A középkor magyar városaiban a 15. század első évtizedeiben jött létre az iskolarendszer. Városunkban a vagyonos vezető réteg is oktatási intézményért kiáltott - Tapolcán és Diósgyőrött már voltak kolostori iskolák - és a feltörekvő Miskolc érdeke is ezt kívánta. Ezekben az időkben már elkezdődött a harc a szabad királyi város kategóriáért - civitas regiae - ami azonban csak a 20. század elején lesz realitás.
Az öreg épület a Papszeren
Miskolc első iskolája a Papszeren jött létre. Az 1450 körüli években már biztosan áll az intézmény, a város felemelkedésének bizonyítéka. 1453-ból okleveles említést találunk az iskolamesterről, Mihály rektorról. Az oktatás latin nyelven folyt. Valószínűleg a fölötte, a hegyen magasodó avasi templom egyik építészeti korszakában, - a mai gótikus épület előtti - vele egyszerre építették. Vannak olyan feltevések, miszerint az első iskola nem kőből épült, csak a 16. század elején építették át.
A mai lépcsőház oldalában 1927-ben találtak halhólyagos ablaktöredékeket, ami akár az 1544-ben leégett templomból is származhatott.
1648-ban a borsodi kerületben a nagyobbak között emlegették a miskolciak scoláját. Ennek ellenére a sárospataki oktatási intézmény tagintézménye volt, tanárait, vezetőit a patakiak jelölték ki.
1688. a következő felújítás éve.
,,...az oskolában rakattatott kőből egy Pincze és két auditórium és a mellette lévő Mester háza is ezen esztendőben sindelyeztetett meg Bíró Uram mellett lévő Beczülletes Ember Industriája által."
1706-ban Rabutin felégeti városunkat, a Rákóczival folytatott jó viszony "hálájaként". Az avasi templomhoz és az iskolához viszont nem nyúlt. A pusztítás utáni első magisztrátusi gyűlést a scolában tartják.
Az 1714-1715-ös országgyűlésen erőteljes ellenreformációs törekvéseket foglaltak törvénybe. 1725-ben érkezett meg a törvényrendelet, miszerint a nem katolikus vallásúak nem építhettek semmit, nem újíthattak, nem bővíthettek, még egy szöget sem verhettek be a falba Bécs engedélye nélkül az intézményeikben.
A városi magisztrátus ezt a rendeletet figyelmen kívül hagyta. Ezért nem is csoda, hogy 1736-ban a karhatalom állja útját a bővítésnek. Az iskolatanácsnak küldöttséget kellett szerveznie Bécsbe. Ott megkapták az engedélyt, a építkezést befejezték.
1790-ben Klír Vencel tervei alapján emeletet épített a tanoda öreg falaira, hét év múlva meg is kellett erősíteni több helyen, mert nem bírták a terhelést. Még ugyanebben az évben egy kőtáblát helyeztek el az oldalfalba latin szöveggel, melynek magyar fordítása így hangzik:
,,A tudomány s nevelés szent célja előbbre vitelére épült föl s most már áldva viruljon e ház!"
Érdekesség, hogy csak 1821-ben törölték el a büntetést magyar beszédért az intézményben.
1853-ban a lyceum főgimnáziummá alakul, így nem kell Sárospatakra menni az elemit elvégzőknek továbbtanulás céljából.
Az 1878-as árvíz komoly károkat tett benne, halálos áldozatokat is követelt.
Az utolsó szárnyépítésre 1879-ben kerül sor, ekkor az iskolai könyvtár és a díszterem céljára épült rész kerül kivitelezésre.
1881-ben az iskola vendége Ferenc József, Tisza Kálmán miniszterelnök társaságában, aki aztán a ,,látottak fölött megelégedését fejezte ki."
A 19. század végén már 10 tanterem, 3 szertár, egy-egy tanári terem, könyvtárszoba, szenior-szoba és a pedellus, az iskolagondnok lakása is helyet kapott az egyre bővülő intézményben.
A helyszűke ennek ellenére égetővé vált. 1899-ben adták át az új épületet a szomszédban, 150 000 aranykoronába került. Az építési költségeket valamelyest csökkentette, hogy a város múzeum céljára megvette a régi ingatlant.
1889-ben megalakult a Borsod-Miskolczi Közművelődési és Múzeum Egyesület, amely 1902-ben nyitotta első kiállítását.
1917-ben ide költözött a város Női Felsőkereskedelmi Iskolája, a mai Fáy András Görögkatolikus Közgazdasági Szakgimnázium, egészen 1927-ig itt működtek.
1934-től újra - és már véglegesen - múzeumi célokra használták az ősi scola épületét.
1950-ben államosítják, majd 1953-1954-ben nagyszabású felújításokat végeznek benne.
Napjainkban a Herman Ottó Múzeum képtárának ad otthont.
Források:
Barna - Dobrossy: Miskolc Belvárosa című könyv
egykor.hu
programturizmus.hu
Reiman Zoltán: Az Avasi Református Templom története
Komáromy József: A múzeumépület - a középkori scola építéstörténete
Wolf Mária: Miskolc társadalma a 13-15. században a régészeti leletek tükrében.
miskolc.hu
wikipedia