A Lillafüredi Állami Erdei Vasút története 1918-ban kezdődik. Ebben az írásomban az áruszállítástól a személyszállítás megindításáig követjük nyomon a kisvasút történetét. A vasútüzemet a Bükkben termelt faárú és a Diósgyőri szénbánya szenének szállítása miatt hozták létre, bár már létrehozásának pillanatában felvetődött a személyszállítás is.
Fotó: Miskolc a múltban Facebook csoport
,,A kisvasút, hivatalos néven keskeny nyomközű vasút, keskeny nyomtávú vasút olyan vasút, amelynél kisebb a nyomtávolság, mint a normál vasutaknál. A kisvasutak korábban jellemzően helyi árufuvarozásban játszottak szerepet, ahol az akkori technikai viszonyok közt gazdaságosabb volt egy ilyen vasutat üzemeltetni, manapság viszont már inkább a turizmusban van szerepük."
(Wikipédia - Kisvasút szócikk)
Magyarországon a XIX. század utolsó harmadában kezdték el építeni az első kisvasút vonalakat. A legrégebbi, manis működő a debreceni Zsuzsi vasút, az erdei vasutak közül - ilyen a miskolci is - a pálházai, amely 1888 óta működik.
Miskolcon 1917-ben határozta el és 1918-ban írta ki a versenytárgyalast a Magyar Királyi Erdőhivatal, hogy egy erdei vasutat hoz létre a Szinva-völgyében Szinvavölgyi Erdei Vasút (SZEV) néven.
1920 novemberében indult el az első kisvonat a vonalon. Egy évvel később kezdődtek a komoly tárgyalások a személyszállítást illetően.
1921 őszén Kaán Károly, földművelésügyi államtitkár érkezett Miskolcra, többek között a Szinvavölgyi Erdei Vasút személyszállítása ügyében.
Fotó: Miskolc a múltban Facebook csoport
,,Kaán államtitkkár miskolczi tárgyalásai
A szinvavölgyi út — Munkástelep a Csanyikvölgyben? — A selmeczi főiskola hét éve — Sürgős az építés — Lichtenstein főispán nyilatkozata
Kaán Károly földmivelésügyi államtitkár hétfőn délelőtt Lichtenstein László főispán, Szentpáli István polgármester, Róbert Emil nemzetgyűlési képviselő, Draskovich József főerdőtanácsos és a tótsóvári erdőgondnokság több tisztviselőjének kíséretében megtekintette a szinvavölgyi vasut vonalát.
A huszonnégy kilométer hosszúságú vasút a kincstárnak mintegy 40000 holdas erdőgazdaságot köti össze a fővonallal.
A társaság először a ládi állomást tekintette meg, innen a Csanyik völgybe mentek. (Az ideális helyen fekvő völgy színtén predesztinálva van nyaraló telepnek). Valószínűleg itt munkástelep készül. A társaság ezután végigment a vasut vonalán Omassáig. A közben megtekintették a kincstár fűrésztelepét és téglagyárát.
A társaság délután az erdei vasúton tért vissza. Alkalmunk volt beszélni Lichtenstein László főispánnal, aki az államtitkárral folytatott tárgyalásairól a következőkben tájékoztatta a Magyar Jövő munkatársát.
— Az erdei vasútnak személyszállításra való berendezésére Kaán Károly államtitkár nagy hajlandóságot mutat. A kérdés megoldásának ma még pénzügyi nehézségei vannak. Remélhetőleg ezeket sikerül legyőzni. Alkalmat keresek arra, hogy a hozzájáruláshoz a pénzügyminisztert is megnyerjem, aki a hír szerint a közeljövőben Miskolczra jön.
— A vasút jelenőségét egyébként mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Bükk felét teszi ki a kincstár megmaradt erdőgazdaságának és az látja el fával az ország összes köztisztviselőit és más fontosabb intézményeket. (...)"
(Magyar Jövő - 1921. szeptember 6.)
Fotó: Miskolc a múltban Facebook csoport
A személyszállítás nagyon fontos voltát jól látta a városvezetés és mindenki más illetékes is. Ez jól látszik a mindent elsöprő akaratból, amely újra és újra fellángolt ebben az ügyben. Itt azért már körvonalazódott az a helyzet, hogy a kormány nem fogja teljes egészében fedezni a személyszállítás során felmerült plusz költséget.
,,A szinvavölgyi vasút személyszállításra való berendezése
Miskolcz város közigazgatási bizottsága múlt év július 16-án tartott ülésében elhatározta, hogy feliratilag fordul a földmivelési kormányhoz s kéri, hogy a szinvavölgyi erdei vasutat korlátolt mértékben rendezze be személyszállításra, hogy ennek a vasútnak az igénybevételével megközelíthető legyen Hámor és Lillafüred, valamint a diósgyőri munkások közlekedési eszközhöz jussanak.
