Két tragikus eset 1910-ből. Ez lesz a mai írásom témája. Először egy menyasszonyról írok, aki megmérgezte magát, mert a vőlegénye megvádolta azzal, hogy nem tisztességes. A másik eset egy agresszív házmesterről szól, akit egy verekedés során lőttek agyon.

Megmérgezte magát a menyasszony

Döbbenetes öngyilkosság történt 1910-ben, a vasgyári fürdőben. Katnyik Irma újdiósgyőri szakács tanuló megmérgezte magát. 

Irmát az édesanyja tejért küldte a boltba, helyette cukrot és lúgkövet vett. Elment az említett fürdőbe, ahol egy külön kádat kért. Ott összekeverte a két adalékot, megitta, majd arccal lefelé a kádba feküdt. Egy jó óra elmúltával elkezdték aggódni érte és kopogtak a bezárt ajtón. Mivel nem volt válasz erre, betörték azt, és ekkor fedezték fel a leány élettelen testét a kádban. 

A vasgyári fürdőben vetett véget az életének Katnyik Irma 

A menyasszony tettének indokait is megtudjuk, ha elolvassuk az Ellenzék tudósítását:

,,Katnyik Irma nevelt leánya volt Schopinszky Márton vasgyári művezetőnek, aki Újdiósgyőr 30. sz. alatt lakik. Régebben odaköltözött albérletbe egy fiatalember, aki megszerette a leányt. 

Utóbb — 6 héttel ezelőtt— odaköltözött albérletbe Boldizsár Gyula szabólegény, aki szintén nagyon megszerette a leányt, azzal a különbséggel, hogy a leány is vonzódott hozzá. Meg is kérte egy hónappal ezelőtt Irma kezét, a szülök beleegyeztek és boldogan nézett ez a szerelmes pár az esküvő elé. 

Az előbbi albérlő erre irigykedni kezdett Boldizsárra s mikor a leányt szülei a Böczögő féle vendéglőbe küldték, hogy ott főzni tanuljon, az intrikus azt mondta Boldizsárnak, — amint ezt a leány apja munkatársunknak elmondotta — hogy aki vendéglős konyhában van alkalmazva, az nem lehet tisztességes leány.

Boldizsár ezt felemlítette a leánynak, aki végzetesen a lelkére vette ezt a pletykát. Egész éjszaka sírdogált, reggel pedig szomorú dolog történt."

(Ellenzék - 1910. december 17.)

A fent említett esemény reggelen történt a tragédia. Szegény lányt nagyon megviselte az emberi rosszindulat, és végül ez lett e veszte. Két levelet hagyott hátra, az egyiket a vőlegényének, a másikat pedig a szüleinek.

,,Legyen boldog és gondoljon néha egy szerencsétlen leányra, akit a halálba kergetett“ 

A másik levél, melyet alig lehet megindulás nélkül elolvasni, a szüleinek szól, németül van írva és magyarul ez a tartalma: 

Kedves Szüleim! Bocsássatok meg, hogy olyan szomorúvá teszem számotokra az ünnepeket, de nem tehetek másként. Nagyon szeretem Boldizsárt és inkább a halálba megyek, semhogy elhagyjon. Kedves szüleim, ha szerettek, bocsássatok meg. Temessetek el a pénzemből. Négy ember vigyen ki a temetőbe, muzsikával és dalárdával. A fehér ruhámat adjátok rám és gondoljatok arra, hogy menyasszony vagyok."

(Ellenzék - 1910. december 17.)

Az agyonlőtt házmester 

Megdöbbentő tragédia történt 1910 karácsonya előtt. Egy Simai Imre nevű földbirtokos önvédelemből agyonlőtt egy házmestert, aki öccsével együtt rátámadt. Az eset a Rosenfeld-házban történt - a mai Széchenyi István utca 36. -, melyről az Ellenzék című újság tudósított.

,,Karácsony előestélyén, szombaton este 10 óra tájban a Széchenyi utca 48. szám alatti Rosenfeld-féle ház udvarán Friedmann Ignác és Farkas József házmester között szóváltás támadt. Friedmann a feleségével és egy Müller Dezső nevű ismerősükkel ment be a kapun, melyet a házmester nyitott ki. Friedmanné 10 fillér kapupénzt adott a házmesternek, aki ezt keveselte és Friedmannokat durván sértegetni kezdte. Friedmann leintette s rendreutasította a házmestert, akinek segítségére ment öcscse Farkas Pál, aki a karácsony estét náluk töltötte.

Farkasék most már együtt támadtak Friedmannékra, akik szorongatott helyzetükben a lépcsőházba menekültek. Farkasék ide is követték őket és folytonosan bántalmazták. A nagy lármára kijött lakásából az emeleten lakó dr. Kertész Lajos orvos, aki Friedmannék segítségére ment. A házmester és az öcscse akkor Kertészre támadtak és őt bántalmazták. Kertész orvosnál volt vendégségben sógora, Simai Imre 30 éves hernádnémeti-i földbérlő, aki meghallotta a segélykiáltásokat és kiment a lépcsőházba.

