Farkas Bálint csodálatos hazatérése
2020. május 26. írta: Reiman Zoltán

Farkas Bálint csodálatos hazatérése

Érdekes újságcikket találtam a Regggeli Hírlap egyik 1928-as számában. Egy katonáról ír, aki tíz évvel az első világháborút befejezését követően tért haza falujába.  A 10-es Honvédek Miskolc háziezredének számítottak, itt szolgált az eltűnt, majd halottá nyilvánított katona.

 

14195214_1335478653153089_5320722979584213455_o.jpg

A 10. honvéd gyalogezred a fronton 1916-ban. Forrás: Miskolc a múltban Facebook csoport.

 

A 10-es Honvédek között szolgáló Farkas Bálint alsódobszai származású volt. Az újságcikk szerint a földművesként dolgozó fiatalember 21 évesen vonult be a seregbe, 1914 őszén cserélte a kaszát fegyverre. Egyedüli gyermek volt, bár ezt a cikk nem írja le, én ezt veszem ki a szerző soraiból.

Először minden rendben volt, jöttek a tábori levelek haza. Azt írta a fiatal Bálint anyjának, hogy jól van, sőt, idővel már egy csillagot is kapott, tizedes lett belőle. Jól helytállt a seregben. 

 

Hadifoglyok, akik hosszú-hosszú évek után tértek haza

Révész Jenő, a cikk írója említi Rip van Vinkle-t, aki egy regény főhőse. A történet szerint az amerikai függetlenségi háború idején eltűnt és csak húsz évvel később került elő. Egy, a házsártos feleségével való veszekedés után az erdőbe ment sétálni, ahol segített egy holland egyenruhás katonának hordót cipelni. Amikor egy tisztáshoz érték, ahol több holland is volt, megpihentek. Ittak egy kicsit, majd Vinkle álomba szenderült. Amikor felébredt nagy szakálla volt és a puskája is berozsdásodott. Falujába visszatérve idegen volt számára mindenki. Csak az immár felnőtt fiával találkozott újra. A történetet egy helyi öreg fejtette meg végül. A terület felfedezőjének szelleme visszajár az embereivel együtt, hogy megnézzék mi történt azzal a kis faluval, melyet ők alapítottak. Persze ez csak mese, ráadásul nem is volt hadifogoly Vinkle, bár..., bizonyos nézőpontból úgy is értelmezhetjük.

Danyikó Zoltán Ráb Ferencet említi írásában. Ő egy jánoshalmai katona volt, aki szintén 1915 elején esett orosz hadifogságba a 20. gyalogezred tagjaként. 1938-ban jutott haza, itthon megtudta, hogy 1924-ben holttá nyilvánították. Az ő esete azért más, mert odakint megnősült, sőt, három gyermeke született egy kozák asszonytól. 1928-ig 45 halottá nyilvánítást és 32 új házasságot nyilvánítottak semmisnek.

Koppány György tehetséges futballkapus volt, Zsák Károly utódjának tartották. Ő is az első világháborúban esett fogságba, Irkutszk városába került, Moszkvától 5000 kilométerre, Szibériába. 24 év után tért haza családjával, ugyanis Kínában ő is megnősült.

Az utolsó magyar hadifogoly, aki a Szovjetunióból, illetve Oroszországból tért haza Toma András volt. Ő a második világháborúban esett fogságba 1945 januárjában. Egy Szentpétervár közelében lévő foglytaborba került. Megbetegedett, ezért egy meg onnan is 1000 kilométer távolságra lévő elmegyógyintézetbe szállították át, Kotyelnyicsbe. Itt 53 évet töltött el. 2000-ben került haza, családját megtalálták. Még közel négy évet élt boldogan a hihetetlen kínokat átélt hős magyar katonánk. Történetét az egész világ meghatottan fogadta.

 

Egyik alakalommal azonban az esti létszámellenőrzés során nem találták a fiatal zempléni fiút. Az egyik bajtársa beszámolt róla, hogy nem sokkal mellette harcolt Bálint, akinek közvetlen közelében egy gránát csapódott be, ekkor látta utoljára. Ennek az információnak alapján a századparancsnok a hősi halottak közé vette fel a fiatal tizedest. A hivatalos információ szerint 1915 tavaszán a galiciai fronton egy orosz gránát ölte meg hősünket. Hamarosan meg is kapta a ,,pecsétes levelet" szegény édesanyja, aki elsíratta, eltemette egyetlen fiát, nem volt már kit hazavárnia a frontról. Nemsokára ő is elhunyt, azt sem érte meg, hogy Bálintnak és elhunyt falubeli társainak emléktáblát állított a község.

