Az ,,Erényes világpolgárhoz" szabadkőműves páholy története
2018. szeptember 22. írta: Reiman Zoltán

Az ,,Erényes világpolgárhoz" szabadkőműves páholy története

Akik azt mondják, vagy gondolják még mindig, hogy Miskolc kommunista iparváros, illetve "csinált város" volt, íme egy újabb adalék ennek megcáfolására. A 18. század végén városunkban megalakult a szabadkőműves páholy, amely a helyi szellemi kultúra nagyságát bizonyítja. 

 

img_20180914_190316.jpg

Ez nekem még bizony az egykori kassai pecsétnek tűnik, rajta az égő csipkebokorral. Forrás: Szendrei János: Miskolc város története és egyetemes helyirata II. (Miskolc, 1904, Miskolc város közönsége), 674. oldal)

 

De honnan ered a szabadkőművesség? Ez egy nagyon összetett és érdekes kérdés. A legelterjedtebb elmélet szerint a templomos lovagokig, illetve Salamon templomáig vezetik vissza "származásukat". Egy biztos, nagy tudású, Istenfélő emberek voltak azok, akik a szabadkőművesség alapjait lefektették.

Az első magyarországi szabadkőműves páholy 1749-ben alakult Brassóban, ,,Három oszlophoz" néven. Magyarország felvidéki részein, északon, pár évtizeddel később indult a térnyerése. 1769-ben Eperjesen az ,,Erényes utazóhoz", Besztercebányán 1774-ben az ,,Erényes emberbaráthoz", 1781-ben Miskolcon az ,,Erényes világpolgárhoz" és Balassagyarmaton, ugyanebben az évben az ,,Erényes zarándokhoz" nevű páholyok alakultak meg. 

 

szimbg.jpg

Körző, vonalzó, G betű , mind szabadkőműves jelkép. Forrás: magyarokvagyunk.hu.

 

Láthatjuk, hogy az erényes szó, milyen gyakran fordul elő a páholyneveink között. Nem véletlenül. A templomosok egyik eredet-elmélete szerint a középkorban a templomokat, székesegyházakat építő mesteremberek csak az arra érdemeseknek adtak át tudásukat. Ők lettek a későbbi szabadkőművesek, akik már nem fizikai munkával keresték a kenyerüket, hanem gondolkodással, kereskedéssel, illetve egy nemesi család sarjaként akár egy egész életen át tartó tanulással. Persze a templomos és a középkori kőművesmester legendát akár össze is lehet kötni - ahogy nagyon sokan össze is kötötték - és máris a helyén van, kerek az egész történet. A páholynevek második része pedig metafórikus. "Utazó", "zarándok", ezek arra utalnak, hogy mi csak látogatóban vagyunk a földön, cél az Isten országa, a mennyország. Ebből azt is láthatjuk, hogy hazánkban az úgynevezett reguláris szabadkőművesség terjedt el, tehát az Istenben való hit feltétele volt a tagságnak. Nagyon fontos még a szabadkőművesség eszmerendszerében a szabadság, egyenlőség, testvériség. Minden embert egyenlőként kezeltek, minden embert egyenlőnek tartottak a páholy tagjai.

 

250px-donat_kazinczy_1812_a.jpg

Kazinczy Ferenc. Forrás: Wikipédia.

 

,,Világot teremtének Miskolcon, mely az egész tájra, mely egész honra kilövelé jóltevő sugárait." - írja Kazinczy Ferenc, aki maga is tagja volt a miskolci ,,Erényes világpolgárok"-nak.

Ilyen szép felvezetés után nézzük a miskolci páholy történetét! Alapítója gróf Török Lajos, a bécsi páholy tagja, ő az, aki a szabadkőművesség magvait elhinti a miskolci és borsodi értelmiségiek körében. Szerény anyagi körülmények között élő - hogy miért lett szegény, arra még visszatérünk -, mélyen vallásos ember volt, a régi tudományokat tanulmányozta. Maga köré gyűjtötte azokat a barátait, ismerőseit, akiket érdemesnek tartott a szabadkőművesség alapelveire.

 

250px-grof_torok_lajos_ovalis.jpg

Gróf Török Lajos. Forrás: Wikipédia.

 

Miután úgy látta, hogy elegendő embert toborzott össze, megkérte az engedélyt Bécsből, egy saját miskolci páholy létrehozására. A tagok saját, külön neveket vettek fel, ezek közül idézzünk fel egy párat! 

