2018. május 08. írta: Reiman Zoltán

Árpád szent fája

A Fráter György Gimnázium tűzfalán látható ez a kombinált, kerámia-falfestmény alkotás, melyet 2017-ben restauráltak. Ezért - is - érdemes járni a minden hónap második szombatjára meghirdetett tematikus sétára, mert ilyen különlegességeket is megmutat nekünk Kupcsik Sarolta, a séta idegenvezetője. Bevallom őszintén, én több képet is készítettem róla, de a gimnázium honlapján jobbat találtam mindegyiknél, úgyhogy inkább ezt publikálom ebben az írásomban.

Árpád Szent fája a Fráter udvarán

Árpád-ház ,,Az Árpád-ház (Turul-dinasztia) a honfoglaló magyar törzsszövetség vezéréről elnevezett dinasztia. Árpád fejedelem leszármazottainak uralkodása idején került sor a magyar királyság megalapítására. A honfoglalást követően, körülbelül 900-tól Árpád eltűnik a forrásokból, a Kárpát-medence valós hatalmi viszonyai, a kialakuló fejedelemségek kiterjedése és jelentősége ismeretlenek. A honfoglalástól Gézáig terjedő időszak források hiányában gyakorlatilag teljesen ismeretlen. Árpád utódai közül a Géza által vezetett fejedelemség emelkedett ki a többi közül, amit a Géza-kori Tisza-vidéki terjeszkedés mutat a Géza-féle német felszerelésű hadsereg tagjainak normann-kardos temetkezéseivel. Valószínűleg jelentősebb hatalmi központ volt még Somogyban, ahol egy másik Árpád-ág uralkodott. Ennek a családnak két utolsó tagja, Tar Szerénd és Koppány. Koppány és a többi fejedelem (Ajtony, Gyula) legyőzésével István biztosította az Árpád-ház uralmát a Kárpát-medencében, amelyet 1301-ig István nagybátyjának, Mihálynak leszármazottai kormányoztak. Az uralkodóházak közül az Árpád-ház adta a legtöbb katolikus szentet, valamint egyedüli dinasztiaként, – a pápai privilégiummal szemben – az Árpád-házi királyoknak kinevezési jogköre volt az egyházi tisztségek terén. Az évszázadok során - a kiterjedt házassági kapcsolatokkal rendelkező dinasztia - az Árpádok vére szinte valamennyi későbbi nagy európai dinasztia uralkodóiban is csörgedezett (Valois, Habsburg, Bourbon, Anjou, Jagello) úgy ahogyan a magyar arisztokrácia (Garayak, Cilleiek) tagjaiban is. Hasonlóképpen az Árpád-házi királyok mindig külföldi feleségei révén a magyar uralkodók génjeiben minden generációval egyre több nem-magyar, német, francia, olasz, orosz, lengyel, kun, görög és más elem jelent meg. A 972–1301 közötti időszakot a dinasztiáról Árpád-kornak nevezzük.'' - írja a Wikipédia, a szabad enciklopédia.

Az Árpád-ház családfája

,,2001. szeptemberében avatták fel Vincze Ildikó kerámikusművész alkotását a Fráter György Katolikus Gimnázium és Kollégium belső udvarán található önkormányzati tűzfalán. Az alkotást mintegy családi 'vállalkozásban' készítette el a művésznő. Segítségére volt lánya Balogh Zsófia (szobrász) valamint veje László Dániel (festőművész), ők végezték a Képes Krónika diára történő felvitelét majd a diáról M=1:1-es felfestés után a szentek megrajzolását, maga a freskó festése 2 hónapig tartott. Valamint hozzájuk csatlakozott Sütő Róbert miskolci festőművész is, ő elsősorban a feliratokat készítette el. A kerámiák megmintázását Vincze Ildikó és Balogh Zsófia végezte. A freskó létrejöttét két és fél év munkája előzte meg. A képi megformálásban a Képes Krónikára, mint hiteles irodalomra támaszkodott a művésznő. A freskó az Árpád-házi magyar királyi dinasztiát mutatja be mintegy családfa. Az alkotáson szimbolikus cserépkerámia elemekkel is találkozhatunk. Az oszloprendszer imitálásával a szakrális teret idézte fel a művésznő, ezekre az oszlopokra mintegy pecsétként négy szimbólum került föl. A két szélső a Nap és a hold, ezek az Altáj hegységben végzett ásatások során előkerült szimbólumok. A harmadik egy keresztábrázolás egy XII. századi úrasztali edényről való, feltételezhetően Szent László idejéből. A negyedik pecséten szintén keresztábrázolás látható, amint a hármas malomból Árpád-kori kettős kereszt nő ki.''

