Ismét tíz érdekességet hoztam nektek Miskolc múltjából. Ma megtudhatjátok ki volt az a sínenfutó Krausz, a híres Oláh Gyuri vagy mikor volt az első rockfesztivál Magyarországon. De, ha ez nem lenne elég, akkor az is kiderül, hogy ki volt az a főbíró, aki elhagyta a rá bízott városi pecsétet, illetve az is, hogy Szeghalmy Bálint nem egy tervet nyújtott be a Deszkatemplom építésére kiírt pályázaton.

A ,,sínenfutó Krausz"

Koleszár Péter, a Miskolc a múltban Facebook csoport alapítója találta ezt a vicces történetet a Keleti Újság egyik régi számában, a múlt század harmincas éveiből. 

Az elbeszélés Krauszról, a kereskedőről szól, aki addig, amíg a boltjában dolgozik teljesen hétköznapi, tisztességes, becsületes ember. A munka végeztével azonban első útja az egyik, a Tiszai pályaudvar közelében található kocsmába vezet, ahol mértéktelen italozásba kezd.

Ez a mértéktelen italozás egészen zárásig, hajnali két óráig tart. Egy óra magasságában már bármit kérdeznek tőle, csak annyit felel (dallamosan): ,,Az én rózsám dunántúli..."

Záróra után a cimborái - a cikk megírása előtti két évben - sosem kísérték haza. Egyrészt nagyon messze lakott a kocsmától, másrészt egy nagyon különös, azonban jól működő módszert találtak ki arra, hogy a kereskedő hazajusson.

Krausz botját a villamossínbe állították, aztán pedig kiadták a vezényszót: ,,rohanj Krausz!". Az illuminált állapotban lévő boltos pedig meglepő magabiztossággal indult el a botja után, ami egészen a Szent Anna templom előtti végállomásig vezette. Onnan pedig már könnyen hazatalált. Ez a módszer már két éve bevált, csak egyszer akadt probléma. A végállomásnál rosszul állították be a váltót, így Krausz egészen Diósgyőrig szaladt...

A magyar rock fővárosa

Az ország első popfesztiválja a diósgyőri stadionban került megrendezésre, Kurucz Attila szervezésében. Kis Woodstok. Így nevezték, és nevezik azóta is. Azért került sor erre a nagyszabású rendezvényre, mert a bevételéből egy miskolci ifjúsági parkot szerettek volna létrehozni.

Fotó: minap.hu

Ex Vér, Generál, Illés, Bergendy, P.Mobil, Mini, Neoton, hogy csak néhányat említsünk a népszerű együttesek közül. A terv sikeres volt, a Gárdonyi 1974-ben megnyílt, ahol legendás zenészek sora lépett fel, köztük természetesen az ősmiskolci Edda is.

Ezekben az évtizedekben a rock fővárosává vált a borsodi megyeszékhely. Nem volt olyan, a hazai zenei életet meghatározó zenekar, aki ne fordult volna meg Miskolcon. A város eggyé vált a rockzenével...

A bíró, aki elveszítette Miskolc pecsétjét

Városunknak címere csak a törvényhatósági jog elnyerése után lett. Pecsétlenyomatait viszont a régebbi időkből is ismerjük. A legrégebbinek mondott lenyomat 1376-ból maradt ránk. Arnoldus, Miskolc város bírója adta ki, egy végrendelet szentesített pecsétjével. Ez a pecsétlenyomat nem azonosítható, mert lepergett a dokumentumról.

A következő azonban igen. Az egy 1389-es oklevelen található. Annyi kivehető rajta, hogy egy királyfejet ábrázol, liliomos koronával. Ezek az adatok valószínűsítik azt - ugye pár tíz évvel ezelőtt lett a diósgyőri királyi uradalom tagja Miskolc és a liliom az Anjou-ház címervirága -, hogy Nagy Lajos ábrázolja. Ennek ellenére - mivel az avasi templom védőszentje Szent István volt -, vannak olyan történészek, akik első királyunkat vélik felfedezni a lenyomaton. 

Pecsétlenyomat 1433-ból

A második pecsét 1433., 1458., 1461., sőt 1570. évben kiadott okleveleken is szerepel. Szintén királyi fejet ábrázol, koronával, hosszúkás arccal és két oldalt logó szakállal. A lenyomaton a Sigillum Civitatis Miskolcz - Miskolc pecsétje - felirat szerepel. Szendrei János szerint ez a fej Luxemburgi Zsigmondé, ez azonban nem igazolható hitelt érdemlő módon. 

