2018. január 16. írta: Reiman Zoltán

Ki kicsoda az utcanevek között?

Nem kis vállalkozásra adtam a fejem. Arra gondoltam, mi lenne, ha minden miskolci utcát, mely történelmi személyről van elnevezve, definiálnék, hogy merre található, illetve pár mondatban bemutatnám az adott személyt. Ez lenne az első rész, melyet próbáltam inkább területi, mintsem abc sorrendben megírni, azonban minden esetben ez sem igaz. Legalább még két rész fogja követni ezt a cikkemet, hogy teljes képet kapjunk Miskolc nevezetes utcáiról, egyúttal ismerkedhetünk történelmünk nagyjaival is. A bemutatásokat különböző lexikonokból idézem, - illetve a Wikipédiáról - ezeket minden esetben jelölni fogom.

A Szinva terasz a Szerelmesek hídjáról

Levente vezér (Lüintika) (?-?)

,,Árpád fejedelem legidősebb fia volt, aki hadvezérként részt vett a magyar honfoglalásban."

Származása és a honfoglalásban betöltött szerepe nem tisztázott teljesen, valószínűleg a kabar nép vezetője volt.

A Leventevezér utca a Szentpéteri kapuban található. A ,,húszemeletes" bérház melletti utca.

Álmos vezér (819-895)

,,A honfoglalás előtti magyarok egyik vezetője volt, Árpád nagyfejedelem apja. A hét honfoglaló vezér egyike."

Az Álmos utca a Leventevezér utcával párhuzamosan fut, mellette található, a város felőli oldalon.

Huba vezér (?-9. sz.)

,,Anonymus szerint a honfoglaló magyarok hét vezérének, azaz törzsfőjének egyike. Az ő esetében lehet hitele, de esetleg a 10. század később elő személye. A Kisalföld déli részét uralta, de mint egyetlen törzsfő esetében sem, nem tudjuk, melyik törzs főnöke volt."

A Huba utca a Szentpéteri kapuból nyílik, a ,,húszemeletes" mögötti résztől egészen sokáig "leér" a Búza tér felé.

Bulcsú harka (?-955)

,,Harka (a krónikák Vérbulcsúja) a magyar törzsszövetség harmadik legmagasabb tisztviselője volt a 10. század közepén. A kalandozások kései korszakának legnagyobb formátumú alakja, személyével több törzs hadi erejét összefogta."

A Bulcsú utca a Huba utcára merőleges keresztutca a Tetemvárral szemben kezdődik, de nincs összeköttetésben a Szentpéteri kapuval.

Lehel (Lél, Leel, Lelu, Lélö) (?-955)

,,Árpád fejedelem leszármazottja, a kalandozó magyar hadak egyik vezére, aki Bulcsú vezérrel együtt vereséget szenvedett az ausburgi (lech mezei) csatában."

A Lehel utca a Bulcsú utcából nyílik, egészen a Búza térig "leér".

Botond (?-?)

,,A középkori krónikákban is feljegyzettek szerint a Bizánci kapui elé vonuló magyarok elé kiállt egy hatalmas termetű görög vitéz, aki kijelentette, hogy ha őt két magyar legyőzi, a görög császár adót fog fizetni a magyaroknak. A görög ellenállás kis termetű Botond állt ki a magyarok közül, aki előbb Apor vezér utasítására bárdjával bevágta Bizánc érckapuját, akkora rést vágva rajta, melyen egy ötéves gyermek ki- és bejárhatott, majd egyórás küzdelemben után megölte ellenfelét. Amikor a magyarok követelték az adót, a császár nem adta meg nekik, ezért őseink romba döntötték Bizáncot."

Ez a legenda Botondról, valójában azonban nagyon kevés konkrétumunk van a valós személyről. Talán ő is vezér volt, talán kalandozó vezér, talán rokona Lehelnek, talán az, aki az ausburgi csatavesztés után feldúlta Bajorországot. Túl sok a talán és kevés a tény.

A Botond utca a Bulcsú utcával párhuzamos.

Tas vezér (?-?)

Anonymus vezérnévsora Álmos fia Árpád mellett Tas fia Lélt említi a honfoglaló vezérek között, azaz eszerint Tas Álmos kortársa, Lél pedig Árpád kortársa lett volna, ugyanakkor tudjuk, és Lél (Lehel) legendája is azt állítja, hogy Lél 60 évvel a honfoglalás után az ausburgi csata következtében halt meg. Tast ugyanakkor a források és történészek is Lél apjának tartják, tévedés tehát Tas honfoglalás (előtti) vezérsége."

Talán ennek a tévedésnek köszönhető, hogy immár Tass utca a hivatalos neve, amely a településre utal?

A Huba utcával párhuzamosan fut, a ,,húszemeletes" mögött.

Bethlen Gábor

Bethlen Gábor (1580-1629)

,,Erdélyi fejedelem (1613-1629), I. Gábor néven megválasztott magyar király (1620-1621), a 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége. (...) Uralkodása alatt megszilárdította Erdély helyzetét, az ország gazdasága és kultúralis élete egyaránt fejlődésnek indult - ezt az időszakot gyakran ,,Erdély aranykora" néven emlegetik."

A Szeles utcából nyílik, a Búza tér mögött található.

Vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre Kálmán (1886-1944)

,,Politikus, újságíró, főispán, kivégzett nemzeti ellenálló. (...) A nemzetiszocializmussal való szembehelyezkedése miatt a kommunizmusban tisztelték. Az általa létrehozott, nacionalista, de nemzetiszocializmus-ellenes elméletnek, ma is vannak követői Magyarországon."

A főutca folytatása a Tiszai pályaudvar felé.

Soltész Nagy Kálmán (1844-1905)

Királyi tanácsos, ügyvéd, a református egyház jegyzője, a miskolci kaszinó igazgatója, városunk tiszti ügyésze, országgyűlési képviselő, Miskolc polgármestere. Nehéz időszakban, a nagy árvíz előtt pár hónappal vette át a város irányítását. Az első megpróbáltatások után ,,a legszebb korszak" polgármestere lett. A fellelhető forrásokkal ellentétben megvan végső nyughelye, a város minden évben megkoszorúzza sírját. Miskolc szülötte, városunkban élte le életét és érte dolgozott.

A Zsolcai kapuból nyílik, a hármas útba fut, a tapolcai elágazás előtt.

Szendrei (Szendrey) János (1857-1927)

,,Magyar művészeti író, régész, történész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1903). Családi neve 1882-ig Wágner volt."

