Tíz történelmi érdekesség Lillafüredről
2019. november 01. írta: Reiman Zoltán

Tíz történelmi érdekesség Lillafüredről

Lassan mindegyik városrészt fogja érinteni a sorozatom, ezúttal ismerkedjetek meg tíz történelmi érdekességgel Lillafüredről. Jó szórakozást kívánok!

 

img_20190604_235519.jpg

A Hámori-tó gátja 1903 körül. Forrás: Dobrossy István: A Palotaszálló és Lillafüred 75 éve. 

 

Miért Lilla-füred?

A Bethlen ősi magyar nemesi család, amely a XII. századtól eredezteti vérvonalát. Felsorolni is nehéz lenne a magyar történelemben játszott meghatározó felmenőket a családfán. De hogy miért írok én a Bethlen családról? Azért, mert Bethlen András gróf szenvedélyes vadász volt, aki sokat járt a Bükkben is és - mint oly' sokakat - magával ragadta a táj szépsége. A Hámori-tó környékéé olyannyira, hogy elhatározta, üdülőövezetet hoz létre körülötte. De ki volt ő, hogy "csak úgy" elhatározhatta egy üdülőtelep létrehozását?

 

181_280_pix_oldal_02_kep_0002_1.jpg

Gróf Bethlen András. Forrás: keptar.oszk.hu.

 

András Kolozsváron született 1847-ben. Jogot Lipcsében, nemzetgazdasági ismereteket Brüsszelben hallgatott. 1873-1882-ig országgyűlési képviselő, majd szebeni és brassói főispán. 1890-94 között földművelésügyi miniszter, két kormány is megfelelőnek találta ezen hivatal gyakorlására. Sajnos nem élt túl sokáig, 1898-ben hunyt el.

1890-ben - már mint földművelésügyi miniszter - megbízta gróf Keglevitch Bélát a hámori völgy - amúgy nemcsak a hámori-völgy, hanem számos más üdülőtelep létesítése szempontjából lehetséges helyszín - feltérképezésével. Kíváncsi volt a véleményére, ő is alkalmasnak találja-e a vidéket turisztikai szempontból. Keglevitch minden szempontból ideálisnak tartotta a területet üdülők létrehozására. A föld a kincstáré volt, nem kellett tehát megvásárolni senkitől egy részét sem, ugyanakkor felparcellazás után nagyobb bevételre is szert tehetett az állam az eladásuk révén. Miután a gróf úr rábólintott, el is indult a terület kijelölése, parcellázása és szép lassan az első villák is "kinőttek" a földből.

Az első villák fölépülte után két villatulajdonos - Soltész Nagy Albert és Kubacska István - a főerdésszel Kőrösy Istvánnal egyetemben meglátogatta Bethlent a fővárosban, és megköszönték a telep kialakításával kapcsolatos fáradalmait, egyben felajánlották, az új nyaralóövezet neve legyen Bethlen-füred. András gróf ezt kedvesen elhárította és azt ajánlotta, hogy inkább nevezzék el unokahúgáról, Vay Erzsébetről. A Vay családban azonban szokás volt az Erzsébet nevű leányokat Lillának becézni, így lett Erzsébetfüred helyett Lillafüred a településrész neve. Nem maradt egyébként ennek ellenére Bethlen névtől mentes a Bükk ezen része, ugyanis az első turistaútját Bethlen-útnak nevezte el a nem sokkal azelőtt alakuló Bükk és Vidéke Turista Egylet. Ez az út majdnem teljesen megegyezett a mai kisvasút nyomvonalával.

Érdekesség, hogy a hámori "őslakosok" nem lelkesedtek a sok idegen jöttétől. Ők azt gondolták, hogy közelgő orosz invázió van készülőben, a városiak pedig itt akarnak majd elbújni a muszka elől.

 

 

Ki volt Lilla, a festői szépségű üdülőtelep névadója? 

Vay Erzsébet, azaz Lilla, 1860-ban született Alsózsolcán. Apja Vay Béla Borsod vármegye főispánja volt, anyja Teleki Zsófia grófnő. Erzsébetnek három testvére volt, egy fiú - Elemér, aki apja nyomdokaiba lépett, főispán lett később - és két leány. A családban Teleki Erzsébet (1812-1881) volt az, akit elsőként Lillának becéztek - aki Vay Lajos felesége volt -, azt követően az Erzsébet néven született lányokat mind Lillának szólították. 

