Ezúttal a diósgyőri labdarúgók egy kivételes szezonjáról írok. A DVTK 1953-as másodosztályú bajnokcsapatának támadósora nagy lelkesedéssel játszott, amit bizonyít, hogy 113 gól szerzett, melynek majdnem felét a legendás Dobó Zoltán szerezte.

Forrás: amigeleken.hu

1952-ben az NB I.-ben 13. helyen végzett, éppen ezért kiesett csapatból sokan távoztak, a keretet elsősorban fiatalokkal töltötték fel. A diósgyőri utánpótlás minőségét mutatja a bajnoki cím a szezon végén. Az edző is új volt, Jávor Pál ült le az ekkor Diósgyőri Vasas néven szereplő vasgyáriak kispadjára.

A bajnokság a Nyíregyházi Építők csapata elleni hazai mérkőzéssel kezdődött, ahol 5000 néző előtt 4-1-es győzelmet arattak. A négy gólból hármat Dobó Zoltán szerzett, ezzel kezdetét vette egy olyan sorozat, amelyre nem volt példa addig Diósgyőrben.

Dobó Zoltán (1928-2016) a fővárosban született, és rögtön győztes góllal mutatkozott be az NB I.-ben, a Vasas csapatában. MATEOSZ, majd Tatabánya, Pécs voltak a következő klubjai. 1952-ben érkezett Diósgyőrbe, az első szezonjában 11 gólt szerzett az NB I.-ben, de a csapat kiesett. 1953-ban (az NB II. Keleti csoportjában) 56 gólt lőtt, a csapat 113 góljának majdnem pontosan a felét. Az év végén bajnoki címet ünnepelhetett. 1954-ben remekelt az NB I.-ben is, hiszen 16 gólt ért el. Ezután távozott, majd visszatért Diósgyőrbe, 19 mérkőzésen 17 góllal járult hozzá a piros-fehérek újabb másodosztályú bajnoki címéhez, 1957-ben. A Miskolci VSC csapatával is szerepelt a legmagasabb bajnoki osztályban. Diósgyőrben az NB I.-ben 47 mérkőzésen 27, az NB II.-ben 48 találkozón 73 gólt ünnepelhetett. A Nemzeti Bajnokságok korának legeredményesebb diósgyőri gólszerzője kereken száz találattal.

Forrás: amigeleken.hu

De térjünk vissza az 1953-as bajnoksághoz. A tavaszi 15 mérkőzésen 12 győzelem, egy döntetlen és két vereség volt a csapat mérlege. A vezetőség azonban az edzőváltás mellett döntött, megköszönték Jávor Pál munkáját, ősszel már Jánosi Béla ült a kispadon. A legtöbb gólt a Gyöngyösi Építők kapta tavasszal Diósgyőrben, szám szerint hetet, de a Debreceni Lokomotív csapatának sem lehetett valami boldog a hazaútja az öt kapott gól után. Idegenben sem léptek pályára remegő lábakkal a piros-fehérek, hiszen a Miskolci Építők otthonában hét, Sajószentpéteren, Nagybátonyban és Lőrinciben öt gólt értek el. Három pont előnnyel vezették félidőben az NB II. Keleti csoportját a vasgyáriak.

Ősszel sem fukarkodtak a vasgyári legények a gólokkal, hiszen a Sajószentpéter kilenc, a Lőrinci nyolc, a Nagybátony hét, az Eger és a Miskolci Építők hat kapott góllal tért haza. Idegenben pedig a Debreceni Lokomotív csapatát verték hat góllal, tehát a tavaszi öt gólos győzelemmel együtt szegény vasutasok összesen 11 gólt kaptak a miskolciaktól. Ez a szezon már csak ilyen volt, hiszen a miskolci Építők 13, a Lőrinci Vasas 13, a Nagybátonyi Bányász 12, a Sajószentpéteri Tárna 14 gólt kapott két mérkőzésen. Az őszi szezonra sem lehetett panasz, hiszen tíz győzelem mellett mindössze egyszer szenvedtek vereséget. Nyolc pontos előnnyel nyerték meg a bajnokságot a Miskolci Honvéd csapata előtt.

Azonban a szezonnak itt nem volt vége, hiszen négy NB II--es csoport volt, így a négy bajnok semleges helyszínen mérte össze tudását. A két legjobb pedig jogot nyert a legmagasabb osztályban való szereplésre. A három ellenfél a Pécsi Lokomotív, a Vasas Izzó és a Szikra Gázművek csapata volt. Az osztályozó mérkőzésekről a Népsport tudósított.

Diósgyőri Vasas - Pécsi Lokomotív 3-0 (1-0). Az Üllői úton, 14 000 néző előtt került sor a mérkőzésre. Gólszerzők: Gondos, Dobó, Reiter.

