Szerencsések vagyunk mi magyarok, mert ha igazán szépet akarunk látni, nem kell az országhatáron túlra utaznunk. Amúgy is egyedi a helyzetünk a világon, nincs még egy nemzet, melyet saját határai vesznek körül. Határainkon belül maradt a csodás Bükk is és ebben a hegységben van egy mesterségesen felduzzasztott, meseszép tó, melyet a XIV. század elejétől ismernek a helyiek és amely mai formáját a vaskohászatnak köszönheti. Ennek a tónak először nem is volt neve, - a "régiek" Fel-tónak nevezték, mert a falu felett volt található - ezért egyszerűen Tajnak nevezték a német teich - tó jelentésű - szó után. Az egyik régi újságban pedig Diósgyőri-tóként aposztrofálták. A Hámori-tó elnevezés az első világháborút követően vált használatossá.
Forrás: origo.hu
,,Elődje a Szinva édesvízi lerakódása által visszaduzzasztott Fel-tó volt, amelyet először 1319-ben említett egy pálos kolostorral kapcsolatos oklevél." (forrás: hellomiskolc.hu)
A cölöpökre épült strand. Forrás: Miskolc a múltban Facebook csoport.
Történt aztán, hogy az ómassai kohónál "helyigény" lépett fel, amit a község már nem tudott biztosítani. Ekkor az új kohó helyét Újmassán jelölték ki, itt viszont a kicsiny Fel-tó vize kevés lett volna. A vashámorokat mozgató erő folyamatos biztosítása miatt szükség volt egy víztározóra. A Szinva- és a Garadna-patakok találkozásánál lévő kis tavacska egy csapásra az ipari élet fontos "kellékévé" vált.
Fazola Frigyes, Henrik fia építtette a gátat, mely a vizet duzzasztotta. A terveket Anton Seidl, kamarai mérnök készítette. 1813-ra datálják a víztározó elkészültét, de az utolsó simításokat 1815-ben fejezték be. Magyarország legrégibb víztározójaként ismerjük. Érdekesség, hogy a tó kapacitását "vederben" adták meg, ami 18 és negyedmillió volt.
Kilátás a Palotaszállóból. Forrás: kepguru.hu
Már a XIX. század végétől lehetett csónakázni a tavon, - egészen 1944-ig, majd 1956-tól - télen pedig a korcsolyázás szerelmesei hódolhattak kedvenc tevékenységüknek. A Palotaszálló építésekor - a húszas évek közepétől - a Szinva-patakot más mederbe kellett terelni, így a tó alatt találkozik a Garadnával, ennek következtében vízellátása kicsit megcsappant. Lassan rájöttek arra is, hogy idegenforgalmi szempontból is jelentős szerepet játszik majd.
A Hámori-tó meder víz nélkül. Forrás: Miskolc a múltban Facebook csoport.
1913-ban gátszakadás történt, később pedig egy vándorpatkány invázió tett akkora kárt benne, hogy 1931-ben az országút melletti része megcsúszott, javítani kellett. 1951-ben lecsapolták új ,,fenékzúgók beépítése és gátjavítás miatt."
Fakutyázók a Hámori-tó befagyott feluletén. Forrás: Miskolc a múltban Facebook csoport.
A tó bőséges pisztrángállományát a helyiek kedvükre dézsmálhatták, azonban ez megszűnt a Palotaszálló építésekor. Attól kezdődően a szálló engedélye kellett a halászathoz.
Forrás: post-card.hu
Nincs róla semmilyen információnk, hogy megvalósult volna, de érdekesség, amit a Magyar Jövő egyik, 1927. februári számában olvashatott a nagyközönség:
,,(..) a tó közepén táján lévő vízesést alulról különböző égőkkel meg fogják világítani, úgy hogy esténként a csolnakázók részére tündéri látványt fog nyújtani."
Forrás: barlang.hu
Még két méter mélyen is 20-22 fokos a tó vize, ezért 1932-ben egy strandfürdőt építettek, mely cölöpökre épült és 1944-ig működött. Sőt, ennél merészebb ötletek is voltak a tóval kapcsolatban. A harmincas években a Földművelésügyi Minisztérium ezt a levelet kapta Lillafüredről, melyben egy jövőbeni szabadtéri medence terveiről alkudoznak:
,,Alulírott ehelyütt azon tiszteletteljes javaslatot teszi, hogy tekintettel Lillafüred jövőbeni remélhető fejlődése és nagyobb mérvű látogatottságára, a medence oly mértékben képeztessen ki, melyek az úszó versenyek tartására is alkalmassá teszi. Ez elérhető lenne ez által, hogy a medence hosszúsága 50 mben szélessége pedig 18mben állapíttatnak meg."
Forrás: Miskolc a múltban Facebook csoport
1945. után kajak- és csónakverseny, illetve vitorlásverseny szórakoztatta a nagyérdeműt.
Miskolc városának egyik legnagyobb autóbusz balesete történt itt 1972. október 5-én. Egy busz a Garadna-patakba zuhant, húszan sérültek meg.
Forrás: Miskolc a múltban Facebook csoport
A 2010-es nagy miskolci árvíznél is gátszakadástól tartottak, ami végül szerencsére nem következett be, a gát kitartott, megóvta városunkat a még nagyobb ártól. 2017-ben pedig újra vitorlásversenyt rendeztek a tavon.
A tógát a 19. század első felében. Forrás: Boros Árpád: A diósgyőri acélgyártás és energiaellátás története.
A hegyekben a hóolvadáskor nagyobb vízmennyiség indul el városunk felé. Ezt felfogó, megállító funkciót is betölt a Hámori-tó. A déli parton turistaútvonal vezet, pihenőkkel "fűszerezve". A tavon manapság is lehet csónakázni, vízibiciklizni.
A víztározó ma 0,4 millió köbméter kapacitású, kb. 1,5 km hosszú és átlagos vízmélysége 9 méter, legmélyebb pontján a 30 métert is elérheti. Az egész tó terjedelme pedig 12 hektár. Érdekesség még, hogy többször történt meg a tó ,,lehalászása", ami a tó leengedésével járt és a meder aljának tisztításával.
A Hámori-tó lehalászása 1939-ben. Forrás: filmhiradokonline.hu.
Miskolc oly' sok gyöngyszeme közül egyik a Hámori-tó, melynek látványa, hangulata egyedi, még a megannyi szépséggel rendelkező hazánkban is. Érezzük magunkénak, becsüljük meg értékeit és látogassuk meg minél többet, ha tehetjük!
Források:
Wikipédia
hellomiskolc.hu
elmenyekvolgye.hu
Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7.
Boros Árpád: A diósgyőri acélgyártás és energiaellátás története 1770-2006
Szojka Ágnes cikkgyűjteménye
Csorba Piroska - Fedor Vilmos: Miskolci legendák
https://bestofcafe.hu/
egykor.hu
barlang.hu
eszakhirnok.com
boon.hu
origo.hu
post-card.hu
Miskolc a múltban facebook csoport képei
Szojka Ágnes cikkgyűjteménye