 

img_20181115_194701_2.jpg

Forrás: Vasárnapi újság

 

Erzsébet - aki nagyon szép nő hírében állt - 1881. január 22-én ment férjhez Pejachevich Tivadar grófhoz, akit öt gyermekkel ajándékozott meg. Pajacsevich unionista (magyarbarát) családból származott és több magyar nemesi család vére folyt az ereiben. Csakhogy Lillát férje az ország másik végébe szólította házassága okán - Verőce vármegyébe -, így nem sokat láthatta a telepet, melynek a nevét adta. Tivadar gróf volt főispán, országgyűlési képviselő, majd 1903-ban horvát-szlavón-dalmát bánná nevezték ki. 1906-ban ott volt ő is Orsovánál, a magyar kormány küldöttségének tagjaként várta Rákóczi hamvait, hogy az ország területére lépjen. Érdekesség a Pejachevich család erős Dőry vérvonala. Tivadar apai nagyanyja Dőry volt ugyanúgy, mint anyukája, és annak mindkét szülője. Mindannyian a jobaházi ágból... 

A Vasárnapi Újság így írt Vay Erzsébetről 1903. július 12-én, a cikk Pejachevich Tivadar bánná való kinevezése okán készült: ,,Vay Erzsébet bárónő nemcsak lelkes pártfogója a zeneművészetnek, hanem művelője is; főúri körökben általánosan ismeretes szép hangjáról és énekművészetéről. Gyakran rendezett jótékony czélokra zeneestélyeket, melyeken maga is nagy tetszéssel működött közre."

A legenda szerint Lillafüred névadója inkognitóban vett részt a Palotaszálló nyitóünnepségen is. De hogy miért kellett neki inkognitóban részt vennie, miért nem vállalhatta fel magát azt nem tudom... Ez valószínűleg egy másik történet...

 

 

A Zsófia-kilátó

A Dolka-hegyen volt egy kilátó, amelyről meseszép kilátás tárult a túrázó elé. A Szent István-hegy, a Kerekhegy, Fehérkőlápa, sőt, az egész Garadna-völgyre is kivételes panoráma nyílott.

 

59811301_2228835510528609_4192147917827473408_o.jpg

A Zsófia-kilátó. Forrás: Miskolc a múltban Facebook csoport.

 

1900-ban épült a Borsodi Bükk Egylet volt az ötletgazda. A tervezője Szűcs Sándor volt. A névadó a fentebb említett Vay Erzsébet anyja, Teleki Zsófia volt. A Bükk első turistakilátója volt egyébiránt. 441 méter magasból lehetett róla a környéket kémlelni. 

 

65070371_1370434229770740_1502753106331435008_n.jpg

 

Lebontására a második világháború után került sor egyrészt azért, mert állapota leromlott, másrészt pedig azért, mert a közelben Szikla néven egy hadászati központ létesült, ezért nem volt javallott tovább a környék szépségében gyönyörködni.

 

 

A Hámori-tó születése  

Szerencsések vagyunk mi magyarok, mert ha igazán szépet akarunk látni, nem kell az országhatáron túlra utaznunk. Amúgy is egyedi a helyzetünk a világon, nincs még egy nemzet, melyet saját határai vesznek körül. Határainkon belül maradt a csodás Bükk is, és ebben a hegységben van egy mesterségesen felduzzasztott, meseszép tó, melyet a XIV. század elejétől ismernek a helyiek és amely mai formáját a vaskohászatnak köszönheti. Ennek a tónak először nem is volt neve, - a "régiek" Fel-tónak nevezték, mert a falu felett volt található - ezért egyszerűen Tajnak nevezték a német teich - tó jelentésű - szó után. Az egyik régi újságban pedig Diósgyőri-tóként aposztrofálták. A Hámori-tó elnevezés az első világháborút követően vált használatossá. 