Az első teljes és részletes Miskolc monográfia szerkesztője, Miskolcz város története és egyetemes helyirata címmel öt részben írja le városunk történetét a kezdetektől. Kérésével ellentétben nem hozták haza elhunytakor, a Kerepesi úti temetőben nyugszik. Mindszenten született és Miskolc "rajongó" maradt élete végéig.

,,Miskolcon utcanév őrzi emlékét: északról a Szeles utcával, délről a Zsolcai kapuval párhuzamos utca, amit keletről a Hatvanötösök útja határol, míg nyugaton a Búza térbe torkollik."

Szendrey János

Kruspér István (1818-1905)

,,Magyar meteorológus, geodéta, geofizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes, majd tiszteletbeli tagja. A korszerű méréstudomány úttörő alakja, tevékenyen közreműködött a decimális mértékegységrendszer (méter, kilogramm stb.) bevezetésében."

Egy kicsit elfeledett miskolci tudós-híresség. A róla elnevezett utca a Besenyői utcára merőlegesen fut, a József Attila utcával párhuzamosan.

Vásárhelyi Pál (1795-1846)

,,A hazai vízmérnöki tudomány egyik legkiemelkedőbb alakja, nevéhez fűződik - egyebek mellett - a Vaskapu-szabályozás tervének kidolgozása."

A nagy mérnökről elnevezett utca a Zsigmondy utcával párhuzamos, két utcával lejjebb található Zsolca felé és a József Attila utcából nyílik.

József Attila (1905-1937)

,,Huszadik századi posztumusz Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Az élet kegyetlen volt vele, hisz félárva gyermekkora tele volt lemondással, brutalitással, felnőttként szembesült a meg nem értéssel és öngyilkossága (tragikus balesete) körül is találhatóak ellentmondások.''

Miskolc Felsőzsolca felé eső részén, az arra futó utcát nevezték el nagy költőnkről.

Végső roham Drégely vára ellen. A hős kapitány és kis csapata az utolsókig küzdött.

Szondy György (1504-1552)

,,Katona, Drégely várának hős kapitánya volt. Bátor magatartása még az ellenségben is elismerést váltott ki, ezért díszes pompával temettette őt el Hádim Ali budai pasa.''

Miskolc kivezető részén Zsolca felé, a József Attila utcából nyílik. Egészen a Szinváig leér.

Latabár Endre (1811-1873)

,,Színész, rendező, színigazgató, műfordító. A Latabár-színészdinasztia alapítója. (...) Latabár Endre a legnevesebb magyar színészdinasztia első tagja. Kiskunhalasi református családba született, Latabár János és Túrótzi Krisztina négy gyermeke közül a legidősebbként. Szülei Andrásként anyakönyveztették, ő maga később az Endre alakváltozatot használta. (...) Jelenleg a család hatodik nemzedéke van a színpadon, olyan művészek tartoznak ide, mint Latabár Kálmán, ifj. Latabár Árpád, vagy Latabár Kálmán Árpád.''

A József Attila utcából nyílik, a Kós Károly Szakközépiskola mögött található.

Zielinsky Szilárd (1860-1924)

,,Építőmérnök, műegyetemi tanár, a magyarországi vasbetonépítés úttörője. (...) A XIX. sz. második felében London, New York, Chicago és Párizs metróépítési lázban égtek, 1897-re Zielinski Szilárd is megalkotta a budapesti „Magyar Metropol Vasút” tervét. Meghatározta az észak-déli és a keleti-nyugati főirányokat is. Így a mérnökök közt ő volt az első, aki a metróhálózati építési tervekért doktori címet kapott.''

Szintén a József Attila utcából nyílik meg a felüljáró alatt egészen a Selyemréti Strandfürdőig ér.

Éder György (1788-1871 körül)

,,Színművész, színigazgató. (...) 1823. augusztus 24-én társulatával, báró Wesselényi Miklós Kolozsvárról hozatott díszleteivel, az ideiglenesen ácsolt deszkaszínpadon Kisfaludy Károly: A tatárok Magyarországon színdarabjával nyitotta meg a miskolci teátrumot, tehát - a miskolci színház első igazgatója.''

A Zielinsky utcából nyílik.

Horváth Lajos

Bolyai János (1802-1860)

,,Magyar matematikus és hadmérnök. Bolyai Farkas fia és egyben tanítványa. A magyar tudomány egyik legnagyobb alakja, az egyik leghíresebb magyar matematikus, a „geometria Kopernikusza”, „az erdélyi tudományosság legkiemelkedőbb képviselője”

A Gömöri felüljáró alatt nyílik.

Kőrösi Csoma Sándor (1784-1842)

,,Saját szavaival: székely-magyar Erdélyből ("Siculo-Hungarian of Transylvania"), nyelvtudós, könyvtáros, a tibetológia megalapítója, a tibeti-angol szótár megalkotója.''

A Bajcsy-Zsilinszky utcából nyílik Selyemréten.

Pfaff Ferenc (1851-1913)

,,Építész, műegyetemi tanár, a MÁV főépítésze. (...) A budapesti József nádor Műegyetemen Steindl Imre volt a mestere, 1880-ban szerzett építész oklevelet. Pályája kezdetén néhány kisebb épületet tervezett, köztük a svábhegyi római katolikus templomot. 1887-től a Magyar Államvasutaknál dolgozott, ahol később a magasépítményi osztály vezetője, majd a Kereskedelemügyi Minisztérium építésze lett. 1887–1907 között munkatársaival 20 nagyállomás és számtalan kisebb állomás tervezését és kivitelezését végezte, irányította a reneszánsz eklektika jegyében. Méltóságteljes megjelenésű, arányos kivitelezésű pályaudvarokat tervezett. A győri, a kassai és a miskolci-tiszai pályaudvarokat átépítette.''

A Tiszai pályaudvartól a sínek mellett párhuzamosan fut.

Lehel kürtjével agyonüti Konrád császárt

Kinizsi Pál (1431?-1494)

Mátyás királyunk legendás hadvezére, ereje és vezetői képessége manapság is egyedülálló. Egyetlen csatát sem vesztett élete során. Mondabéli alakká vált, mindenesetre a történészek elvetik a molnárlegény mítoszát, valószínűleg kisnemes volt. Sokat harcolt a török ellen, sok borsot tört az orruk alá. Mátyás halála után Corvin János ellen fordult, ő verte szét a Fekete Sereg "maradványait".

