Ezúttal a miskolci fürdőket vesszük sorra. Van köztük olyan, melyet nemrég építettek, vannak olyanok, melyek már nem működnek. A Selyemréti Strandfürdő, a Várfürdő, az Ellipsum, a Barlangfürdő mellett az egykori vasgyári fürdő és a Hámori-tavon létrehozott strandról is olvashattok.

Augusztus 20. (Selyemréti) Strandfürdő. Fotó: Miskolc a múltban Facebook csoport 

Hajós Alfréd és a selyemréti strandfürdő

"Néplavór", "villanytelepi", "augusztushúsz". Ezek a nevek ismerősen csengenek egy miskolci átlagember fülének. Ezeken a neveken illették a selyemréti városrészben található strandot a helyiek, de így hívták megyeszerte is. Vajon van olyan húsz év feletti ember a városban, aki ne fürdött volna a Piskótában? 2013-ban(ig) jelentős változáson ment keresztül a fürdő, felújították, csinosították, ma pedig korszerű körülmények fogadják az ide érkező strandolásra vágyókat. 

A selyemréti fürdő. Fotó: Miskolc a múltban Facebook csoport 

A múlt század húszas éveiben merült fel a város vezetőinek fejében, hogy az akkor még különálló Tapolca és az Erzsébet közfürdő mellé egy modern városi strand megnyitása szükségeltetik. Azért esett a választás a Selyemrétre, mert itt volt a Villanytelep, mely a villamosközlekedéshez szükséges áramot termelte. Ennek az úgynevezett "hulladékhőjét" használták volna fel az elképzelés szerint a medence vizének melegítésére, illetve ezt hűtötték volna le fürdésre alkalmas hőfokra. Így is történt, ezt használták végül, és innen ered első neve, a Villanytelepi strand elnevezés.

Mutatós, a kornak megfelelő modern épületet terveztettek a selyemrétiek, nem is akárkivel: a tervek alkotója Hajós Alfréd volt. Az elkészült épület a korszak legmodernebb felszereltségével rendelkezett. Elkülönített női és férfi öltözők, különböző kiszolgáló helyiségek, 220 kabin, 360 öltözőszekrény, az első emeleten pedig egy ízléses étterem került kialakításra. Az úszómedence szemközti oldalán volt a "napozóterasz", melynél tengeri homok volt leszórva a napozás szerelmeseinek kedvéért. A medence mérete szabványos volt különböző nemzetközi versenyek rendezésére is. 

1927. június 29-én avatták fel a strandot egy nagyszabású nemzetközi úszóverseny keretében. Ezek után a városlakók hamar megkedvelték a kellemes kikapcsolódást nyújtó hangulatos helyet, és hamar felmerült a bővítés igénye is. Sajnos a Villanytelep megszűnt, a "hulladékhő" ezután nem volt biztosított, így a strand bezárásra került.

Fotó: Miskolc a múltban Facebook csoport 

A miskolciaknak az '50-es évek közepéig kellett várni a strand újranyitására. Ekkor a bükkaljai szénhidrogén kutatásoknak köszönhetően fúrásokat végeztek az egykori strand területén és 45 fokos termálvizet találtak. Olyan vízhozammal rendelkezett ezen termálvíz, hogy nemcsak a vízmelegítési problémákat oldotta meg, hanem egy új medence is kialakításra került, a legendás "Piskóta" (1956 körül vehették birtokba a fürdőzők). Újra megnyitották a strandot, - 1954. augusztus 8-án - a nevét Augusztus 20. strandfürdőre változtatták. Hamar kiderült azonban, hogy az '53-ban átadott kút a két medencéhez mégiscsak alacsony hozamú volt, - ezért egy újabbat fúrtak '64-ben - amelynek oka egyrészt az volt, hogy 1000 méter helyett csak 600 méter körüli mélységig fúrtak, másrészt pedig egy fúró rúd maradt a víz útjában, - ez csak 50 évvel később derült ki - ennek a 2002-es eltávolítása után a vízhozam is jelentősen megnőtt. Az 1964-es fúrás után pedig - egy nagy vízhozammal rendelkező forrást találtak - az új kút lefojtása hónapokig nem sikerült, ami a Barlangfürdő természetes forrásmedencéjére is kihatással volt, a vízszint ott egy métert süllyedt mindaddig, amíg a problémát nem sikerült orvosolni.

