Tíz történelmi érdekesség Görömbölyről
2022. augusztus 11. írta: Reiman Zoltán

Tíz történelmi érdekesség Görömbölyről

Görömböly ma Miskolc része, de mint önálló településnek is komoly múltja van. Hallottatok már Bacsinszky Andrásról, az itt élő ruszinokról vagy a helyi hagyományokról? 

 

fb_img_1516884429630_1.jpg

 

A Görömböly név eredete 

Nyelvészeink nagyon sok ősmagyar szót "szlávosítanak", mintha nem lenne elég a környező országok történelemhamisítása. Például a Görömböly szóról is több helyen olvastam, hogy szláv eredetű.

A Görömböly szó arra utal, hogy dombok ölelik körbe a helységet.

,,A rajta levő göröngyök miatt egyenetlen, nem sima, rögös felületű hely." 

(A magyar nyelv értelmező kéziszótára)

,,Görömbölynek már a neve is olyan kedves mint a fekvése, amennyiben a dimbes-dombos, görömbös, görbe tájra utal." - írja Szunyogh László Miskolc Megyei Jogú Város főépítésze.

Hát persze, gyönyörű régies magyar szavunk a Görömböly, de ebből is - ahogy említettem - szláv eredetű szót "hámoznak" ki valahogyan nyelvészeink.

Görömböly magyar falu volt évszázadokon keresztül, a Rákóczi szabadságharc idején dúló nagy pestisjárvány alatt néptelenedett el, a magyar lakosságot ruszin, majd később tót nemzetiségű családokkal pótolták.

 

goromboly_miskolc_telepulesresze.jpg 

Görömböly címere. Forrás: Wikikönyvek 

 

Az őskortól a Rákóczi családig

Az őskor óta lakott hely volt ez a vidék. A helység közelében, a Kereszthegy egyik barlangjában őskori leleteket találtak a kutatók. 

Görömböly a Miskóc nemzetség birokainak része volt a honfoglalás utáni időkben. Ők a település egy részét Tapolcának adományozták. A 14. században a Széchy család kezébe került Görömböly egésze. 1365-ben aztán a királyhoz került vissza a település kegyurasága. 

Görömböly nevével egyébként először 1358-ban találkozhattunk. 1393-ban pedig is oklevélben említik, amit Jolsvai Leusták nádor és Kaplai János országbíró adott ki. 

A 16. században a szendrői vár tartozékaként találjuk. Érdekesség, hogy a Szendrői vár kapitánya a miskolciakat egy rendeletben eltiltotta a görömbölyi és tapolcai erdők használatától. Szintén érdekes tény, hogy ebben az időben a településen már volt egy Lengyel szó nevű helyrésznév, ami talán a szlávok első megjelenésére utal

A 17. században egy zálogszerződés folytán (részben) a Rákóczi családhoz került a falu. Furcsa eljárás következett ekkor. II. Mátyás magyar királyunk úgy gondolta, hogy mert ő az uralkodó, ezért neki mindent lehet. 12 000 forintért másnak adta a települést. Azonban a Rákóczi család sem volt rest, a megyéhez fordult, perre vitte a dolgot. És hogy-hogy nem, a megyei bíróság őket hirdette ki győztesként. Végül megegyeztek a királlyal, és további 3000 forint "leszurkolása" után végleg övéké lett a település tulajdonjoga. A 17. században a Rákóczi család és a tapolcai apát birtoka volt a terület.

 

004_a_ruten_telepites_clip_image006.jpg

Forrás: sulinet.hu

 

A ruszinok 

A török hódoltság idején sanyarú körülmények között tengődött Görömböly. Egyre több adót kért a török, egyre több juttatást, így a terület majdhogynem elnéptelenedett, többször került az enyészet útjára. 

A török idők elmúltával Dunántúlról érkező telepesek népesítették be a területet. Már-már úgy tűnt, a település kilábal válságából, amikor, a 18. század elején pestisjárvány sújtotta a települést, mely jelentős veszteségeket szenvedett. Ekkor magyar lakosai nagy része a környező településekre - főleg Miskolcra - költözött. Az elköltözöttek helyét ruszin telepesek vették át, később pedig tótok is érkeztek a Felvidékről.