A harmadik pecsét 1563-ból való, ez a pecsét ezúttal teljes királyi alakot ábrázol. Az arca sima, sem szakáll, sem bajusz nincsen. A feje körül glória látható. Ezt a királyt Szent Lászlónak gondolják, esetleg Szent Istvánnak, egyes feltételezések szerint.

És helyben is vagyunk. 1577-ben esett meg a csúfság, hogy Tejfeles Gergely az akkori főbíró valahogyan elveszítette a város pecsétjét, ezért újat kellett készíttetni.

,,Ő (Leszih Andor, a szerk.) fedezett fel a legkorábbi városkönyvben egy 1577-ben kelt bejegyzést, amelynek szövege mai átírással a következő: „Ugyanezen Tejfeles [Gergely] bíróságában Tejfeles Gergely a pecsételő napokon elveszte a nagypecsétet, ki helyében Pap István bíróságában, most csináltata Tejfeles Gergely, kire ilyen jegyet met[szet]tettünk: G[regorius] T[eyfeles] és az esztendő számot is reá met[szet]tettük: 1577, a Szent László feje mellé, ez okáért, hogy ha történnék, ha valaki vele akarna élni, tehát ezen megismerjék." 

(Dobrossy István (szerk.): Miskolc története I. (Miskolc, 1996, Dr. Dobrossy István) - Tóth Péter: a középkori városigazgatás Miskolcon, 381.)

Lett új pecsét, a kedélyek megnyugodtak, ráadásul azt is jól kitalálták, hogyha esetleg illetéktelen kezekbe került a pecsét, akkor azok ne tudják használni. 

A görömbölyi csoda

1892-ben történt az eset Görömbölyön, a ma Miskolchoz tartozó városrészben. Egy kislány az egyik csipkebokorban Szűz Mária képét vélte felfedezni. Nemsokára a kis falu apraja-nagyja hosszú sorokban állt a csipkebokorhoz vezető úton. A Budapesti Hírlap tudósítása szerint az sem vette el a kedvüket, hogy egyikük sem látott semmit a jelenésből.

Forrás: gobelin.hu

A zarándoklatnak végül a hatóság erélyes fellépése vetett véget, a csipkebokrot kivágatták. A babona szerint a bokrot kivágó ács és a segítője - egy kisfiú - súlyos betegségbe estek. A kislány - aki a csodát felfedezte - éppen templomban volt Miskolcon a bokor kivágásakor, állítólag felsikoltott mise közben, és rohant haza a jelenés helyszínére.

A Budapesti Hírlap tudósítója megjegyzi, hogy mindezek csak a babonás helyiek fejében történtek meg...

Az első menetrend szerinti autóbusz-közlekedés 

Igen, Miskolc városa abban is első volt, hogy itt indult meg Magyarországon először a menetrend szerinti autóbusz-közlekedés. 1897-ben jelent meg az első benzinmotoros jármű Miskolcon, pontosan abban az évben, amikor az első villamos. 

Ma már ilyen korszerű járműpark áll rendelkezésére az MVK Zrt. néven működő közlekedési vállalatnak. Fotó: index.hu

Egészen pontosan 1903. június 8-án indult meg a menetrend szerinti autóbusz-közlekedés. A miskolci villamos utazóközönségét azonban nem sikerült elcsábítani. Csak az első világháborút követően, a húszas években lett riválisa a buszközlekedés a sínen futó társának.

Szeghalmy Bálint két terve

Sokan tudják, hogy a Deszkatemplom terveit Szeghalmy Bálint készítette, azt azonban kevesen, hogy nem egy tervet adott be, sőt, a győztes pályázat nem is az ő nevén szerepelt.

Az új templom terveire négy pályamű érkezett. A nyertes a ,,Hit" pályamű lett, melyet Vitéz Herczegh Zsigmond neve alatt "neveztek", de titokban a terveket barátja, Szeghalmy Bálint készítette, aki egy másik pályázattal is indult. Szeghalmynak egyébként akkoriban peres ügyei voltak miskolci vállalkozókkal.

1937. szeptember 4-én a presbitérium felhatalmazza a nyertest, Herczegh Zsigmondot tervei megvalósítására.

,,Kedves Károly! Miskolcz, 1937. június 18.

