Miskolc terei "feltérképezésének" második állomása az Erzsébet tér. A város közepén, különleges módon létrejött helye Miskolcnak. Sok érdekesség és különleges épület vár felfedezésre, nézzük meg együtt!
Forrás: Wikipédia
A nagy miskolci árvíz - 1878 - után olyan rendelkezések születtek a városban - mint a baj első számú okozójának tekintett malmokat -, miszerint Miskolc belvárosi malmait le kell bontani.
Ezen a helyen működött az úgynevezett Papmalom, amely hosszú-hosszú évszázadokon át végezte munkáját a város közepén, ám akkor elbontásra ítéltetett.
Forrás: Miskolc a múltban Facebook csoport
Mindezen rendeletek ellenére a Papmalomnak a Szinva még 1890-ben is szorgosan forgatta kerekét. Csak 1891-ben került sor lebontására, amely után egy szép teret nyert városunk a helyén. Ettől az évtől kezdődően a városi közgyűlés már hivatalosan is Papmalom-térré nyilvánította a területet. A későbbiek folyamán először Fürdő, Erzsébet, Szabadság, majd ismét Erzsébet tér néven ismerjük.
Forrás: Miskolc a múltban Facebook csoport
Érdekesség, hogy amikor 1893-ban a régi Korona szállót elbontották, komolyan felmerült annak a gondolata, hogy nem építenek újat, hanem egy teret alakítanak ki a helyén és összekötik az - akkor még nem ezen a néven emlegetett - Erzsébet térrel. Aztán 1894-ben mégis felépült az új Korona.
1913/14-re a tér 20. évfordulójára szépen "kipofozták". Burkolatot, gyepszegélyt, csatornákat és vízvezetéket, világítást, szökőkutat kapott. Ezek után az arculata gyakorlatilag máig megmaradt, nem változott a majd' 130 év alatt.
Forrás: Miskolc a múltban Facebook csoport
Az elmúlt száz évben semmit nem vesztett fényéből, ugyanolyan szép és méltóságteljes, mint létrejöttekor elképzelték a tervezői.
2010-ben a hetvenes években elrejtett Szinvát újra kibontották, igy a tér mellett a patak látványát ismét élvezhetik az arra járók.
A Kossuth-szobor előtt egy kedves kis szökőkút üzemel, mögötte pedig egy napórátnis láthat a.figyelmes szemlélő. És haar figyelmes valaki, azt el kell mondanom találhatunk még a lámpák alján az "átkosból" származó Miskolc címert is némelyik oszlopon.
Forrás: Miskolc a múltban Facebook csoport
Az Erzsébet fürdő
Ahogy a Papmalom elbontásra került, máris megvolt a terv helyének rendezésére, beépítésére: egy városi fürdőt kell építeni, nem is lehet kérdés! 1892-ben kezdték el az építkezést, és egy évvel később már ott magasodott városunk egyik jelképe, a fürdő kupolája. A telek, melyre épült a főutcáig tartott, s azt remélték, hogy a későbbiekben a terjeszkedés folytatódik egy fürdőpark keretein belül, erre nem került sor.
,,Miskolczon 1890–1892. években merült föl az eszmélye a közönség körében egy közfürdő létesítésének, mivel az akkor meglévő fürdők egyáltalán nem feleltek meg a fejlődő igényeknek. Az első tervezetek rituális fürdővel kapcsolatban akarták megoldani a kérdést, később különválasztották, s egy modern fürdőre készítettek tervezetet, mely vállalkozásra a közönség körében megindított részvényjegyzések jó eredménnyel jártak.”
(A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 26. (Miskolc, 1989, Herman Ottó Múzeum) - Történeti Közlemények - Dobrossy István: Gondolatok a miskolci gépgyártás tárgyi és dokumentációs emlékeinek feldolgozásáról (A Szilágyi és Diskant gépgyár története)
Forrás: Dobrossy István - Barna György: Miskolc belvárosa - házak, emberek, történetek
A fürdő egyébként 1892-93-ban, Adler Károly tervei alapján épült, és 1994-ig működött. 2004-ben került rá az új, immár üvegből készült kupola. Jelenleg gyógyászati magánrendelők működnek benne, az uszoda részét lebontották.
Dobrossy István - Barna György: Miskolc belvárosa - házak, emberek, történetek
Diószeghy-ház
Ez a ház a fürdővel szemben, vele egyidőben épült. Különlegességét az adja, hogy egy mérnöki tévedés miatt nem párhuzamos a fürdő épületével. Az építtető Diószeghy György főjegyző volt. Jelenleg - egyebek mellett - a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei ügyvédi kamara működik benne.
