A múlt század első évtizedeiben a Korona Szállót és annak éttermét a legnívósabb vendéglátóhelyek között tartották számon hazánkban. Az ország minden pontjáról érkeztek vendégek hozzánk csak azért, hogy megtapasztalják a híres-neves Böczögő József vendégszeretetét.
Történt egyszer, hogy egy nagyon magas rangú vendég érkezett Miskolcra. 1914. június 22-én Habsburg-Toscanai Ferenc Szalvátor (1866-1939), osztrák főherceg érkezett városunkba. A vendég Ferenc József veje volt, ugyanis az uralkodó lányával, Mária Valériával kötött házasságot. 1895-től a herceg nevét viselte a 15. huszárezred egyik Miskolcon állomásozó divíziója, úgyhogy a miskolci huszárok is nagyon várták már a találkozást. Szalvator a Vöröskereszt fővédnökének helyetteseként érkezett Miskolcra, tehát a látogatás hivatalos volt.
Böczögő József
,,Böczögő József a Zala megyei Orosztonyban született 1877-ben. Iskoláit Vas megyében kezdte, majd a vendéglős és szállodás szakmát az ausztriai Ferringben sajátította el. 1898-ban lett a miskolci Három Rózsa Szálloda és étterem vezetője. Az Abbázia Szállodát és éttermet a kezdetektől irányította. 1907-től vette bérletbe Miskolctól a Korona Szállót és éttermet.
Böczögő 1934-ben a saját költségén próbálta felújítani és korszerűsíteni a szállót Block Ármin és Stimm Lajos tervei szerint. Böczögő 1937-re csődbe ment. A város hátba támadta és a bérleti jogot a Janits testvérek kapták, akik egészen az államosításig vezették a szállót. Böczögő József elköltözött Miskolcról, Kassán hunyt el 1946-ban."
(Forrás:bomie.hu - A fehér asztal művésze)
,,Ferencz Szalvator herceg látogatása elsősorban a Vöröskereszt Egyesület miskolczi választmányának szól. Különös kitüntetés ez, mert a miskolczi választmány az első és eddig az egyedüli a vidékiek között, melyet a fenséges fővédnökhelyettes látogatásával kitüntetett és a miskolczi választmány az egyedüli az országban, melynek ápolónői tanfolyama van.
A látogatás tehát hivatalosan a Vöröskereszt Egyletnek szól, valamint a főherceg nevét viselő és helyben állomásozó 15-ik huszárezrednek. Mi azonban a közönség és a krónikás szemével e magas látogatásnak hivatalos jellegén kívül, még más irányba ható jelenségét is látjuk. Látjuk pedig, mint olyanok, akiknek minden nyilvános eseményben, mely a város falai között lejátszódik, első és legfontosabb szempont a város közérdek. A mi különleges helyzetünkben ritkán fordul elő, hogy az uralkodóház valamelyik tagja magyar vidéki várost látogasson meg, pedig elvitathatatlan, hogy ilyen valójában és frázis nélkül előkelő látogatás egy magyar vidéki város sok felsőbbségi jóakarattól függő helyzetében rendkívüli fontossággá bír. Első látszatra csak a parádét látja a felületes szemlélő. De ha belemélyedünk egy ilyen főhercegi látogatás igazi jelentőségébe, azt fogjuk látni benne, hogy az uralkodó személyéhez oly közel álló tagja a királyi családnak jön Miskolczra, mint Ferencz Szalvátor főherceg — aki egész nagy hivatalos programmja mellett is — önkéntelenül tudomást vesz a város körülményeiről, helyzetéről, talán — talán a kívánságairól is."
(Miskolczi Napló - 1914. június 21.)
A Korona Szálló a 20. század elején
És eljött a nagy nap, Ferenc Szalvator herceg látogatása. A herceg Miskolcon a főispáni lakosztályban fogadta a vendégeit, az egész délelőttje ezzel telt el. A látogatás első napjának második fontosabb eseménye - történtünk szempontjából a legfontosabb - az ebéd volt. Ezt természetesen a ,,Koronán" - így forgott közszájon a legendás szálló neve akkoriban - tartották. A rendezvény szervezését teljes egészében a kitűnő vendéglátós, Böczögő József bonyolította le. Természetesen minden rendben ment, tökéletes volt. Nagy Ferenc polgármester teljes bizalmát élvezte a vendéglős, nem is csalódott benne.