  • Török Lajos - Rutil Vendogra
  • Vay Miklós - Vociny Vasul
  • Kail János - Enias Kalion 
  • Orczy József - Zophorces Borcas 
  • Vay József - Hoyas Vivus de Japea 

Később a páholy jeles tagjai közé belépő Kazinczy Ferenc az Orpheus nevet vette fel. 

Több helyen ezt lehet olvasni az egykori miskolci páholy neveként: ,,Erényes kozmopoliták az égő bokorhoz Kelet felé". Nos, ennek is megvan a magyarázata, először nem értettem az okát. Török úr nem 1780-ban lépett be a szabadkőművesek közé - ahogy sok forrásban találjuk -, és nem a miskolci volt az első páholy melyet létrehozott. Az ,,Égő bokorhoz" nevűt Kassán alapította 1779-ben, de anyagi gondjai miatt vissza kellett vonulnia birtokaira Borsod megyébe. Ekkor a kassai páholy nem működött tovább. Amikor Miskolcon megszületett az új páholy - mivel a kassaiak tárgyai nála voltak - egy ideig a kassai páholy pecsétjét használta, ezen pedig az ,,Égő bokorhoz" felirat állott.

 

joseph_ii_hre.jpg

II. József, aki a miskolci páholy végét okozó rendeletet hozott. Forrás: Wikipédia.

 

De térjünk vissza a tagokra és a miskolci csoport alapítására. Minden tagnak külön címere is volt. Tehát hivatalosan a miskolci páholy az ,,Erényes világpolgárhoz" nevet vette fel, alakuló ülése 1781. május 8-án történt meg. A páholy alapítója és első főmestere gróf Török Lajos lett. Első felügyelője Vay József, második felügyelője Ragályi István, szónoka és kincstárnoka Óváry László, titkára Fáy Barnabás. 

A rendelkezésre álló dokumentumokból kiderül, hogy a miskolci alapítók mind tagjai voltak előtte az eperjesi páholynak. Az eperjesi ,,Erényes utazóhoz" páholy első felügyelője, Potthornyai Imre - az anyapáholy részéről küldött képviselő - beiktatta a miskolci páholy vezetőségét. 

 

 A szabadkőművesség 

,,A szabadkőművesség (angolul freemasonry, franciául franc-maçonnerie, németül Freimaurerei vagy Freimaurertum) világszerte több millió taggal rendelkező heterogén, számtalan formában működő mozgalom, amelyönértelmezése szerintaz erkölcsi értékek, valamint a szellem szabadságának egyetemességét vallva, a felvilágosodás hagyományait követve tevékenykedik. Tagjai ritualizált beavatási szertartásokon keresztül ismerhetik meg a szabadkőművesség kőművesmesterségből származó szimbólumrendszerének mélyebb jelentését.         Az ún. angol rendszerű (magukat reguláris-nak nevező) szabadkőművességben egyebek mellett a tagság számára alapvető követelmény az Istenbe vetett hit. Ennek a hitnek a megnyilvánulását – azaz hogy ki mely vallás szerint hisz Istenbena reguláris szabadkőművesség nem firtatja tagjaitól, hiszen a reguláris páholyokban vallási és politikai témák megvitatása tilos. Éppen ezért Istent a szabadkőműves ceremóniákban és szóhasználatban a Világegyetem Nagy Építőmesterének nevezik. Az ún. latin, vagy francia rendszerű (az angol rendszerű szabadkőművesség szóhasználatában: irreguláris, ők magukat adogmatikus-nak nevezik) szabadkőművesség a metafizikai vélekedéseket az egyéni megítélésre bízza, azaz nem követelmény az Isten-hit, mint ahogy az ebben a szisztémában dolgozó szervezetek csak az aktuálpolitikai témák megvitatását tiltják páholyaikban." - írja a Wikipédia, a szabad enciklopédia. 