Azonban Farkas Bálint nem halt meg. Az a bizonyos gránát nem ölte meg a bátor zempléni legényt. Eszméletlen állapotban, súlyos sebekkel a testén az oroszok találtak rá a harcmezőn, így az ő fogságba került, onnan pedig egy rabkórházba. Amikor magához tért  ott nem emlékezett semmire, sem a nevét, sem a nemzetiséget nem tudta megmondani az őt kérdezőknek. A ruhái is eltűntek a kezelése alatt, így névtelen, hazátlan katona lett belőle. 

 

img_20191216_191427.jpg

Az ominózus újságcikk

 

Egy oroszországi fogolytáborban folytatódott a története, ott sínylődött Farkas Bálint, egészen az októberi nagy szocialista forradalom kitöréséig. Ekkor a foglyokat szélnek eresztették, így elengedték a félig bolond magyar katonát is. Ő pedig félig őrülten, tébolyult elmével járta az orosz falvakat, városokat. Koldult, kéregetett, hazátlan, hajléktalan volt. 

Valamilyen oknál fogva a történelmi magyar határ felé indult. Talán tudatosan, talán érzett, keresett valamit. Először Lengyelországot járta, majd az akkor már elszakított felvidék falvaiban tűnt fel. A magyar szó nem hozott felismerést számára, tovább haladt délre. Sok-sok év után Borsod vármegye területére lépett.

1928 nyarán érkezett haza. Először Miskolc, majd Zsolca, Onga, Gesztely következett. Végül pedig Alsódobszára ért. Ekkor csoda történt. Újra emlékezni kezdett. Olvassuk el Révész Jenő érzelemmel átitatott, igazán szemléltető írását. 

 

885383_231259596997875_394010124_o.jpg

Forrás: Miskolc a múltban Facebook csoport

 

 ,,Felszáll a köd

És amikor kifordult a gesztelyi dombról a hepe-hupás, göröngyös alsódobszai utra a szerencsétlen megkinzott ember, akinek a lelke már szinte teljesen kiégett, megkövesedett, különös melegséget érzett végigomlani agyán, szivén. És ahogy ment, ahogy haladt előre a szülőföld édes határában, egyre nagyobb forróság jött rá és amikor már feltűnt a szétdobált néhány házas kis falu református templomának tornyán a rézkakas, ugy érezte, mintha fején egy erős páncél robbanna szét darabokra. Szinte hallotta a páncél recsegő szétpattanó ropogását.

Felszállott a köd és Farkas Bálint, a megtépett, rongyos csavargó megdörzsölte a szemét. Mintha huszesztendős mélységes álomból ébredt volna. Érthetetlenül bámult szét maga körül, nem tudta elképzelni, hogyan került a harctérről, a galiciai sikságról, ahol éppen állott a harc, ide, a szülőfaluja határába. Megremegett a szive, vér kalimpált az agyában és a magára talált ember, mint eszeveszett őrült, rohant be a faluba az elhagyott szalmafedeles kunyhó felé." 

(Reggeli Hírlap - 1928. július 27. - Révész Jenő - Aki leborult a saját siremléke előtt)

 

,,Farkas Bálint esetének lehetséges orvosi háttere

Az emlékezetkiesés, más néven az amnézia az emlékezteti funkciók kisebb vagy nagyobb mértékű, átmeneti vagy tartós sérülése. Zárt koponyasérülés következtében, ha az agy rázkódik a koponyában, a csontos kidudorodások sebeket ejthetnek rajta, leggyakrabban a temporális lebenyen, ami pedig különösen fontos terület a hosszú távú emlékezet  működése szempontjából. (...)

Az egyes amnézia fajták közül jelen esetben retrográd amnéziáról beszélhetünk. Az amnéziának az a válfaja, amikor a páciens a sérülés következtében az esemény előtti dolgokra nem emlékszik. (...)

Gyakori, hogy az emlékezet visszanyerésekor az érintett az amnézia alatti időszakra nem tud visszaemlékezni. (...)