,,Az Augusztus 20. strandfürdő 43 fokos vizét 2 pozitív fúrott kút szolgáltatja. Ezek közül az elsőt 1954-ben mélyítették, 627 méter mély és óránként 18 köbméter vizet ad. Az 1964-ben fúrt 620 méter mély kút hozama 150 köbméter/óra. A kutak hozamát a szükségleteknek megfelelően lefojtják."

(Kárpáti Béla: Várostörténeti kalendárium)

Ahány ház, annyi szokás szokták mondani, illetve ahány forrás, annyiféle dátum, ezt már kezdem megszokni, de azért az ritkaság, amivel a strandfürdő története során találkoztam, azért is idéztem a fentieket. A források mindegyikében más adatokkal találkoztam, nem volt két egyforma adat a kutak mélységével kapcsolatban, de még a nyitás-zárás-újranyitás időpontjai is különbözőek majd' minden kiadványban.  

A következő évtizedekben a miskolciak nagyon megkedvelték a már-már legendás strandot, generációk nőttek fel a medence partján zsíros kenyeret majszolva. A fürdő - amely 1999 óta már Selyemréti strandfürdő néven üzemel - újkori történelmének sorsát egy 1996-os rendelet pecsételte meg, vízforgató berendezés beszerelését követelte meg minden medencétől, amelynek beépítése túl drága lett volna a jó öreg Piskótánál. Ezért, túl a 80 éves évfordulón bezárt, sokáig húzódott az újjáépítés. A fejlesztést reklámozó plakáton az újranyitás dátumát például többször is át kellett festeni.

A híres ,,Piskóta" medence. Fotó: Miskolc a múltban Facebook csoport 

Végül a teljes átépítés és a Piskóta felszámolása 2013-ra készült el. A régi strandtól csak az 50 méteres úszómedence maradt. Jelenleg egy 3,5 hektáros parkosított területen, 6 medencével és további wellness szolgáltatásokkal működik a fürdő. 

A diósgyőri Várfürdő története

A Diósgyőri vár tövében található egy festői szépségű terület, ahol egykor a Várfürdő üzemelt. Manapság a Lovagi Tornák Tere egy jelentős részét elfoglalja, a város vezetői és főleg a környékbeli lakosok - akiket sok-sok emlék köt a strandhoz - szeretnék, ha belátható időn belül újra megnyílna az egykori patinás strandfürdő. 

Fotó: Miskolc a múltban Facebook csoport 

A strand egykori területét állítólag már az Anjou-kortól használták fürdőzésre. Ezen a vár melletti részen több langyos vizű forrást is rejt a föld. A fürdő vizét a Szent György-forrás táplálta, amely a vár árkát is feltöltötte egykoron. Ez a régi fürdő valahol a mai Tapolcarét utcán, az egykori - vagy mai - vízmű területén volt.

1730 körül, egy híres magyar utazó, Bél Mátyás járt erre, és az egykori fürdő romjait is felkereste. ,,Királyné fürdőjének" nevezi. Az itt idejüket töltő királynék ,,gyönyörűségére" építették. Mátyás már csak a medence aljának maradványait találta meg. A szikla mellé volt építve, és még mindig elő-előtört a sziklából a forrásvíz, amely az egykori medencébe folyt. Vizét nitrátosnak, langyosnak írja le. Nem lehetett túl meleg már akkor sem, ugyanis azt írja hogy:

Fotó: Mentsük meg a Diósgyőri Várfürdőt Facebook csoport 

,,gyengébb testalkatúak csak felmelegítve fürödhetnek benne." (Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. - Gyulai Éva: Bor és kenyér I. Miskolc-toposzok az újkori országismereti irodalomban, 360. oldal) 

Nem messze, 60 lépésre volt található tőle a Szent György forrás.

