Először a Wesselényi Miklós pártfogása alatt álló Erdélyi Színjátszó Társaság tette tiszteletét városunkban, az 1800-as évek elején. A Korona szálló udvara volt szintén a helyszíne az 1815-ben, Pestről elüldözött színi társulat előadásának, Déryné vezetésével.
A városi és megyei vezetésben ekkor megszületett a gondolat, hogy a társulatot itt kellene tartani egy saját színjátszásra alkalmas helyszín kijelölésével, egy saját épület építésével. Ennek gondolatából 1815-ben lett valóság, amikor ezt Borsod vármegye közgyűlésén eldöntötték. A város a Pestet elhagyó Magyar Színjátszó ,,Theatralis" Társaságnak otthont ad Miskolcon, azért, hogy ,,a más Európai pallérozott Nemzetségek sorába" (Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. - 40. oldal) kerüljön.
1823-ban történelmi eseményre került sor városunkban, az első kőszínház épült a Nagyboldogasszony (ma Déryné) utcában. A mai Magyarország területén az első volt, de a kolozsvári két évvel megelőzte.
A Miskolci Nemzeti Színház
,,A magyar művelődéstörténet jeles eseményén vehetett részt Miskolc lakossága, állandó kőszínházat avattak." (Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. - 40. oldal)
A belső tér a csodaszép csillárral, amely pontos mása a Schwabisch Hall Szentlélek-templomában található csillárnak. Forrás: jegy.hu.
A magyarországi színjátszás egyik legnagyobb mecénása gróf Széchenyi István volt. Ő írta 1827-ben:
,,ámbár nagyon szomorú az, hogy olly nagy Hazánkban csak Miskolczon áll egy olly intézet, a melly a nagy czélnak megfelelend." (Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. - 43. oldal) - kérdés az, hogy a kolozsvári színházat miért nem említi?
A színpad. Forrás: miskolc.hu.
Éder György vezetésével alakult meg a társulat, - a fent említett 1823-ban - Kisfaludy Károly: ,,A tatárok Magyarországon" című előadással avatták fel az új épületet. Érdekesség, hogy a színpadot átalakították, végleges formáját csak 1828-ban - Széchenyi István támogatásával - nyerte el, újabb avató következett, ezúttal a ,,A sevillai borbély"-t nézhette meg avatón a nagyérdemű.
1843-ban Miskolcot szörnyű tűzvész pusztított, ami a színházunkat is felemésztette.
Szemere Bertalan részvénytársaságot alapított a színház újjáépítésére. Forrás: Wikipédia.
,,az ország tehetősebb lakosait részvényjegyzésre hívjuk fel a Miskolcon építendő Nemzeti Színház költségeinek összehozatalára." (Dobrossy István: Miskolc írás ám és képekben 1. - 43. oldal)
A gyűjtés sikeres volt, a pénz összejött, az építész kiválasztásával viszont nem volt szerencséje Szemerének, Giuseppe Cassano - Cassanó József - nem állt a helyzet magaslatán. Az építkezés nagyon elhúzódott, 1857-re készült el, - akkor már nem volt kecmec, mert Ferenc József érkezett látogatóba - egy díszelőadással avatták fel ismét. Érdekesség, hogy az avatóra a császár nem ment el, egy tragikus esemény miatt, így István nádor képviselte őfelségét.
A színház a múlt század elején. Forrás: Miskolc a múltban Facebook csoport.
Ekkor kerül az épület felső szintjére - külön bejárattal - a Nemzeti Kaszinó és ekkortól használhatja hivatalosan ,,felsőbb engedelemmel" a Miskolci Nemzeti Színház nevet.
1884-ben az új tűzrendészeti szabályok miatt színházunk egy tűztoronnyal gazdagodott.
1899-ben a helyi újságban ez jelenik meg:
,,a miskolczi színház úgy ahogy az most van, még a legszegényebb igényeknek sem felel meg....A mi színházunk csupán léghuzam, csupa ízléstelenség, czélirányosság nélkül épült nagy kőtömeg." (Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. - 43. oldal)
Hiába az idézett szöveg, a következő nagy átalakításig 1925-ig kellett várni, - 1902-ben azért Stimm Lajos vezetésével kisebb korszerűsítési munkálatokra került sor a nézőtéren, ekkor épült ki például a zenekari árok - amikor Vágó László tervei alapján átalakították. A belső térre koncentráltak, a klasszicista belsőt neobarokk stílusra alakították át. 400 új ülőhelyet alakítottak ki. Büfét és cukrászdát is nyitottak az épületben, eddig szünetben a szomszédos Abbáziába járt át a közönség.
Persze, ez az átalakítás sem tetszett mindenkinek...
,,az új széksorok, az aranyhímes páholyok, a szikrázó villanylámpák, a lényűgöző freskók a mennyezeten, mind-mind üres lélektelen szépség." (Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. - 43. oldal)
A világháború után 1956-ban került sor felújításra. Ekkor Bene László és ifj. Horváth Béla tervei alapján bővítik. Ruhatár kerül kialakításra mindkét oldalon, ekkor lesz szimmetrikus az épület és az első forgószínpad is elkészül.
Laborfalvy Róza. Forrás: Wikipédia.
Az eddigi utolsó felújításra a '90-es években került sor. Bodonyi Csaba, Horváth Zoltán és Hidasnémeti János belsőépítész tervei alapján. A belső tér teljesen megújult, színészlakások, irodaépület, színészbejáró és a Déryné udvar került kialakításra. Az udvarban szoborparkot létesítettek, többek között a névadó, Laborfalvi Róza, Latabár Endre szobraival. A megnyitón pedig Berthold Brechtől a ,,Kurázsi mama és gyermekei"-t játszották.
Az átalakítással Közép-Európa legösszetettebb és legmodernebb komplexuma lett a miskolci. Összterülete több, mint tizenötezer négyzetméter. Ekkor nevezték el a főépületet Nagyszínháznak. Ezen kívül négy játékra alkalmas helyszín van a komplexumban, a Csarnok, a Kamaraszínház, a Játékszín és a Nyári Színház. Helyet kapott még a tömbben egy Színháztörténeti és Színészmúzeum is.
Déryné Széppataki Róza. Forrás: europali.hu.
2001-től rendezi meg a színház a város közreműködésével a Bartók+.... Nemzetközi Operafesztivált, amelynek szülőatyja Hegyi Árpád Jutocsa és Müller Péter Sziámi volt.
Források:
Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. - A 170 éves színház, A színház építéstörténetéről
nagyasszonyok.blog.hu
avasi.hu
jegy.hu
mnsz.hu
Wikipédia - Miskolci Nemzeti Színház szócikk
miskolc.varosom.hu