Látva, hogy Farkasék bántalmazzák sógorát, ennek védelmére kelt és ki akarta szabadítani a dühöngök kezeiből. A házmester és az öcscse ekkor Simáira támadtak és őt bántalmazták. Közben Simái a földre esett és itt ütlegelték, meg rugdosták. Simai valahogy kiszabadult a kezükből és a lépcsőn felszaladt, Farkasék utána rohantak. 

A megrémült Simai erre hirtelen megfordult és kirántva Browning revolverét, azt közvetlen közelből kétszer elsütötte. A lövések után rémes jelenet történt. Farkas József házmester nagyot sikoltott s a szívéhez kapva, lebukott élettelenül a földre. A másik lövés Farkas Pált érte, aki szintén összeesett.

Borzasztó zavar támadt ekkor. A házból a lakók kirohantak, orvosokért szaladtak, majd megjelent egy rendőr, aki értesítette a kapitányságot. Horváth Károly tb. rendőrfőkapitány, Farkas József és Schwarz Árpád rendőrbiztosok megjelentek azonnal a helyszínen. 

Farkas József házmestert a lépcsőkön találták holtan, öcscsének, Farkas Pálnak az arcát borította vér. Ez utóbbi életben volt és közben eszméletét is visszanyerte."

(Ellenzék - 1910. december 29.)

Simai Imrét a rendőrség azonnal letartóztatta, és még aznap este a tanúkkal együtt kihallgatta. Az elhunyt házmestert, Farkas Józsefet felboncolták, és megállapították, hogy a végzetes lövés a szívét érte, így azonnal meghalt. A testvére, Farkas Pál arcát érte a lövés, a nyelvét és a szájpadlását roncsolta a golyó, sérüléseit az Erzsébet kórházban kezelték. Az eset elkövetőjét az előzetes letartóztatásból 10 000 korona ellenében engedték el.

,,Simai Imrét, akit az eset borzasztóan megtört, szintén kihallgatta a rendőrség. Hasonlóan adta elő a történteket és azt állítja, hogy tettét önvédelemből követte el, mert attól félt, hogy ha Farkasék, akik ittas állapotban voltak, utólérik, agyonverték volna."

(Ellenzék - 1910. december 29.)

Így néz ki kívülről a Rosenfeld-ház manapság 

1911. júniusában tárgyalta a bíróság az ügyet. Sok tanút meghallgattak, kiknek a vallomása egyezett a vádlottéval. Ezek szerint Simai Imrét:

,,A földre teperték és ököllel verték, rugdalták. A lakók — kiket szintén kihallgattak,— egybehangzóan azt vallották, hogy a házmester félelmetes ember volt, aki rettegésben tartotta azegész házat. 

Sőt a ház gondnoka, Békefi Béla dr. ügyvéd még azzal is megtoldotta a vallomását, hogy „Farkas József egy valóságos emberi bőrbe bújt fenevad volt, akire semmi jót sem lehetett mondani, míg Simai Imre békés természetű, kedves, szíves modorú fiatalember.“ 

A tárgyalást déli 1 és fél órakor felfüggesztették délután 3 és fél óráig. Az ítélet előre láthatólag felmentő lesz."

(Ellenzék - 1911. június 15.)

A délutáni ülés után a vádlott fellélegezhetett, hiszen felmentették, a cselekedetét jogos önvédelemnek minősítette a törvényszék. 

,,Simai Imrét fölmentették. Június hó 14-én szerdán tárgyalta a miskolci kir. törvényszék esküdtbirósága Simai Imre hernádnémeti földbirtokos bűnperét, melyet szerdai számunkban részletesen ismertettünk. Novák Ernő dr. kir. alügyész szónoki formában előadott, stílusos, tartalmas vádbeszéde után Kurcz Jakab dr. mondta el nagyhatású védbeszédét, mely után az esküdtek határozathozatalra vonultak vissza. 

Pick Jakab az esküdtek főnöke, hirdette ki a verdiktet, mely szerint bűnösnek mondják ki Simai Imrét a szándékos, de nem előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölésben, de kimondották, hogy ezt jogos önvédelemből követte el. Az esküdtek verdiktje alapján a törvényszék Simai Imrét felmentette. A közönség az ítéletet megéljenezte. A kir. alügyész is megnyugodott az Ítéletben, amely azonnal jogerőre emelkedett."

(Ellenzék - 1911. június 17.)

Mondhatnánk, hogy minden jó, ha a vége jó, de mivel egy ember életét kioltották, ezért nem lenne illő ezt kijelenteni. Az emberi életnek van a legnagyobb értéke a világon. Egy agresszív, gonosz ember hunyt el, a bíróság ítéletét a közönség is megéljenezte.

Források:

Ellenzék - 1910. december 27., december 29.; 1911. június 15., június 17.

Felsőmagyarország - 1910. december 20., december 28.

Pesti Hírlap - 1910. december 27.