Gömöry Árpád, az első világháborús hős
2022. február 24. írta: Reiman Zoltán

Gömöry Árpád, az első világháborús hős

Egy kissé elfeledett, Miskolcot az otthonának tekintő háborús hősről írok a mai napon. Gömöry Árpád minden tekintetben kiemelkedő egyénisége volt korszakának, városunknak - és Magyarországnak. Emlékezzünk rá, elevenítsük fel Miskolcon eltöltött éveit.

 

img_20220215_033238.jpg

Gömöry Árpád valahol a harctéren. Forrás: Gömöry Árpád hagyatéka

 

Érdekes a története annak, ahogy ez a história rám talált. Egy hölgy hívott fel decemberben Svájcból, hogy szeretné megvásárolni a könyvemet. Azt, amelyben a Korona szálló történetéről írok, mivel az üzemeltető Janits testvérek az ő testvéreit vették feleségül. Ezen a fonalon kezdtem el kutatni és kiderült, hogy Gömöry Mária Kata volt a hölgy neve, aki nem más, mint Gömöry Árpád tábornok leánya.

Gömöry Árpád (1882-1943), nyugalmazott tábornok, író, Borsod, Gömör és Kishont vármegye testnevelési felügyelője, a Dobsinai Társaskör tagja.

 

img_20220215_033502.jpg

Gömöry Árpád tábornok. A képen a két legnagyobb kitüntetését viseli (Magyar Érdemrend Középkeresztje, Tiszti Arany Vitézségi Érem). Forrás: Gömöry Árpád hagyatéka

 

Hatvanban született, de a szíve a felvidéki dobsináé volt. Dobsinai buléner, azaz szepességi német család sarja volt, felmenői bányászattal, vasgyártással foglalkoztak, Simon őse, Dobsina bírája vezetésével Rákóczinak ágyút gyártottak. 

Gömöry Árpád 1901-ben végezte el a temesvári hadapród iskolát. Itt volt osztálytársa az a Sidló Ferenc, aki később felkérésére Görgey Artúr mellszobrát készíti majd Miskolc számára. 1902-ben hadnagy, 1909-től főhadnagy, 1914-ben, a háború előtt nevezték ki századossá. 

A fiatal katona - 1914-ben - a Dobsina melletti Felsősajón feleségül vette Ráth-Langhoffer Aranka Jusztiniát. Házasságából öt gyermeke született (Aranka, József, Zsuzsanna, Judit és a fent említett Mária Kata).

 

img_20220215_034032.jpg

Főhadnagyként Bécsben, a '10-es évek elején. Forrás: Gömöry Árpád hagyatéka

 

Sok helyen volt szolgálatban országszerte (Brünn, Teschen, Mostar, Slavonski Brod, Domnovce, Pétervárad, Bécs, Debrecen). Az első világháborúban először Szerbiában, az orosz fronton, végül Tirolban harcolt. Szolgálati helyein hadinaplókat vezetett. 

Az első világégés során sokszor kitüntette magát a harcokban, ennek eredményeként őt is sokszor kitüntették felettesei.

Gömöry Árpád kitüntetései:

- 1914 november: Bronz Katonai Érdemérem;

- 1915 május: III. o. Katonai Érdemkereszt a hadidíszítménnyel és kardokkal;

- 1915 július: Ezüst Katonai Érdemérem;

- 1916 október: Ezüst Katonai Érdemérem;

- 1916: III. o. Vaskorona Rend a hadidíszítménnyel és a kardokkal;

- a háború során: német II. o. Vaskereszt;

- az Osztrák Császári Vaskorona-rend lovagja;

-  Tiszti Arany Vitézségi Érem;

- Magyar Érdemrend Középkeresztje

 

img_20220215_034255.jpg

Gömöry Árpád százados feleségével, Ráth-Langhoffer Arankával 1916-ban. Forrás: Gömöry Árpád hagyatéka

 

A háború után - 1919-ben - Dobsinán felkelést szervezett és harcolt a megszálló cseh csapatok ellen, akik vérdíjat tűztek ki a fejére. Magyarországra menekült, ahol valószínűleg a trón igényével fellépő Károlyt támogatta - bár erre semmilyen bizonyíték nincsen, csak feltételezés -, ezért Horthynál sokáig kegyvesztett lett. 1919. nyarától munkásszázadot vezetett, ez sem volt jó pont.

