Ebben az írásomban az avasi református templom történetének első időszakát szeretném bemutatni, amikor még a katolikus egyház tulajdonában volt. Érdemes velem tartani, hiszen sok érdekességet olvashattok ezekből az évekből, évekről.
Az avasi református templom madártávlatból. Fotó: az avasi református egyházközség Facebook oldala
Az újkor embere a 19. század első évtizedeiben kezdett el a múltjával foglalkozni, ekkor kezdték el az Avas oldalában lévő, Miskolc jelképének számító templom kutatását is. Az avasi templom egyetlen műemléke Miskolc középkoriságának, története valószínűleg a városunkkal egyidős, bár erre régészeti bizonyítékunk nincsen, ahogyan arra sem, pontosan mikor alapították Miskolcot.
A Templom a 234 méter magas, a város központjában lévő hegy, az Avas, vagy ahogy akkoriban hívták, a Szent György-hegyen található.
Először III. Béla névtelen jegyzője írta le városunk eredetét 1173-ban. Árpád vezér Bors atyjának, Bunger vezérnek adta e földet, a Tapolucca vizétől a Souyou vizéig, melyet Miscoucynak neveznek el.
A tatárjárás idején már jelentékeny város volt Miskolc. A legenda szerint a mongolok támadása idején ezen a környéken is menekült királyunk az őt üldözők elől. IV. Béla hű katonájának – megmentőjének, aki a lovát adta a királynak és ő maga megállt feltartani az ellenséget - Ernye bánnak adta Diósgyőr várát hálája jeleként.
A mai templom belső tere nem hasonlít a katolikus időszakban meglévőre
A katolikus templom
A bán fia, István nádor építette az első miskolci kőtemplomot. A templom legkorábbi, okleveles említései 1323-ból és a pápai tizedlajstromból, 1335-ből valók. Ekkor Miskolc 9 garast fizet, ami arra utal, hogy nem volt jelentős a templomunk a vallási hierarchiában. 1411-ben megkapta a város a szabad papválasztási jogot. 1445-ből már található valami a pápai levéltárban is, búcsúengedélyt kért a két miskolci templom: a Szent István és a Boldogasszony. Az avasi templom védőszentje tehát Szent István királyunk lett. Elnevezésének körülményeit nem ismerjük.
Az első templom egy Árpád-kori kis épület volt valószínűleg. Erre épült bővítve a román stílusú építmény 1380 körül, a mai csonka toronnyal, ekkor az eredeti objektum a talajszint alá került. A szép freskókkal díszített bajor típusú gótikus stílusú épület pedig az 1400-as évek utolsó harmadában jött létre.
Az írások említik, hogy Kovács István Temesvári Mihállyal együtt munkálkodott a templom építésén. Mihállyal már 1453-ban találkozhatunk az írott forrásokban, mint a templomot segítővel, támogatóval.
1926-ban feliratot találtak az északi falon 1489-es évszámmal. Ebben az évben Beatrix – Mátyás felesége – rendelkezett az egyház javairól. Erre a leletre alapozva az új templom felszentelésének dátuma valószínűleg 1489 volt, első papja pedig János plébános, bár egyesek szerint a Janus felirat nem János papra, hanem Keresztelő Szent Jánosra utal.
Az avasi református templom érdekes eleme a Fekete szék – a közösség előtt nyilvánosan megszégyenített, bűnbánatot tartó hívek itt ültek a istentiszteletek során – ezt is, és a szószék faragott kő lábazatát is Dőry Ferenc adományozta a felekezetnek 1670-ben. Azt azért tegyük hozzá, hogy a ma is a templomban látható Fekete szék 1735-ből való
A mai templom mérete 42x17 méter, 400 ülőhellyel. Az építés helyének kiválasztásának oka nem ismert, valószínűleg a természeti csapások ellen biztosított volt – Miskolcon gyakoriak voltak az áradások –, a település központi helyén és mezőgazdaságilag jelentéktelen területen feküdt, így kultikus jellege nem szenvedhetett csorbát egyéb felhasználásokból adódóan. Akkoriban még pincék sem ékesítették az Avas oldalait.
Elhelyezkedése, méltóságteljessége a város díszévé tette a város története során mindvégig, napjainkig. Már Benkő Sámuel is erről ír várostörténeti könyvében (1782). Ősi szakrális jellege is volt a helynek, amelyet nemcsak a templom és temető építése igazol, hanem egy 11. századi Szent László dénáros lelet a Mélyvölgy utcában.
1380 körül a miskolci polgárok anyagi támogatása kellett az akkori templom újjáépítéséhez, az óriási összefogás bizonyította a helyi közösség erejét. Talán ezért is kapta meg a város nagyon korán, 1411-ben a szabad papválasztási jogát, Zsigmond által. 1523-ban pedig Mária királyné – II. Lajos felesége – ezt megerősítette. Nem is olyan sokára ennek fontos szerepe lesz a város és a templom történetében.
Mátyás király idejében egy jómódú miskolci polgár – kinek nevét nem említik - nagyobb összeget is adott a templom továbbépítésére, fejlesztésére. Érdekesség, hogy a templomhoz tartozó plébánia a 15-16. században még a főutcán volt található, később költözött a Papszerre. Az Avas (Szent György-hegy) alatt egy komoly egyházi centrum alakult ki: A pap malma a mai Erzsébet tér helyén volt, az iskola már a 15-16. században a jelenlegi helyén működött. (Papszeri kiállítási épület.)