Forrás: Wikipédia
A Miskolci Akadémiai Bizottság épülete
1896-ban épült a Kereskedelmi és Iparkamara épületeként, Könyöki Károly és Tamási József építészek tervei alapján. 1896-1948 között székelt benne a Kamara, az államosítás után a megyei könyvtárnak adott helyet. 1973-ban az új könyvtárépület elkészült, így a Herman Ottó Múzeum igazgatósága foglalta el helyét az épületben, majd teljes átalakítást követően, 1983-tól a Bizottság székháza a mai napig. A külső része a francia, a belső része az olasz reneszánsz hangulatát idézi. Érdekesség, hogy a külső homlokzaton lévő Monarchiás címer el van rontva, Dalmácia és Horvátország címere fel lett cserélve, a Nagy-Magyarország címer felső része bal és jobb oldalán.
Pataky-Argay-ház
Az Akadémia Bizottság épülete mellett álla Pataki-Argay-ház, amely ugyan védelem alatt áll, de mégis elég romos állapotban van. 1894-ben, Pataky Sándor, városunk egykori rendőrkapitánya építtette.
Forrás: Wikipédia
Arany Szarvas Gyógyszertár
Az Arany Szarvas ma már nem üzemel: műemlék-patika. Egyike volt Miskolc első két gyógyszertárának, alapítója, Dr. Trangus Illés egri gyógyszerész 1762-ben kezdte meg a működést. A város megengedte, hogy „nem mézzel, hanem nádmézzel csinált reggeli italokat, vagyis rosalist" is árulhasson. A gyógyszertárat a mai Kossuth utca 7. szám alatt, a lakóházában rendezte be, és csak később, 1793-ban került a Széchenyi út 17. alá, ahol teázó is üzemelt az apotékában – ahogyan minderről Dobrossy István várostörténeti monográfiájában olvashatunk.
Forrás: Dobrossy István - Barna György: Miskolc belvárosa - házak, emberek, történetek
A jelképét, a kézzel faragott, több darabból álló, élethű nagyságú aranyszarvast az egri kanonok ajándékozta a patikának, hogy a régi gyógyszerésze munkáját megköszönje. A szarvast a bejárat fölött helyezték el, és amikor 1960-ban tönkrement, újra cserélték.
Forrás: Dobrossy István - Barna György: Miskolc belvárosa - házak, emberek, történetek
A gyógyszertár a XIX. század első felében a Széchenyi út 8. szám alá költözött. A mai helyére, az Erzsébet tér 2. szám alá pedig 1897 áprilisában került. Ez a ház 1812-ben épült, majd 1896-1898 között Adler Károly tervei alapján bővítették, második emeletet húztak rá. Az épületet Soltész Nagy Kálmán polgármester vásárolta meg abból a célból, hogy a mindenkori városvezető lakhelye legyen a felső szinten. Ez a terve azonban nem valósult meg.
Az Arany Szarvas gyönyörű berendezése. Forrás: Dobrossy István - Barna György: Miskolc belvárosa - házak, emberek, történetek
A gyógyszertár berendezése a Szőke Pál-féle bútorgyárban készült, a XIX. század végén, és ma is jó állapotban várja az új bérlőjét. Az államosítás után a 19/38-as gyógyszertár nevet kapta, de a miskolciak mindig is Arany Szarvasnak hívták. Tulajdonjogi viták miatt jelenleg zárva tart.
Forrás: Dobrossy István - Barna György: Miskolc belvárosa - házak, emberek, történetek
Kossuth-szobor
1879-ben a Habsburgok olyan törvényt hoztak - kifejezetten Kossuth miatt - amely tíz év elteltével megfosztja az egykori kormányzót állampolgárságától. Erre válaszul a magyar városok sorra díszpolgárukká választották. Jelesül Miskolc is, ahol városunk első díszpolgára lett 1886-ban.
Kossuth szobrának avatása 1898-ban Miskolcon. Forrás: Szendrei János: Miskolc története és egyetemes helyirata IV., 306. oldal.
Mindössze kétszer járt nálunk, mégis Magyarország első köztéri egész alakos szobra városunkban állíttatott fel. Róna József alkotása, melyet 1898-ban avattak, pünkösd hétfőjén, a szabadságharc 50. évfordulójának alkalmából.
Fotó: Serfőző Péter
Ez a szobor volt hazánk első, egész alakos, köztéri szobra Kossuth Lajosnak. Az avató ünnepségen tiszteletét tette az egykori kormányzó húga, Ruttkayné Kossuth Lujza, fia, Kossuth Ferenc, továbbá Herman Ottó. A jelenlévők között volt Szemere Bertalan fia, Attila és Lévay József is.
Források:
Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. - Az Erzsébet tér kialakulása és ,,ékei"
Wikipédia - Erzsébet tér szócikk, Arany Szarvas Gyógyszertár szócikk
Dobrossy István: Miskolc története IV/2 407-408. oldal (Miskolc, 2003, dr. Dobrossy István)
Levéltári Évkönyv 8. - Tóth Péter: Borovszky Samu megyetörténete 1711 után (Miskolc, 1997, dr. Dobrossy István)
Dobrossy István - Barna György: Miskolc belvárosa - házak, emberek, történetek
Szendrei János: Miskolc város története és egyetemes helyirata IV.
miskolc.varosom.hu