 

A páholy folyamatosan bővült, egyre többen kérték felvételüket a "világpolgárokhoz". Egy alkalommal azonban váratlan esemény keltett izgalmat a kis csapaton belül. Vay Józsefné, aki nem tudta, hogy férje a páholy tagja, - és megrögzött szabadkőművesség-ellenes volt - egyik levelét felbontva értesült erről. Ekkor olyan éktelen haragra gerjedt, hogy feltörte József iróasztalát is, és megtalálta benne a szabadkőművesek törvényeit és a rend esküjét. Az iratok egy részét ott helyben összetépte és a férjét is elhagyta. Az iratok nagy része azonban megmaradt, és mivel Vayné nem tudott németül - vagy latinul -, a csoport szerencséjére egy olyan emberhez vitte, aki később visszajuttatta őket a páholy tagjaihoz. Mi ebből a tanulság? Ha tudjuk, hogy az asszony nem szereti azt, amit titokban csinálunk, akkor a levelezesünket diszkréten kezeljük. Ez más esetben is igaz lehet. Török Lajos ezek után a páholy könyvtárának az alapjait is letette. 

 

london2.jpg

Forrás: magyarhang.hu

 

1784. január 16-án lépett be Kazinczy Ferenc költő, nyelvreformátor a páholy tagjainak sorába. Később titkári megbízást is kapott. Érdekesség, hogy a fiatal Kazinczynak Kassán Török Lajos főnöke volt, később pedig lányát, Török Sophie-t vette feleségül. De ekkor még szó sem volt erről.

1785-ben II. József olyan rendeletet bocsátott ki, miszerint szabadkőműves páholy csak olyan városban lehet, ahol főbb kormányhivatal is működik. Ezért - mivel Miskolcon nem volt ilyen - a miskolci csoport megszűnt. Ezek után még évekig találkoztak, abban bízva, hogy a császár megenyhül majd. 1788-ban döntöttek úgy, hogy a páholy felszerelését több részre osztják és egyik-másik egykori tagnál tárolják majd. Nem kétséges, hogy titokban még évekig folytatták tevékenységüket, erről azonban semmilyen írásos bizonyíték nem maradt fenn számunkra.

 

0magyar1.jpg

 

1788 október 3-án a páholy egykori első felügyelője átvette a következő tárgyakat:

  • 4 db salamoni öltözéket, jelvénnyel együtt
  • 2 db skót mesteri öltönyt
  • 4 db mesteri-, 3 db legény-, és 1 db tanoncöltönyt
  • 1 db főmesteri és 1 db szónoki jelvényt
  • 1 db háromszöget

 

A leltárban szerepelt még:

  • 1 db alkotmánykönyv
  • 1 db jegyzőkönyv
  • a 3 alsó fok szertartásának leírása
  • 7 db tanonc-, 4 db legény-, 11 db mester-, 4 db skót mesteröltöny
  • 9 db salamoni öltözék
  • 8 db világosság jelvényei
  • 8 db ragyogó csillag
  • 44 db szavazó golyó
  • 3 db fakalapacs
  • 1 db háromszög
  • a körző fából
  • 1 db halálfő
  • 3 db tapis
  • 1 db lámpa

Ezeken kívül a páholy pecsétje és még sok apróbb dolog. Megmondom őszintén, egy pár dologról fogalmam sincs, hogy mi, de ezek szerepeltek a leltárban.

Ebből azért láthatjuk, hogy rendesen fel volt szerelve mindennel a páholy. Ezen tárgyak nagy része Ragályi István alsószuhai kastélyába került. Ott sok évtizeden át megvoltak, aztán az 1850-es, '60-s években elvesztek, ,,széhordattak".

 

 

A miskolci páholy prominens tagjai

 

Gróf Török Lajos

,,A páholy alapítója s első főmestere, szendrői gróf Török Lajos, II. József alatt 1785-90. a kassai tanulmányi kerület igazgatója, s utóbb Kazinczy Ferenc apósa, szül. Ónodon 1748. okt. 7-én † 1809. Eleinte katonai pályára lépett, de csakhamar elhagyta azt, hogy az államot mint hivatalnok szolgálja. 

Török Lajos buzgó híve ugy a szabadkőművességnek, mint ennek minden kinövésének; ugy mint a rózsakeresztesek alchymistikus üzelmeinek és a ,,Rózsa-Intézetnek" is.

Hogy Török alchymiával is nagyban foglalkozott, arról veje Kazinczy tanuskodik leveleiben, azt állítván, hogy iszonnyal szemlélte azt. Ugylátszik vagyonának jó része ,,füstbe" ment. A déghi levéltarban fenmaradt egy alchymistikus műve is."

A 18. századi magyar szabadkőművesség egyik leghíresebb alakja volt. Sajnos vagyona jó részét eltékozolta, részben a fent említett alkímia területén folytatott kísérletei által.