Bozena Nemcová, híres cseh utazó, a XIX. század közepén itt is megfordult, ő így ír a területről:

,,A hegy tövében van a fürdő, amelyből itt-ott fehér sziklakövek állnak ki."

(Szlabóczky Pál: Miskolc fürdőinek történetéről, 87.)

Tehát még ekkor is volt valami a ,,Királyné fürdőjéből". Manapság azonban már nyoma sincs az uralkodónék egykori medencéjének.

A legújabb kori fürdő nyitásának pontos dátuma 1934, ekkor már biztosan működött az új strand. 

A negyvenes évek végétől a szomszédos sportklub, a Diósgyőri VTK "vizes" sportolói tartották itt edzéseiket, a híres Bitskey Aladár vezetésével, ekkor működött a területén egy mozi is, Diadal fantázianévvel. 

A hatvanas években a vízhozamot ugyan növelték, több új forrás bekapcsolásával, azonban különböző hibák miatt a víz hőmérséklete csökkent, így már csak 23-24 fokos volt. 

A hetvenes években választották ketté az 1500 négyzetméteres medencét, víztakarékossági okok miatt. Szlabóczky Pál szerint: 

,,A lakosság általános ,,elpuhulása" miatt a fürdő nyitvatartása csak a legmelegebb két és fél hónapra korlátozódik." 

(Szlabóczky Pál: Miskolc fürdőinek történetéről, 87.)

2014-ben a Lovagi tornák terének építésekor bezárták. Azóta nem nyitott ki, jelen pillanatban még nem tudni mi lesz a sorsa. Miskolc nagy hagyományokkal rendelkező fürdője volt, gyönyörű környezetben, nagyon kellemes hangulattal. Kiszolgáló egységei azonban elavultak voltak és a vize is nagyon hideg. Teljeskörű felújítással lehetne újranyitni, melynek lehetőségét vizsgálják a város vezetői. A diósgyőriek nagyon szeretnék visszakapni egykori strandjukat, melyre egyre kevesebb az esélyük.

 A fürdő területe manapság 

A fürdő megszűnése után ,,Mentsük meg a Diósgyőri Várfürdőt!" néven Facebook csoport alakult, amely azokat az embereket gyűjti/gyűjtötte össze, akik a strand újbóli megnyitása mellett vannak. A legutolsó hírek szerint egykori helyén nem lehet újranyitni az egykori strandot. A lehetséges új területen való megnyitását az önkormányzat jelenleg is vizsgálja...

Manapság ha az egykori fürdő területe felé sétálunk a Lovagi Tornák Tere mögötti kis utcán, láthatjuk az egykori medencét és az a mellett lévő épületegyüttest. A strand minden egykori épülete megvan még, de a területe jelentősen lecsökkent. A környezet ma is gyönyörű, azonban tényleg nagyon kevés hely maradt a fürdőzők számára. Ezen a helyen így tényleg valószínűtlen az újranyitás. Vajon hol lehet helyet találni az egykoron szebb napokat megélt strandnak? Hol van Diósgyőrben akkora terület, ahol meg lehet nyitni egy ilyen strandfürdőt? Érdemes másik helyet keresni neki? Egyáltalán szabad másik helyet keresni? Ezekre a válaszokra is választ kapunk hamarosan... Vagy nem...

Az Ellipsum Élmény- és Strandfürdő

Tervezés és építkezés

Régóta vártuk már, mi miskolciak, hogy az ígért élményfürdő végre megépüljön városunkban. A régi tapolcai strand - amely most az Ellipsum része - sokáig be volt zárva. Megnyitása után bizakodva néztük a második ütem helyszínét és a majdani élményfürdő látványtervét az elkerített terület kerítésen.

Wolfgang Vanek, az Ellipsumot tervező építészcsoport vezetője a természet és a Hejő-patak közelsége miatt gondolkodott ovális formákban, ami a patakmederben található köveket szimbolizálja. Innen ered a név is: Ellipsum.

