Akik azt mondják, vagy gondolják még mindig, hogy Miskolc kommunista iparváros, illetve "csinált város" volt, íme egy újabb adalék ennek megcáfolására. A 18. század végén városunkban megalakult a szabadkőműves páholy, amely a helyi szellemi kultúra nagyságát bizonyítja.
Ez nekem még bizony az egykori kassai pecsétnek tűnik, rajta az égő csipkebokorral. Forrás: Szendrei János: Miskolc város története és egyetemes helyirata II. (Miskolc, 1904, Miskolc város közönsége), 674. oldal)
De honnan ered a szabadkőművesség? Ez egy nagyon összetett és érdekes kérdés. A legelterjedtebb elmélet szerint a templomos lovagokig, illetve Salamon templomáig vezetik vissza "származásukat". Egy biztos, nagy tudású, Istenfélő emberek voltak azok, akik a szabadkőművesség alapjait lefektették.
Az első magyarországi szabadkőműves páholy 1749-ben alakult Brassóban, ,,Három oszlophoz" néven. Magyarország felvidéki részein, északon, pár évtizeddel később indult a térnyerése. 1769-ben Eperjesen az ,,Erényes utazóhoz", Besztercebányán 1774-ben az ,,Erényes emberbaráthoz", 1781-ben Miskolcon az ,,Erényes világpolgárhoz" és Balassagyarmaton, ugyanebben az évben az ,,Erényes zarándokhoz" nevű páholyok alakultak meg.
Körző, vonalzó, G betű , mind szabadkőműves jelkép. Forrás: magyarokvagyunk.hu.
Láthatjuk, hogy az erényes szó, milyen gyakran fordul elő a páholyneveink között. Nem véletlenül. A templomosok egyik eredet-elmélete szerint a középkorban a templomokat, székesegyházakat építő mesteremberek csak az arra érdemeseknek adtak át tudásukat. Ők lettek a későbbi szabadkőművesek, akik már nem fizikai munkával keresték a kenyerüket, hanem gondolkodással, kereskedéssel, illetve egy nemesi család sarjaként akár egy egész életen át tartó tanulással. Persze a templomos és a középkori kőművesmester legendát akár össze is lehet kötni - ahogy nagyon sokan össze is kötötték - és máris a helyén van, kerek az egész történet. A páholynevek második része pedig metafórikus. "Utazó", "zarándok", ezek arra utalnak, hogy mi csak látogatóban vagyunk a földön, cél az Isten országa, a mennyország. Ebből azt is láthatjuk, hogy hazánkban az úgynevezett reguláris szabadkőművesség terjedt el, tehát az Istenben való hit feltétele volt a tagságnak. Nagyon fontos még a szabadkőművesség eszmerendszerében a szabadság, egyenlőség, testvériség. Minden embert egyenlőként kezeltek, minden embert egyenlőnek tartottak a páholy tagjai.
Kazinczy Ferenc. Forrás: Wikipédia.
,,Világot teremtének Miskolcon, mely az egész tájra, mely egész honra kilövelé jóltevő sugárait." - írja Kazinczy Ferenc, aki maga is tagja volt a miskolci ,,Erényes világpolgárok"-nak.
Ilyen szép felvezetés után nézzük a miskolci páholy történetét! Alapítója gróf Török Lajos, a bécsi páholy tagja, ő az, aki a szabadkőművesség magvait elhinti a miskolci és borsodi értelmiségiek körében. Szerény anyagi körülmények között élő - hogy miért lett szegény, arra még visszatérünk -, mélyen vallásos ember volt, a régi tudományokat tanulmányozta. Maga köré gyűjtötte azokat a barátait, ismerőseit, akiket érdemesnek tartott a szabadkőművesség alapelveire.
Gróf Török Lajos. Forrás: Wikipédia.
Miután úgy látta, hogy elegendő embert toborzott össze, megkérte az engedélyt Bécsből, egy saját miskolci páholy létrehozására. A tagok saját, külön neveket vettek fel, ezek közül idézzünk fel egy párat!
- Török Lajos - Rutil Vendogra
- Vay Miklós - Vociny Vasul
- Kail János - Enias Kalion
- Orczy József - Zophorces Borcas
- Vay József - Hoyas Vivus de Japea
Később a páholy jeles tagjai közé belépő Kazinczy Ferenc az Orpheus nevet vette fel.