,,Az elnevezés eredete A ma Árpád dinasztiájába sorolt uralkodók soha nem nevezték magukat Árpád-házból valónak. Ha fel is merült a régmúlt ősökre való hivatkozás igénye, nem Árpádot tekintették dinasztiájuk névadó ősének. Árpád kori királyaink nem, vagy csak nagyon ritkán adták fiaiknak az Árpád vagy Álmos nevet, pedig a korban a névadásnak fontos szimbolikus jelentősége volt. Mindössze egy Árpád nevű herceget ismerünk (II. Géza fiát) és Álmos nevű herceg is csak kettő volt (I. Géza és Vak Béla fia) közülük is a második csaknem biztosan nem Álmos fejedelem utáni tiszteletből kapta nevét. Kézai Simon krónikájában a dinasztiát, mint Turul nemzetséget nevezte meg (de genere Turul). Azonban máshol nem lelhető fel ez az elnevezés, így valószínűleg a krónikaíró az uralkodó és a nemesség közötti viszony megváltozását, új értelmezését kívánta ezzel alátámasztani. Az uralkodóház középkori megnevezése jellemzően a szent királyok nemzetsége volt. Az Árpád-ház elnevezés újkori, a dinasztiákban gondolkodó történetírásunk terméke. A magyar történelemkutatók a 18. század közepén ismerkedtek meg két a korra vonatkozó forrással, Bíborbanszületett Konstantin A birodalom kormányzása (első ismertetője Kéri Borgia Ferenc) és Anonymus A magyarok története című művével (Bél Mátyás). Konstantin császár szerint Árpád volt a magyarok első fejedelme, Anonymus szerint Álmos. A kor jelentős kutatója, Pray György Konstantin császár állítását tartotta elfogadhatónak. 1770-ben Pálma Károly Ferenc Pray Györgyre támaszkodva alkotta meg az Árpád-ház és az Árpád-kor fogalmakat. Az elnevezésből máig tartó gyakorlatot Katona István teremtett, aki ugyan Álmost tekintette időben első fejedelemnek, de az Árpád-ház elnevezést használta, mert – az ő megfogalmazásában – „Árpádnak a hatalma kiterjedtebb és erősebb volt, mint az apáé, Álmosé”.'' - írja a Wikipédia, a szabad enciklopédia.

Ez a kép még a restaurálás előtt készült

Ha már szent fánál tartunk, ki tudja hol áll Árpád fejedelem fája? Ez a fa ugyan teljesen más, mint a miskolci, - egy élő fáról beszélünk - de a története felettébb érdekes. A legenda úgy szól, hogy 907-ben, mikor Árpád seregével a pozsonyi csatába vonult, Héderváron, egy kocsonyás tölgy alatt pihent meg és ott tartott haditanácsot. A helyiek szerint még a mai napig látni a fejedelem lovának a kötőfékének a nyomát az öreg tölgyön. A botanikusok szerint ''csak'' 7-800 éves, de az vitán felül áll, hogy ez hazánk - egyik - legöregebb fája. A nemes tölgy 1942 óta védett.

Árpád fejedelem fája Héderváron

,,A dinasztia mitikus eredete A Képes krónikában fennmaradt szövegváltozat Álmos eredetéről: Latinul: „Anno ab incarnatione Domini sexcentesimo LXX-o VII-o, a morte vero Atyle regis Hungarorum anno centesimo quarto, tempore Constantini imperatoris tertii et Zacharie pape, sicut scribitur in chronica Romanorum, Hungari de Scytia secundo egressi sunt hoc modo, quod Eleud filius Vgeg ex filia Eunodbilia in Scytia genuit filium, qui nominatur Almus ab eventu, quia mater eius in sompno innotuerat avis quasi in forma austuris veniens, dum esset gravida, et quod de utero eius egrederentur torrens ac in terra non sua multiplicaretur. Ideoque factum fuit, quod de lumbis eius gloriosi reges propagarentur. Quia vero sompnium in lingua nostra dicitur alm, et illius ortus per sompnium fuit prenosticatus, ideo ipse vocatus est Almus qui fuit Eleud, qui fuit Vgeg, qui fuit Ed, qui fuit Chaba, qui fuit Ethele […]” Magyarul: „Az Úr megtestesülésének 677. esztendejében, Attilának, a magyarok királyának a halálát követő 104. évben, III. Konstantin császár és Zakariás pápa idején, amint az meg van írva a rómaiak krónikájában, a magyarok másodszor is kijöttek Szkítiából az alábbi módon. Eleud, Ugek fia Szkítiában Eunodbilia leánytól egy fiút nemzett, kit Álmosnak neveztek el arról az eseményről, hogy anyjának álomban úgy tűnt, egy madár, héja formájában jőve, őt teherbe ejtette, és hogy méhéből egy sebes patak indult meg, de nem a saját földjén sokasodott meg. Ezért történt, hogy ágyékából dicső királyok származnak. Mivel pedig a sompniumot nyelvünkön alm-nak mondják, és hogy maga a születés álom által volt előre bejelentve, ezért hívták őt magát Álmosnak, ki volt Eleud, ki volt Ugek, ki volt Ed, ki volt Csaba, ki volt Etele […] fia.”

Dr. Kovács Péter agrármérnök, a tölgy lehullt makkjait begyűjtötte, csíráztatta, és otthon nevelgette, majd az Országos Erdészeti Egyesület Győr-Moson-Sopron megyei Magánerdő Helyi Csoportja hét facsemetét ültetett az Árpád fa mellé, melyeket a hét vezérről neveztek el.

Források:

kozterkep.hu

frater.hu

origo.hu

Wikipédia

A Tourinform garantált városi setaja, Kupcsik Sarolta idegenvezető

Mini