(...) a tervezésre-más neve adtam be a tervet. (Ezt senkinek el ne áruld!) És külön beadtam egy tervet a saját nevem alatt, hogy a gyanút eltereljem. A bíráló bizottság nagy elismeréssel legjobb tervnek ítélte az én első tervemet (vitéz Herczegh Zsigmond neve alatt) utána pedig az én nevem alatt benyújtott tervet találta a legjobbnak. De erről senkinek egy szót se szólj! (...)

Szeretettel ölel:

Bálint"

(Dobrossy István - Balogh Judit: Fából és deszkából - A miskolci Deszkatemplom, Olajos Csaba: A tetemvári deszkatemplomok, 218.)

A levelet Szeghalmy Bálint barátjának, Németh Károly, keszthelyi lelkésznek írta.

Oláh Gyuri, a 10-es honvédek népszerű roma katonája

,, A 10. honvéd gyalogezred Miskolc híres, szinte legendás háziezrede volt. Magja már 1869-ben létrejött, majd 1890-ben, az egri és a sátoraljaújhelyi zászlóaljakkal való összevonással teljesedett ki az ezred. A katonákat a környező vármegyékből regrutálták. A háziezred jellegnek megfelelően szoros kapcsolatot ápoltak Miskolc városával, annak vezetésével és a civilekkel."

(Wikipédia - 10. honvéd gyalogezred szócikk)

Oláh Gyuri, a népszerű katona. Forrás: Wikipédia

A gyalogezred olyan népszerű volt Miskolcon, hogy a saját tábori újságuk (10-es honvéd) a lakosság körében is olvasott volt. 1917-ben jelent meg először és a háború végéig működött, csak az ezred megszűnése után nem adták már ki többet. 1918 végén a havonta két alkalommal megjelenő lap már 5000 előfizetővel büszkélkedhetett.

Ebben az újságban volt saját rovata - ,,Oláh Gyuri, az helyzetrül" - Oláh Gyurinak, a gyalogezred egyik legnépszerűbb katonájának. Vicces hangnemben, az ő szemszögéből mutatta be a háború eseményeit.

A 10-es honvéd az egyik legszebb és legjobban szerkesztett tábori újság volt, 1923 után az ezrednapokra ismét megörvendeztette olvasóit egy-egy számmal, utoljára 1942-ben.

A vihar fényei

1878-ban történt Magyarország legtöbb halálos áldozatot követelő természeti katasztrófája, a miskolci árvíz. Miskolcot óriási kár érte, a várost szinte teljesen újjá kellett építeni.

Miskolc városa az árvíz ötvenedik évfordulóján emlékművet állított

A Bábonyibérc és az Avas-hegy között összeszorul városunk, ez a szoros, ez a szűk völgy volt az egyik okozója sok más mellett - például a szabályozatlan sok ágra szakadó kanyargós medrek, illetve a malmok és egyéb építmények, épületek mellett - a nagy miskolci árvizeknek.

Az 1878-as árvíz épületekben 471 849 forint kárt okozott, értéktárgyakban, ingóságokban 508 341 forintot, jószágokban pedig 759 581 forintot. Ez mindösszesen 1 739 771 forint. A megsemmisült, lerombolásra, illetve felújítást igénylő házak száma összesen 2185, ebből 697 vált lakhatatlanná. 277 emberéletet követelt a pusztító ár. 

A nagy árvízhez kapcsolódik a következő érdekesség. Egy olvasótól, Kövér Árpádtól kaptam levelet a közelmúltban. Neki az édesanyja azt mesélte - ő a keresztapjától hallotta -, hogy az 1878-as nagy felhőszakadás és a bükk-környéki áradások olyan nagy fényhatással jártak, hogy a karcagi gazdák éjjel is tudtak csépelni.

Görög katolikus templom Mindszenten?

Érdekes fejezete a mindszenti egyház történetének a következő eset:

1776-ban Mária Terézia a görög katolikus egyháznak adta a tapolcai apátságot, Bacsiszky András munkácsi püspök lett az apát. Ő ezáltal azonnal jogot formált a mindszenti templomra görög katolikus hívei számára. Az ügyből hatalmas pereskedés kezdődött, tevékeny résztvevője volt a Kamara, az egri püspök és a királynő is.

A mindszenti Szent Péter és Pál apostol templom bejárata fölött az építtetők családi címere díszeleg

Rengeteg érv és ellenérv hangzott el mindkét oldalon, ezeket az udvar gondosan mérlegelte. Egyébként Miskolcon a görög katolikus hívek száma elenyésző volt, ekkor mindösszesen 104 hívővel rendelkeztek.