Gömöry 1920-tól, kisebb fővárosi kitérőkkel egészen nyugdíjazásáig (1938) Miskolcon élt, a közösségi élet aktív szereplőjeként. Érdekesség, hogy a 10-es honvéd emlékmű állításakor ő állt modellt a katonaalak mintázásához. 1920 és 1925 között őrnagyként, mint lőügyi törzstiszt, ezred segédtiszt, végül ezredparancsnok helyettes szolgált. 1932-ben nevezték ki ezredparancsnoknak városunkban a 13. Görgey Artúr gyalogezred parancsnoka volt, miskolci időszakáról is naplót vezetett. 

 

img_20220215_034657.jpg

A Gömöry család 1934-ben. Hátul: Zsuzsa, Aranka, Judit. Elöl: József, Ráth-Langhoffer Aranka, Gömöry Árpád ezredes. Nem tévedés, Mária Kata itt még nem született meg. Egy kislánnyal még bővül a család pár év múlva. Forrás: Gömöry Árpád hagyatéka

 

Első ezredparancsnokként eltöltött napjáról ezt írta a naplójában Gömöry Árpád:

,,És most jöttem mint parancsnok, amiről még álmodni sem mertem - harmadszor a Rudolfba és a csapathoz vissza -, de utoljára! A kapun befordulva először lépett az őrség „fegyverbe!” Jelentkeztek új parancsnokuknál. Az ezredirodában segédtisztek Pintér Aladár őrnagy és Bartha százados fogadtak. 9:10-kor jött kiváló elődöm vt Halász János ezredes, kivel az átadást mindjárt megkezdtük. Gratuláltam neki, hogy oly nagy elismeréssel nyilatkoztak magas elöljáróink ezredéről. Ez a kiválóság némileg tehertétel is, mert ha visszavét lesz, mindenki azt fogja mondani, „persze azelőtt jobb volt az ezred! No de lelkiismeretem megnyugtatására is már azon leszek, hogy a színvonalon tartsam az ezredet."

(Részlet Gömöry Árpád naplójából)

Felmenőit sem felejtette el, hiszen a húszas évektől, mint a Dobsinai Társaskör tagja volt, komoly helytörténeti kutatásokat folytatott Dobsinán. Ebben két társa is akadt, Sztehlo Zoltán és Dr. Lux Gyula személyében. 1926-ban A 600 éves Dobsina címmel egy könyvet is kiadtak, melyben a település múltjáról szóló kutatásaik eredményét írják le - Gömöry Árpád szerkesztésében. 

 

save_20220210_094118.jpg

A Görgey-szobor avatása. Forrás: Gömöry Árpád hagyatéka

 

1933-ban az ezred napon (pontosabban a másnapján) egy nagyon jeles eseményre került sor. Ismét idéznék Gömöry Árpád tollából. 

,,Május 21.

,,Görgey”-ezrednap! Első ilyen ünnepem és első nagy sikerem is. Magam igen élveztem az egész napot. Elég szép időnk is volt. Az ünnepség sorrendje jól volt összeállítva. És jól választottam ünnepi szónoknak vt. Horváth József alezredest. Igen mély hatást gyakorolt a hallgatóságra. Mellékelem is beszédét. A laktanya udvara tele volt néppel. A „10”-es honvédek külön nagy csoportban vonultak fel. A Görgey nemzetség is hat fővel volt képviselve, köztük Görgey György ezredes volt pesti előljárom. Eljött két levente oktató is Soroksárról, kik különben a futball csapatukkal voltak az nap itten. Délben ünnepi előadás volt az Urániában.

Először láthattuk a nagy Görgeyt filmen. Megható képek tárultak elénk. Az előadást vt. Aggházy Kamill tartotta, melyet üdvözlő szavakkal én vezettem be. Díszebéden hivatalosak voltak: Pokorny, Ludwigh György, Sáfrán, altábornagyok, polgáriak közül Barth, Csordás, vezetőpapság, Herke Arthur, Gazdy Béla, - aztán az összes csapatparancsnokok. 105 fő volt jelen. A Kormányzó Urat Pokorny Hermann vddr. pk. éltette. Utána én beszédem következett. Aztán Sáfrán kegyelmes nyujtotta át a „Tízes serleget”, melyet én avattam fel. Végül Görgey László tartott nagy hatásu beszédet. A díszebéd a sikerült beszédek folytán igen mély hatást váltott ki és kedves emléke maradt a jelenlevőknek. Gratuláltak is sokan.