 

lilafured-hamori-to-_5_1.jpg

A Hámori-tó csodás látványa a Palotaszálló egyik tornyából. Fotó: Christi - kepguru.hu

 

,,Elődje a Szinva édesvízi lerakódása által visszaduzzasztott Fel-tó volt, amelyet először 1319-ben említett egy pálos kolostorral kapcsolatos oklevél." (hellomiskolc.hu - A Hámori-tó) 

Történt aztán, hogy az ómassai kohónál "helyigény" lépett fel, amit a község már nem tudott biztosítani. Ekkor az új kohó helyét Újmassán jelölték ki, itt viszont a kicsiny Fel-tó vize kevés lett volna. A vashámorokat mozgató erő folyamatos biztosítása miatt szükség volt egy víztározóra. A Szinva- és a Garadna-patakok találkozásánál lévő kis tavacska egy csapásra az ipari élet fontos "kellékévé" vált.

Fazola Frigyes, Henrik fia építtette a gátat, mely a vizet duzzasztotta. A terveket Anton Seidl, kamarai mérnök készítette. 1813-ra datálják a víztározó elkészültét, de az utolsó simításokat 1815-ben fejezték be. Magyarország legrégibb víztározójaként ismerjük.

Érdekesség, hogy a tó kapacitását "vederben" adták meg, ami 18 és negyedmillió volt.

 

 

Reneszánsz palota a Garadna-völgyében

A híres szálloda tervei 1925-26-ra készültek el. A tereprendezés elkezdődött, heroikus küzdelmet folytattak az építők az elemekkel. Az itteni házak egy része eltűnt, a tulajdonosok Alsóhámorban és Diósgyőrben kaptak új lakást. Egy hegyet bontottak le az építkezés kedvéért. 4000 köbméter földet és robbantott sziklát hordtak el. A munkát az Erdőkincstár két mérnöke irányította, Kövess János erdőtanácsos és Osztolúczky Tibor erdőmérnök. Lux Kálmán a Palotaszálló tervezője egy neoreneszánsz, Mátyás korabeli kastélyt álmodott a bükki dombokra, 46 méteres toronnyal.

 

maxresdefault_2.jpg

Forrás: cobranco - YouTube

 

,,Mint egykor a fáraók parancsára, hegyeket hordtak el, alagutakat fúrtak, sziklákat fejtettek, utat vágtak a hegység sziklabércein, patakokat helyeztek át újonnan kiszakított mederbe és építettek egy olyan monumentális palotát, ami nagyságra, szépségre és struktúrára nézve a királyi vár és az országház után első helyen áll az országban." (Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7. - Lillafüred, 266. oldal)

Már a korabeli sajtó is a Bethlen-kormány legnagyobb, legmaradandóbb beruházását látta benne. 3,5 millió pengő. Elképesztő összeg volt ez akkoriban, ennyibe került a lillafüredi ékszerdoboz megépítése.

Az épület fő - északi - homlokzata a Hámori-tóra néz, a déli a lillafüredi völgyet pásztázza. 1929-re készen lett a nagy mű, az átadást azonban csak 1930. május 1-re tervezték Hortyra és Bethlenre is számítva. Az májusi átadás elmaradt, június 8-án, pünkösd vasárnap adták át a Palotaszállót.  

Érdekesség, hogy a szálló testvérépülete Tátralomnicban található. Ugyanúgy Bethlen András kezdeményezésére hoztak létre egy üdülőtelepet, és 1905-ben egy Palotaszállót építettek. Trianon azonban elszakította tőlünk a területet

 

 

IGE kongresszus Lillafüreden

1933. június 10-én kezdődött a lillafüredi Palotaszállóban a Írók Gazdasági Egyesületének kongresszusa. Móricz Zsigmond nyitotta meg előadásával az eseményt. Az első és a második nap is zavartalanul folyt le, míg a harmadik napon nagyon rossz hír érkezett. Agyvérzés következtében elhunyt az időközben a fővárosba hazautazott Pakots József az egyesület elnöke.

 

img_20190605_031701.jpg

Az IGE kongresszus résztvevői Lillafüreden. Fotó: Dobrossy István: A Palotaszálló és Lillafüred 75 éve, 114-115. olfal.

