkertben. Városunk ősi nemesi és nem nemesi lakosai fekszenek e földben a 16. századtól kezdődően. Az avasi református templom körüli temető mellett jelentős helytörténeti emlékeket is tartogat számunkra a tetemvári kegyeleti hely.

 

Források:

 

Fából és deszkából - A miskolci Deszkatemplom című könyv

Wikipédia

Dobrossy Istvan: Miskolc város védett síremlékei

Dobrossy-Eszenyi-Zahuczky: Miskolci életrajzi lexikon

betekint.cafeblog.hu

users.atw.hu/ilovemiskolc

A bejegyzés trackback címe:

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr4113693626

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.