A Soltész Nagy Kálmán utcával fut párhuzamosan, a vasúti töltés oldalán.

Vörösmarty Mihály (1800-1855)

,,Magyar író, költő, ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja."

A Corvin utcánál kezdődik és egészen a martintelepi felüljáróig tart.

Bocskai István (1557-1606)

,,Magyar államférfi, Bihar megye főispánja, 1605 és 1606 között Erdély fejedelme. A három részre szakadt Magyarország egyik jelentős hadvezére és az Erdélyi Fejedelemség további jövőjét meghatározó politikai vezető.

A Soltész Nagy Kálmán utcába torkollik 45 fokban, a Volán pálya ''magasságában'', előtte párhuzamosan fut vele.

Dobozy Mihály (?-1526)

A pusztamaróti csata hőse. A mohácsi csatavesztés után a maróthi lapos, mocsaras területen elsáncolta magát menekülő jobbágyokból és kisnemesekől álló magyar sereg. Asszonyaikat, gyermekeiket és vagyonukat védték. Ezt az objektumot felszámolta a török sereg 1526 szeptemberében, de hatalmas veszteségek árán. Ennek a csatának a hőse volt Dobozi Mihály, az egyszerű kisnemes, aki mikor látta, hogy számára tragikus véget ér a csata, feleségét leszúrva az ellenség közé vágtatott. Nevét települések sokaságában utcanév őrzi, jelesül városunkban is.

A Semmelweis utcából nyílik és a Dugonics utcába torkollik, a Soltész Nagy Kálmán utcán keresztül.

Semmelweis Ignác Fülöp (1818-1865)

Magyar orvos, az ,,anyák megmentője." ,,Megfigyelte, hogy a klórmeszes kézmosás megszünteti a boncolás utáni hullaszagot. (...) Azt is megfigyelte, hogy a klórmész a gyermekágyi lázat meg tudja előzni." Bevezetett eljárásait sokan nem alkalmazták, nem látták az összefüggést. Csak a kórokozók felfedezése után ismerték el módszereit.

A Semmelweis utca, a róla elnevezett kórház mögött fut.

Derkovits Gyula (1894-1934)

,,Magyar festő és grafikus. Sajátosan egyéni művészetet alakított ki a modern nyugat-európai stílusirányzatok (főleg az expresszionozmus, a kubizmus és a konstruktivizmus) mentén.

A Derkovits utca a Csabai kapuban található, ebből az utcából nyílik a Semmelweis kórházzal szemben.

Medgyessy Ferenc (1881-1958)

,,Kétszeres Kossuth-dijas (1948, 1957) szobrászművész, kiváló művész. A 20. századi magyar szobrászat egyik kiemelkedő egyénisége."

A szobrászról elnevezett utcát a Derkovits utca a Csabai kapu határolja.

A leghitelesebb térkép Miskolcról :)

Görgey Artúr (1818-1916)

,,1848–49-es honvédtábornok, hadügyminiszter, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején több alkalommal a honvédsereg fővezére. Polgári végzettségét tekintve vegyész, és 1848 előtt e területen is kiemelkedő eredményeket publikált. A szabadságharc bukását követően Ausztriába internálták. Ebben az időszakban írta meg, és 1852-ben német nyelven megjelentette kétkötetes emlékiratait. Csak 1867-ben a kiegyezés után térhetett vissza Magyarországra. Testvére Görgey István házában élt 1916-ban, 98 éves korában bekövetkezett haláláig.''

A szabadságharc legnagyobb alakja, nevét Kossuth hiába próbálta besározni. A Görgey utca a Mindszent tértől a Csabai kapuig terjed.

Lévay József (1825-1918)

,,Költő, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. (...) 1836–1846 között Miskolcon járt gimnáziumba, majd Késmárkon jogot hallgatott. 1847-ben Miskolcon joggyakornok lett. Szemere Bertalan írnokaként részt vett az 1848-as pozsonyi országgyűlésen. A forradalom alatt végig Szemere mellett maradt, csak Aradon váltak el. 1850 februárjáig szüleinél bujkált, majd Pestre utazott, és Bátor Miklós álnév alatt újságíró volt. Ekkoriban ismerkedett meg Arany Jánossal, akivel életre szóló barátságot kötöttek, és ebben az időszakban jelentek meg első versei is. (...) Bár korának népszerű és elismert művésze volt, mára elfeledte az utókor. Költészetére a keresetlen egyszerűség jellemző (amely nem azonos sem a Petőfieskedő, Szabolcska-féle népieskedéssel, sem a parlagiassággal), a vidéki élet apróbb-nagyobb örömeinek megéneklése (akárcsak az antik költők némelyikénél, mint például Horatius); a kordivatot sosem követte; valamint a magyaros (rímes, pergő ritmusú, ütemhangsúlyos) versformák használata.''

A Görgey Artúr utcátból nyílik, egészen a vasúti töltésig terjed.

Uitz Béla (1887-1972)

,,Magyar festő és grafikus, a magyar aktivizmus egyik robusztus tehetségű művésze.''

Bensőséges kapcsolatot ápolt a kommunista vezetőkkel. A Corvin és a Kandia utca között található.

Corvin János (1473-1504)

,,Magyar trónkövetelő, horvát-szlavón bán. Hunyadi Mátyás király házasságon kívül született, de törvényesített fia, Hunyadi János unokája. Édesanyja Edelpeck Borbála boroszlói osztrák polgárlány volt. A Corvinus (hollós) vezetékneve utalás a Hunyadiak hollós címerére és magának Mátyásnak a melléknevére.''

A Görgey Artúr utca és a Szentpáli utca határolja.

Szentpáli István (1861-1924)

Az Ugocsa vármegyei Halmin született. Később Szatmárban és Iglón tanult, a jogot Bécsen és Budapesten végezte. 1890-ben került Miskolcra a Kereskedelmi és Iparkamara titkáraként.

,,A nyugat európai izlést, a széles látókörű tudást és a modern városfejlesztési programot képviselte Miskolcon. A városi vagyon legnagyobb gyarapítóját tisztelték benne, polgármesteri programbeszédei történeti értékű írásoknak tekinthetők."

A város önállósága is az ő polgármestersége idején valósult meg, több évszázados küzdelem után, 1909-ben. 1912-1916 között országgyűlési képviselő - közben a polgármester a nem kevésbé nagyszerű Nagy Ferenc volt -, majd 1917-től ismét visszatért a régi pozíciójába. Kevés ilyen nagyszerű vezetője volt városunknak.

