1861-1863 között épült a megye egyetlen jelenleg is működő, - illetve most éppen nem működő - egyben legnagyobb zsinagógája, neoromán moreszk stílusban. A tervező Christian Friedrich Ludwig Förster volt, aki a bécsi leopoldstadti és a Dohány utcai zsinagógák építésével szerzett hírnevet magának. 

fotó: Wikipédia 

,,A miskolczi héber egyházközség elöljárósága a debreczeni lakos Vécsey Imre építész urat megbízza Miskolczon a Vöröshíd - ma Kazinczy utca - és Boldogasszony - ma Déryné - utczák közötti 2408 szám alatti háztelekre, az ezen szerződménykor csatolt 8 darab terv szerint felállítandó imaház általábani építésével."

fotó: miskolc.hu

Az új imaház helyén egy 1795-ös dokumentum szerint már egy kisebb zsinagóga állt. Förster több újítást is eszközölt a templom tervezésekor, ami nem aratott osztatlan sikert az ortodoxok körében. A sátoraljaújhelyi rabbigyűlés ki is átkozota a a miskolci rabbit. Ennek hatására az imaházon átalakítást végeztek, de a szefárd zsidók nem békéltek meg, különválltak az egyházközségtől. Az udvaron található egy 1926-ban állított első világháborús emlékmű, a Déryné utcáról nyíló kapualjnál pedig az 1944-ben elhurcolt zsidókra emlékező márványtáblák találhatóak. 2013-ban az állapotromlás miatt az épületet bezárták, jelenleg teljes felújítása zajlik. 

fotó: boon.hu

1901-ben egy másik zsinagóga is épült városunkban, a Palóczy utcában, amelyet 1963-ban lebontottak. A huszadik század elején Miskolc lakosságának 20%-a zsidó vallású volt, de a holokauszt alatt csaknem teljesen eltűntek. A Palóczy utcai épületet a vallási közösség nem is tudta fenntartani, ezért került lebontásra. Napjainkban a zsidó közösség úgy 500 főre tehető. A holokauszt áldozatainak emlékére az Arany János utcán - az egykori gettó helyén - és a Tiszai pályaudvaron emléktábla látható.

2017-től - 70 év után - újra van Miskolcnak főrabbija Markovics Zsolt személyében.