Tíz történelmi érdekesség, amit nem biztos, hogy tudtál Miskolcról - 4. rész
2018. április 07. írta: Reiman Zoltán

Tíz történelmi érdekesség, amit nem biztos, hogy tudtál Miskolcról - 4. rész

Magyarország első víztározója

hamori_to_001.jpg

 fotó: pandora-apartman.hu

 

A varázslatos Hámori-tó mesterséges keletkezésű. Fazola Frigyes (1774-1849) építtetett gátat és duzzasztotta fel az itt található kis tavat, mert a vashámorokat ellátó vízi erőre volt szüksége. A végső elkészültét 1815 körülre teszik. A Garadna-patak és a Szinva-patak találkozásánál alakították ki - a Palotaszálló építése  miatt ma már a Szinva hamarabb elkanyarodik Miskolc felé - Lillafüreden. A helyén már századokkal előbb volt egy kis "Fel" nevezetű állóvíz, amely arról kapta nevét, hogy a falu fölött volt található. A tó szépsége mindenkit elvarázsol, kis hegyi tavacskának néz ki, nem is gondolnánk, hogy emberi kéz alkotta. Manapság turistalátványosság, kül- és belföldi turisták célpontja a Palotaszállóval vagy a Kisvasúttal karöltve. Aki még nem látta, semmiképpen se hagyja ki! 

 

 

12390111121045354_szechenyi_utca-2.jpg

fotó: Miskolcon láttam Facebook csoport

 

Európa leghosszabb, a városon áthaladó főútja

Nincs még egy olyan hosszú főút európai városban, mint Miskolcon. Ez az útvonal kelet-nyugati irányban 12 kilométer hosszú. Kilenc utca tartozik hozzá, melyek egy része egyazon útvonalon fut, amelyen a kelták kocsiútja volt 1500 évvel ezelőtt. Nézzük ezeket az utcákat:

  • Bajcsy-Zsilinszky út
  • Széchenyi István út
  • Hunyadi utca
  • Tizeshonvéd utca
  • Győri kapu
  • Andrássy út
  • Kiss tábornok út
  • Árpád út
  • Hegyalja út

 

Tehát nem csak a főutcára kell gondolni, hanem a Miskolc mai határain belüli településrészeken áthaladó főútra, amelyet több mint 100 utca keresztez. Ha ezen az útvonalon haladunk, gondoljunk arra, hogy városunk ebben is különleges!

 

 

fazolahenrik_relief_ve_1.jpg

fotó: wikipedia.org

 

Magyarország első iparmágnása

Fazola Henrik (Fassola, Fassole, 1730 körül-1779), Ómassa alapítója és a bükki vasgyártás  "beindítója", az ipari tőke első képviselője Magyarországon. Lakatosmester volt, aki Würzburgban tanulta a szakmáját. A Mátra és a Bükk bányakutatásába fogott bele, e közben döntött úgy, hogy létrehozza vasolvasztóját, itt Ómassán. 1770-ben írta alá az alapításáról szóló dokumentumot Mária Terézia. Érdekesség az érdekességben, hogy diósgyőri vasgyárnak nevezték a telepet, pedig tudjuk, hogy nem ugyanott volt, mint a későbbi Diósgyőri Vasgyár. Ez azért lehetséges, mert a terület, ahol létrejött Ómassa település, a diósgyőri koronauradalomhoz tartozott, a nevét ezért innen kapta. 

 

 

1375821980_attilafc1927_1.jpgfotó: magyarfutball.hu 

 

Az első vidéki kupadöntős

Budapest dominanciája - mint sok mindenben - a labdarúgás terén is mindig megvolt. A profi bajnokság bevezetéséig - 1926-ig - nem is indulhattak vidéki csapatok az első osztályban. A vidék legjobbja mérkőzhetett az országos bajnoki  címért, de ezeket a  találkozókat a fővárosi csapatok rendre megnyerték. A kupában azonban részt vehettek a vidéki fellegvárak, viszont nem jutottak el sohasem a döntőig. Ez változott meg a "proffeszionalista" bajnokság bevezetésével 1926-ban. Ekkor már vidékieket is beosztottak az első osztályba és a miskolci Attila FC - a másodosztály bajnokaként - egy évvel később az első osztályban szerepelhetett. Ekkor ugyan a kiesés sorsára jutott, de első vidéki klubként a kupa döntőjéig menetelt. A döntőt - 1928-ban - 5-1-re nyerte a Ferencváros, izgalmas, balhés meccsen, melyről már írtam korábbi cikkemben. A következő kiírásban, 1930-ban már az első vidéki aranyérmes is megszületett, a debreceni Bocskai csapata személyében, mely a Szegedi Bástyát múlta felül. 