Több helyen ezt lehet olvasni az egykori miskolci páholy neveként: ,,Erényes kozmopoliták az égő bokorhoz Kelet felé". Nos, ennek is megvan a magyarázata, először nem értettem az okát. Török úr nem 1780-ban lépett be a szabadkőművesek közé - ahogy sok forrásban találjuk -, és nem a miskolci volt az első páholy melyet létrehozott. Az ,,Égő bokorhoz" nevűt Kassán alapította 1779-ben, de anyagi gondjai miatt vissza kellett vonulnia birtokaira Borsod megyébe. Ekkor a kassai páholy nem működött tovább. Amikor Miskolcon megszületett az új páholy - mivel a kassaiak tárgyai nála voltak - egy ideig a kassai páholy pecsétjét használta, ezen pedig az ,,Égő bokorhoz" felirat állott.
II. József, aki a miskolci páholy végét okozó rendeletet hozott. Forrás: Wikipédia.
De térjünk vissza a tagokra és a miskolci csoport alapítására. Minden tagnak külön címere is volt. Tehát hivatalosan a miskolci páholy az ,,Erényes világpolgárhoz" nevet vette fel, alakuló ülése 1781. május 8-án történt meg. A páholy alapítója és első főmestere gróf Török Lajos lett. Első felügyelője Vay József, második felügyelője Ragályi István, szónoka és kincstárnoka Óváry László, titkára Fáy Barnabás.
A rendelkezésre álló dokumentumokból kiderül, hogy a miskolci alapítók mind tagjai voltak előtte az eperjesi páholynak. Az eperjesi ,,Erényes utazóhoz" páholy első felügyelője, Potthornyai Imre - az anyapáholy részéről küldött képviselő - beiktatta a miskolci páholy vezetőségét.
A szabadkőművesség
,,A szabadkőművesség (angolul freemasonry, franciául franc-maçonnerie, németül Freimaurerei vagy Freimaurertum) világszerte több millió taggal rendelkező heterogén, számtalan formában működő mozgalom, amely – önértelmezése szerint – az erkölcsi értékek, valamint a szellem szabadságának egyetemességét vallva, a felvilágosodás hagyományait követve tevékenykedik. Tagjai ritualizált beavatási szertartásokon keresztül ismerhetik meg a szabadkőművesség kőművesmesterségből származó szimbólumrendszerének mélyebb jelentését. Az ún. angol rendszerű (magukat reguláris-nak nevező) szabadkőművességben egyebek mellett a tagság számára alapvető követelmény az Istenbe vetett hit. Ennek a hitnek a megnyilvánulását – azaz hogy ki mely vallás szerint hisz Istenben – a reguláris szabadkőművesség nem firtatja tagjaitól, hiszen a reguláris páholyokban vallási és politikai témák megvitatása tilos. Éppen ezért Istent a szabadkőműves ceremóniákban és szóhasználatban a Világegyetem Nagy Építőmesterének nevezik. Az ún. latin, vagy francia rendszerű (az angol rendszerű szabadkőművesség szóhasználatában: irreguláris, ők magukat adogmatikus-nak nevezik) szabadkőművesség a metafizikai vélekedéseket az egyéni megítélésre bízza, azaz nem követelmény az Isten-hit, mint ahogy az ebben a szisztémában dolgozó szervezetek csak az aktuálpolitikai témák megvitatását tiltják páholyaikban." - írja a Wikipédia, a szabad enciklopédia.
A páholy folyamatosan bővült, egyre többen kérték felvételüket a "világpolgárokhoz". Egy alkalommal azonban váratlan esemény keltett izgalmat a kis csapaton belül. Vay Józsefné, aki nem tudta, hogy férje a páholy tagja, - és megrögzött szabadkőművesség-ellenes volt - egyik levelét felbontva értesült erről. Ekkor olyan éktelen haragra gerjedt, hogy feltörte József iróasztalát is, és megtalálta benne a szabadkőművesek törvényeit és a rend esküjét. Az iratok egy részét ott helyben összetépte és a férjét is elhagyta. Az iratok nagy része azonban megmaradt, és mivel Vayné nem tudott németül - vagy latinul -, a csoport szerencséjére egy olyan emberhez vitte, aki később visszajuttatta őket a páholy tagjaihoz. Mi ebből a tanulság? Ha tudjuk, hogy az asszony nem szereti azt, amit titokban csinálunk, akkor a levelezesünket diszkréten kezeljük. Ez más esetben is igaz lehet. Török Lajos ezek után a páholy könyvtárának az alapjait is letette.