Délután alosztályonként volt ünnepség, melyre a Kegyelmessel elbálozgattunk, tapasztalva lelkesedést-hazafiságot.

Szép volt! Kedves emlékezetes nap! 

Ünnepélyes keretek között nagy érdeklődés mellett folyt le a Görgey Arthur 13. honvéd gyalogezred ezrednapja.

Miskolc, május 22 

Vasárnap, május 21-én, Budavár visszavételének évfordulóján tartotta ezrednapját Miskolc háziezrede, a Görgey Artúr 13. honvéd gyalogezred Miskolc egész társadalmának élénk részvétele mellett. 

Szombat este kilenc órakor zenés takarodó figyelmeztette a város közönségét a Görgey-honvédek másnapi ünnepnapjára. Vasárnap reggel 6 órakor zenés ébresztő vezette be az ünnepséget. Reggel nyolctól kilenc óráig a különböző felekezetek templomaiban istentiszteleten vett részt a 13. gyalogezred. Az ünnepség, a Rudolf laktanya udvarán féltizenegy órakor kezdődött. Tíz óra után megérkeztek a hatóságok képviselői. Vitéz Borbély-Maczky Emil és Lichtenstein László főispánok, Farkas István ref. püspök, Szémán István dr. pápai prelátus, Hodobay Sándor dr. polgármester, Bónis Aladár alispán, vitéz Szabó József és Hepke Artúr min.tanácsosok, Barth György, a kir.törvényszék és Gazdy Béla a kir.ügyészség elnöke, Csordás István máv. üzletigazgató, Kronberger József dr. kanonok, Duszik Lajos ev. főesperes, Schirilla Sz. Andor gör. kat. kanonok. A volt 10-es honvédgyalogezred küldöttségét vitéz Sáfrán Géza altábornagy vezette. A megjelenő katonai előkelőségek között ott láttuk Ludvig György gyalogsági tábornokot, Sztanojlovits István altábornagyot, Papp-Váry Endre tábornok, határőrkerületi parancsnokot, Kertész Jenő csendőrezredes, csendőrkerületi parancsnokot, Dugántsy Győző tábornokot, Hedry Béla és Bangha Imre tábornokokat, Csatay Lajos tűzérezred-parancsnokot és valamennyi miskolci fegyvernem tiszti küldöttségét. A laktanya tágas udvarán állott fel a gyalogezred két zászlóalja. Féltizenegy órakor hozzák az ezredzászlót, melyet a katonazenekar a Himnusszal fogad. Majd pár pillanattal utána megjelenik Pokorny Hermann altábornagy, vegyesdandárparancsnok, Justy alezredes, vezérkari főnök és vitéz Czakó Diósgyeöry Kálmán huszárszázados, parancsőrtiszt kíséretében, elvonul a csapatok előtt, a szónoki emelvény mellé áll és kezdetét veszi az ünnepség. Vitéz Horváth József alezredes méltatta az ezrednap jelentőségét mélyhatású, izzó hazafiságú beszédben, melyben gyönyörű szavakkal emlékezett meg Budavár bevételének évfordulójáról, Görgey Artúr tábornok egyik legszebb haditényéről, az 1848—49-es szabadságharcról, melyet önállóságáért vívott a magyar nemzet. Szónoki készséggel és lendülettel elmondott tömör, gyújtó lelkesítésü ünnepi beszéde mély hatást tett a jelenvoltakra. Az ünnepi beszéd elhangzása után a kivonult csapatok díszmenete lenyűgözően szép látványosság volt. Majd az ezredparancsnoksági épület falában elhelyezett hősi emléktáblát koszorúzta meg a gyalogezred kegyeletes megemlékezéssel. A laktanyából az Uránia mozgóhoz vonult az ünneplő társaság, hogy meghallgassa vitéz Aggházy Kamilló ezredes vetítettképes előadását Görgey Artúrról. Délután két órakor az ezred tisztiétkezőjében díszebéd volt, melyen részt vettek Miskolc katonai és társadalmi kitűnőségei is. Az első pohárköszöntőt Pokorny Hermann altábornagy, vegyesdandárparancsnok mondta a Kormányzóra. Majd Gömöry Árpád ezredes, a 13. honvédgyalogezred népszerű parancsnokai mondott, lelkes beszédet Görgey Artúrról, az ezredszellemről, mely az ezredtulajdonos hagyományainak ápolásában a magyar vitézség tündöklő példájának követésére és megbecsülésére neveli az ezred minden katonáját. Az ezredparancsnok beszéde után egy megható jelenet következett. Vitéz Sátrán Géza altábornagy, a volt 10-es honvédek küldöttsége élén átnyújtotta egy szónoki szépségű beszéd kíséretében Gömöry Árpád ezredesnek a 10-esek ezüst emlékserlegét. A volt 10-es honvédek ugyanis előző ezrednapjukon v. Kiss Kálmán ezredes indítványára elhatározták, hogy emlékserleggel ajándékozzák meg az utódezredet, hogy minden ezrednapon az utódezred egy tisztje kezében a 10-es serleggel megemlékezzen az elődökről, a 10-es honvédekről, a 10-es ezredszellemről és bajtársiasságról a 10-esek nagyszerű haditetteiről. 