Zavarodottságában (...) fellelhető a háború okozta poszttraumás stressz (PTSD) tünete is. A poszttraumás stressz szindróma egyfajta védekezési mechanizmus, amely traumatikus események után lép fel. Korábbi traumatikus eseményekhez kapcsolódó emlékképek nem kívánt, tudatban való ismételt megjelentetése. Az első világháborúban gyakran az erős tüzérségi tűz során lépett fel, ezért gyakran nevezték gránát-sokknak (shell shock). Az ebben szenvedő katonákra jellemző volt a pánik, a halálfélelem, döntésképtelenség, álmatlanság, fejfájás, bénulás, rángások, időszakos vakság vagy nemaság is."

(Danyikó Zoltán: Farkas Bálint esetének lehetséges orvosi háttere)

 

Miután berohant a szülői házba, ismeretlen arcok fogadták, szegény édesanyját hiába kereste. A cikkíró itt azt is megjegyzi, hogy az elmúlt 13 év teljesen eltűnt emlékezetéből Farkas Bálintnak, cserébe viszont visszakapta az első 21 év emlékeit. A harctéri események utáni cselekedeteiből semmi nem maradt meg. Szóval a hírre, miszerint a halottnak hitt fiatal hazáért, az egész falu összegyűlt. Mindenki látni akarta a háborús hőst, aki tíz évvel a nagy világégés után szülőföldjére tért. 

Miután sokadalom szétszéledt, a temetőbe vezetett első útja Bálintnak az édesanyja síremléke elé. Miután kisírta magát, a nem messze található új síremlékhez ballagott. Nehezen tudta elolvasni a feliratot, s rajta a 13 nevet. Az első világháborúban elesett hősöknek állított emléktáblát a falu. És ahogy haladt a neveket olvasva lefelé, nemsokára feltűnt a saját neve is. Farkas Bálint. Ott állt a saját hősi síremléke előtt...

 

img_20191218_152728.jpg

Forrás: Danyikó Zoltán

 

Ez egy nagyon szép, megható történet, amely happy end-el zárul. De vajon igaz? Egy kicsit próbáltam körüljárni a témát és bizony komoly kétségeim lettek a sztori valódiságát illetően. Nekem kicsit túl mesebeli a történet is. Mennyi az esélye, hogy pont "bekóvályog" a szülőfalujába az egykori hadifogoly? A cikk írója Révész Jenő, aki több, hasonlóan misztikus történetet írt a Reggeli Hírlap hasábjain. Ha valaki olvasta a hejőcsabai zsebesekről írt cikkemet, biztosan emlékszik a rejtélyes interjúra ,,Sutyival a zsebmetszők királyával."  Nos, ő készítette azt az interjút a harmincas évek elején, persze teljes titokban. Állítólag.

Az alsódobszai polgármester úrral is beszéltem az ügyben, aki azt mondta, hogy tudomása szerint nem volt Farkas nevű család a faluban azidőtájt. Nem tud semmiféle Farkas Bálintról és a neve sem szerepel az első világháborús emléktáblán. 

 

img_20191218_152917.jpg

Forrás: Danyikó Zoltán

 

Mivel 10-es Honvéd volt az írás szerint, megkerestem Szopkó Róbertet, a 10-es Honvéd Hagyományörző Egyesület vezetőjét, aki segítséget ígért. Ezért köszönet neki! Nos, ők sem találtak semmit róla, a honvédek között nem szerepel a Farkas Bálint név.

Ugyanakkor neveket - Ambrus Károlyét is, akinek neve szintén nem szerepel az emléktáblán - és a települést is említi Révész Jenő. Ha minden alapot nélkülöző lenne az írás, akkor nem említené őket, sőt Alsódobsza helyett mondjuk egy kis zempléni faluként nevezné meg a helyszínt. Azonkívül az újságnál biztosan reklamáltak volna az alsódobszaiak helyreigazítást követelve, ha valótlant állított volna a szerző. Szerintem. 

 

Révész Jenő (1901-1961)

Révész Jenő nagyon sok hihetetlen történetet írt meg, vajon igazat írt, vagy felnagyította a történeteket?

Révész Miskolcon született és a tanácsköztársaság alatt a vörös hadsereg soraiban harcolt. Bukásuk után újságíró lett, a Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap munkatársa (1920). Sokáig a Népszava miskolci tudósítója volt. 1948-tól az MTI munkatársa. 1951 és 1956 között a Magyar Nemzet újságírója, 1956 után felelős szerkesztője. 1958-tól haláláig az Esti Hírlap főszerkesztője volt. 