A Corvin János utcából indul a "lábas ház" alatt, egészen a Macropolisig tart.

Kisfaludy Károly (1788-1830)

,,Költő, drámaíró, festő. A reformkori irodalmi élet fő szervezője, az Aurora szerkesztője, az Aurora-kör elindítója, a magyar novella egyik első meghonosítója.''

A Martintelep ''főutcája'' végigkanyarog a városrészen a vasúti felüljárótól egészen a telep végét jelző tábláig.

Szentpáli István

Egressy Gábor (1808-1866)

,,Színész, a Nemzeti Színház első együttesének tagja, a Kisfaludy Társaság tagja (1863), Petőfi Sándor barátja, Egressy Béni bátyja.''

A Kisfaludy és a Radnóti utcák határolják a Martintelepen.

Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805)

,,Költő. Csokonait a magyar irodalom egyik legjelentősebb költőjeként tartjuk számon. Tanárai a jövő tudósaként emlegették, „poeta doctusnak” és „poeta natusnak” is nevezték. A 18. és a 19. század fordulójának magyarországi viszonyai közepette lenyűgöző tájékozottsággal rendelkezett a kor gondolkodását, irodalmát, politikáját illetően egyaránt. Bár jelentőségét éppen e körülmények miatt Európa nem ismerte fel, a magyar irodalomban rövidesen elfoglalta méltó helyét.''

A Martintelep első utcája. Az MVSC pálya mellett végigfut a telep szélén, egészen a végéig.

Martin Károly (?-?)

Martin Károly a Miskolczi Önkéntes Tűzoltó Egylet megalapítója és első parancsnoka volt. Testvérével, Józseffel egyetemben nagy műveltségű emberek voltak, a pénzüket bankban tartották. Tették mindezt először Horvátországban, mivel Magyarországon valamivel később alakultak a takarékpénztárak. Ők nem kereskedtek, hanem fialtatták a pénzt, a kamatokból szépen megéltek. Testvérével a város szemetével töltötték fel a földjüket, így csapolták le a lápos, nádas területet, ezen a területen jött létre a későbbi Martintelep. A városrészt Károlyról nevezték el. Sajnos nagyon kevés információt találtam róla.

A Martin Károly utca a Kisfaludy utcából nyílik és az Alföldi utca határolja.

Bornemissza Gergely (1526-1555)

,,Deák, végvári vitéz, egri várkapitány. Pécsi kovácsmester fia. Kétszer házasodott, amelyekből összesen hat gyermeke született. Az első feleség, Fighedi Oláh Erzse (Fügedi Erzsébet) 1554 januárjában már halott volt, amikor az egri vitéz megülte lakodalmát az egri várban Sygher (Sigér) Dorottyával. Bornemissza János nevű gyermeke (aki Gárdonyi művében Jancsikaként szerepel) - feltételezhető - e második házasságból született. 1552-ben hadnagy a töröktől ostromlott Eger várában. Tinódi szerint különösen tűzszerészi leleményességével tűnt ki, és agyafúrt ötleteivel, melyek jelentősen hozzájárultak a védők győzelméhez.''

A sikeres várvédés után - mivel Dobó távozott - Gergely nyerte el a kapitányi pozíciót és gazdag jutalomban is részesült helytállásáért. 1554 októberében a törökök elfogták, Konstantinápolyba vitték, ahol kivégezték.

A Bornemissza utca a Kisfaludy utcából nyílik, egészen a telep végéig fut, a szirmai határig.

Szrog Sámuel (1763-1829)

Táblabíró, író. Több vármegyében volt táblabíró. 1800 áprilisában megjelent ,,Miskólcz látképi rajza", melyhez egy verset is csatolt, Miskólcznak a' javai címmel. A Miskolci Nemzeti Színház építésén is munkálkodott. Városunk jeles polgára, helytörténetünkben fontos szerepe volt. Fedor Vilmos könyvében Miskolc első polihisztoraként emlegeti.

A Martintelepen van a róla elnevezett utca, a Bornemissza utca és a Balaton utca határolja.

Berzsenyi Dániel (1776-1836)

,,Berzsenyi a legnagyobb magyar lírikusok közé tartozik, kiváló ódaköltő és a klasszikus ódának nálunk legnagyobb mestere. Költészete az ó-klasszikus irány legnemesebb eredménye, koronája, melyben a klasszikus és nemzeti elem egybeolvadva, mint saját magyar klasszicizmus jelentkezik. Horatiusnak tanítványa, de nem puszta utánzója; költészetük némely tárgyköre összevág, de a két költő egyénisége rendkívül különbözik. Berzsenyi számos képet, kifejezést, gondolatot vesz Horatiustól, de indítékai eredetiek; a hazafiság, vitézség, szerelem, megelégedés, arany középszer eszméi éppen úgy, sőt mélyebben ihletik, mint Horatiust.''

A Berzsenyi Dániel utca a Kisfaludy utcából nyílik és a Csokonai utca határolja.

Pósa Lajos (1850-1914)

,,A magyar gyermekirodalom klasszikusa, dalszerző. Számos verskötete és több mint 50 kötetnyi gyermekverse jelent meg. Mintegy 800 dalt írt, ebből vagy 400 meg van zenésítve; a legtöbb magyar dallamszerző felhasználta szövegeit, leginkább azonban Dankó Pista és Lányi Géza. Műveit számos idegen nyelvre lefordították.''

A Csokonai és a Martin Károly utcák határolják.

Gvadányi József (1725-1801)

,,Generális, író. (...) Családja olasz származású volt. Egyik őse, Alessandro de Guadagnis őrgróf fiával Firenzéből Ausztriába költözött. 1646-ban, III. Ferdinánd alatt, Magyarországra jön. 1664-ben, a szentgotthárdi csatában (Szinnyei József tévesen 1646-ot írt) esett el. Fia a szendrői vár főkapitánya volt, ahol 1683 őszén a hazájába visszatérő Sobieski János lengyel királyt fogadta. A gesztusért cserébe őt és örököseit 1686-ban grófi rangra emelte, a Forgách-családdal kötött házasság révén pedig 1687-ben magyar indigenatust kapott. (...) Mint író a múlt század végi magyaros iskolának egyik alkotója s fő epikusa volt; négyes versekben írt.''

A Kisfaludy utcából indul és a Berettyó utca határolja.