A közigazgatási bizottság feliratára most válaszolt a földművelési miniszter, akinek a leiratát a közigazgatási bizottság csütörtöki ülésén Nikkel József tanácsnok ismertette. A földmivelési miniszter válaszában nem emel kifogást a vasútnak személyszállításra való berendezése ellen, sőt elősegíti azt, de az államháztartás mai helyzete mellett ez ki nem vihető s arra a közeljövőben sincsen remény.
Lichtenstein László főispán a földmivelési miniszter leiratát kiegészítve kijelentette, hogy az ügyben ő járt el és a tárgyalások folyamán kitűnt, hogy a vasút építése túllépte azt a hitelt, amit erre előirányoztak, s hogy a személyszállításra való berendezkedés több millióba kerül. Akkor az volt a terv, hogy magával Hegedűs pénzügyminiszterrel megnézetik a vasút fekvését, hogy meggyőzzék az általános fontosságáról, de Hegedűs közben megbukott.
A főispán indítványozta, hogy a közigazgatási bizottság újítsa meg múlt évi kérelmét, már csak arra valótekintettel is, hogy úgy a földművelésügyi, mint a pénzügyminiszterek újak. A maga részéről mindent elkövet a kérelem sikere érdekében. A közigazgatási bizottság egyhangúlag hozzájárult a főispán indítványához."
(Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap - 1922. február 17.)
Fotó: Miskolc a múltban Facebook csoport
Pár hónappal később a városvezetés azt mondta, hogy nincs pénze a személyszállításra alkalmas kocsik megvásárlására, így nem lesz személyforgalom a vasúton.
,,Nem lesz személyforgalom a Szinvavölgyi erdei vasuton
A Szinvavölgyi erdei vasútnak személyszállításra való berendezése érdekében a városi közigazgatási bizottság és felterjesztést intézett a földmivelésügyi miniszterhez. A felterjesztésre a válasz kedden érkezett le a városhoz. Leiratában a miniszter kijelenti, nincs abban a helyzetben, hogy a Szinvavölgyi vasúton három személyszállításra alkalmas kocsit állítson be. Ha a város a három kocsit megveszi, vagy fedezi azok árát, a személyszállítás beállítható.
Kérdést intéztünk ez ügyben Hodobay Sándor polgármesterhelyetteshez, aki munkatársunknak kijelentette, hogy a város a három kocsit nem veheti meg, miután egy kocsi legalább egy millió koronába kerül, így tehát egyelőre nem lesz személyforgalom a Szinvavölgyi vasúton."
(Reggeli Hírlap - 1922. június 1.)
Tovább folytatódott a kormány "puhítása", a földművelésügyi minisztériumot, a vasúti és hajózási főfelügyelőséget és a kereskedelmi államtitkárt próbálták meggyőzni az ügy előmozdítása érdekében.
Fotó: Miskolc a múltban Facebook csoport
,,Tárgyalnak a szinvavölgyi vasut személyforgalomravaló átalakításáról
A város közigazgatási bizottsága többizben felirattal fordult a földmivelésügyi minisztériumhoz, kérve, hogy a szinvavölgyi erdei vasutat rendezzék be személyforgalomra is. A kérelem teljesítése elől a fölmivelésügyi minisztérium a nehéz gazdasági helyzetre való hivatkozással eddig mindig elzárkózott. Időközben, úgy látszik, a földművelésügyi minisztérium is belátta, hogy a most már állami fürdőtelep, Lillafüred fellendítéséin mily jelentős szerepe van a vasut személyforgalomra való berendezésének. Pénteken délután Miskolczon járt a vasuti és hajózási főfelügyelőség egyik vezetőségi tagja, aki hosszasan tárgyalt e kérdésben a polgármesterrel és kijelentette, hogy műszaki szempontból a vasut és hajózási főfelügyelőségnek semmi kifogása sincs az ellen, hogy az erdei vasut pályáján személyforgalmat is lebonyolítsanak. A tárgyalás pozitív megálapodással nem járt.
Dr. Hodobay Sándor polgármester a jövő hó elején Budapestre utazik és ott a földmivelésügyi és dr. Horváth kereskedelmi államtitkárokkal tárgyal a szinvavölgyi vasut személyforgalmára vonatkozólag, úgy tudjuk, hogy ha a kereskedelmi kormány a vasutat személyszállításra berendezi, a város nem zárkózik el az anyagi támogatás elől, sőt ebbe a támogatásba a város közönségét is bevonja."
(Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap - 1923. január 27.)
Az iparkamara felterjesztése a kereskedelmi miniszterhez. Nagyon pontos és mindenre kiterjedő felhívás.