 

 

Vay József

,,Nem kevésbé nevezetes férfiu volt a páholy  I. felügyelője Vay József (szül. 1750), ki közpályát Szabolcsban kezdvén, 1785-ben ülnöke volt a tiszáninneni kerületi táblának, mint Szabolcsmegyei alispán, 1786-ban kir. tanácsos, 1789-ben helytartói tanácsos, 1791-ben pedig a m. udvari kancelláriánál udvari tanácsos lett. 1790-ben Szabolcsmegye, 1792-ben pedig Borsodmegye dietai követe volt. 1796 óta nagy buzgalommal viselte a tiszáninneni Superintendetia főcuratorságát és nagy érdemeket szerzett a pataki főiskola körül is, melynek 20 000 frtot hagyományozott. Áldásos életét 70 éves korában fejezte be Bugyiban 1821. decz. 30-án."

 

 

 

Ragályi István

 ,,A II. felügyelő kiscsoltói Ragályi István kiválóan művelt, olvasott és tudományos férfi, 1790-ben a borsodi koronaőrök hadnagya, utóbb Borsodmegye több évtizeden át közszeretetű alispánja volt. (...)

Kis-csoltói Ragályi József, szül. Ragályon 1736-ban, 1785-1800-ig Borsodmegye alispánja, ki 1787-ben a megyei rabokkal kövezteti Miskolcz utczáit s hidakat készitet, mi nagy megtakarítás, ,,a rabok pedig kivül nappalok levegő éggel élnek, csak éjszaka szivják magokba a tömlöcz megrekedt rosszaságu levegő egét. Ez a legbölcsebb gondolatok közt egy " - kiált fel az egykori hírlapíró. Közben kinevezték Ragályit 1785-ben a tiszántúli kerület tábla ülnökévé, 1786-ban kir. tanácsossá, 1791-ben pedig a tiszántúli iskola bizottság tagjává. Meghalt 1804-ben.

 

 

 

Kazinczy Ferenc

,,Kazinczi és alsóregmeczi Kazinczy Ferenc (Érsemjén, 1759. október 27.Széphalom, 1831. augusztus 23.), magyar író, költő, a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Kazinczy László ezredes testvérbátyja. Nyelvújító és irodalomszervezői tevékenységével a reformkor előtti évtizedekben a nemzeti felemelkedés és önállósulás ügyét szolgálta.

 

(...) 1784. január 16-án gróf Török Lajos, a kassai tankerület főigazgatója és a miskolci szabadkőműves páholy főmestere felavatta a páholy tagjai közé. Szabadkőművesként ismerte meg Born Ignácot és Angelo Solimant." - írja a Wikipédia, a szabad enciklopédia.

 

 

 

Sok protestáns azért tartotta jónak a szabadkőművességet, mert a katolikus elnyomás alatt nehezebben érvényesülhetnek a világban, de itt szabadon fejthették ki véleményüket, szabadon gondolkodhattak, mindenféle korlátozás nélkül. 

Kazinczy ezt írja, amikor kifejti a szabadkőművesség melletti elkötelezettségét:

,,Én nekem a kőmívesség olly társaság, amely kis karikát csinál a legjobb szívű emberekből; melyben az ember elfelejti azt a nagy egyenetlenséget, amely a külső világban van; amelyben az ember a Királyt és a legalacsonyabb rendű embert testvérének nézi, amelyben elfelejtkezik a Világ esztelenségei felől, s azt látván, hogyinden tagban egy lélek, t. i. a jónak szeretete, dolgozik, öröm könnyeket sír, amelyben ki-ki igyekezik ember társainak nyomorúságát a szerint mint tehetsége engedi, könnyíteni (...)." 

Nagyon nemes, nagyon szép gondolatsor. Így ért véget a miskolci ,,Erényes világpolgárok" története. Vajon így ért véget a miskolci ,,Erényes világpolgárok" története?

 

 

Források:

 

Szendrei János: Miskolc város története és egyetemes helyirata II.