Gyöngyösi István (1629-1704)

,,Magyar költő, alispán, országgyűlési követ. 1664-es munkáján neve Gyöngőſi Iſtván írásmóddal szerepel. (...) Költészetét leginkább Ovidius tanulmányozása befolyásolta, Kovásznai Sándor egyenesen magyar Ovidiusnak nevezi.''

A Gyöngyösi István utca a Kisfaludy utcától indul és a Forgách utcába torkollik.

Forgách Antal (1819-1885)

,,Királyi biztos, császári biztos, főispán, valóságos belső titkos tanácsos, helytartó, főkancellár, országgyűlési képviselő.''

A Forgách utca a Gyöngyösi utcából indul és egészen a telep széléig fut.

Forgách Antal

Balassa Bálint (1626-1684)

,,Császári és királyi tanácsos, Hont vármegye főispánja és a korponai őrség főparancsnoka, a 17. századi barokk nemesi költészet alakja.''

A Balassa utca a Kisfaludy utcától a Stromfeld Aurél utcáig terjed.

Tóth Pál (1843-1903)

Tanár. Miskolcon született, Sárospatakon tanult, 1873-tól a miskolci református felsőbb leányiskola tanára. Tanulmányai, versei jelentek meg és városunk kulturális életében is tevékeny részt vett.

A Tóth Pál utca a Martintelepen a Gyöngyösi István utca és az Alkotmány utca között található.

Benjamin Franklin (1706-1790)

,,Amerikai diplomata, feltaláló, író, polgári demokrata politikus, természettudós, filozófus, nyomdász, az első név szerint ismert amerikai sakkozó.''

A Franklin utcát az Alkotmány és a Kisfaludy utca határolja, a Gutenberg utcával párhuzamosan fut.

Szénfy Gusztáv (Kohlmann) (1819-1875)

Zenetanár. Nyíregyházi születésű volt, tanulmányait Eperjesen és Nagykállóban végezte. Több helyen gyűjtött az országban népdalokat. Miskolcon volt zenetanár, majd Nyíregyházán vállalt városi tisztséget. 1872-től ismét Miskolcon élt haláláig.

A róla elnevezett utca a Martintelepen van, a vasút mellett a Lajta utcából nyílik.

Lachner György (1795-1849)

,,Honvéd vezérőrnagy, az aradi vértanúk egyike. A Túróc megyei Necpálon született 1795-ben, német polgári családból. Katonai pályáját Lahner György is a császári hadseregben kezdte: 1816-ban lépett a 33. gyalogezredbe. Felesége az olasz származású Lucia Conchetti volt, házasságukból egy leány gyermekük született. Katonai szolgálatait 1848 tavaszán ajánlotta fel a magyar kormánynak. A magyar nyelvet törve beszélte. A harmadik honvédzászlóalj parancsnokaként 1848 szeptemberéig a déli területeken tevékenykedett. Októberben a Honvédelmi Minisztérium hadfelszerelési és fegyverkezési főfelügyelővé nevezte ki, ezredesi rangban. Ebben a minőségében a pesti központú magyar fegyvergyártás felfuttatása volt a feladata. Lahner hatalmas szervezőmunkát fejtett ki, ennek következtében a lőfegyvergyártás többszörösére nőtt. 1848 decemberében azonban a hadsereg Windisch-Grätz támadása miatt kénytelen volt feladni Pestet, ezért a hadiipart keletre kellett telepíteni. Lahner az üzemek leszerelésével és elszállításával, a gépsorok és a szakemberek kimenekítésével biztosította a lehetőséget a harc folytatásához. 1849. február 6-ától tábornokká nevezték ki. A szűkös lehetőségekhez képest feladatát kiválóan oldotta meg, a megmentett gépekkel és munkásokkal felállíttatta a nagyváradi fegyvergyárat, mely minimális időkieséssel újra termelni kezdett, s lehetővé tette a tavaszi hadjárat offenzívájának elindítását. A nagyváradi vár fegyvergyára a legnagyobb hadiipari központ lett az országban. A fegyvergyárban különböző lőfegyvereket, szuronyokat és kardokat is készítettek. A vár környékén puskaporgyár és ágyúöntöde volt. A vár kazamatáiban pedig fegyvergyutacsokat készítettek. Lahner az ágyúkra Zrínyi utolsó hadtudományi munkájának jelmondattá vált főcímét íratta: „Ne bántsd a magyart!” 1849 májusában a haditanács katonai események miatt döntést hozott a fegyvergyárak Pestre való visszaköltöztetéséről. Lahner ezt is példásan vezényelte le. Kötél általi halálra ítélték, hetedikként (a kötél által kivégzettek között harmadikként) végezték ki – a születésnapján. Holttestét Csernovics Péter temesi főispán a hóhér lefizetésével szerezte meg és saját birtokán temette el, itt nyugodott 1974-ig, amikor is csontjai átkerültek az emlékoszlop kriptájába.''

A Lachner György utcát a Poprád/Garam, illetve a Dráva utcák határolják. Érdekesség, hogy egy telek kettészelte az utcát, így csak a Lajta-Szénfy utcákon haladva lehet megközelíteni mindkét felét.

Istvánffy Gyula (1963-1921)

,,Néprajzkutató, tanár. Miskolcon született. Elemi iskoláit is itt végezte, majd az egri szemináriumban tanult, ott érettségizett. Még két évig volt papnövendék. (...) 1888-tól Lipótszentmiklóson tanár (...) Ebben az időben kezdte jelentős néprajzi gyűjtéseit. (...) 1908-tól a miskolci polgári leányiskola igazgatója. (...) Számos cikket és több tankönyvet írt."

A Bornemissza utcával párhuzamosan fut, a Velence és a Tisza utca határolja.

Benkő Sámuel dr. (1743-1825)

,,Orvos. Az Udvarhely megyei Kisbaconban született. Orvosi tanulmányait Nagyszombatban és Budán végezte. (...) 1788-ban telepedett le Miskolcon. (...) Elkészítette Miskolc történeti-orvosi helyrajzát, ez fontos várostörténeti dokumentum."

Nagy Habsburg párti volt. A Benkő Sámuel utca a Martintelepen fut, a Szrog Sámuel utcától kezdődően a szirmai határ felé.

Pilinszky János (1921-1981)

,,A huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, úgynevezett „újholdas” nemzedékének tagja Nemes Nagy Ágnessel, Örkény Istvánnal és Mándy Ivánnal együtt; a Nyugat, s szellemi utódjának a Magyar Csillagnak megszűnése után az Újhold körül csoportosultak. E lapnak 1946–1948 között társszerkesztője is volt. Mindemellett munkatársa volt a Vigilia, az Élet, az Ezüstkor s az Új Ember lapnak is.''