,,Személyforgalom a szinvavölgyi vasúton
A kereskedelmi kamara felterjesztése a kereskedelmi miniszterhez
A szinvavölgyi vasút ezidőszerint tisztán erdőgazdasági célt szolgál. Két év óta van üzemben és bár a város törvényhatósági bizottsága, a közigazgatási bizottság is több ízben tett felterjesztést a födművelésügyi miniszterhez, hogy a vonalat személyszállításra is berendezzék, az akciók eddig nem jártak ereménnyel. Most a miskolczi kereskedelmi és iparkamara fordult egy felterjesztéssel a kereskedelmi miniszterhez, rámutatván azokra a fontos érdekekre, amelyek a személyforgalom berendezéséhez fűződők.
A felterjesztésből az alábbi érdekes részeket kötjük: Figyelembe veendő, hogy úgy a diósgyőri papírgyár, mint különösen a disgyőri m. kir. vas- és acélgyár és a hozzája tartozó bányatelepek számos munkája a Garadna völgyéből és illetve területéről jár be a gyári, illetve bányamunkára, úgy, hogy a mai csendesebb üzemmenet mellett is legalább 300 ra tehető azon munkások száma, akik a szinvavölgyi vasútmentéről munkahelyükre nap-nap mellett odavissza kénytelenek gyalogszerrel járni meg ezt az utat. Tetemes azon családtagok száma is, akik a Bükk erdőség gazdag erdei gyümölcstermését, erdei termékeket és élelmiszereket szállítanak részint a Vasgyárba, de főként Miskolcz piacára és igen nagy azon napszámosok száma, akik télen nyáron mint favágók, famunkások, szőlőmunkások járják a környék utait.
Parancsolólag követeli a személyszállításra való berendezkedést az a nagy idegenforgalmi érdek, hogy nemcsak a hetvenezer lakosú Miskolcz, de mondhatjuk Csonka-Magyarország üdületre váró közönségének jórésze végre hozzáférhessen a Bükk kies erdővidékéhez, kiránduló helyeihez, Lillafüred kincstári nyaralótelephez.
Fotó: Miskolc a múltban Facebook csoport
Nem túlzás, ha azt álljuk, hogy elszakíttatván Észak- és Keletmagyarország hatalmas hegyvidékeitől, ezidőszerint a Bükk erdősége, a Szinvavölgyi vasut terüete az, amely hatalma tápláló mencéje kell hogy legyen az idegenforgalomnak. Hatalmasan fellendült e vidéken és még nagyobb jövőnek néz elébe a személyszállítás bevezetése révén a turisztika, mely úgy kel, mint külföldi turisták idevonzására ma már nemcsak nyáron, de télen is ide tereli a sportkedvelő közönséget.
Ha hozzávetőleges becslést eszközölnénk, mintegy 30—40000-re tesszük a Szinvavölgyi vonal, évente megforduló, jórészben kirándulókból állók számát. Hogy ez a szám személyszálltó vonatok közlekedése esetén beláthatatlan magasságba szökne, azt a viszonyokkal minden ismerős tényező egyértelműleg megerősíti. Úgy tudjuk különösebb technikai akadálya sem volna annak, hogy a Szinvavölgyi vasút már a nyár folyamán behozhassa a személyszállítást. Az alépítmény szakértői vélemény szerint elsőrendű, gondos munka s úgy tudjuk, már eleve is a személyszállításra való berendezés figyelembevételével készült, így csak a személyszállítás követelte némi egyszerűbb kiegészütő berendezést, illeve óvintézkedést kíván.
A kocsihiány sem okozhatna bizonyára leküzdhetetlen nehézségeket, nem is szólva arról, hogy a legnagyobb forgalom, vagyis vasárnapok idején a teherszállítás szünetelvén, célszerűen felhasználható a meglevő teherkocsipark is. Kokrét kérésünk és tiszteletteljes javaslatunk az, méltóztassék a társminisztériummal egyetértve az összes illetékes tényezőket a helyszínen való azonnali tárgyalásra utasítani, illetve utasíttatni, hogy egy rövid utu eszmecsere és tárgyalás segélyével a technikai részletek is minden irányban a lehető legrövidebb idő alatt tisztáztassanak.
(Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap - 1923. április 1.)
Fotó: Miskolc a múltban Facebook csoport
Az iparkamara értekezletet tartott a személyszállítás ügyében. Villatulajdonosok, gyárosok és egyéb városi elöljárók vettek részt a gyűlésen. Itt azokat az indokokat ismertette a kamara az egybegyűltekkel, melyeket a felterjesztésben elküldött a fővárosba. Megállapodtak abban, hogy áldozatokat fognak hozni - azaz anyagilag támogatják - a közlekedés megindítása érdekében. Egy nagyon érdekes dolgot is említ a cikk. Állítólag már gróf Bethlen András, a lillafüredi üdülőtelep megálmodója is megígérte a majdani villatulajdonosok részére, hogy az állam egy vasutat fog építeni egészen idáig.