,,Három gólkülönbségű győzelem általában a győztes csapat nagy fölényére szokott mutatni. Ha ritkábban is — de előfordulhat azonban olyan eset is, amikor közel egyenrangú ellenfelek közül az egyik jóformán minden helyzetét kihasználja, a másik viszont képtelen gólt lőni még a legbiztosabbnak látszó gólhelyzetekből is. Ez az utóbbi helyzet jellemezte a Diósgyőri Vasas—Pécsi Lokomotív osztályozó mérkőzést. A diósgyőriek lényegesen kevesebbet támadtak, de négy helyzetből három gólt szereztek, a pécsiek ellenben tömérdek támadásukból is alig tudtak gólhelyzetet teremteni, s a diósgyőri védelem hibájából megnyílt helyzeteket is elpuskázták."

(Népsport - 1953. november 30.)

Diósgyőri Vasas - Vasas Izzó 2-1 (1-0) Az Üllői úton 30 000 néző látta az összecsapást. Gólszerzők: Nagy, Szigeti.

,,Óriási küzdelmet hozott a két csapat találkozója. A Vasas Izzó csaknem végig kezében tartotta a játék irányítását, s a mérkőzés legnagyobb részében nagy fölényben játszott, a diósgyőri védelem azonban nagyszerűen állt a lábán, a kapu előtt jóformán nem engedte szóhoz jutni az újpesti csatárokat."

(Népsport - 1953. december 7.)

Forrás: amigeleken.hu

Diósgyőri Vasas - Szikra Gázművek 3-1 (1-1) Az Üllői úton 8000 néző látta az összecsapást. Gólszerzők: Dobó (3).

,,A mérkőzés az utolsó negyedórától eltekintve kiegyenlített, erős küzdelmet hozott. A Gázmüvek végig nagy lelkesedéssel küzdött, a diósgyőriek kezdetben kissé könnyebben vették a játékot, s csak az utolsó negyedórában tudták széthúzni a Gázmüvek tömörülő védelmét. A diósgyőri együttes játéka ekkor meggyőző volt, s a szép támadások gólokat is eredményeztek."

(Népsport - 1953. december 14.)

Az osztályozó végeredménye:

1. Diósgyőri Vasas 3 3 - - 8:2 6 pont

2. Vasas Izzó 3 2 - 1 6:2 4 pont

3. Szikra Gázművek 3 1 - 2 4:8 2 pont

4. Pécsi Lokomotív 3 - - 3 2:8 0 pont

A Diósgyőri Vasas és a Vasas Izzó felkerült az NB I-be. A Népsport összegzése a lezajlott osztályozó mérkőzések után:

,,A Diósgyőri Vasas Budapesten játszotta le valamennyi osztályozó mérkőzését. Ezeken a mérkőzéseken a diósgyőri csapat bebizonyította, hogy teljes mértékben rászolgál az NB I-ben való szereplésre. A fővárosi közönség tenyere sokszor verődött tapsra egy-egy szép diósgyőri támadás alkalmából. Különösen azoknak az akcióknak volt nagy sikerük, amelyekben Dobó, a diósgyőriek jobbösszekötője volt a főszereplő. Túlzás nélkül leszögezhetjük, hogy alig volt a diósgyőrieknek olyan támadása, amely Dobó nélkül zajlott volna le. Ez a hosszúlábú, szemre kissé lomha mozgású játékos vérbeli karmestere a diósgyőri ötösfogatnak. Nagyszerűen kezeli a labdát, mindent mindig tudatosan csinál. Ha elindít egy támadást, rendszerint a befejezésnél is ott van, s nagyszerűen ért a gólhelyzetek kihasználásához. Félelmetes lövöerényeket csillogtatott az osztályozókon is. Vasárnap mind a három diósgyőri gólt ő lőtte. Dobó még fiatal játékos, még fejlődhet és még van is miben fejlődnie. Elsősorban rajtgyorsaságát kellene megnövelnie. Ehhez azonban komoly, céltudatos edzésre volna szüksége. Dobó nagyon szeret kapuralődözni. Az edzéseken mindig „túl órázik", a kapuralövést gyakorolja. Ennek az eredménye kétségtelenül meg is látszik. Ilyen szorgalommal kellene a rajt- és futóedzéseket is végeznie. Ha erre is rá tudja szánni magát és igyekszik még sportszerűbben élni, akkor rövid időn belül legjobb csatáraink színvonalára emelkedhet, s állandó tagjává válhat a válogatott keretnek."

 (Népsport - 1953. december 15.)

Források:

Népsport - 1953. november 30.; december 7.; december 14.; december 15.

Varga Lajos: Diósgyőri futballtörténet 1910-1996