A gyökereit máig valló és ápoló Görömböly ekkor, és így lett magyar faluból ruszin. Sokáig tartották nyelvüket, ápoltak identitásunkat a helyiek, a XX. század elejére azonban már teljesen asszimilálta őket a magyarság. Származásukat azonban nem felejtették el, hagyományaikat továbbra is ápolják. Görömbölyre való telepítésüket Altán (Alhann) Mihály, akkori tapolcai apát, a mindszenti templom egyik építője rendelte el egyébiránt.

,,A ruszinok egy köztes szláv nép, Európa kellős közepén a Kárpát-medence olvasztótégelyében , a Kárpátok hegyláncainak északi és déli lejtőin. Hazájuk, mely Kárpátaljai Rusz néven vált ismertté a keresztúton terül el, ahol Ukrajna, Szlovákia és Lengyelország határai találkoznak. (...) Állítólag a ruszinok ősei fehér horvátok voltak."

,,A mai ruszinok, a mai oroszok és a mai ukránok nemzeti öntudata nem azonos, mert a hajdani keleti szláv Ruszból más-más területen és úton alakultak ki. A ruszin népnek soha nem volt vezetői rétege, hanem többségük alacsony osztályba tartozó jobbágy, zsellér és pásztor volt. Emiatt nehéz volt összefogni az egész kárpáti ruszin népet."

(ruszinok.hu)

Sokan azt állítják azonban, hogy a kárpátaljai ruszinok nagy része "elszlávosodott" magyar. A ruszinok a görögkatolikus vallást gyakorolják.

 

bacsinszky_andras_1731-1809_munkacsi_gorog-katolikus_puspok.png

Forrás: Wikikönyvek

 

Bacsinszky András (1732-1809) 

Érdekes dolog történt a 18. század végén, amikor egy görögkatolikus püspök került a tapolcai apátság élére, aki a mindszenti templomot is majdnem megszerezte hívei számára.

1776-ban Mária Terézia a görögkatolikus egyháznak adta a tapolcai apátságot, Bacsiszky András munkácsi püspök lett az első embere a javadalomnak. Ezáltal azonnal jogot formált a mindszenti templomra - a tapolcai apátság része volt - görögkatolikus hívei számára. Az ügyből hatalmas pereskedés kezdődött, tevékeny résztvevője volt a Kamara, az egri püspök és a királynő is. Rengeteg érv és ellenérv hangzott el mindkét oldalon, ezeket az udvar gondosan mérlegelte. Egyébként Miskolcon a görögkatolikus hívek száma elenyésző volt, ekkor mindösszesen 104 hívővel rendelkeztek. 1778-ban döntött az uralkodónő, a római katolikusok kezén maradt a templom, az apátsági birtokot meghagyta a görög katolikus egyháznak. A görögkatolikus templom végül Görömbölyön épült meg.  

Görömbölyön volt a Miskolc környéki görögkatolikusok központja. Itt élt a legnagyobb közösség. Bacsinszky Andrást Görömbölyön nagy tisztelet övezi, a település nagy pártfogója és támogatója volt. A püspököt a falu újraalapítójaként és megtartójaként tisztelik emléktábla és utca őrzi emlékét.

 

letoltes_9_1.jpegA görömbölyi pincesor. Forrás: szallas.hu

 

A görömbölyi bor és a pincesor

A 16. századtól a 19. század végéig a település életében meghatározó szerepet töltött be a szőlőtermesztés, híres volt a görömbölyi bor, akárcsak a miskolci. A bükkaljai borvidékhez tartozott az itt készített bor. Mint oly' sok helyen, itt is a filoxéra tette tönkre a szőlőket. Három sorban lapulnak manapság is a pincék a domboldalban. A Meleg-oldalban, a Garócza dűlőben és az Ág-hegyen. Rendszeresen szerveznek rendezvényeket a pincesorok között.

2011-ben a középső pincesoron Ruszin Pince Emlékhelyet állítottak a hagyományőrzők. Fotók és történeti leírások is találhatóak az emlékhelyen, mely a ruszinok és a bor- és szőlőtermesztés kapcsolatát mutatja be. A görömbölyi Grál-pince pedig egy csoda, amit látni kell mindenkinek. 

 

img_4053.jpeg

Görömbölyi látkép. Forrás: miskolc-goromboly.hu

 

Görömbölyi hagyományok: hiedelmek, szokások (Oláh Péter gyűjtése - részlet)

,,Görömbölyi hagyomány szerint ha valaki megbetegedett, fűzfán kellett végighúzni. Ha valakit boszorkány rontott meg, tehéntrágyát kellett a kéménybe tenni, így elment az ereje a rontásnak. (Lukács Jánosné, 70 éves, Hamburger J. u. 2.) (...)