A Berzsenyi Dániel utcából nyílik és a Lajos Árpád utcába torkollik.

Városunk jelenleg használt címere

Zsédenyi Béla dr. (1894-1955)

,,Aknasugatagon született. (...) Tanulmányait a budapesti egyetemen fejezte be, jogi és államtudományi doktorátust szerzett. 1925-től 1944-ig a miskolci ev. jogakadémia tanára. (...) 1950. május 24-én államellenes összeesküvés koholt vádjával letartóztatták, és november 10-én első fokon életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték. 1955. február 8-án a gyűjtőfogházban halt meg (...) Azonosított földi maradványait 1990. december 20-án ünnepélyes keretek között helyezték örök nyugalomra."

Az Ottlik Géza és a Pilinszky utca között található.

Bottyán János (1643?-1709)

,,Közismert nevén Vak Bottyán (Esztergom, 1643? – Tarnaörsi tábor, 1709. szeptember 26. vagy 27.) magyar katona, nemzeti hős, kuruc generálisként, a Rákóczi-szabadságharc legendás hadvezére. Személyében a magyar történelem egyik legkiválóbb hadvezérét tisztelhetjük. Tehetségét ellenfelei is elismerték. Seregében szigorú rendet és fegyelmet tartott, de igazságos volt és törődött katonáival, akik szerették és lelkesedtek érte. Embereit eltiltotta a féktelen ivászattól is: „Hogy az én katonáim részegeskedjenek szemérem (szégyen) volna az énnékem, melyet el nem szenvednék”. Jellegzetessége volt legfőbb hadi jelvényének tartott aranyozott, vert ezüst harci szekercéje, a "Bottyán fejszéje", mellyel csatába vezette seregét. Ez a róla készült festményen is megjelenik. Habár súlyos sebeket szerzett, az a hír járta felőle a nép körében, hogy testét nem fogja a golyó. Támogatta a szerzeteseket és a szegényeket is, ezért nem csak katonái, hanem a tömegek is bálványozták. Ezért írhatta magáról: „a mint is engem nem kártévő, hanem jótévő Jánosnak hínak”. Hazájáért nemcsak vérét, hanem vagyonát is kész volt áldozni, s gyakran a magáéból fizette katonáit. „Rójuk meg magunkat s kiki, mind szegény, gazdag, hadi és nem hadi ember adja ki hite szerint pénzének tizedét” – írta. Bercsényi Miklós így emlékezik haláláról: „Most hozták a hírt, szegény Bottyán vak sógor tegnap nyolc óra tájban béhúnyta másik szemét is.” II. Rákóczi Ferenc fejedelem írta róla: „Nem volt sem jó származású, sem művelt ember, ezért igen nyers volt, de józan, éber, szorgalmas. Szerette a népet, és az is rendkívül szerette őt, mert katonáit szigorú fegyelemben tartotta, de mindenkor igazságot szolgáltatott nekik, amikor igazuk volt.” Helyi hagyomány szerint 1707 októberében egy bakonyszentlászlói forrás vízében gyógyította magát, ahol most emléktáblája van. A tábornok emlékét szobrok, közterületek, intézmények nevei őrzik országszerte. Pontos nyughelye a mai napig ismeretlen. A gyöngyösi templom falán lévő márványtáblát Thaly Kálmán avatta fel a magyar országgyűlés nevében, 1907-ben. Lovasszobrát halálának 260. évfordulóján, 1969-ben emelték a templom mellett.''

A Bottyán János utca a Csabai kapuból nyílik és a Semmelweis utca határolja, az SZTK rendelőintézet mellett.

Budai József (1851-1939)

,,A Háromszék megyei Bodoson született. A kolozsvári egyetem földrajz-természetrajz szakon szerzett diplomát (...) 1896-tól élt Miskolcon, itt a református főgimnázium tanára lett. 1897-ben kezdte növénygyűjtő tevékenységét, 40 év alatt 1563 növényből álló kollekciót hozott létre iskolájában (...) Leírta Miskolc és környékének, a Bükk, a Sajó és a Tisza mellékének flóráját. (...) Számos növényfajtát nemesített, s mint 1848 nagy tisztelője, gyümölcseit a szabadságharc kiemelkedő személyeiről nevezte el. (...) Síremléke a Deszka-temetőben található."

A ,,Magyar Micsurin"-nak is nevezték. A Budai József utca a Népkert mellett fut, a Görgey utcától egészen a vasúti töltésig.

Dankó Pista (1858-1903)

,,Magyar cigánymuzsikus, nótaszerző. A népies műzene egyetlen olyan alakja volt, akinek személyét több író és költő megörökítette. Ady Endre és Juhász Gyula verset írt hozzá, Móra Ferenc, Tömörkény István, Rákosi Viktor írásaiban is feltűnt, Gárdonyi József, Gárdonyi Géza fia, megírta Dankó regényes életrajzát. 1940-ben film is készült életéről, amelyben Jávor Pál alakította, ez volt a kétszázadik magyar hangosfilm.''

A Dankó Pista utca a Corvin és a Király utca között található.

Mikes Kelemen (1690-1761)

,,Magyar író, műfordító, II. Rákóczi Ferenc íródeákja, kamarása, aki elkísérte a fejedelmet Lengyelországba, Franciaországba és Törökországba, és haláláig kitartott mellette, illetve később emléke mellett is. A magyar irodalomban a rokokó mestereként, a magyar széppróza megteremtőjeként tartják számon. Írásművészetére egyrészt a barokk nemesi irodalom, másrészt francia műveltsége hatott. Fő műve a Törökországi levelek című gyűjtemény, amely az emigráció mindennapjait írta le, kiegészítve Mikes olvasmányaiból szerzett történelmi, vallás- és művelődéstörténeti adatokkal; ezen kívül számos francia vallási, egyháztörténeti, pedagógiai művet fordított le. Művei életében nem jelentek meg.''

A Görgey Artúr utcából nyílik, a Népkerttel szemben.