 

Kutatásom során rám talált Danyikó Zoltán - aki alsódobszai -, ő szintén találkozott ezzel az írással és az önkormányzattól értesült érdeklődésemről. Ő is kutatott az ügyben, de ő sem talált használható információt Farkas tizedesről. Szerinte az, hogy Farkas Bálint neve feledésbe merült annak több lehetséges magyarázat lehet.

 

img_20200522_062904.jpg

 

A református templomban elhelyezett első világháborús emléktábla nem teljes. Olyanok nem kerültek rá, akik a tábla állításakor - 1921 után - nem voltak alsódobszai lakosok, illetve már nem élt senkijük a faluban. (Farkas Bálintak már az édesanyja sem élt az írás szerint) Ez azért történt így, mert az emléktáblát a még élő hozzátartozók támogatásával emelték. Valószínűleg a község tanácsa a temetőben állított emléket hősi halottainak, ahogy az a cikkben is szerepel. Ezen lehetett Farkas tizedes neve is.

 

5_14.jpgEgy hősi halott a sok közül. Kulcsár Kálmán edelényi tanító. Forrás: sho-jabloniec1914.pl.

 

Danyikó Zoltán kutatásai szerint a falu keleti részén található egy Hős-kert elnevezésű, mára jórészt beépített terület. Ezzel a dűlőnévvel az első világháború előtt nem találkozhattunk. Azt is tudni kell, Horthy Miklós kormányzó javaslatára a hősi halottaknak fákat ültettek, parkokat alakítottak ki országszerte, így emlékezve rájuk. Ide kerülhetett át a temetőből az első világháborús emlékmű is. 

Idős helybeliek szerint az ötvenes-hatvanas években faiskola működött a területen, de van, akinek egy elhanyagolt emlékmű vagy emléktábla is rémlik az emlékezetében. A Hős-kert beépítése után a falu közepén alakítottak ki egy Hősök ligete nevű parkos részt. A romos régi emlékmű valószínűleg már nem kerülhetett át oda, lassan az enyészeté lett.

Révész Jenő szerint az emlékművön 13 név volt, a jelenlegin 15 található. Balogh József Kossuth-díjas tanító szerint viszont 18-an nem tértek vissza a háborúból a falu lakosai közül. Danyikó Zoltán szerint az ember feledékeny. A második világháborús emlékművet is kicserélték, erre kevesen emlékeznek, pedig nem is olyan régen, 1984 után történt valamikor.

 

17_3.jpg

A tizesek "csatanapjai". Forrás: sho-jabloniec1914.pl.

 

Én rátok, olvasókra bízom a döntést. Döntsetek ti. Vajon létezett Farkas Bálint? Vajon hazatért? Vajon tényleg egy évszázad alatt ennyire el lehet felejteni egy ilyen történetet? Írjátok meg véleményeteket kommentben nekem!

Szopkó Róbert, a 10-es Honvéd Hagyományörző Egyesület vezetőjének gondolataival zarnám soraimat:

,,Az első világháború hatalmas emberveszteségekkel járt, rengeteg volt az eltűnt, a hadifogoly. A hadifoglyok ezrei nem tudtak hazatérni Magyarországra az orosz forradalmak és polgárháború miatt, ott ragadtak örökre. Hírek hiányában a családok évekig, évtizedekig hazavárták szeretteiket. Ebben a légkörben született maga a cikk is. Nem hiszem, hogy rosszindulat vezette az újságírót, csak rájátszott az adott kor közhangulatára." 

 

 

 

Források:

 

Reggeli Hírlap - 1928. július 27.

Danyikó Zoltán kutatásai, írásai Farkas Bálintról

Szopkó Róbert - 10-es Honved Hagyományörző Egyesület - segítsége

Az alsódobszai önkormányzat információi 

Wikipédia - A hét alvó legendája szócikk, Toma András szócikk 

ntf.hu - Saját maga örököse, avagy az "élőhalott" visszatérése

index.hu - Toma András találkozott féltestvéreivel

Magyar Életrajzi Lexikon - Révész Jenő

sho-jabloniec1914.pl - Miskolci Magyar Királyi 10-es Honvéd Gyalogezred

nso.hu - Futballkapus a fronton - Sanghajban kötött ki Zsák Károly tartalékja

A bejegyzés trackback címe:

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr5415354948

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

DAnna 2020.05.27. 12:04:16

El kellene dönteni először is, hogy Balázs volt az illető, vagy Bálint. :)

Reiman Zoltán 2020.07.08. 21:43:22

Igaz, sajnos egy interjúban is eltévesztettem :(
süti beállítások módosítása