Volt egy öregasszony, annak szőlejében volt egy cseresznyefa, ezt a cseresznyefát 3 fiú kivágta májusfának. Az öregasszony megrontotta a 3 fiút. Kettőjük bocsánatot kért, így ezek meggyógyultak. A harmadik nem kért bocsánatot, őt annyira elkapta a rontás, hogy belehalt. 

Egy asszony a vásárba ment a szomszéd emberrel, és vettek egy tehenet. Az ember vezette félúton a jószágot, az asszony hajtotta. Félúton cseréltek. Amikor hazaértek, a tehenet bekötötték az istállóba. Az elbőgte magát, elkezdett ugrálni, s nem is adott tejet. Az asszony áthívta a szomszédot, az megsimogatta a tehén hátát, meghúzta a farkát, s az asszony már fejhette is. Úgy tejelt az, hogy hibája se volt! 

Ha valaki rosszul lett, és az ingéből, ami rajta volt, levágtak egy darabot, s rátekerték azt egy szentelt gyertyára, és a gyertyát meggyújtották, s viaszát vízbe csepegtették; ha a víz tetején női fej jött ki, akkor nő, ha pedig férfi, akkor férfi rontotta meg az illetőt. 

A rontás ellenszere az is lehet, hogy szentelt gyertyával keresztet vetnek a megrontott homlokán, mellén és hasán. De úgy is, hogy éjfélkor kimennek a mezsgyére füvet szedni. Ebből a fűből fürdőt csinálnak, megfürdenek benne, így elmúlhat a rontás. Ugyanígy: vasárnap este és hétfőn reggelre virradóra, amíg a madár egyik ágról a másikra át nem száll, háromszor kell leköpködni az illetőt; akkor egész héten nem fog rajta a rontás. 

Ha nem fejlődött a gyerek, akkor rámondták, hogy száraz igézetben van. Nem gyógyszerrel kezelték, hanem virradatkor, amikor még nem kelt fel a nap, a szülők elindulnak egy kiszemelt ponthoz, s ott találkozniuk kell. Ott a legközelebbi fát kettéhasítják, és áthúzzák rajta az inget és a gyereket. Azt az inget, amiben a beteg gyerek volt, azt ott kell hagyni a helyszínen. 

Egy asszony tanácsot kért az ismerősétől; adna neki valami gyógyszert, mert ő majd belehal a gyomorfájásba. Az asszonynak bele kellett vizelnie egy findzsába. Abba fahamut szórtak, ettől a betegnek pezsegni kezdett a vizelete. Azt meg kellett innia, utána azt kellett mondania: Már jobban is érzem magam. 

Fejfájás ellen "jujok" növényt szedtek, ami olyan, mint a tátogó. Ezt megfőzték, cserépedénybe rakták, és ezzel párolgatták magukat. 

A tisztes fű párologtatása a fejfájás ellenszere. 

Az emberi vizelet jó a pattanásos bőrre. 

Csömörlés (gyomorfájás) ellen levágtak egy kenyérhéjat, s ezt kilyukasztották. Ebbe zsíros rongyot raktak, azt meggyújtották és leborították pohárral. A kenyeret ezután el kellett fogyasztani. Vagy: megmasszírozták a gyomor környékét, egy findzsa vízbe csepűt raktak, ezt meggyújtották, s ezt olyan gyorsan kellett a fájós gyomorhoz szorítani, hogy a csepű el ne aludjon. A víznek közben nem volt szabad kiloccsanni. A findzsa (vagy pohár) úgy odatapad, hogy amíg az ember nem gyógyul meg, nem jön le a testéről. Ha elmúlt a gyomorfájás, a pohár magától levált. 

Fájós lábra tengeri hagymát, farkasalma-laput és egerfarkfűt kell rakni. 

Ujjvágás esetén a sebbe sót hintettek vagy meszet kapartak rá.

(Elmondta: Özv. Kiss Flóriánná, 63 éves, Jahn Ferenc u. 36.) 

András napkor a lányok belerúgtak a disznóba; és ahányat röfögött, annyi év múlva mentek férjhez. Mások papírra írták a fiúk nevét, gombócba vagy derejébe gyúrták, s amelyik főzés közben hamarébb feljött a víz tetejére, az lett a neve a vőlegénynek. 