Az öt nagy ellipszis külső felületére 6300 négyzetméter burkolat került - ami 31 átlagos családi házra elegendő -, a belső falfelületre pedig 7391 négyzetméter csempét raktak fel, amiből 246 átlagos nagyságú fürdőszobát is le lehetne burkolni. A burkolók a komplexumban közel 20 000 négyzetméteren dolgoztak összesen - a strandot is beleszámítva -, ami a fővárosi Hősök tere nagyságának kétszeresének felel meg. Az optimális világítást 2667 lámpa garantálja.

Átlagosan 350 ember dolgozott 708 napig az Ellipsum építésén, akik a számítások szerint 495 000 adag kávét fogyasztották el. 

Miskolc új élményfürdője

2021. június 12. Eljött a nyitás napja, amit annyira vártak a miskolciak. Az első ütem befejezte után hat évvel elkészült a nagy mű. A fürdő négy évszakos, az élményfürdőt és a strand wellness részlegét bármikor igénybe tudják venni a fürdőzők.

Az élményfürdőben 6 beltéri és 2 kültéri medence és 3 óriáscsúszda található. De számtalan különleges "vízi attrakciót" is igénybe vehetnek az ide látogatók. A nyári szezonban használható a pihenőpark és a napozóterasz is.

Egy korszerű, 500 fő kiszolgálására is alkalmas étterem működik a koplexumban, mellette pedig egy cukrászda található. A kisgyermekes családokra is gondoltak, pelenkázó, babaétkező egyaránt igénybe vehető az Ellipsumban.

Ajándékbolt is van a jegypénztárak mellett, ahol különböző miskolci emléktárgyakat és a fürdőzéshez használatos kellékeket is vásárolhatunk. És ha már jegypénztár és fizetés. A karórákkal is lehet fizetni és a költségeket távozáskor kell rendezni. Az alagsorban található az öltöző és a szekrények, melyeket a karórák segítségével találhatunk meg. 

A strandfürdő

A strandfürdőben egy úszómedence és egy családi medence van, de a wellness részleg (szauna, merülő medencék, sókabin, jégkabin, két beltéri kismedence stb.) is emeli a szórakozás élményét.

A büfék az úszómedence mellett sorakoznak, itt kedvünkre vásárolhatunk, már készpénzzel is lehet fizetni, illetve a karórával már nem. Ha csak a strandfürdőbe akarunk bemenni, nagyon kedvező árfekvésű jegyeket vásárolhatunk a külön bejáratnál.

A Barlangfürdő 

A közelmúltban történt sajnálatos esemény miatt a fürdő jelenleg nem működik. Országos összefogás indult az újjáépítésére, ezért reméljük, hogy hamarosan újra régi fényében ragyog majd a Barlangfürdő. Addig is olvassuk el a történetét.

Tapolca, azon belül a Barlangfürdő, városunk egyik legkedveltebb helye. Egész Európában egyedülálló értékekkel rendelkezik. Ilyen magas hőfokú karsztvíz nincs sehol a világon, melynek gyógyhatása ősidők óta ismert a helyiek körében. Népszerű a miskolciak és a turisták között is.

A fürdőben ,,többszázezer éves természet alkotta barlangjáratokban" élvezhetjük a strandolást. Melegvizű, 30 fokos gyógyvíz tör fel a mélyből, amelyben a tapolcai legendás fehér kígyó lubickol a helyiek hagyományai szerint. A barlang klímája is gyógyhatású. A fürdőhely számtalan különlegességeinek egyike, hogy a meleg vizű karasztforrás alacsony sótartalmú, így korlátlan ideig lehet benne fürdőzni. Sodródhatunk a vadvízben, hallgathatjuk a Csillagterem sejtelmes visszhangját. A fürdő nagy része zárt, ezért egész évben élvezhetjük előnyeit, nyáron pedig a parkosított külső teret is a medencékkel karöltve. A teljes intézmény akadálymentesítve van mozgáskorlátozottak számára. Szaunapark, gőzkabin, infraszauna, merülő medence, mi szem-szájnak ingere.