Perczel Mór (1811-1899)

,,Tolna megyei földbirtokos, honvédtábornok, az 1848–49 évi szabadságharc egyik katonai vezetője. 1848 áprilisától a Batthyány-kormány belügyminisztériumának tanácsosa, országgyűlési képviselő (Buda szabad királyi városé). (...) Roth és Philippovics tábornokok seregét Görgei Artúr közreműködésével az ozorai ütközetben (1848. október 7.) megadásra kényszerítette. Az Országos Honvédelmi Bizottmány ezért 1848. november 1-jétől tábornokká léptette elő. Perczel volt a szabadságharc egyedüli tábornoka, akinek nem volt katonai előképzettsége. A közösen kivívott győzelem során megromlott a kapcsolata Görgeyvel, és ez az ellentét a későbbiekben sok gondot okozott a magyar hadvezetésnek. (...) Pest feladása utáni feladata volt a Pestről Debrecenbe vezető út védelme a Tisza vonalán. Megerősített hadtestével innen ellentámadásba ment át és 1849. január 22-én elfoglalta Szolnokot, majd január 25-én Ceglédről szorította ki Ottinger Ferenc lovasdandárát. A felső hadvezetés azonban Perczel további támadását leállította, és az új főparancsnok, Henryk Dembiński Perczel egyik hadosztályát is elvonta. Perczel ezért parancsnoki beosztásáról lemondott. 1849. március elején átvette a IV. (bácskai) hadtest parancsnokságát és március 23-án támadást indított a délvidéki császári csapatok ellen. Április 3-án elfoglalta Szenttamást és kapcsolatot teremtett az addig körülzárt Péterváraddal. Április 29-én a melencei ütközetben legyőzte Todorovic tábornok csapatait, majd május 10-én bevonult Pancsovára. Ezt követően Bem tábornokkal együttműködve elfoglalta a Temesközt. Ez a déli hadműveletek sikeres befejezését jelentette. 1849. június 7-én megütközött a Délvidék visszafoglalására küldött Jellasics csapataival, de a jelentős túlerő ellenében a kátyi ütközetben vereséget szenvedett. A vereség következményeként a kormány felmentette beosztásából és a szervezés alatt álló tartalék hadtest vezetésével bízta meg. Július közepén Cegléd mellett Perczel hadtestéhez csatlakozott a Kárpátokból a cári hadsereg elől visszavonuló felső-magyarországi hadsereg, és az így létrejött tiszai hadsereg parancsnoka lett, de jelentősebb ütközetbe már nem bocsátkozott. A kormány és a vezető tábornokok tanácskozásán kíméletlenül bírálta a hadvezetést, elsősorban Kossuthot, mire július 30-án felmentették beosztásából.(...) A világosi fegyverletétel híre Orsován érte. Törökországba, majd 1852-ben Angliába menekült. Sokáig élt Jersey szigetén. 1851. szeptember 21-én öccsével, Miklóssal együtt Magyarországon halálra ítélték (nevüket egy bitófára szögezték). 1859-ben – félretéve a közte és Kossuth között fennálló személyi és politikai ellentéteket – Itáliába utazott, és felajánlotta szolgálatait a Kossuth Lajos vezette Magyar Nemzeti Igazgatóságnak, amely a magyar emigráció politikai és szervezési központja volt. Az együttműködés azonban nem jött létre. 1867-ben térhetett haza és szülővárosában telepedett le. A kiegyezést csak Kossuth-ellenessége miatt támogatta. Rövid képviselőség után visszavonult és megírta emlékiratait.''

A Perczel Mór utcát az Aulich Lajos utca határolja mindkét oldalról.

Perczel Mór

Sályi István (Springer) prof. dr. (1901-1974)

,,Gépészmérnök, országgyűlési képviselő. Budapesten született. Mérnöki oklevelet a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerezte 1923-ban. (...) 1949-től 1971-ig a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem mechanikai tanszékén tanszékvezető egyetemi tanár, egyúttal 1950-1961 között az egyetem rektora. (...) 1973-ban Miskolc díszpolgárává választották."

Az Avason található, a Szentgyörgy utcából nyílik.

Korach Mór prof. dr. (1888-1975)

,,Kémikus, akadémikus. Miskolcon született. Érettségijét követően a budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tanult. (...) 1912-ben Olaszországban telepedett le. (...) Ott tervezte az első kerámiai elektromos kemencét. (...) 1952-ben visszatelepült Magyarországra.(...) 1960-tól az MTA Műszaki Kémiai Kutatóintézet igazgatója volt."

A Korach Mór utcát a Sályi és a Szentgyörgy utca határolja.

Leszih Andor (1880-1963)

,,Muzeológus, numizmatikus. Miskolcon született iparoscsaládban. A miskolci ref. főgimnáziumban érettségizett 1898-ban (...) A Borsod-Miskolczi Múzeum munkatársa (...) 1905-től nyugdíjazásáig (1950) múzeumőr (igazgató). (...) 49 ásatást vezetett, többek között a miskolc-avasi kőkori (mezolitikus) kovabánya és szerszámkészítő műhely feltárását. (...) Jelentős a numizmatikai tevékenysége, több éremgyűjteményt feldolgozott."

Az Avason a Pattantyús és a Klapka György utca határolja.

Adler Károly (1903-tól Adorján) (1849-1905)

,,Építészmérnök. 1972-ben a budapesti műszaki egyetemen szerezte végzettségét. (...) 1880-ban nyerte el Miskolc város főmérnöki állását. 1881-ben tervei és vezetése alapján szabályozták a Szinva vizét. (...) Számos középület az elképzelései szerint épült fel (Erzsébet Közkórház épületegyüttese, Erzsébet-fürdő, Korona Szálló, közvágóhíd, református gimnázium)."

Az Adler Károly utca az Avas-tetőn, az Avasi Ifjúsági Parkkal szemben nyílik.

Nagyváthy János (1755-1819)

,,Mezőgaszdász. Miskolcon született nemesi származású iparoscsaládban. Sárospatakon jogot és teológiát tanult (...) 1788 tavaszán (...) Nyugat-Európában főként Osztrák-Németalföld (ma:Belgium) gazdasági viszonyait tanulmányozta. (...) 1891-ben megírta első magyar nyelvű mezőgazdasági szakkönyvét. (...) Szorgalmazta a keszthelyi Georgikon létrehozását is, melynek hat hónapig igazgatója, s haláláig tiszti székének elnöke volt. (...) Mezőgazdasági könyvei mellett felvilágosult, utópista társadalompolitika röpiratokat is kiadott."

A Nagyváthy utca a Tizeshonvéd utcától, az Avasalja/Gyár utcáig tart.