 

Két nappal előtte még ő nyitotta meg az eseményt:

,,Önök Uraim vigyék hírül és mondják meg mindenkinek Lillafüred szépségeit, vadregényes csodáit és mint a magyar kultúra magvetői, térjenek ide vissza minden évben, mert az én elgondolásom az, hogy Lillafüredből magyar Helinkont csináljunk, a magyar elmék, a magyar szívek és lelkek találkozó helyét." (Dobrossy István: A Palotaszálló és Lillafüred 75 éve, 114. oldal)

Kosztolányi Dezső az egyesület főtitkára ennek hatására véget is vétett az íróhétnek, a legtöbben másnap haza is utaztak, illetve a temetésre is elmentek. 

Előadást tartott volna meg az íróhéten Juhász Gyula, Simándy Pál, Szabó Lőrinc, Illyés Gyula. 

Páran Lillafüreden maradtak a találkozó résztvevői közül, például József Attila is, így itt írta meg a világtörténelem egyik legszebb szerelmes versét, az Ódát. 

 

 

A Szinvavölgyi Erdei Vasúttól a Lillafüredi Állami Erdei Vasútig

A XIX. századi elképzelések szerint a miskolci villamos egészen Felsőhámorig repíti majd utazóit. Ez - mint tudjuk - soha nem valósult meg és valószínűleg a közeljövőben nem is fog, illetve már létjogosultsága sincsen. Csáthy Szabó István nevét csak azért írom le, mert megérdemli, ő a miskolci villamosközlekedés atyja, ennek ellenére olyan kevésszer emlegetjük. 

 

img_20190605_050711.jpg

A Hámor-Lillafüred erdei vasúti megálló, 1926. Forrás: Dobrossy István: A Palotaszálló és Lillafüred 75 éve, 89. oldal.

 

1919 és 1920 között épült meg a Miskolc (Fáskert) - Lillafüred - Garadna fővonala, amely hivatalosan ekkor még erdei iparvasút volt. Ez az ipari vasút azért jött létre, mert a Trianonnál a hegyeinket is elvették - így az ásványkincseink jó részét is -, éppen ezért új forrásokat kellett találnunk az - immár gúny - határokon belül. 

A személyszállítás 1924-től él, ez először még a munkába járást segítette a hegyi falvak lakosainak. A Palotaszálló építésével azonban új üzleti lehetőségek nyíltak a turizmus területén, hamarosan rendszeressé vált a személyszállítás. Ekkor már a Lillafüredi Állami Erdei Vasút néven robogtak a szerelvények a hegyek között, és egészen 1978-ig a Szent Anna tér volt az indulási pontjuk. 

 

 

A lillafüredi vízesés

Magyarország legmagasabb vízesése a lillafüredi, amely húsz méter magasból zuhan a mélybe. Mesterséges kialakítású, a Palotaszálló építésekor jött létre, ugyanis eredetileg a Szinva-patak is - a Garadna-patakkal egyetemben - a Hámori-tóba folyt. A vízesést ma is a Szinva-patak táplálja. Érdekesség, hogy csapadékszegény időjárás esetén a Hámori-tóból szivattyúznak át vizet, hogy megfelelő legyen az ellátása. 

 

img_20190611_170619.jpg

Egy különleges kép Dobrossy István könyvéből. A vízesés, közvetlenül az új patakmederbe terelés után, 1930-ban. Forrás: Dobrossy István: A Palotaszálló és Lillafüred 75 éve, 104. oldal.

 

Télen a megfagyott vízesés igazi egyedi hangulatot ad az amúgy is különleges zuhatagnak. Nem messze tőle található József Attila szobra, az Anna-barlang és a lillafüredi függőkertek is innen kezdődnek. 

 

 

A Meseautó Lillafüreden

A huszonhatodik magyar hangosfilm volt a Meseautó, melynek nagy részét Lillafüreden forgatták. Gaál Béla rendező filmjében felvonultatta a korszak legnagyobb színészeit.

 

covers_2624_1.jpg

Forrás: Wikipédia

 

A neves színészek olyannyira jól érezték magukat ebben a csodálatos környezetben, hogy a forgatás idejét meg kellett hosszabbítani a kedvükért.