A 10-es emlékserleg egyik oldalán ezüst 10-es plakett van (befoglalva, mely a magyarosi rohamot ábrázolja. Körötte babérkoszorú. Felette a 10-es szobron levő négysoros vers első sora: „Harcoltak Istenért, Királyért; Hazáért!“ A serleg másik oldalán: „Bajtársi szeretettel az Utódezrednek — a volt 10-es honvédek. Miskolc, 1933 május 21.“

A serleg fedelén egy kiterjesztett szárnyú turulmadár áll, mely karmai között egy kardot tart. A serleget Eisner Oszkár miskolci ezüstárugyára készítette. A 10-es serleget vitéz Sáfrán Géza altábornagy az utódezredre köszöntötte. Utána vitéz Gömöry Árpád ezredes költői szépségű beszédben köszönte meg a 10-es serleget és ezrede nevében vállalta a 10-es hagyományok örökké ébrentartását és a serleget a volt 10-es bajtársakra ürítette, akiknek legnehezebb és legdicsőségesebb fegyvertényeiben — 1915-ben — ő is részt vett. A Görgey-nemzetség nevében vitéz dr. Görgey László, felsőházi tag mondott pohárköszöntőt, mely valóságos szónoki mestermű volt. Görgey Artúrról beszélt és olyan megrázó erővel vetítette a hallgatóság elé a zseniális hadvezér alakját és jellemrajzát, hogy mindenkit lenyűgözött a hatalmas szónoki készséggel elmondott beszéd. A 13. gy. ezred tagjait köszöntötte fel. A díszebéd a késő délutáni órákban ért véget. Majd délután 5 órakor az alosztályok tartottak külön-külön nagyhatású ünnepélyeket."

(Részlet Gömöry Árpád naplójából)

 

img_20220215_035435.jpg

A honvédek emlékműve még a laktanya előtt. A szobor modellje Gömöry Árpád volt. Forrás: Gömöry Árpád hagyatéka

 

Egy évvel később ismét jeles eseményre került sor, Görgey Artúr miskolci szobrának avatására. Gömöry Árpád erről is megemlékezik naplójában.

,,Görgey szobrának leleplezése, Miskolc, 1934. május 21-én, Budavár bevételének 85., 

Görgey halálának 18. évfordulóján.

A szobrot az én kezdeményezésemre és terveim szerint az ezredem, a m. kir. Görgey Arthur 13. Honvédgyalogezred tisztikara állíttatta, a város, a vármegye és a katonai protestáns egyház támogatásával. 1934. március 3-án született meg ezen eszmém, úgyszintén az, hogy a Csabai Kapu egy részét nevezzék el Görgey Arthur utcának, - ahol emléktáblát is elhelyezünk -, s a szobor felállítására a szép kis teret engedjék át. Sidló Ferenc szobrászművész, a lelkes és tehetséges iskolatársam III. 12-én vette át a megbízatást, s idejében elkészült örökös, szép alkotásával.

A túloldali képen ezredem koszorúját helyezem el a következő beszéd kíséretében:

„Görgey Arhurnak, dicső névadónknak, mélységes hódolattal és hálás kegyelettel helyezem el első szobrára ezredemnek koszorúját.