Miskolczy Ambrus: Kazinczy Ferenc szabadkőműves kátéja

Berényi Zsuzsa Ágnes: Miskolc és környéke szabadkőművesi páholyneveinek vizsgálata

Szarka Róbert: A szabadkőművesség Miskolcon

Kárpáti Béla: Borsodi szép-históriák - Orpheus alias Kazinczy Ferenc

Ekert Anna Zsófia: A szabadkőművesség történeti és eszmei háttere

konteo.blogrepublik.eu

Wikipédia

A bejegyzés trackback címe:

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr4214168963

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

TanNé · http://erkolcstan.blog.hu/ 2018.09.23. 08:27:46

Miért maradt ki a szabadkőművesek felsorolásából Kölcsey Ferenc, őseim földije, borozgató cimborája?

Lalo · http://aprofan.blogspot.com 2018.09.23. 12:11:00

ó összefoglalás az első miskolci páholyról - bár néha a szerző keveri a XVIII. és XIX. századot. A szakadás az angolszász és a latin szabadkőművesség között csak a Francia Nagyoriens 1849-es alkotmányának 1877-es megváltoztatása után következett be, így "hazánkban az úgynevezett reguláris szabadkőművesség terjedt el" kijelentés történelmietlen. Hasonlóképpen ebben az időben még nem létezett a Magyarországi Nagyoriens sem, amelynek emblémája is szerepel a cikkben.

Reiman Zoltán 2018.09.23. 13:06:17

A Nagyoriens címere csak mint szabadkőműves jelkép került be az írásba, akkor még nem letezett. Valóban, amikor a miskolci páholy működött még nem volt "kettészakadva" a szabadkőművesség, ez is igaz. Köszönöm a hozzászólásokat!

Reiman Zoltán 2018.09.23. 13:07:14

Kölcsey Ferencnek nem volt köze a miskolci páholyhoz, azt sem tudom, hogy szabadkőműves volt e.

TanNé · http://erkolcstan.blog.hu/ 2018.09.24. 10:49:07

@zolman:

Himnuszunk költője, Kölcsey Ferenc is utálta a keresztet

Biztosan hallottál róla Kölcsey Ferenc sírhelye környékén is csónak alakúak a sírjelek. Hiszen a kereszténység olyan, mint a ruszki kommunizmus, idegen a magyarságtól.

Mifelénk a szatmári vidéken gyerekkoromban nem nagyon volt divat a világuralomra törő katolicizmus, sem kereszténység és még a kereszt alakú sírjel sem. Biztosan hallottál róla, még Kölcsey Ferenc (himnusz írója) sírhelye környékén is csónak alakúak voltak inkább divatban. A mi falunknak volt és van életfája, ami a magyarság ősi vallására utaló és megmaradt jelei.

A himnusz, annak ellenére, hogy a szövegét egyik földim írta, a zenéje miatt, ami egy siratóének, valóban inkább temetésre való. Mondjuk, azért nem mindenkiére, mert nem mindenki csípi a bibliai SátánIstent, akit ott emlegetnek és dicsőítenek benne az elején. Bár Kölcseyt is korlátozta akkor a katolikus cenzúra .

Kölcsey Ferenc ugyan is szabadkőműves volt.

Legismertebb kiemelkedő szabadkőművesek voltak, a teljesség igénye nélkül:

Csokonai Vitéz Mihály, gróf Hadik András, gróf Ráday Gedeon, Diószeghy Sámuel, Kármán József, gróf Andrássy Gyula, gróf Festetich György, báró Orczy József és László, Horváth Mihály, Batsányi János, Bláthy Ottó, Benczúr Gyula, Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, gróf Esterházy Ferenc és János, herceg Esterházy Miklós, gróf Széchenyi Ferenc, Bessenyei György, Martinovics Ignác, Laczkovich János, Hajnóczy József, Szentmarjay Ferenc, gróf Sigray Jakab, Klapka György, Bem József, Kossuth Lajos, Jókai Mór, Liszt Ferenc, gróf Teleki László, Sámuel és Sándor, Wekerle Sándor, Xantus János, Than Mór, Mechwart András, Bánki Donáth, Móra Ferenc, Frankel Leó, Szabó Ervin, Somogyi Béla, Jósika Miklós, Feszty Árpád, báró Podmaniczky Frigyes (a róla elnevezett utcában áll az épület, amely 1945-ig a Szabad-kőművesek székháza volt, de amelyet máig nem kaptak vissza), Paulay Ede, Szabolcska Mihály, Ady Endre, Ignotus Pál, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Kőrösi Csoma Sándor, Kresz Géza, Jászi Oszkár, Feszty Árpád, Benedek Elek és Benedek Marcell, aki az utolsó nagymester volt a II. világháború után.