Forrás: magyarhang.hu
1784. január 16-án lépett be Kazinczy Ferenc költő, nyelvreformátor a páholy tagjainak sorába. Később titkári megbízást is kapott. Érdekesség, hogy a fiatal Kazinczynak Kassán Török Lajos főnöke volt, később pedig lányát, Török Sophie-t vette feleségül. De ekkor még szó sem volt erről.
1785-ben II. József olyan rendeletet bocsátott ki, miszerint szabadkőműves páholy csak olyan városban lehet, ahol főbb kormányhivatal is működik. Ezért - mivel Miskolcon nem volt ilyen - a miskolci csoport megszűnt. Ezek után még évekig találkoztak, abban bízva, hogy a császár megenyhül majd. 1788-ban döntöttek úgy, hogy a páholy felszerelését több részre osztják és egyik-másik egykori tagnál tárolják majd. Nem kétséges, hogy titokban még évekig folytatták tevékenységüket, erről azonban semmilyen írásos bizonyíték nem maradt fenn számunkra.
1788 október 3-án a páholy egykori első felügyelője átvette a következő tárgyakat:
- 4 db salamoni öltözéket, jelvénnyel együtt
- 2 db skót mesteri öltönyt
- 4 db mesteri-, 3 db legény-, és 1 db tanoncöltönyt
- 1 db főmesteri és 1 db szónoki jelvényt
- 1 db háromszöget
A leltárban szerepelt még:
- 1 db alkotmánykönyv
- 1 db jegyzőkönyv
- a 3 alsó fok szertartásának leírása
- 7 db tanonc-, 4 db legény-, 11 db mester-, 4 db skót mesteröltöny
- 9 db salamoni öltözék
- 8 db világosság jelvényei
- 8 db ragyogó csillag
- 44 db szavazó golyó
- 3 db fakalapacs
- 1 db háromszög
- a körző fából
- 1 db halálfő
- 3 db tapis
- 1 db lámpa
Ezeken kívül a páholy pecsétje és még sok apróbb dolog. Megmondom őszintén, egy pár dologról fogalmam sincs, hogy mi, de ezek szerepeltek a leltárban.
Ebből azért láthatjuk, hogy rendesen fel volt szerelve mindennel a páholy. Ezen tárgyak nagy része Ragályi István alsószuhai kastélyába került. Ott sok évtizeden át megvoltak, aztán az 1850-es, '60-s években elvesztek, ,,széhordattak".
A miskolci páholy prominens tagjai
Gróf Török Lajos
,,A páholy alapítója s első főmestere, szendrői gróf Török Lajos, II. József alatt 1785-90. a kassai tanulmányi kerület igazgatója, s utóbb Kazinczy Ferenc apósa, szül. Ónodon 1748. okt. 7-én † 1809. Eleinte katonai pályára lépett, de csakhamar elhagyta azt, hogy az államot mint hivatalnok szolgálja.
Török Lajos buzgó híve ugy a szabadkőművességnek, mint ennek minden kinövésének; ugy mint a rózsakeresztesek alchymistikus üzelmeinek és a ,,Rózsa-Intézetnek" is.
Hogy Török alchymiával is nagyban foglalkozott, arról veje Kazinczy tanuskodik leveleiben, azt állítván, hogy iszonnyal szemlélte azt. Ugylátszik vagyonának jó része ,,füstbe" ment. A déghi levéltarban fenmaradt egy alchymistikus műve is."
A 18. századi magyar szabadkőművesség egyik leghíresebb alakja volt. Sajnos vagyona jó részét eltékozolta, részben a fent említett alkímia területén folytatott kísérletei által.