És Ti, Görgey ezrednek katonái! Nem csupán szobor áll itt előttünk, hanem egy ércbe öntött parancsolat, a nagy Görgeynek parancsa: Görgey honvédek! Forgassátok fegyvereiteket félelmetesen!

Ismétlem: nem csupán szobor áll előttünk, hanem egy ércbe öntött parancsolat, a nagy Görgeynek parancsa, amely mától fogva e térről dübörög felétek állandóan ekképpen:

Görgey bakák! A dicsőbb magyar jövendőért – előre!

Gömöry Árpád ezredes

A m. kir. Görgey Arthur 13. gyalogezred parancsnoka"

(Részlet Gömöry Árpád naplójából)

 

img_20220215_035656.jpg

A tábornoki kinevezés okmánya. Forrás: Gömöry Árpád hagyatéka

 

Naplóját olvasva tényleg jól érezte magát városunkban. Az ezred színvonalát - ahogy kinevezésekor megfogadta - pedig tovább növelte.

Az egykori újságokból azt is megtudhatjuk, hogy Gömöry Árpád a csillagászathoz is értett. Több napilap is említést tesz arról, hogy a Hassel-féle üstököst is megfigyelte 1939-ben, amikor az bolygónk mellett haladt el.

Az új könyvemben írok Vidats Jánosról, az utolsó magyar gavallérról, aki nagyszerű katona és párbajhős volt. Amikor Gömöry Árpád "aktív" volt, ő már nem, viszont Miskolcon egymásra találhattak. Az újságok ugyan nem írnak róla, de sokszor voltak egy rendezvényen, egy cikkben is gyakran említették őket. A leventeképzés kapcsán még együtt is dolgoztak. Valószínűnek tartom, hogy a két nagyszerű ember és katona remekül megértette egymást. Nagyon nagy szerepe volt Gömöry Árpádnak a leventemozgalom kidolgozásában, felépítésében. Sok dokumentum maradt erről is.

Gömöry Árpád 1936. november elsejével tábornoki kinevezést kapott. Nyugdíjas éveire elköltözött Miskolcról, de gyakran látogatott városunkba, márcsak azért is, mert - ahogy írásom elején említettem - lányai itt mentek férjhez (a Korona szálló bérlőihez, a Janits testvérekhez).

 

img_20220215_035844.jpg

Valahol a fronton... Forrás: Gömöry Árpád hagyatéka

 

1943-ban hunyt el, végakaratának megfelelően Miskolcon temették el. A Hősök temetőjében nyugszik.

,,Gömöry Árpád délceg alakjának emléke, amely mintául szolgált a Rudolf laktanya előtti honvéd szoborhoz, éppenúgy megmarad minden miskolci szívében. mint kiváló, ritka úri tulajdonságainak emléke, amelyek számára mindenki megbecsülését, tiszteletét és rokonszenvét megszerezték és biztosították."

(Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap - 1943. augusztus 17.)

 

Források

 

Köszönet Gömöry Árpádnak, Gömöry Árpád tábornok unokájának, hogy rendelkezésemre bocsátotta a forrásait

 

Gömöry Árpád tábornok naplója

Wikipédia - Gömöry Árpád szócikk 

Gömöry Árpád (az unoka) írásai, dokumentumai, fényképei

Nemzeti Újság - 1939. április 23.

Gömöry Árpád (szerk.): Emlékezés egy dombóvári tanárra 

Magyar Jövő - 1928. január 29., 1928. november 11., 1933. május 9., 1933. május 23., 1934. május 8., 1934. május 23., 1937. augusztus 3., 1939. április 16., 1939. április 22., 1940. március 24., 1940. április 28., 1942. február 8., 1943. június 27., 1943. augusztus 15., 1943. augusztus 17., 1943. augusztus 22.

Dunántúl - 1941. július 11.

Új Magyarság - 1943. augusztus 15.

Reggeli Hírlap - 1933. május 24., 1943. augusztus 27.

Magyarország - 1917. január 21.

Magyar Élet - 1939. április 16. 

A bejegyzés trackback címe:

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr4417340054

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2022.02.24. 10:47:49

Érdekes volt, köszönöm!

Cserny mster 2022.02.25. 19:43:22

Jó volt! Kérünk még ilyet!

Reiman Zoltán 2022.03.04. 08:02:41

Örülök, hogy tetszett.
süti beállítások módosítása