1778-ban döntött az uralkodónő, a római katolikusok kezén maradt a templom, az apátsági birtokot meghagyta a görög katolikus egyháznak. A görög katolikus templom végül Görömbölyön épült meg. 

,,(...)a tapolcai apátság birtokai közül kivette Mindszent falut Jenke prédiumával, s megszüntette a tapolcai apát kegyuraságát a mindszenti egyház felett, átadva az említett jogokat a kamarának."

(Dobrossy István: Miskolc története III. - Egyházi, vallási élet, 871. oldal)

Becsületsértés a futballpályán 

Rendhagyó tárgyalásra került sor 1928 júniusában a miskolci járásbíróságon. Egy meg nem nevezett (fő)szurkoló állt a bíróság előtt, aki különböző trágár szavakkal illette a fővárosi klub játékosait a Miskolci Attila - III. Ker. TVAC profi mérkőzése után. 

A tárgyaló zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel, a fővárosiakat mindössze az elnökük, egy ügyvéd és két koronatanú képviselte. A bíró arra szólította fel a feleket, hogy békésen intézzék el a kettejük között lévő konfliktust. 

Forrás: Reggeli Hírlap

A szurkoló ügyvédje, Dr. Gotthilf arról próbálta meggyőzni a bírót és a vádlót, hogy a saját játékosait szidalmazta védence és nem a fővárosiakat. Ezt az óbudaiak védője nem hitte el (azért a miskolciak mentalitása nem sokat változott azóta, mint nemsokára lejebb olvashatjuk).

- Egy ilyen megrögzött Drucker, mint az alperes, nem szidhatja a saját csapatát!

- Szidom én őket szembe is, nemcsak a tribünről — erősködött a Drucker.

- Kérem, kartárs ur, nem ismeria miskolci drucker-mentalitást. A most vasárnapi versenyen a kö­zönség agyon akarta verni a Ha­jóst!

- Meg is érdemelte volna! — kottyant közbe az egyik tanú mély meggyőződéssel.

- Kérem, ügyfelem már eddig is súlyosan megbünhődött, kitiltották a pályáról, ami nagyobb fájdalom egy Druckernek, mint valami zseb­bevágó pénzbüntetés - mentegeti Gotthilf dr. az alperest."

(Reggeli Hírlap - 1928. június 6.)

Ez az utolsó mondat segített. A III. Kerület elnöke megbocsátott a renitens szurkolónak. A cikk itt hozzáteszi, hogy az óbudai csapat elnöke miskolci születésű volt. A vádlott ügyvédje meg is dorgálta a fővárosiak vezetőjét: micsoda dolog már miskolciként idehozni egy pesti csapatot és megveretni az Attilát? Végül a perköltséget kifizette a szitkozódó szurkoló, ezzel véget is ért a különös tárgyalás.

Megemlíteném még érdekességként, hogy a cikk nem említi, melyik mérkőzésen volt a balhé, ugyanis kétszer is találkozott a két fél 1928 első felében a Népkertben. Gyanítom, a márciusi 0-3-al végződött mérkőzés után történt, hiszen áprilisban a Magyar Kupa negyeddöntőjében is találkozott a két csapat, de ott a miskolciak nyertek 2-1 arányban. 

Az idény végén a meglehetősen erős kerettel rendelkező Attila búcsúzott az élvonaltól, a kupában viszont - először vidéki csapatként - egészen a döntőig menetelt.

Források:

Koleszár Péter gyűjtése

Keleti Újság - 1935. november 8.

Wikipédia - 10. honvéd gyalogezred szócikk

Sassy Csaba (szerk.): A volt m. kir. miskolci 10. honvéd gyalogezred világháborús emlékalbuma (Miskolc, 1939, Ludvig István könyvnyomdája)

mvkzrt.hu

minap.hu - Ezért Miskolc a rock fővárosa: Török Ádám és a Mini koncert az első magyar popfesztivál 45. születésnapján

miskolciszemelvenyek.blog.hu - Anekdoták az 1878-as nagy árvíz történetéből - Tíz érdekesség a Deszkatemplom történetéből - Mindszent Kálváriája

Reggeli Hírlap - 1928. április 10., június 6.

Dobrossy István (szerk.): Miskolc története I. 

Dobrossy István (szerk.): Miskolc története II.

Csorba Csaba (szerk.): Miskolc történetének dokumentumai I. - Miskolc tanácsülési jegyzőkönyve 1569-1600

Déli Hírlap - 1970. június 29.