,,Értekezlet a lillafüredi vasút személyszállítása érdekében
A kereskedelmi miniszter a közelmúltban rendeletet adott ki az iparvasutat személyszállításra való berendezése végett. A miskolczi kereskedelmi és iparkamara a rendeletre hivatkozással azonnal indokolt felterjesztésben fordult a vasúti és hajózási felügyelőséghez a lillafüredi erdei iparvasút személyszállítása érdekében.
A kamara akciója máris sikerrel járt, amenynyiben a vasúti és hajózási főfelügyelősége indokoltnak tartva a kamara kezdeményezését, felkérte a kamarát, hogy az összes érdekelteket e hó 20-ára a vármegyeháza tanácstermében tartandó értekezletre hívja össze, amelyen a vasúti és hajózási felügyelőség vezető államtitkára is részt fog venni. A kamara vezetősége hogy ezen nagyszabású értekezletet megelőzően tájékozódhassák az érdekeltek nézetéről, folyó hó 14 én, szombaton értekezletet tartott.
Az értekezlet, amely Neumann Adolf elnöklete alatt tartatott az iparkamarában, a lillafüredi villatulajdonosok közül Kubacska Istvánné, Győri Ödön, Halmos Mór és Weidlich Pál, Kolba Jenő papírgyáros, Kühne Adolf, a Borsod megyei Takarékpénztár képviseletében Gálffy Ignác, Wittich Andor titkár és dr. Mádai Lajos v. titkár vettek részt.
Neumann Adolf elnök felkérésére Wittich Andor titkár ismertette az értekezlet célját. A kamara régi álláspontjához híven most is megragadja az alkalmat arra, hogy megvalósítani segítse a lillafüredi vasúti személyszállítást. A kamara tudatában van annak, hogy helyi, városi szempontból is mily nagy közgazdasági jelentősége van annak, ha Lillafüredet a vasúti személyszállítás folytán megközelíthetővé teszik. Most azért is aktuális e kérdés, mivel Lillafüred a megcsonkított ország egyedüli magaslati nyaralóhelye, amely a tátrai üdülőtelepeket van hivatva pótolni. Addig, amíg a közönség vasúton ki nem juthat Lillafüredre, annak fejlesztésére gondolni sem lehet.
Hisz ma a bérkocsiért 10—12.000 koronát kell Lillafüredre fizetni és ezen horribilis fuvardíj a nyári szezonban minden bizonnyal emelkedni fog. A miskolciak túlnyomó része, akik gyalogszerrel nem tudják megközelíteni Lillafüredet, ennélfogva ez év nyarán teljesen el lesz zárva Lillafüred ózondús levegőjétől.
Fotó: LÁEV csoport
A kamara vezetősége minden irányban igyekszik a szinvavölgyi erdei iparvasút személyszállítását propagálni még a f. hó 20 óra a kamara által összehívott értekezlet előtt, hogy az eredménnyel végződhessék. Weidlich Pál és Kubacska Istvánné azon nézetüknek adtak kifejezést, hogy a lillafüredi vállalattulajdonosok nem fognak elzárkózni anyagi áldozatoktól sem a személyszállítás bevezetése érdekében, bár ez elsősorban a város, a vasgyár és illetve a lillafüredi szálloda érdeke.
A lillafüredi villatulajdonosok amidőn annak idején az építkezésbe belefogtak, Bethlen akkori földmivelésügyi minisztertől, a lillafüredi nyaralótelep létesítőjétől azon biztatást kapták, hogy Lillafüredre az állam a vasutat ki fogja építeni. Ha tehát a vasúti személyszállítás most megindul, ezzel az állam régi kötelezettségét fogja leróni. Több felszólalás után az értekezlet abban állapodott meg, hogy a kamara közgazdasági jelentőségű akcióját legnagyobb örömmel fogadja és elvi szempontból nem zárkózik el anyagi hozzájárulástól sem a lillafüredi vasut személyszállítása érdekében azon biztos reménytől áthatva, hogy a város, a megye, a vasgyár, a pénzintézetek nem fognak elzárkózni anyagi áldozattól hazánk ma egyetlen magaslati üdülő nyaraló telepének megközelítése, fejleszthetése végett."
(Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap - 1923. április 15.)
Végre kézzelfogható közelségbe került a személyszállítás a Szinvavölgyi Erdei Vasúton! A Megyeháza nagytermében tényleg mindenki ott volt, aki számít. És megállapodás is született a költségek közös vállalásáról.