Egy asszony tejért jött hozzájuk. Két nap múlva a tehén nem adott tejet. Az asszony megint eljött, elpanaszolták neki a bajt. Erre felrakott forralni tejet, ebbe éles kést, és ezzel a tehénre háromszor keresztet vetett. A tehén tejelni kezdett. 

A rontás ellen azelőtt a ház küszöbére lópatkót szögeltek, így elkerülte a házat a rontás. 

Ha valakit megrontottak, annak a seprőből nyolc szálat kellett kihúznia, azt tányér fölé helyezni és elégetni. Legalább egy évig nem volt szabad felszegni az ingét. (Elmondta: Szmetanovics Jánosné, 63 éves, Németh István u. 25.)"

(Kárpáti Béla szerk.: Első lépések a történelembe (Miskolc, 1988) 3. VÁROSTÖRTÉNET - TELEPÜLÉSTÖRTÉNET • Oláh Péter: Adalékok Görömböly történetéhez és néprajzához)

 

img_9883.jpeg

A görögkatolikus templom belső tere. Fotó: Mezővári Attila 

 

A görögkatolikus templom(ok) 

Az első templom fából készült, és valószínűleg akkor került sor az építésére, amikor az első ruszinok megérkeztek Görömbölyre. Baán István ezt 1712-re teszi. Ezt a templomot 1734-ben építették újjá, mert az első épület elhasználódott vagy leégett. 

Az első kőtemplom 1795-ben épült, sajnos azonban nem sokáig állt. Az 1834-es földrengés annyira megrongálta, hogy le kellett bontani. A ma is álló templomot 1867-ben szentelték fel. 

 

img_20220722_163811.jpg 

 

Mussolini Nándor

Pár héttel ezelőtt írtam részletesen Benito Mussolini elfeledett unokatestvéréről. Nándor bácsi 1893-ban került Miskolcra és vasúti kőművesként dolgozott nyugdíjazásáig. Halála előtt pár évvel került az országos sajtó érdeklődésének középpontjába, mindenki kíváncsi volt a Duce rokonára. 

De miért írok róla a Görömbölyről szóló írásomomban? Nos, azért, mert Mussolini Nándor Miskolcon ápolta beteg feleségét idős éveiben, azonban annak elhunytakor azonban Görömbölyre költözött és újra megnősült. Az új felesége azonban nem sokáig lehetett együtt vele, mert a házasság után pár évvel meghalt. 

Halálhíre ismét bejárta a hazai sajtót.

 

img_20220722_163732.jpg

 

Borzalmas felhőszakadás és tomboló ár Görömbölyön 

Pusztító felhőszakadás és jégeső tombolt Görömbölyön '37 májusában. Olvassuk el a beszámolót a tragikus esetről.

,,Kétméteres víz alatt Görömböly 

  • Délután 6 óra körül váratlanul arról érkeztek hírek, hogy Görömböly községe teljesen víz alá került. 

Görömböly el van vágva a külvilágtól, borzalmak délutánja tombol a községben. 

Délután négy órakor indult meg a felhőszakadás Görömbölyön. A felhőszakadást hirtelen jégeső váltotta fel. Helyienként olyan óriási tömegű jég hullott, hogy a vidék téli tájképét öltötte. Olyan magasságban állott mindenütt a fehéren csillogó jégtömeg, mint télen, hosszú havazás után a hó. Ugyanekkor a Bükk minden részére is hasonló óriási tömegű víz zúdult alá s ez az elképzelhetetlen mennyiségű víz egyesülve rohant lefelé a hegyoldalakon Görömböly felé. A községbeliek a mezőn legelésző állatok vad ordítozásából és kétségbeesett futásából lettek figyelmesek a közelítő veszedelemre

Az árvíz csakhamar utolérte a mezőn menekülő gulyákat, csordákat hordákat. Az állatok belekerültek a vízbe, egy ideig próbálkoztak úszni az áradattal, de a szennyesen hömpölygő, ragadó gyorsaságú víztömeg elkapta őket és panaszos nyögésük csakhamar elhalkult. A víz gulyástól, csárdástól elsodorta az állatokat. Sorsukról eddig még semmit seem tudnak

A községházáról — itt van Görömböly egyetlen telefonja — gyors egymásutánban érkeztek a fenyegető helyzetjelentések a vármegyeházára. A feljegyző, Kiss Józssef telefonon jelentette, hogy az áradat elérkezett a községhez. Már betört a faluba. Az útjába eső kerítéseket gyufaszállként ragadja magával és tördeli darabokra a fékeveszetten tomboló víztömeg. 