A templomot egy temető veszi körül
A katolikus időkben oltárigazgatóságokat alapítottak, a Szent Katalin, a Szent Benedek és a Szent János volt közöttük a legismertebb. Legtöbbjük 1478-1504 között jött létre. A mészáros céh 1508-ban alapított külön oltárt magának. Az oltárigazgatóságok külön szertartásrendet gyakorolhattak, évfordulós ünnepet tarthattak. A középkori igazgatóságok alapítványként működtek, melyek a tagok vagy adományozók és az ő rokonaiknak lelki üdvéért imádkoztak. Az igazgatójuk gyakorlatilag fel nem szentelt papként szolgálta közösségüket. Az egyház a város gondjain is osztozott, ezért épült az ispotályos egyház Mindszenten. 15-16. században épül ki a Papszer, Alsópapszer, Toronyalja és a mindszenti zsellérség. Mindszent fontos középkori úti csomóponttá vált.
Az a bizonyos metszet a Szent György kápolnával 1817-ből, a legújabb kutatások szerint nem az ősi kápolna látható az általam bekarikázott részen
Országgyűlés az avasi templomban
Bizony-bizony országgyűlésre is sor került az avasi templomban. A reformáció miskolci elterjedése előtt történt, mégpedig két alkalommal is.
,,1541 december 21-én Fráter György váradi püspök itt a 13 nemesi keleti megye nemesi képviselőinek gyűlését, ahol kinyilvánították Ferdinándhoz való tartozásukat. (Ezt megelőzően 1526-ban, a mohácsi csatavesztés után volt országgyűlés Miskolcon , amelyen Borsod, Heves, Gömör, Torna és Abaúj követei vettek részt. Ekkor tanakodták meg , hogy ,,miképp lehessen a török által elárasztott , s fenyegetett országot megvédeni.")''
(Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7. - Avas a városképben)
A két templomi kápolna
1489-ben Csabai Kovács István kápolnát alapít Miskolcon, melyet két néven is említenek. Boldogságos Szűz Mária Mennybemenetele és Áldott Szűzanya Mennybemenetele. Volt egy másik kápolna is, a Szent Mihály, amely részben megsemmisült, részben beépült a templomba, a körvonalai és ablaka ma is látható az oldalában.
Egy templomlátogatás alkalmával egy új történetet is megmertem, mely a legkézenfekvőbbnek tűnik. Szóval a két kápolna egymásra volt építve, még ma is megvan a felsőhöz vezető lépcső, illetve a körvonalak az épület oldalán is ezt sejtetik. A kápolná(k)ról csupán egyetlen okleveles adatot ismerünk, 1681-ben a Boldogságos Szűz Mária Mennybemenetelének tiszteletére emelt kápolnát sekrestyeként említik, amikor a templom már valamivel több, mint 100 éve a református egyház kezében volt.
Nézzük a különböző elképzeléseket a kápolnáktól: a Szent Mihály kápolna lehetett a mai ravatalozó – tehát beépült a templomba - és a Boldogságos Szűz kápolnája nyomai láthatóak a falon, ami megsemmisült. Olyan verzió is van, hogy a Szent Mihály kápolna a mai harangtorony alapja lehetett, vagy esetleg ez a kápolna állt a mai ravatalozó helyén.
Ezt a gyűrűt a közelmúltban találták a régészek azon a területen, ahol a kilátó megújul majd. Fotó: Kaló Tamás
Szent György kápolna
Állt az Avas hegy tetején is egy kápolna. Ez az építmény volt a legrégebbi egyházi létesítmény Miskolcon, talán az Árpád-kor elejéig nyúlik vissza a története. Pontos helye nem ismert, ahogy pontos megjelenése sem. A tizennegyedik században a kápolna már biztosan megvolt. 1507-ben említik először, de valószínűleg sokkal régebbi. Szekérút vezetett hozzá a szőlőföldek között. Az elnevezése is koraiságára utal, Árpád-kori rotunda, azaz körtemplom volt valószínűleg. Az Avasi kilátó mai helyétől keletre állt, pontos helyét talán sosem fogjuk megtudni.
A legtöbb történész szerint a kápolna adta az alatta elterülő hegy első elnevezését (Szent-György-hegy).
Egy 1817-es metszeten még ábrázolják az épületet, aztán nyomtalanul eltűnt. A legutóbbi régészeti kutatások szerint megtalálták a metszeten látható kápolna maradványát, ami nem azonos az Árpád-kori objektummal.
Sőt, az Avasi-tetőn végzett munkálatok - az Avasi kilátó és környéke újul meg - miatti régészeti kutatások során egy temetőt is találtak, ami azt is jelenthet, hogy egy eddig ismeretlen település terült el a Szent György-hegy tetején. (A magyarok nem temetkeztek a településük fölött elterülő hegy tetejére, ez adja a feltételezés alapját.)
Források:
Novotny Gyula: az avasi templom
miskolciszemelvenyek.blog.hu - Az avasi református templom különleges története - A reformáció Miskolcon - Tíz történelmi érdekesség, amit nem biztos hogy tudtál Miskolcról-2.rész - Dőry-kúria vagy Rákóczi-ház?-Dőryek és Rákóczi Miskolcon - Az avasi temető és a legendás családok sírboltjai
Dobrossy István (szerk.): Miskolc története II.
Ifj. Horváth Béla: A miskolci Avas műemlékei
Megay Géza: Az avasi református templom
Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7.
Dobrossy István (szerk.): A miskolci Avas
Wikipedia - Az avasi templom
Dobrossy István: Miskolc város védett síremlékei
Gyulai Éva: Az avasi temető nyolc évszázada
Református templom és temető a miskolci Avason című könyv