Majd néhányan, már a hozzánk közelebbi időkből:

Bárdos Artúr, Cserés Miklós dr., Darvas József, Devecseri Gábor, Ferenczy Béni, Fodor József, Gábor Andor, Hajós Alfréd, Harsányi Zsolt, báró Hatvany Lajos, Hegedüs Gyula, Heltai Jenő, Kisfaludy Stróbl Zsigmond, Madzsar József, Maleczky Oszkár, Nádasdy Kálmán, Márai Sándor, Pataki Jenő, Polgár Tibor, Ravasz László, Schöpflin Aladár, Somló István, Supka Géza, Surányi Miklós, Székely Mihály, Szent-Györgyi Albert, Szőnyi István, Tamási Áron, Varannai Aurél, Vámbéry Rusztem, Vikár Béla, Zerkovitz Béla, Zipernovszky Károly, Benedek István, Bibó István…

vilagnezet.blog.hu/2010/08/15/himnuszunk_koltoje_kolcsey_ferenc_is_utalta_a_keresztet

Lalo · http://aprofan.blogspot.com 2018.09.27. 00:23:12

@TanNé:
I.
Kölcsey Ferenc (1790-1838)
Mire felnőtt lett, a szabadkőművességet betiltották, s 1838-ban bekövetkezett haláláig aligha lett volna lehetősége arra, hogy belépjen egy elismert páholyba. Feltehetően téved Abafi Lajos, amikor a valószínűleg 1790-ben felélesztett álmosdi Probitate (Becsületességhez) páholy tagjaként nevezi meg Kazinczyt és Kölcseyt, hivatkozva kettőjük levelezésére, továbbá egy olyan közvetett feltételezésre, hogy "Szatmár megyébe...a hol Kölcsey Ferencz a szabadkőművesek feje volt volna. Hogy valóban t. (testvér, S. I.) volt, azt eléggé világosan tanusítja 'Akáczia' czimű költeménye. Az a körülmény, hogy egy időben több páholyban említtetik, nem bizonyít egyik adat ellen sem, mert akkoriban több páholynak is lehetett tagja. Benső barátja, Szemere Pál, a költő, is igen valószínű, hogy szabadkőműves volt." Ezt a feltételezést számos más szerző is átvette. Milyen adatok teszik legalább is kétségessé Kölcsey szabadkőművességét:

más szabadkőműves irodalmi források meg sem említik nevét,

Kölcsey 1790-1838 között élt, így a felsőbüki Nagy Pálnál alkalmazott érvelés szerint nem lehetett elismert páholy tagja, továbbá bármennyire is meglepő, életében mindössze egyszer járt külföldön, s akkor is Bécsben, ahol szintén nem csatlakozhatott a szövetséghez;

életrajzírója még csak ilyen irányú célzást sem tesz róla, miközben Kazinczy szabadkőművességéről szól, és kijelenti, hogy Kölcsey Kazinczy legbuzgóbb tanítványa volt;

Kazinczy nem utal Kölcsey szabadkőművességére;

Kazinczy 1831-ben bekövetkezett halála után elmondott akadémiai emlékbeszédében Kölcsey ki sem ejti a szabadkőműves szót, életrajzírója így írja le a nevezetes eseményt: "megírta gyászbeszédét s azt az akadémia legelső közgyűlésén olvasta fel, mely Pest vármegye gyűlés termében folyt le rendkívüli ünnepélyességgel. Jelen volt a nádor, az ország bírája, az akadémia igazgató tanácsa teljes számban, az előkelő társadalom és az irodalom színe java. A gyűlést gróf Teleky Pál nyitotta meg, fejtegetvén az akadémia célját és feladatát. A megnyitó beszéd után Nyíri István mechanikai értekezése olvastatott fel, mely után Kölcsey emlékbeszéde következett. A nádor majdnem Kölcsey közvetlen közelében hallgatta végig a szívrázó emlékbeszédet, mint a Jelenkor írta jelentésében 'az elhunyt halhatatlan Kazinczy Ferencre, nemcsak mint virúlhatatlan koszorúkat érdemlett literátorra, hanem összeolvadólag, mint emberre, s mint szenvedettre, utána a lelkesedés szünni alig tudó éljenekben fakadozott".;

az a bizonyos 1811. december 5-i keltezésű Akáczia költemény talán még a vájt fülű szabadkőművesekben sem tetszhet utalásnak, így álljon itt példaként maga a vers a Magyar Elektronikus Könyvtárból másolva:

AZ ACATIA

Mirtusz homlokomon és hűvös acátialombok

Fonnak ölelkezvén illatozó koszorút;

Azt remegő lyánykám keziből, mint égi jutalmat,

Gyöngéded szerelem géniusza nyújtja felém;

Ákáclombjaimat deli Cháris fűzte hajamba,

Hogy szent fája tövén zengjenek égi dalok.