A víz a község utcáin pillanatról pillanatra megdöbbentő gyorsasággal emelkedik. Egy méter... egy méter húsz... másfél méter... vannak helyek, ahol már felnőtt embert is ellep a víz... két méter..."

(Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap - 1937. május 8.) 

Másnap Borbély-Maczky Emil főispán látogatott Görömbölyre és anyagi támogatásáról biztosította azokat, akiket kár ért az óriási vihar tombolása során.

 

img_20220722_163811.jpg

 

Csata Görömböly mellett 

1849. július 23-án és 24-én Görömböly környékén ütközötek meg Pöltenberg Ernő és Cseodajev orosz parancsnok csapatai a szabadságharc alatt. Valahol kutatásaim során olvastam, hogy az orosz katonák nagyon meglepődtek azon, hogy "orosz" népességet találtak országunk ezen részén.

,,Harcok Görömbölynél.

1849. július 23-án és 24-én.

Cseodajev a július 22-ikéről 23-ikára hajló éjjel parancsot kapott, hogy hadtestével Miskolc felé előnyomulva, Görgeyt támadja meg s ha ez visszahúzódnék, Tokajig üldözze s iparkodjék őt a Tisza jobbpartján visszatartani,

(...)

A veszteség mindkét részről jelentéktelen volt; az oroszok állítólag csak 3 halottat és sebesültet, a magyarok talán valamivel többet vesztettek. Ez utóbbiak részén különösen Axmann Vince őrnagy tűntette ki magát zászlóaljának élén.

(...)

Pöltenberghez intézett parancsát Görgey 24-én reggel arra a téves hirre, hogy a VII. hadtesttel szemben az egész orosz sereg zöme áll összpontosítva, oda módosította, hogy minden ütközet elől kitérve, azonnal a Sajó mögé vonuljon vissza, csak hogy mire ez a parancsmódosítás rendeltetési helyére jutott, Pöltenberg már meg volt támadva. 

(...)

Július 24-én az oroszok Görömböly előtt 21 embert vesztettek; a magyarok vesztesége ismeretlen.

(Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme - 21. Magyarország 1848/49. évi függetlenségi harcának katonai története - V. A nyári hadjárat • Az osztrák-orosz szövetséges hadak támadó hadjárata (1849. június elejétől a háború befejezéséig) - HARMINCHATODIK FEJEZET. Az orosz fősereg folytatólagos hadműveletei. Görgey elvonulása Komárom alól; a váci csata. Perczel műveletei az orosz fősereg… - Harcok Görömbölynél. 1849. július 23-án és 24-én.)

A két összecsapásról a fenti forrásban részletes leírást találhatunk.

 

c4797f5a190146529a0c38e90680ba45.jpg

A kép illusztráció. Forrás: Magyar Nemzet

 

Görömböly Miskolchoz kerül

Görömböly 1902-ben kapott nagyközségi rangot, 1950-ben pedig a Nagy-Miskolc projekt során városunhoz csatolták. Azóta is békésen éli mindennapjait és csendes, nyugodt, falusias hangulatával üde színfoltja Miskolcnak.

 

 

 

Források:

 

miskolciszemelvenyek.blog.hu - Miskolc, Diósgyőr, Hejőcsaba, Görömböly, Lillafüred - a helységneveink nyomában - Ahol a Rákócziak legyőzték a királyt - A szerb király keresztje - a miskolci görögkatolikus egyház története - Mussolini Nándor, az elfeledett unokatestvér 

A magyar nyelv értelmező kéziszótára

Szunyogh László Facebook oldala 

ruszinok.hu

Kárpáti Béla szerk.: Első lépések a történelembe (Miskolc, 1988) 3. VÁROSTÖRTÉNET - TELEPÜLÉSTÖRTÉNET • Oláh Péter: Adalékok Görömböly történetéhez és néprajzához

Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme

Gerlich Rikhárd: Magyarország függetlenségi harcza 1848-49-ben 3.

Reggeli Hírlap - 1933. március 15.

Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap - 1935. augusztus 17., 1937. május 8.

Kárpátalja - 1991. április 1.

Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 8. - Baán István: A görömbölyi görögkatolikus egyházközség a XVIII. században 

A bejegyzés trackback címe:

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr417888287

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2022.08.12. 02:48:50

Szép gyűjtés és érdekes szórás a hírek, témái közt.
süti beállítások módosítása