Vay József
,,Nem kevésbé nevezetes férfiu volt a páholy I. felügyelője Vay József (szül. 1750), ki közpályát Szabolcsban kezdvén, 1785-ben ülnöke volt a tiszáninneni kerületi táblának, mint Szabolcsmegyei alispán, 1786-ban kir. tanácsos, 1789-ben helytartói tanácsos, 1791-ben pedig a m. udvari kancelláriánál udvari tanácsos lett. 1790-ben Szabolcsmegye, 1792-ben pedig Borsodmegye dietai követe volt. 1796 óta nagy buzgalommal viselte a tiszáninneni Superintendetia főcuratorságát és nagy érdemeket szerzett a pataki főiskola körül is, melynek 20 000 frtot hagyományozott. Áldásos életét 70 éves korában fejezte be Bugyiban 1821. decz. 30-án."
Ragályi István
,,A II. felügyelő kiscsoltói Ragályi István kiválóan művelt, olvasott és tudományos férfi, 1790-ben a borsodi koronaőrök hadnagya, utóbb Borsodmegye több évtizeden át közszeretetű alispánja volt. (...)
Kis-csoltói Ragályi József, szül. Ragályon 1736-ban, 1785-1800-ig Borsodmegye alispánja, ki 1787-ben a megyei rabokkal kövezteti Miskolcz utczáit s hidakat készitet, mi nagy megtakarítás, ,,a rabok pedig kivül nappalok levegő éggel élnek, csak éjszaka szivják magokba a tömlöcz megrekedt rosszaságu levegő egét. Ez a legbölcsebb gondolatok közt egy " - kiált fel az egykori hírlapíró. Közben kinevezték Ragályit 1785-ben a tiszántúli kerület tábla ülnökévé, 1786-ban kir. tanácsossá, 1791-ben pedig a tiszántúli iskola bizottság tagjává. Meghalt 1804-ben.
Kazinczy Ferenc
,,Kazinczi és alsóregmeczi Kazinczy Ferenc (Érsemjén, 1759. október 27. – Széphalom, 1831. augusztus 23.), magyar író, költő, a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Kazinczy László ezredes testvérbátyja. Nyelvújító és irodalomszervezői tevékenységével a reformkor előtti évtizedekben a nemzeti felemelkedés és önállósulás ügyét szolgálta.
(...) 1784. január 16-án gróf Török Lajos, a kassai tankerület főigazgatója és a miskolci szabadkőműves páholy főmestere felavatta a páholy tagjai közé. Szabadkőművesként ismerte meg Born Ignácot és Angelo Solimant." - írja a Wikipédia, a szabad enciklopédia.
Sok protestáns azért tartotta jónak a szabadkőművességet, mert a katolikus elnyomás alatt nehezebben érvényesülhetnek a világban, de itt szabadon fejthették ki véleményüket, szabadon gondolkodhattak, mindenféle korlátozás nélkül.
Kazinczy ezt írja, amikor kifejti a szabadkőművesség melletti elkötelezettségét:
,,Én nekem a kőmívesség olly társaság, amely kis karikát csinál a legjobb szívű emberekből; melyben az ember elfelejti azt a nagy egyenetlenséget, amely a külső világban van; amelyben az ember a Királyt és a legalacsonyabb rendű embert testvérének nézi, amelyben elfelejtkezik a Világ esztelenségei felől, s azt látván, hogyinden tagban egy lélek, t. i. a jónak szeretete, dolgozik, öröm könnyeket sír, amelyben ki-ki igyekezik ember társainak nyomorúságát a szerint mint tehetsége engedi, könnyíteni (...)."
Nagyon nemes, nagyon szép gondolatsor. Így ért véget a miskolci ,,Erényes világpolgárok" története. Vajon így ért véget a miskolci ,,Erényes világpolgárok" története?
Források:
Szendrei János: Miskolc város története és egyetemes helyirata II.
Miskolczy Ambrus: Kazinczy Ferenc szabadkőműves kátéja
Berényi Zsuzsa Ágnes: Miskolc és környéke szabadkőművesi páholyneveinek vizsgálata
Szarka Róbert: A szabadkőművesség Miskolcon
Kárpáti Béla: Borsodi szép-históriák - Orpheus alias Kazinczy Ferenc
Ekert Anna Zsófia: A szabadkőművesség történeti és eszmei háttere
konteo.blogrepublik.eu
Wikipédia