"Itt ölelék egymást, kiket én kedvellek örökre,

Láng emelé sziveik, s isteni szimpátia.

Rezzent lombok alól susogott lágy szárnya zefírnek,

S felnyílt kedvesimért illatozó kebele."

Ez a vers csak akkor valószínűsítené Kölcsey szabadkőművességét, ha a szabadkőműves jelképet alkotó akáclombot egy Cháris álnevű szabadkőműves adta volna át. Magyarázatul szolgáljon, hogy régebben számos szabadkőműves viselt vagy kapott álnevet, pl. Kazinczyé Orpheus volt, Pálóczi Horváth Ádámé Arion, Darvas Ferencé Epanimondas, gróf Festetich Györgyé talán nem meglepő, Helikon. De Chárisról nincs tudomásunk.

A liberális felfogású Kölcseyre ugyan nem hízelgő, de az 1830-as országgyűlésén elmondott beszédében, melyben a szatmári adózó nép állapotáról kesereg, olyan kérdéseket érint, mely alig vállalható egy egyenlőség eszméjét elfogadó szabadkőműves számára.

A Kelet c. szabadkőműves lap egyik számában tudósítanak egy sződemeteri ünnepségről, melyet Kölcsey születésének évfordulóján rendeztek. A csaknem negyven soros hírben a szabadkőműves szó elő sem fordul. Ha a költő tényleg szabadkőműves lett volna, ez elképzelhetetlen lenne.

Mindezek alapján teljesen egyet lehet érteni Jászberényi Józseffel. A nemrég megjelent tanulmányában leírtakhoz részben hasonló gondolatmenettel kérdőjelezem meg Kölcsey szabadkőműves voltát.

Kazinczy Ferenc (1759-1831)

Kazinczy Ferenc szabadkőművességéhez nem férhet kétség. Esetében a kutató szinte a bőség zavarával küszködik, mivel a forrás maga Kazinczy, aki egyes történéseket igen részletesen írt le az utókor számára. 1823-ban, életének 64. esztendejében írt önéletrajzában részletesen beszámol arról, miként lett szabadkőműves 1781. május 18-án a miskolci Zum tugendhaften Kosmopoliten (Erényes világpolgárhoz) páholyban. Ennek alapítója gróf szendrői Török Lajos, a kassai tanulmányi kerület főigazgatója volt, akit még valószínűleg Bécsben avattak szabadkőművessé az 1770-es évek első felében. Az ő lányát, Sophie-t vette feleségül fogságból való szabadulását követően.

Lalo · http://aprofan.blogspot.com 2018.09.27. 00:24:21

II.

Schőn István: Első nemzeti intézményeink megalakulása és a szabadkőművesek, Magyar Tudomány, 2000/11.

epa.oszk.hu/00700/00775/00024/1339-1351.html

Lalo · http://aprofan.blogspot.com 2018.09.27. 00:37:21

@TanNé:

Ahol Kölcsey nyugszik Szerző: Kibelbeck Mara / 2017. augusztus 23. szerda / Kultúra+, Utazás Kölcsey Ferenc (1790-1838) költő, politikus (Fotó: Kibelbeck Mara / cultura.hu) „Badalóval csaknem szemközt fekszik innen a Tiszán (tulajdonképen túl a Tiszán) Cseke, és csekei temetőben Kölcsey Ferenc.” Petőfi Sándor pontosan meghatározta, merre található himnuszunk szerzőjének nyughelye.

...

Kölcsey Ferencet 1838. augusztus 25-én abba a kriptába temették, ahol öccse, Kölcsey Ádám (1796-1827) nyugodott. Nem kellett hozzá a szatmárcsekei temető bejáratán olvasható tábla, miszerint könnyen megtalálható, a temető legmagasabb pontján áll a Gerendai Antal által tervezett, Kölcsey Ferenc fehérmárványból készült, hatoszlopos klasszicista síremléke. Néhány lépés és magam is megláthattam a nyughelyet és párkánnyal egybefogott oszlop közepén, hasábtalapzaton álló Kölcsey feliratos, címeres urnát.

