Az avasi református temető a templom körül gyönyörű környezetben fekszik az Avas hegy oldalában. Valószínűleg már a középkortól használják, bár erre írásos bizonyíték, ennek írásos nyoma nincsen. Ez az írásom a Dobrossy István által szerkesztett, A miskolci Avas című írása alapján készült elsősorban.

A temető bejárata. Fotó: reformacio.mnl.gov.hu.

Dátummal ellátott sírkövek már csak a 18. századtól kezdődően láthatóak. A legrégebbi sírkövekből, síremlékekből a temetői utakat szegélyezve sorban olvashatjuk a még látható feliratokat. Sok egyedi sír és síremlék található a temetőben, amely Miskolc legrégebbi sírkertje. A harmincas években merült fel műemlékké nyílvánítása. 

,,Ez a temető, úgy, ahogy van, maga egy kortörténeti múzeum." (Dobrossy István (szerk.): A miskolci Avas, 200. oldal)

A sírok között járkálva 2-300 évesekre is bukkanhatunk. 

1920-ban a temetést beszüntették, fel akarták számolni. Ekkor írják le, hogy a legrégebbi sírkő Bakos Balázsé, akinek homokkő sírkövén még olvasható az 1642-es évszám. 

 A Szemere család sírboltja. Fotó: reformacio.mnl.gov.hu. 

Gyulai Éva szerint is a kezdetektől temetkezési helyként használták az avasi templom körüli területet. 

,,Az 1817. évi kataszteri felmérésen (...) Domby Sámuel részletes térképet és hozzá kapcsolódó telekkönyvet szerkesztett. Az Avasi Templom körüli temetőt nem tűnteti fel, helyét üresen hagyja, míg a város többi temetőjét pontosan felméri (...) ami szintén ősiségére mutat, hiszen ez a terület a kezdetektől nem volt része a jobbágyi telekállománynak." (Dobrossy István (szerk.): Miskolc története III/1, 92. oldal)

Több történész állítja, hogy az első egyházi intézmény az Avason a Szent György kápolna volt, melynek nyomait máig nem találtak meg, - bár a közelmúltban ezt bejelentették, azóta csend van ebben a témában - ha ez így van, lehetséges, hogy oda is temetkeztek eleink. Találtak az Avas tetőn is sírokat, ahogy a Mélyvölgy utcán is a Kisavason, de kiterjedt temetkezési helyet nem. A kápolna amúgy is messze lett volna lakott helytől egy hegytetőn, ráadásul egy szőlőültetvény mellett, - ami azért a szakrális céloknak nem túl ideális - ezért az ide tömegesen való temetkezést el is vetették. 

 Fotó: muemlekem.hu

Akárhogyis, 1526 előttről nincsen információnk az avasi temetőről. Tegyük azért hozzá azt, hogy nagyon sok egyéb intézményről sem, tehát ez nem azt jelenti, hogy nem is működött korábban.

A templomban a legrégebbi sír 1488/89-ből való, - még a katolikus időkből - Miskolczi Ambrusné Illavölgyi Katalinnak és fiának Miskolczi Istvánnak a halálának állítottak emléket. 

Érdekesség, hogy az 1707. évi ónodi országgyűlésen Rákóczi ellen lázadásra buzdító és ott lekaszabolt Okolicsányi Kristóf Túróc vármegyei követ is itt van elhantolva a legenda szerint.

Forrás: reformacio.mnl.gov.hu 

Az avasi református templom kutatásai során megtudtam azt is, hogy a '70-es években még az is felmerült, hogy a temetőt elbontják és lakótelepet építenek a helyére. 

Ha a sírkertből a Latabár-kripta felé megyünk ki, nem messze a kijárattól találjuk a Szent Márton pihenőhelyet, ahonnan csodálatos kilátás nyílik Miskolcra. 

A Szent Márton pihenőhely az Avas oldalában.

 Nevezetes síremlékek a temetőben:

• Apostol Pál (1787-1860), evangélikus püspök 
• Butykay József (1828-1900), 1848-as tüzérfőhadnagy 
• Csöglei Tóth Lajos (kb. 1800-1852), nyomdász 
• Diószeghy család (19-20. század), társadalmi elit 
• Horváth Lajos (1824-1911), jogász, országgyűlési képviselő, Miskolc díszpolgára 
• Jost család (19. század), cukrász-iparos 
• Kun Miklós (1812-1875), 1848-as nemzetőr hadnagy, főbíró 
• Latabár-Schabinszky család (19. század) fotó- és színművészet 
• Marjalaki Kiss család (19-20. század) tanár, történész, fordító 
• Palóczy László (1783-1861) politikus, országgyűlési képviselő 
• Soltész Nagy és Tarnay család (19-20. század) társadalmi elit 
• Szathmáry Paksi József (1763-1848) püspök 
• Szemere család (19-20. század) miskolci politikusok 
• Szrogh Sámuel (1763-1829) táblabíró, író 
• Váncza család (19-20. század) társadalmi elit 
• Zsarnay Lajos (1802-1866) püspök, akadémikus 

Miskolc legendás családjainak tagjai fekszenek a sírkertben. Az országosan ismert és elismert politikusok, Palóczy László és Szemere Bertalan, a színészdinasztia alapító Latabár Endre, a híres történész Marjalaki Kiss Lajos, a városépítő polgármesterünk Soltész Nagy Kálmán, vagy Horváth Lajos a nagy hírű országgyűlési képviselőnk.

Forrás: muemlekem.hu

2010-ben az addigi egyszerű drótkerítést részben beton, részben fa kerítésre cserélték. A tervezője Rudolf Mihály volt, a beruházáshoz uniós forrásokat is felhasználtak. 

Ha az ember csak egyszerű sétára indul a történelmi Avason, akkor is megfogja a hely szelleme. Érzékeli, hogy itt minden fában, fűben, macskakőben, minden síremlékben, kis pincében a történelem, a hely szelleme lakozik. Nagy kár, hogy így eltékozoljuk ezt azt egyedi adottságot, amit e hely szelleme rejt. A híres házsongárdi temető hasonló környezetben, hasonló adottságokkal rendelkezik, csak nagyobb léptékben. Annak csodájára járnak, ezt jelenleg inkább elkerülik.

A védett sírok is az enyészet felé haladnak, szemét, drogosok, hajléktalanok táborhelye a temető. Sem a református egyház, sem a város nem tesz semmit a jobb sorsra érdemes sírkert érdekében. A jövőre induló, a történelmi Avas rendbetételét célzó nagyproject reméljük a nagy múltú cinteremre is hatással lesz. 

Források:

Dobrossy István (szerk.): A miskolci Avas 

acenter.hu - Avasi református temető

Reggeli hírlap 

miskolc.hu 

Wikipedia - Az avasi templom

Dobrossy István: Miskolc város védett síremlékei 

Gyulai Éva: Az avasi temető nyolc évszázada 

Református templom és temető a miskolci Avason című könyv 

Az Avasi Református Templom története - miskolciszemelvenyek.blog.hu 

A muemlekem.hu fotói 

Dobrossy István (szerk.): Miskolc története III/1