Délután az Erzsébet kórházban tett látogatást a herceg, majd egy nagyszabású garden-partyra volt hivatalos a Népkertbe. Dr. Tarnay Gyula főispán szervezte az eseményt.
Fotó: Pesti Napló
,,A garden-party végén, mielőtt a főherceg Zsolczára kocsizott, dr. Tarnay Gyula főispán meleg szavakkal mondott köszönetet a vármegye és a város nevében a főherceg látogatásáért. Kérte a főherceget, őrizze meg a szép napok emlékét, a minthogy mi is legjobb emlékeink között őrizzük meg az ő látogatását. Mindenben igyekeztünk, hogy kellemes benyomásokat keltsünk benne. Különösen köszönetet mondott a főispán a főhercegnek azért, hogy megtisztelte azzal, hogy saját vendégéül láthatta és hogy engedélyt adott arra, hogy a város társadalmából is vendégeket hívhasson a tiszteletére rendezett gardenpartyn.
A főherceg a főispán meleg szavait köszönte meg ezekkel a szavakkal:
— Őszintén és igazán rendkívül megvoltam elégedve mindennel, úgy a fogadtatással, mint a lakosság magatartásával. De nem elég, ha azt mondom, hogy meg voltam elégedve, de kérem Önt, hozza a lakosság tudomására különös köszönetemet és forró hálámat.
A népkerti Vigadó terraszát a garden-party alkalmára Pick Jakab bútorgyáros szerelte fel és rendezte nagy ízléssel és tetszetősen, amiért elismerést is kapott.
Ugyancsak elismerés illető Böczögő József szállodatulajdonost, aki az ünnepséggel kapcsolatos, főleg a vendégek ellátásával összefüggő intézkedéseket nagy körültekintéssel, tapintattal és közmegelégedésre végezte. Az ő gondossága meglátszott mindenütt.
Dr. Tarnay Gyula főispán mint házigazda lekötelezően szívélyes volt minden egyes vendégével szemben.
(Miskolczi Napló - 1914. június 24.)
Az Erzsébet tér közepén látható a Kossuth-szobor, vele szemben a sárga épület a Korona
A herceg látogatásának második napját a huszárezredének szánta, majdnem az egész napját velük töltötte,
,,Reggel kilenc órakor már ott állt a divízió három svadronja a gyakorlótéren. A verőfény megbotlott a huszárok ragyogóan tiszta uniformisain. Huszártisztek lovai vágtattak a gyakorlótéren, mely fölől odatelepedett a híres huszárláz, hogy a fenséges ezredtulajdonos meg legyen elégedve ezredével. A gyakorlótér szélén a polgári közönség foglalta el helyét. Elegáns úrihölgyek és férfiak kíváncsian kémlelték a zsolczai országutat, amerről a fenség érkezett. A közönség soraiban volt dr. Tarnay Gyula főispán, herceg Odescalchi Lóránd, Lossonczy István táblabíró stb. A közönség között a rendre Zsákay József fogalmazó vezetésével ügyelt a rendőrség.
A gyakorlótéren csakhamar rendben felállt a három svadron. A svadronok előtt láttuk báró Apor Samu vezérőrnagy, lovassági brigadérost, van der Sloot v. Vaat, minden ezredest és sok tisztet az ezred, gyöngyösi tisztikarából. A három svadron vezényletét az egyes svadronparancsnokok jelentései után báró Jordis őrnagy, mint a miskolczi második divízió parancsnoka vette át.
Háromnegyed tízkor az uralkodó ház tagjainak érkezésére előírt kürtszó jelezte Ferencz Szalvátor főherceg érkezését. Lovon érkezett a fenség, akinek daliás termetén huszárezredesi egyenruha feszült. Mögötte fényes katonai kavalkádó. Harsány vezényszavak vegyültek a kürtszó hangjába, a három svadron tisztelgett, dr. Jordis őrnagy parancsnok pedig odalovagolt a főherceghez és a szokásos, előírt jelentést tette.