 

 

tn_vasgyar1_1.jpg

A bukkhegyseg.hu képe

 

A világ harmadik leghosszabb alagútja Perecesen

Amikor Lónyay Menyhért pénzügyminiszter parancsot adott a Pereces-bányatelep alapítására 1868. február 5-én, akkor egy alagút építése is szerepelt a tervekben, melyet 1870-re meg is építettek. No nem a ma használatos tágas, kényelmesen széles alagútra kell gondolni, hanem egy szűkös járatra, ahol 50 méterenként beugrókat is "vájtak" a falakba a későbbiekben, amikor 1901-től az országban először itt használtak villamosmozdonyokat a föld alatti szállításra. A Granzenstein-alagút 2334 méteres hosszúságával a világon a harmadik leghosszabb alagút volt a maga korában. Óriási mérnöki bravúr ez kérem egy kis banyásztelepülésen a ,,boldog békeidők" elején, a már dualista monarchiában. Sajnos manapság nem csodálhatjuk ezt az alagutat - pedig ipartörténeti látványosság is lehetne - a járatot eltömedékelték, valószínűleg életveszélyes lehet a megmaradt szakaszok nagy része, már ha maradt ilyen egyáltalán. 

 

 

diosgyor-diosgyori-papirgyar-_1_1.jpg

fotó: egykor.hu

 

Diósgyőrben a párizsi világkiállítás nagy aranyérme

Amikor Martinyi Sámuel 1782-ben papírgyárat alapított Diósgyőrben, nem gondolta volna szerintem, hogy több mint 230 év múltán is működni fog a sok viszontagságot megélt üzem. A gyár történetét már megírtam, abba most nem mennék bele, annál inkább a párizsi aranyérem történetébe pár szóban. Szóval a gyár 1900-ban nyerte el a világkiállítás nagy aranyérmét merített papírjaival. Az aranyérem sajnos 1944-ben "elveszett". A németek el akarták hurcolni a gyár gépeit, de ezt a munkások megakadályozták azzal, hogy a gépeket dirib-darabra szedték és elrejtették. A páncélszekrényt viszont nem, így azt feltörték és sok egyéb mellett a párizsi aranyérem is eltűnt. Érdekesség még az érdekességben, hogy a diósgyőri üzemben volt megengedett az országban először a munkaközi szünet a dolgozók számára már a 19. század utolsó harmadában. Ez 1-1 órát jelentett a dolgozóknak reggel és délben, melyet étkezésre és pihenésre fordítottak.

 

 

covers_2624.jpg A Wikipédia képe

 

A Meseautó Lillafüreden

A huszonhatodik magyar hangosfilm volt a Meseautó, melynek nagy részét Lillafüreden forgatták. Gál Béla rendező filmjében felvonultatta a korszak legnagyobb színészeit. A neves színészek olyannyira jól érezték magukat ebben a csodálatos környezetben, hogy a forgatás  idejét meg kellett hosszabbítani a  kedvükért. Romantikus vígjáték volt a film műfaja, ez a közönség kedvence volt abban az időben. A mozik a vetítések alkalmával tele voltak, aki esetleg nem a filmért, az a korszak egyik legnagyobb beruházása kedvéért, a Palotaszálló látványért ment el megváltani a jegyét. A felvételekre 1934 nyarán került sor, a színészek a Zöldfa panzióban laktak hat héten át, amely a Palotaszálló mellett volt található. A filmben "szereplő" Meseautó - egy Ford Wanderer - állítólag a háborút átvészelve még sokáig szolgálta későbbi tulajdonosait, bár ezt az információt inkább legendaként kell kezelnünk.

 

 

img_20180320_031115.jpg

A kép Fedor Vilmos: Miért Miskolc? című könyvében szerepel

 

Miskolc a Csárdáskirálynőben?