Fotó: barlangfurdo.hu

Ugyan már a régi időkből ismert a gyógyhatása, fürdőhellyé csak a török idők elmúltával válhatott. A görömbölyi apát 1711-ben vetette fel fürdőhely kialakítását Tapolcán. Még Kassáról is hozatott orvosokat, hogy igazolják a víz gyógyító voltát. 1723-ban kezdték az építkezést, három medencét és egy fogadót alakítottak ki. 1743-ból meg is van ennek az épületnek a leírása. Természetesen a barlangban fürdőzés ekkor még szóba sem jöhetett. A század közepére a hely feledésbe merült, romlásnak indult. 

1837-ben az akkori görömbölyi apát újíttatta fel, fedett medencét építtetett, de még mindig mindent a barlangokon kívül. 

1908-ban Szentpáli István, Miskolc polgármestere 200 000 koronáért megveszi Tapolca egy kisebb részét városa számára a görög katolikus egyháztól. Munkácson volt a tárgyalás, Szentpáli úr útitársa Rácz György volt - akiről már írtam egy-két érdekességet itt a blogon -, ez a tárgyalás még 1907-ben történt. Nemcsak a melegvizű termálvíz miatt, hanem a hideg vizű források végett is vásároltuk meg a területet, amelyek a lillafüredi társaikkal együtt fedezték Miskolc vízellátását. Ekkor jön létre a Miskolci (Tapolcai) Vízmű. 

Az első világháború után létrejön a Tapolcai Gyógyfürdő Rt. erős miskolci befolyással. Pávai-Vajna Ferenc geológus 1928-ban felhívja a figyelmet a tapolcai vizek jó minőségére, mind gyógyhatásuk, mind ivóvízminőségük szempontjából. Gombamódra szaporodnak a villák, 1933-ban már 120 villát találunk a településen. 1934-ben hivatalosan is fürdőhellyé minősítették Tapolcát.

1938-ban Szeghalmy Bálint tervei alapján megépítik az egyik melegvizű forrásra a Tavi fürdőt. Érdekesség, hogy ekkor egy régi fürdőre utaló nyomokat találtak. Először azt hitték török eredetű, aztán ezt elvetették és a Bencéseknek tulajdonították, tulajdonítják, ugyanis erdélyi motívumokat találtak a famaradványon. Ezek szerint a szerzetesek is élvezték a tapolcai meleg vizű források gyógyhatását, kellemes hőfokát.   

Fotó: barlangfurdo.hu

1939-ben kezdték az új fürdőház építését, közben egy új 31,5 fokos forrásra bukkantak, hatalmas vízhozammal. 1941-re készült el a főépület, melynek teteje gombnyomással nyitható-zárható és a mai napig működőképes. Az akkori európai ,,ranglistán" a harmadik, nagyon előkelő helyen állt a fürdő, ez a ranglista a korszerűség, a vízminőség és a gyógyhatás szempontjai alapján készült. 

A városrész csatlakozásakor - amely 1945 januárjában történt - több név is felmerült a településrész elnevezésére. Hejő-füred, Miskolc-füred, Miskolc-hévíz, Miskolc-tapolca. Végül Marjalaki Kiss Lajos javaslatára a Miskolctapolca lett a befutó. 

1959 fontos dátum a fürdő történetében. Innentől kezdve nem egyszerű fürdő, hanem ,,A Barlangfürdő." A Tavas-barlangot alakították át fürdésre alkalmassá. 1969-ben bontották el a régi Tavi fürdő medencét, ekkor épült a kagylószerű tető a külső medence fölé, amely manapság már a fürdő országosan is ismert jelképe, védjegye.

Az 1980-as években jelentősen bővítették, több új medence és több folyosó épült a fürdőben. 1998-ban pedig teljes fürdőrekonstrukció történt, amely 2005-ig tartott. A Barlangfürdőben több szobor is található, legismertebb a Fürdőző nő a kupolacsarnokban és az Őslények a Kagylómedencében

A gyógyvíz és a különleges környezet "együttese" Magyarország kiemelkedő turisztikai látványosságává emelte a városrészt. Örömmel megy ki az ember egy egyszerű sétára is a csónakázó tó köré, vagy egy gyors ebédre a közkedvelt büfésorra, akár egy körre is a pár éve épített bobpályára...