,,Júliusig megindul a személyforgalom a szinvavölgyi vasúton
A szinvavölgyi vasút személyforgalomra való berendezése ügyében szombaton délután értekezlet volt a megyeháza nagytermében, ahol ez alkalommal az elnöklő Horváth Károly kereskedelmi államtitkáron kivüi jelen voltak Kaán Kálmán földmivelésügyi államtitkár, Borbély Maczky Emil vármegyei főispán, Zsóry György alispán, dr. Hodobay Sándor polgármester, dr. Tarnay Gyula ny. főispán, dr. Görgey László vármegyei főjegyző, Hosszufalussy Lajos kir. kamarás, főszolgabíró, Neumann Adolf kereskedelmi és iparkamarai alelnök. Wittich Andor kamarai titkár. Obholczer Béla vasgyári igazgató helyettes, Mártha Miklós műszaki főtanácsos, dr. Várnay Bertalan vármegyei tb. főjegyző, Weidlich Pál, Turi József, továbbá a vasúti és hajózási főfelügyelőség, az erdőkincstár képviselői, valamint a miskolczi villamossági részvénytársaság részéről Patak Vilmos igazgató, Korányi Jenő főmérnök, Diósgyőr képviseletében Miskowszky Ferenc bíró és Hámor község részéről Fekete József jegyző.
Fotó: Miskolc a múltban Facebook csoport
Ennek az értekezhetnek célja lett volna megállapítani és perfektuálni azokat a módozatokat, amelyek mellett végre megindulhatna a személyforgalom a szinvavölgyi vasúton. Ezt a nagyfontosságu kérdést tagadhatatlanut előbbre vitte a szombat délutáni értekezlet, ahol megtudhatták a különféle érdekeltségek képviselői, hogy ha komolyan akarják a szinvavölgyi vanalon még ezen a nyáron a személyforgalmat, ennek megvalósítása érdekében nem csupán „üdvözölni“ kell a Miskolcira érkezett államtitkárokat, illetve hálásan köszönni azoknak jóakaratát és nem csupán „erkölcsi" támogatásra van szükség e célból, hanem 14—20 milliót kell sürgősen előteremteni és a személyforgalom bevezelése céljára rendelkezésre bocsátani.
Az értekezletről a kővetkező tudósításunk szól:
Horváth Károly kereskedelmi államtitkár üdvözli a megjelenteket, ismerteti azt a kereskedelmi miniszteri rendeletét, amely lehetővé kívánja tenni, hogy azok az iparvasutak, amelyeknek személyforgalomra való berendezkedése egyes városok és községek szempontjából fontosak és azok fejlődésére kihatással volnának, személyforgalomra is berendeztessenek. A kereskedelmi kormány első sorban a szinvavölgyi vasútra gondolt, amelynek személyforgalomra való berendezése nem csupán lokális, hanem országos érdek, mert Lillafüred az a nyaralóhelye a csonka országunknak, amely pótolni tudná részben az elvesztetteket. De a szinvavölgyi vasutnál akarja a kereskedelmi kormány iskolapéldáját adni annak, hogy miképpen lehetséges szerény eszközökkel is személyforgalmat létesíteni egyes iparvasutakon.
Ezután Kaán Kálmán földművelésügyi államtitkár szólalt fel:
— A földmüveiésügyi kormány — ugymond — már annak idején úgy készítette a szinvavölgyi vasut építési terveit, hogy a vasut minden pillanatban berendezhető legyen személyszállításra is. A gazdasági viszonyok hátráltatták eddig az eredeti terv megvalósítását. Az államnak gazdasági érdekű vonatok beszerzésére nincs pénze, annál kevésbé személy szállító kocsik beszerzésére, amelyekből egy zárt kocsi 16 millióba került volna az értekezlet előtt és igy napok múlva előreláthatólag még többe fog kerülni. Egy nyitott személykocsi 12 millióba kerül, ugyanez anyag nélkül, tehát csupán megépítése 3 és félmillióba kerül.
A nagy kölség dacára is meg van a lehetősége annak, a város, a megye és a többi érdekeltségek hozzájárulásával még ezen a nyáron bevezethető legyen a személyforgalom a szinvavölgyi vasúton. Ehhez pdig legalább 4 nyitott és 2 zárt személykocsira van szükség. A személyforgalom a szinvavölgyi vasúton nyáron 4 nyitott, télen 2 zárt kocsival bonyolíttatnék le, amelyek a kiránduló közönségen kívül a Hámorban lakó vasgyári munkásokat is szállítaná. Ezután közbevetőleg megemlítette Kaán államtitkár, hogy az erdőkincstár már a vasgyári ládi kitérőtől egy 17 kilométer hosszú iparvasutat építtet egy palakőbányához, amelynek országos jelentősége lesz. Ez is sok milliójába kerül az államnak, éppen ezért a kérdéses vasúton csakis érdekeltségek hozzájárulásával vezethető be a személyforgalom, amelynek hozzájárulására vonatkozólag nyilatkozatot kér.