A fenség szalutálva fogadta a jelentést, aztán végiglovagolt a svadronok frontján, majd kíséretével a gyakorlótér jobb oldalára lovagolt. Innen nézte végig a huszárság pontos, fegyelmezett, gyönyörű, sőt egyes részleteiben bravúros gyakorlatait. Az egyes svadronok külön-külön végeztek úgynevezett svadrongyakorlatokat, attakokat stb. Végül megszólalt a csapatok jobb szárnyán elhelyezett katonazene, melynek hangjai mellett a huszárcsapatok eldefelhoztak a főherceg előtt. A főherceg ezután a csapat élére lovagolt és személyes kommandója alatt vezette be a csapatot a huszárlaktanyába.
Déli 1 órakor a huszárlaktanya tiszti képzőjében intim dejeuner volt, melyen a főhercegen kivül csak a 15. huszárezred tisztjei vettek részt."
(Miskolczi Napló - 1914. június 24.)
Ferenc Szalvator főherceg. Fotó: Wikipédia
Azért idézem sokszor és hosszan a Miskolczi Napló tudósítását, mert abban az időben még ritka volt ilyen terjedelmű és ilyen minőségű írás egy-egy eseményről. Ebből is látszik, hogy milyen nagy dolog volt ez a hercegi látogatás és mennyire fontos volt ez Miskolc városának.
Most, hogy "végigrohantunk" nagy vonalakban a hercegi látogatáson, térjünk rá arra a részre, amiben a címben utaltam. Egy városi legenda szerint Ferenc Szalvator herceg egy közös fotón szerepelt Böczögő Józseffel. Ő is halotta a miskolci vendéglős jó hírét és szeretett volna egy közös képet vele. Csak az volt a baj, hogy a kép a Korona előtt készült és az Avas volt a háttérben. Mi következik ebből? Az, hogy bizony az Erzsébet téren lévő Kossuth Lajos szobor is szerepelt a képen. De, hát már hogy néz ki az, hogy egy Habsburg előkelőség egy Kossuthtal szerepel egy felvételen? Úgyhogy állítólag retusálták azt és a a Kossuth alakot eltüntették róla...
Ha a herceg látogatásáról olvasunk, egyértelműen be lehet azonosítani annak az idejét, amikor a kép készült.
,,Kevéssel egy óra után hagyta el a főherceg a vármegyeházát és elindult gyalogosan a Koronához. A főherceg elől ment báró Vay Elemér, dr. Tarnay Gyula és gróf Haller József társaságában. Az útvonalon a Koronáig nagy közönség állott sorfalat.
Az Erzsébet-térnél megállott a főherceg és láthatóan kellemesen lepte meg a tér és az Avas szépsége. Az öreg avasi templomról, mint egyik legrégibb műemlékünkről báró Vay Elemér tájékoztatta, megjegyezve, hogy az a XII-ik században épült.
A Koronán.
A Korona-szálloda feldíszített bejáratánál a főherceget Böczögő József fogadta frakkban és felkalauzolta a teremhez, ahol már együtt volt az ebédre meghívott társaság."
(Miskolczi Napló - 1914. június 23.)
Ha tényleg elkészült az a bizonyos kép, akkor itt és ekkor. Talán egyszer valahonnan elkerül a felvétel és meglátjuk valóban igaz-e a történet...
És, ha már városi legendák, csak még egy érdekesség. Böczögő József kapcsán megkerestem Európa-bajnoki bronzérmes tornászunkat, Böczögő Dorinát is, hogy nincs-e rokoni kapcsolatban a "mi Böczögőnkkel". Nincs rokoni kapcsolat, legalábbis Dorina nem tudott róla, de nagyon érdekesnek találta a történetét.
Forrás:
Miskolczi Napló - 1914. június 21.
Miskolczi Napló - 1914. június 23.
Miskolczi Napló - 1914. júni
us 24.
Szojka Ágnes gyűjtése