Dayka Gábor (1767-1796)

Költő. Miskolcon született, tanulmányait a minoritáknál kezdte, Egerben, Kassán folytatta, majd Pesten volt papnövendék. Beszélt latinul, görögül, olaszul, franciául, héberül és szlovákul. 1792-ben feladta papi hivatását. ,,A magyar szentimentalizmus kiemelkedő alakjaként tartják számon."

Utcáját a Petőfi Sándor és a Kis-Hunyad utca határolja.

Palóczy László (1783-1861)

Politikus, országgyűlési képviselő, vármegyei alispán, a miskolciak ,,népképviselője". Ő volt az első a magyar parlamentben, aki magyarul írta az országgyűlés jegyzőkönyvét. Többször képviselte városát, óriási tisztelet övezte. Városáért dolgozott akkor is, amikor a halál elérte. Miskolcon temették el, síremléke az avasi református temető egyik dísze. Kiemelkedő munkássága egyedülálló.

A Palóczy utca a Kis-Hunyad utcától indul a Szemere-kert mellett fut, a belvárosi református templomig.

Csengey Gusztáv (1842-1925)

Író, költő. Komáromban született, iskoláit Pesten, majd Jenában folytatta. Sok helyen tanított az országban, igazgatója és rektora is volt különböző felsőoktatási intézményeknek. Számos regényt, elbeszélést, történelmi művet írt. Élete alkonyán 1919-ben került Miskolcra, itt élt haláláig.

A Csengey Gusztáv utcát a Papszer és az Uitz Béla utca határolja.

Horváth Lajos (1824-1911)

Politikus, főrendházi tag, Miskolc díszpolgára. Alsózsolcán született, iskoláit Miskolcon, Debrecenben és Pozsonyban végezte. 1848-ban Szemere mellett dolgozott, 1849-ben tagja volt a koronát Orsován elrejtő csapatnak. 1865-ben kapcsolódott be a politikai életbe újra. Barátságot ápolt Arany Jánossal. Országgyűlési képviselő volt hosszú időn keresztül (1873-1896). A vagyonát városunkba hagyta. Miskolc kiemelkedő egyénisége volt ő is.

A róla elnevezett utca a Hősök terénél kezdődik és egészen a Búza térig vezet.

Szabó Lőrinc

Bem József (1794-1850)

,,Józef Zachariasz Bem, magyarosan Bem József, felvett muszlim nevén Murád (Tarnów, 1794. március 14. – Aleppó, 1850. december 10.) lengyel származású magyar honvéd altábornagy majd oszmán pasa, „a székelyek Bem apója”. A kis termetű, vézna, beteges embernek hatalmas volt a lelkiereje. A csata napján valódi hősként viselkedett, nagy kócsagos csákójával mindenütt elöl járt, és sok sebtől eltorzult arca belső tűztől égett. Példamutató rettenthetetlensége átragadt katonáira is. Különösen a székelyek ragaszkodtak hozzá babonás tisztelettel. Hadvezérként mesterien alkalmazta az ágyú-ütegeket, szerette a gyors helyváltoztatáson alapuló meglepetés-taktikát. Ezért nagyon megfelelt számára a kicsi, hegyes-völgyes országban kis létszámú sereggel vívott küzdelem. Önzetlen, halált megvető bátorságú, tanult és ügyes katonaként kötelezte el magát a szabadságharc eszméje mellett. Petőfire óriási hatással volt, ez a hatás felfedezhető verseiben is. Távol tartotta magát a magyar vezérek pártoskodásától, ezért élvezte Kossuth Lajos teljes bizalmát. A kormány utasításait azonban nem sokra tartotta, és nemcsak a katonai, de a polgári igazgatás kérdéseiben is attól függetlenül szeretett eljárni. Élete fő céljához, a lengyel szabadságért folytatott küzdelemhez haláláig hű maradt. A vallási áttérés ehhez csak eszköz volt. Ha megéri az 1853-ban kirobbant krími háborút, minden bizonnyal hatékonyan harcolt volna az Orosz Birodalom ellen.''

A Bihari János utcától indul és érdekes ívet leírva a Kont István utcába vezet.

Szabó Lőrinc (1900-1957)

Költő. Miskolcon született, ősei nemesi címet Bethlen Gábortól kaptak. Elemi iskolai tanulmányait még Miskolcon kezdte, de már Balassagyarmaton és Debrecenben fejezte be. Fordított, írt, szerkesztett. Első versei 1920-ban jelentek meg a Nyugatban. ,,1927-ben Pandora címmel művészeti és kritikai folyóiratot indított. (...) 1828. és 1944. között a Magyarország című újságnál lett olvasószerkesztő.''

,,Költői és műfordítói életműve a magyar líra ritka kivételes teljesítménye. Életműve nemcsak valamely történeti jelen idő eseményeinek átélése, emberi és társadalmi igények bejelentése, hanem a létezés egészében való jelenlét átgondolásának poétikai alkalma. A költő Tao te king című, 1931-ben írott versének szavaival: „igaz egész csak ellentéteiddel együtt lehetsz”. Szabó Lőrinc versében egyszerre minden „épül és omlik”. Minden állítását ugyanabban a mondatban kétségbe is vonja. Nem a tagadás szándékával, hanem a kérdezés pontossága érdekében. „Te is egy lehetséges világ vagy” – hangoztatja a Russell filozófiájából átvett biztatást. Ennek érdekében kérdezi végig Russell és Stirner filozófiáját, majd a kelet bölcseit. Szabó Lőrinc verseinek sokak által dicsért formai erőssége: ennek a sokféleségnek az összefogása a kompozícióban. Sokat emlegetett merész poétikai szabálytalanságai: a változtathatatlannak látszó rend szabályain ütött sebek; az üdvözülésért kiáltó szenvedés ziháló jajdulásai. Mintha a 20. század világirodalmának olyan nagy lírikusai vitatkoznának ezekben a költői szólamokban, mint Gottfried Benn és T. S. Eliot, akiket ő maga is fordított. Verseinek többféle olvasata érvényes lehet, mégis, talán a többféle tendenciájú olvasatnak egyszerre való megjelenítése adhatja a Szabó Lőrinc-i költészet világirodalmilag is érvényes jelentőségét.''

1949-től nacionalista nézetei miatt mellőzték, ennek ellenére 1954-ben József Attila díjat kapott. Az '56-os forradalom Miskolcon érte, éppen irodalmi estet tartott.

A Szabó Lőrinc utca a Hadirokkantak utcából nyílik és egészen a róla elnevezett általános iskoláig tart, illetve vele párhuzamosan fut a róla elnevezett sétány is.