Miskolcz város nevében dr. Hodobay Sándor polgármester szólalt fel elsőnek a kérdéshez, amelyet feltétlen támogat, mert Miskolcz közönségének nagy érdeke követeli a szinvavölgyi vasút személyszállításra való berendezését.
Miskolcz város anyagilag is kész a terv megvalósításához hozzájárulni, de tájékozódás végett kívánatos volna ha a költségekről bizonyos képet kapna az értekezlet.
Horváth Károly kereskedelmi államtitkár: A személyforgalom bevezetésére szükséges legalább 4 nyitott személykocsi és 2 zárt kocsi, amelyek az esetleges drágulás beszámításával 46—48 millió koronába kerülnek. Ezzel a költséggel is azonban csak a legegyszerűbb személyforgalmat lehet biztosítani. Már most kijelenti azonban, hogy a személyforgalmat a diósgyőri h. é. villantos vasut érdekeinek megóvásával kívánják bevezetni.
Dr. Tarnay Gyula, mint a h. é. villamos vasut elnöke, teljes mértékben támogatja a kérdéses tervet, azonban megnyugtatást kér arra nézve, hogy a h. é. villamos vasút érdekei megóvatnak. Számadatokkal bizonyítja, hogy ha a szinvavölgyi vasút személyforgalma a verestemplomtól indul meg, akkor 50 ezer utast véve figyelembe 80 koronás menetdíj mellett, évi négy millió korona kárt jelent a h. é. villamos vasutnak. A maga részéről tehát azt javasolja, hogy csak Diósgyőrtől vezettessék be a személyforgalom a szinvavölgyi vasuton, ez esetben a villamos társaság esetleg hajlandó volna a diósgyőri villamos végállomástól a szinvavölgyi vasút diósgyőri állomásáig a villamos vasutat mintegy egy kilométeres szakaszon megépíteni. Másik megoldásnak az ajánlja, hogy a szinvavölgyi és villamos vasut kereszteződésétől történjék a személyforgalom bevezetése a szinvavölgyi vasúton. Ha pedig egyik ajánlat sem fogadható el, akkor tarifáris alapon kéri a h. é. villlamos vasut érdekeinek a megóvását.
Horváth államtitkár megnyugtatja dr. Tarnay Gyulát, hogy bár mindenképpen Mikolcztól vezetik be a személyforgalmat a szivavölgyi vasuton, tarifális módon meg fogják óvni a h.é. villamos vasút érdekeit.
Obholczer Béla vasgyári igazgatóhelyettes közli, hogy a vasgyár saját költségén hajlandó egy 40 üléses zárt személykocsit a személyforgalom rendelkezésére bocsátani azzal a kikötéssel, hogy a szilvavölgyi vasút menetrendjét a gyári műszakoknak megfelelően kell megcsinálni és a Hámorban lakó gyári munkások méltányos viteldíjért utazhatnak a szinvavölgyi vasúton. Ragaszkodik tobbá a gyárigazgatóság ahhoz is, hogy idén a munkások feltétlen zárt kocsikon utazhassanak.
Obholczer gyárigazgató felszólalása hosszabb vitát provokált, mivel Horváth és Kaán államtitkárok legalább 2 zárt kocsit kivántak a gyártól. A vita azzal az eredménnyel zárult, hogy a vasgyári főnökség erre nézve felterjesztéssel fordul a központi igazgatósághoz.
Neumann Adolf a kereskedelmi és iparkamara alelnöke örömmel üdvözli a megoldást és a kamara legmesszebbmenő támogatását ajánlja fel.
Wittich Andor kamarai titkár hasonló szellemű kijelentése után Zsóry György alipán tett ígéretet arra nézve, hogy a megye anyagilag támogatni fogja a kérdéses terv megvalósítását.
Patak villamos részvénytársasági igazató, Miskowszky Ferenc diósgyőri bíró, Thury József, Weidlich Pál felszólalásai után Horváth államtitkár arra kérte a megjelenteket, hogy indítsanak mozgalmat a szinvavölgyi vasut személyforgalmának bevezetéséhez szükséges összeg előterelmés érdekében.
Kaán államtitkár célszerűnek tartaná, ha a szükséges összeget a miskolczi bankok folyósítanák kölcsönképpen az érdekeltségek : a város, a megye, Hámor község, a Vasgyár kezessége mellett.
Több felszólalás után Horváth Károly kereskedelmi államtitkár a következőkben összegezte az értekezlet eredményét, illetve határozatát :
- Az állam és az érdekeltségek egyaránt kívánják a szinvavölgyi vasuton a személyforgalom bevezetését. Ennek megvalósítása érdekében szükség van minimálisan 4 nyitott és egy zárt személykocsira.