Jakobovits Béla néven született Miskolcon - 1871-ben - a Csárdáskirálynő szövegkönyvének írója. 1889-ben ment Bécsbe és jelentkezett a színiakadémiára. Ott tanult meg németül, ott változtatta meg nevét is Jenbach Bélára. A híres operett szövegét három hét alatt írta meg Kálmán Imre Bad Ischlben lévő nyaralójában 1915 nyarán. Fedor Vilmos kutatásai szerint az eredeti szövegkönyvben az utolsó jelenetben háromszor hangzik el Jenbach szülővárosának, Miskolcnak a neve, és ezt német nyelvterületen még a mai napig is így játsszák. Bécsben utcát neveztek el róla. 

 

 

emlektabla1.jpgfotó: pressburger.hu 

 

Oscar-díjas forgatókönyvíró Miskolcról

Emeric Pressburger (1902-1988), született Pressburger Imre József. 

,,Forgatókönyvíró, rendező, producer. Miskolcon született, a Szentpéteri kapui családi házban, melyen emléktáblája is található. Gyermekkorában Temesvárra költöztek. Érettségijét követően a prágai, majd a stuttgarti egyetemen tanult. Diplomájának megszerzése után Budapesten, utána Németországban dolgozott újságíróként. Az 1920-as évek végétől Berlinben az UFA filmgyár számára írt forgatókönyveket. 1933-tól Párizsban, 1935-től Londonban élt. Angliában csatlakozott a magyar származású filmesek csoportjához, s Alexander Korda alkalmazta forgatókönyvíróként. 1942-ben Michael Powellel megalapította a The Archers Film Producing Co.-t húsz filmet készítettek együtt. 1941-ben a 49th Parallel c. film forgatókönyvéért Oscar-díjat kapott. Az angliai Saxtead városában hunyt el. Életéről unokája, a szintén Oscar-díjas Kevin MacDonald, (...) készített filmet The Making of an Englishman cimmel." (Dobrossy-Eszenyi-Zahuczky: Miskolci életrajzi lexikon, Pressburger Imre szócikk)

2009-ben a Cinefest vendége volt Kevin Macdonald, aki megkoszorúzta nagyapja emléktábláját.

 

 

 

21273651_587074261416405_5156820986428411984_o_1.jpgA Miskolc a múltban Facebook csoport képe

 

A Palotaszállóban a Rákóczi-túrós "atyja"

Rákóczi János (1897-1966)

,,Mesterszakács. Iskoláit Székesfehérváron végezte, 1912-ben állt be szakácstanulónak. Alig 18 évesen behívták katonának, harcolt az I. világháborúban, 1919-ben a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregében szolgált. 1919-ben a Nemzeti Casino szakácsa, 1920-tól a HAEN-konyha első szakácsa, 1924-től a párizsi Larue étterem alkalmazottja. 1930-ban az újonnan megnyílt lillafüredi Palotaszálló konyhafőnökének kérték fel: nemzetközi hírűvé fejlesztette a szálló konyháját, amit az is jelez, hogy 1933-ban Bécsben elnyerte a nemzetközi szakácsművészeti kiállítás aranyérmét. Ebben az időben vált a hideg-meleg és a tésztakonyha univerzális mesterévé. 1933-tól Budapesten a Gellért-szálló, 1953-tól a Duna Szálló konyhafőnöke volt. 1958-ban a brüsszeli világkiállítás magyar konyháját vezette. Sikeresen szerepelt a Bonnban, Londonban és Münchenben rendezett konyhaművészeti bemutatókon; Berlinben, majd Frankfurtban kétszer is a nemzetközi szakácsművészeti kiállítások aranyérmével jutalmazták. A versenyek előtt tálait részletesen megtervezte, minden egyes technológiai mozdulatot céltudatosan begyakorolt. Ő kreálta a róla elnevezett Rákóczi-túróst." 

 

 

Források:

 

Fedor Vilmos: Miért Miskolc?

Wikipédia - Fazola Frigyes szócikk, Meseautó szócikk

Dobrossy-Eszenyi-Zahuczky: Miskolci életrajzi lexikon

elmenyekvolgye.hu 

miskolc.varosom.hu

egykor.hu 

snitt.hu

pressburger.hu

A Miskolc a múltban facebook csoport képei

A bejegyzés trackback címe:

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr1713753666

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bandigyerek 2018.04.11. 18:28:06

A főutca a Baross Gábor utcával kezdődik, és a Vadas Jenő utcával ér véget.
süti beállítások módosítása