...

Lenyűgöző, valóban nehezen megfogalmazható látványt nyújt a népi csónakos fejfás temető, amelyről Szatmár vármegye első katonai felmérői 1782-85 között jegyezték fel: mintegy 1200 csónakos fejfa jelzi a sírhelyeket a református temetőben, mely 1973 óta műemlék. Az emberi alak benyomását keltő csónakos alakú fejfák a temetőbe belépve a nyári napsütést megszűrt fák árnyékában döbbenetes hatást váltanak ki: mintha bálványok sorfala közt haladnánk végig. A csónakos fejfa felső része három oldalról csapott és hegyes csúcsban végződik. Némelyiknél az előlap homlokrésze plasztikusan tagolt. A stilizált emberfejet, illetve csónakban fekvő embert szimbolizáló sötét fejfa páratlan látványt nyújt. Egyelőre megdönthetetlen magyarázat nincs a csónakos fejfák eredetére. Vannak, akik úgy vélik, hogy az ősi ugor csónakos temetkezési szokás utolsó emlékei. Mások szerint azért temetkeztek így, mert a falut körülvevő vizek áradásakor a halottakat csak csónakban vihették a temetőbe. A fejrészt a törzstől az eresz választja el, amely az írott részt védi a víz lefolyásától. A fejrész jellegzetes magyar motívuma a magyar bajusz. A törzsrészen állandó felirat minden fejfán: A.B.F.R. A. (A boldog feltámadás reménye alatt) és B.P. (Béke Poraira). A fejfák nem csak a szokásos név, születési és halálozási időpontokról számolnak be, az elhunytak életének legfőbb eseményeit rövid, néha humorral és szeretettel írt versbe szedték (és a temetőgondozó – faragóművész elmesélése szerint, szedik ma is), és vésték ezt is a fejfákra.

...

A „csónakos fejfák” a néprajztudomány szerint az ősi ugor csónakba-temetkezés szokását őrzik, a valamikori hiedelem úgy tartotta, hogy a csónakokban egy másik világba jutnak el az elhunytak. A Magyar Néprajzi Lexikon így ír a fatönkös fejfákról: „Fatönk majdnem természetes állapotában. Eleje jobban megmunkált (és felirattal ellátott), hátulja, ill. másik három oldala kevéssé, vagy egyáltalán nem. Mint legegyszerűbb forma az egész magyar nyelvterületen megtalálható, olyan községek temetőiben is, amelyeknek jellemző képét egyébként más típus adja. A fejfa elején, ill. homlokán gyakori a vésett vagy karcolt díszítés: körben elhelyezett csillag, szomorúfűz, különböző virágok, ritkábban foglalkozást jelentő eszközök: szekerce, balta, fogó, hal, orsó stb. E típus alcsoportját képezik a Szatmár m.-i ún. csónak alakú fejfák is (amelyeket – nem bizonyíthatóan – régi magyar csónakban való temetkezéssel hoztak kapcsolatba, kiképzésében a csónakba temetett ember képmását látva). Ennek háta nem lapos, hanem a törzs hátán él fut végig.”

1847. július 17-én Petőfi Sándor így írt Kerényi Frigyesnek az Úti levelekben: „Badalóval csaknem szemközt fekszik innen a Tiszán (tulajdonképen túl a Tiszán) Cseke, és csekei temetőben Kölcsey Ferenc. Tavaly ősszel egy pár hétig laktam itt s meg-meglátogattam a szent sírt, melyben a legnemesebb szívek egyike hamvad. Halmánál nincs kőszobor, még csak fejfa sincs, melyre neve volna fölírva; de nincs is rá szükség, mert az oda lépő vándornak szívdobogása megmondja, ki van ott eltemetve. Csendes e táj; a városok, a nagy világ zaja nem hangzik idáig. A nagy férfi sírja körül csak a szellő rezgeti a tövisbokrokat, a tövisbokrok virágain vadméhek dongnak s távol az andalgó Tisza halkan mormogja dalát, hogy a koporsónak álmát meg ne zavarja.”

Kibelbeck Mara: Ahol Kölcsey nyugszik

cultura.hu/kultura-plusz/irok-otthona-ahol-kolcsey-nyugszik/
süti beállítások módosítása