- A szükséges költségekhez az erdőkincstár oly módon járul hozzá, hogy saját költségén megépítteti a 2 vasútállomást, a megállóhelyeket és, díjtalanul ad 4 nyitott kocsialvázat. Egy zárt kocsi 16 milliós költségét fedezi a Vasgyár, marad tehát 4 nyitott kocsi felépítése, amelyhez 14—16 millió koronára van szükség.
— Ezt az összeget az érdekeltségeknek kell összeadni. E célból Hodobay polgármester május 15 ig feltétlen értekezletre hívja össze az érdekeltségek képviselőit, akik akkor véglegesen nyilatkozni tartoznak az anyagi hozzájárulás összegéről. Ha ez meglesz, júliusig feltétlen megindítható a személyforgalom a szinvavölgyi vasúton. Itt írjuk meg, hogy vasárnap reggel lesz a szinvavölgyi vasút közigazgatási bejárása és ennek eredményeképen esetleg vasárnaponként már bevezetik a személyforgalmat a szinvavölgyi vasuton oly módon, hogy üléseket helyeznek el a teherkocsikban.
(Reggeli Hírlap - 1923. május 6.)
És eljött a nap! Végre elindult a személyszállítás a Szinvavölgyi Erdei Vasúton! A diósgyőri villamosközlekedés védelmében a tarifát úgy határozták meg, hogy ne legyen riválisa a cégnek. Ez a miskolciak egy részében visszatetszést keltett.
Ténylegesen 1923. augusztus 20-án indult el a személyszállítás, először csak vasárnap és ünnepnapokon.
,,Minden ünnepen két vonat közlekedik Miskolcz—Lillafüred között
Hétfőn megindul a személyszállítás a szinvavölgyi vasúton — Ezerhatszáz koronás viteldijak Miskolcztól Lillafüredig — A kormány védi a villamostársaságot — Értekezlet a városházán a hámori vasút ügyében
Annyi esztendős tanácskozás, vajúdás után végre hétfőn közelebb jutott Miskolcz a hámori fürdőhöz: a szinvavölgyi vasuton Szent István napján megindul a személyforgalom. Örömmel kellene a hírről beszámolnunk, ha a tanácskozáson, amelyet szombaton délelőtt tartottak a városházán a hámori vasút üzembehelyezésére, nem láttuk volna a közérdek teljes megtagadását a nagyvállalatok védelmezése mellett. Készséggel elismerjük, hogy a mai anyagárak s az élet mindennapos drágulása indokolttá teszi a magas viteldíjakat, jelentős szépséghiba azonban a tarifa megállapításánál a diósgyőri helyiérdekű vasut kifejezett védelmezése. Már maga az is feltűnő, hogy a tanácskozó asztalnál helyet foglaltak a villamoströszt képviselői is, akiknek annyi a közük mindössze a hámori vasuthoz, hogy - sosem utaznak rajta. Mert a villamoströszt valamennyi képviselője autón, legrosszabb esetben magánfogaton teszi meg az utat Miskolcztól Lillafüredig. A konzekvenciát mindenesetre levonhatja bárki is, tekintve, hogy egyebet a mai hivatalos pénzügyi politika mellett tenni úgy sem lehet.
Az értekezleten egyébként, amit szombaton reggel 9 órakor a városháza nagytermében tartottak meg a vasuti és hajózási felügyelőség képviseletében Ősz Lajos főfelügyelő jelent meg, aki a tanácskozásokat is vezette. A földmivelésügyi minisztérium és az erdőhivatal képviseletében Kaán Károly államtitkár és Jancsó fürdőtanácsos, Miskolcz város részéről Puky Endre dr. főispán, Nikell József polgármesterhelyettes, Glos Károly, Szűcs Sándor műszaki főtanácsos, Silbiger Bertalan dr. főügyész, a vármegye képviseletében Várnay Bertalan dr. másodfőjegyző és Nyilas Ferenc tb. főszolgabíró, a diósgyőri vasgyár részéről Obholczer Béla gyárfőnökhelyettes, a villanytröszt részéről Tarnay Gyula dr., Zerkovitz igazgató és Korányi Jenő főmérnök vettek részt.
A tárgyalások során elsősorban is a vasut megállóhelyeit állapították meg. Ezek szerint a vonat indulna a miskolczi állami faraktárból, megállana a Vasgyárban, Diósgyőr-Majláthon és a lillafüredi végállomásnál. A vonattal négy személykocsi közlekedik, nagy torlódás esetén még egy ötödik nyitott kocsit is hozzákapcsolnak a vonathoz. A vonat egyelőre csak vasár- és ünnepnapokon közlekedik, mégpedig a miskolczi m. kir. állami faraktárból indul délelőtt 8 órakor és délután 2 órakor, Lillafüredről pedig indul délelőtt 9 óra 50 perckor és délután 6 órakor.