A Vasgyári fürdő

A vasgyár vezetése 1895-ben döntött úgy, hogy egy fürdőt létesít a gyarmat területén. A terveket Szvetlik Mátyás készítette. A fürdő 1896-ban nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. (Egy melegvízű medence, egy hidegvizű medence, egy gőzfürdő, három tiszti és négy munkás-kádfürdő, szolárium, hideg- és iszapgyógyfürdő.) Az építkezés költsége 88 290 korona volt.

Fotó: Miskolc a múltban Facebook csoport 

A fürdőt 1914-ben átalakították, de nagyobb fejlesztésre csak 1954-ben került sor. 

A fürdő évtizedek óta nem működik, a közelmúltban került be újra a köztudatba, amikor egy városi felfedező csoport (urbex) képeket tett fel a jelenlegi állapotáról.

Strand a Hámori-tóban

Kissé hihetetlennek tűnik, de még két méter mélyen is 20-22 fokos a tó vize, ezért 1931-ben egy strandfürdőt építettek rá, mely cölöpökre épült és egészen 1944-ig működött. Akkoriban még ez a vízhőmérséklet megfelelő volt fürdőzésre a lakosságnak, manapság már nem hiszem, hogy sokakat vonzana. A strandot 1931. júniusában avatták fel egy Strand szépe versennyel, melyen Tasnády Fekete Mária szépségkirálynő is megjelent.

Sőt, ennél merészebb ötletek is voltak a tóval kapcsolatban. A harmincas években a Földművelésügyi Minisztérium ezt a levelet kapta Lillafüredről, melyben egy jövőbeni szabadtéri medence terveiről alkudoznak:

,,Alulírott ehelyütt azon tiszteletteljes javaslatot teszi, hogy tekintettel Lillafüred jövőbeni remélhető fejlődése és nagyobb mérvű látogatottságára, a medence oly mértékben képeztessen ki, melyek az úszó versenyek tartására is alkalmassá teszi. Ez elérhető lenne ez által, hogy a medence hosszúsága 50 mben szélessége pedig 18mben állapíttatnak meg."

(Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7., 252.)

A Hámori-tó úszóvesenyeknek is adott otthont, például a MUSz propaganda-versenyének is. Sőt, ekkor a magyar vízilabda "B" válogatottja is a hámori habokban pólózott (és győzött 4-1-re az Északi kerület válogatottja ellen).  

Erről a strandról például nem beszéltünk: Bedegh-völgy, Nap-fürdő. Forrás: Kovács Miklós galériájából (Picasa) 

Az írásomban nem esett szó sok strandról vagy fürdőről. A tapolcai strand, az Erzsébet Fürdő, a Palotaszálló fürdője, illetve, ha jól emlékszem a Bedegh-völgyben is volt egy fürdő a második világháború előtt, sőt, a megyei kórháznak is van egy saját medencéje a dolgozók számára. A sorozat következő részében talán ezekről is szó lesz.

Források:

barlangfurdo.hu 

termalfurdo.hu

miskolctapolca.info 

hellomiskolc.hu - Miskolctapolca Barlangfürdő

Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7.

Dobrossy István: Tapolca, Diósgyőr és Hejőcsaba Miskolchoz csatolása 1945-ben

mlbe.hu 

Szlabóczky Pál: Miskolc fürdőinek történetéről

természetvédelem.hu - A Diósgyőr-tapolcai barlang

Kuchta Gyula: A Diósgyőr-tapolcai barlang 

miskolc.varosom.hu

termalonline.hu - Rossz hír azoknak, akik szerették a Diósgyőri Várfürdőt

Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. - Lovász Emese: A Diósgyőri vár rekonstrukciós és kutatási programja

Kárpáti Béla: Miskolci várostörténeti kalendárium

selyemretifurdo.hu

Miskolc a millecentenárium évében 1. című könyv

miskolcblog.blogspot.hu

boon.hu - A hernyóktól a bérházakig

termalonline.hu

minap.hu

Szojka Ágnes cikkgyűjteménye

Wikipédia - Hajós Alfréd szócikk