Romantikus vígjáték volt a film műfaja, ez a közönség kedvence volt abban az időben. A mozik a vetítések alkalmával tele voltak, aki esetleg nem a filmért, az a korszak egyik legnagyobb beruházása kedvéért, a Palotaszálló látványért ment el megváltani a jegyét. A felvételekre 1934 nyarán került sor, a színészek a Zöldfa panzióban laktak hat héten át.

 

A Pele-ház (Herman Ottó Emlékház)

Az utolsó magyar polihisztorunk Herman Ottó lillafüredi nyaralójaként funkcionált a ház, amely 1898-1903 között épült. 1951-ben került a múzeumhoz, 1964 óta kiállítási épületként funkcionál, 2007-ben (2008-ban) pedig teljes felújítást kapott. A felújítás során igyekeztek az eredeti állapotok fenntartására.

Herman Ottó elhunyta után Szeöts Béla tulajdonába került az épület, aki a nagy polihisztor unokaöccse volt. A második világháború után állami tulajdonba került, de elhanyagolták és önkényes lakásfoglalók költöztek bele. 

 

21-a-pele-lak-egykor-es-ma.jpg

Forrás: epiteszforum.hu

 

Mai funkciójáról - és állandó kiállításáról - ezt olvashatjuk a Herman Ottó Múzeum honlapján:

,,A kiállítás két szobában mutatja be a múzeum névadójának életét, munkásságát, miskolci és hámori-lillafüredi kötődéseit. Az első terem enteriőrjében és vitrinjeiben szép számmal megtalálhatók a Peleház eredeti bútorai, illetve Herman Ottó személyes tárgyai, levelei, kéziratai is. A második teremben az utolsó magyar polihisztor tudományos tevékenységének bemutatása látható, szakterületenként külön egységekben, gazdag tárgyi illusztrációval és egy látványos halászati diorámával. Az emlékház kertje tavasztól őszig színes múzeumpedagógiai programok helyszíne."

 

Források: 

 

docplayer.hu - Bethlen emlékút. A Bethlen-út rövid története. hellomiskolc.blog.hu - Öt érdekesség, amit tudni illik Lillafüred múltjáról

Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7. - Lillafüred Magyar életrajzi lexikon - Bethlen András

Vasárnapi Újság 1903, 50. évfolyam, 28. szám.

wikiwand.com - A Pejachevich család

myheritage.hu - Pejachevich Tivadar

Holopcev Péter-Szöllősi István: A hámori nyaralótelep elnevezése 

Vasárnapi Újság, 1891, 38. évfolyam, 9. szám

miskolciszemelvenyek.blog.hu - Lillafüred születése

Dobrossy István: A Palotaszálló és Lillafüred 75 éve  

Wikipédia - A Hámori-tó szócikk, Palotaszálló szócikk

hellomiskolc.hu - Hámori-tó

elmenyekvolgye.hu

Boros Árpád: A diósgyőri acélgyártás és energiaellátás története 1770-2006

Szojka Ágnes cikkgyűjteménye

Csorba Piroska - Fedor Vilmos: Miskolci legendák

miskolciszemelvenyek.blog.hu - A meseszép Hámori-tó 

Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2.

Dobrossy István (szerk.): Miskolc története III-IV.

miskolciszemelvenyek.blog.hu - A csodálatos Palotaszálló

miskolciszemelvenyek.blog.hu - Tíz történelmi érdekesség, amit nem biztos, hogy tudtál Miskolcról - 4. rész

hermuz.hu - Herman Ottó Emlékház

epiteszforum.hu - Az egykori Pele-lak környezetének felújítása

A bejegyzés trackback címe:

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr5014879040

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

mavasi 2019.11.02. 14:15:57

Pulsz meg egy erdekesseg ami Lillafuredhez kapcsolodik.
youtu.be/S5aPLtev2LQ

raftingos 2019.11.07. 11:11:30

Nagyon köszönöm ezt a bejegyzést! Itt élek de sok újat tanultam belőle!

nomad · http://szkaresz.blog.hu/ 2019.11.07. 19:16:49

A magyar vándor filmben is sok Lillafüredi rész van :) Üdv!