Mikor ebben az értekezlet megállapodott, Ősz Lajos főfelügyelő előterjesztette a Miskolcz-diósgyőri helyiérdekű vasútnak azt a kérelmét, hogy védelmi rendszabályokat léptessenek életbe, amellyel megakadályozhatják, hogy a szinvavölgyi vasut konkurrenciát csináljon a villamosnak. Ezt a villamostársaság úgy gondolja megoldhatónak, hogy a Diósgyőrig utazókkal is fizettessék meg a viteldíjat egészen Lillafüredig. A kereskedelmi kormány ezt a kérelmet szó nélkül magáévá tette és hajlandó a közérdek rovására is védeni azt a nagyvállalatot, amely állandó tarifaemeléseivel máris jóformán megközelíthetetlenné teszi Diósgyőrt a miskolcziak számára.
Még nagyobb meglepetést keltett Tarnay Gyula dr. nаk, a villamoströszt egyik képviselőjének a felszólalása, aki tudomásul véve a nagylelkű állami védelmet, nem elégszik meg a közönség zsebének ilyentén való megtépázásával, hanem még messzebb menő támogatást kér. Azt nevezetesen, hogy a szinvavölgyi vasút tarifáit a Miskolczdiósgyőri hév mindenkori tarifáihoz arányosítsák. S mikor az értekezlet tagjai, akik előtt a közönség és a nem nagy tőke érdeke áll, felszólaltak a horribilis viteldíj ellen, Tarnay Gyula dr. gúnyos közbeszólásaival akarta a felszólalókat leszerelni.
A város és a közönség érdekeinek védelmére először Nikell József polgármester- helyettes szólalt föl, aki túl magasnak tartja az 1600 koronás viteldíjat.
Silbiger főügyész jogi szempontból bírálja a kérdést és kifejti, hogy villamosnak semmi jogcíme sincsen arra, hogy a középosztály rovására állami támogatásban részesüljön.
Tury József a turisták szempontjából nézi a kérdést és szintén a magas viteldíjak ellen szól. Végre is az értekezlet a védelem mellett határozott és az 1600 koronás díjakat szankcionálta. A közönség megnyugtatására azonban azt, hogy a magas viteldíjakat a villamos védelmére határozták el, nem vették be a jegyzőkönyvbe. Miért ? Csak nem azért talán, mert befelé maguk az értekezlet résztvevői sem tartják az ilyen természetű „védelmet“ fair dolognak?
A szinvavölgyi vasút megindulásáról egyébként a m. kir. állami erdőhivatal a következő hirdetményben tájékoztatja a közönséget:
— A szinvavölgyi erdei vasúton a vasárnapi és ünnepnapi személyforgalom augusztus 20-án megindul. Menetrend : A miskolczi állami faraktárból indul délelőtt 8 órakor és délután 2 órakor. Lillafüredről indul délelőtt 9 óra 50 perckor és délután 6 órakor. Egy-egy vonathoz 160 darab jegyet adnak ki, kivéve a Lillafüredről 6 órakor induló vonatot, amelyhez 280 jegyet adnak ki. Menetdijak : Miskolcztól Lillafüredig, vagy vissza 1600 korona, Újdiósgyőr-vasgyártól Lillafüredig, vagy vissza 1300 korona, Diósgyőrtől Lillafüredig, vagy vissza 1000 kor. Podgyászdij 10—50 kilogrammig 500 korona, 50 kilogrammtól feljebb 1000 korona.
Az értekezlet után a tanácskozáson résztvevők a szinvavölgyi vasúton kimentek Lillafüredre, ahol az erdőkincstár vendégül látta őket. Az ebéden Nikell polgármester-helyettes Kaán Károly államtitkárt, Kaán Károly Puky Endre dr. főispánt, Puky főispán pedig a vasúti és hajózási felügyelőség képviselőit köszöntötte föl.
(Magyar Jövő - 1923. augusztus 19.)
Így történt, hogy a Szinvavölgyi Erdei Vasúton bevezették a személyszállítást. 1929 májusában új nevet kapott a cég, hiszen a máig használatos Lillafüredi Állami Erdei Vasút megnevezés lépett életbe.
Források:
Földmívelési értesítő - 1918-02-10 / 6. szám
(Felsőmagyarországi) Reggeli Hírlap - 1920. március 23., június 20.; 1922. január 14., február 17., június 1.; 1923. január 27., április 1., április 15., május 6., augusztus 19.
Miskolci Napló - 1920. augusztus 1., november 6.
Budapesti Közlöny - 1920. június 13.
Wikipédia - kisvasút szócikk, Lillafüredi Állami Erdei Vasút szócikk
laev.hu
kisvasut.hu
Magyar Jövő - 1921. szeptember 6.
