Tíz érdekes történetet gyűjtöttem össze városunkban történt esetekről, melyek az ország történelmében meghatározó szerepet betöltő emberekkel történtek. Fogadjátok őket szeretettel!

Nem véletlenül varázsolta el a Diósgyőri vár szépsége (is) Nagy Lajos királyunkat. Zólyomi Sándor felvétele. 

József Attila Ódája

A világtörténelem egyik legszebb szerelmes versét József Attila Lillafüreden írta. Az Írók Gazdasági Egyesületének egyhetes konferenciájára érkezett a Palotaszállóba - 1933-at írtunk ekkor -, és itt ismerkedett meg - vagy inkább látta meg - Marton Mária művészettörténésszel, akihez a verset írta. Állítólag a versért "cserébe" még pofont is kapott az akkori kedvesétől nyilvános helyen.

fotó: elmenyekvolgye.hu

A Palotaszálló függőkertjében található József Attila szobra, melyet 2005-ben állították a költő 100. születésnapja alkalmából. Varga Éva alkotása. A szobor mellett a kőbe vésve az Óda részleteit is olvashatjuk.

Petőfi Sándor Alkonya

Petőfi Sándor, nemzetünk nagy költője a Diósgyőri vár romjainál írta - 1847-ben - az Alkony című versét. De nézzük, miként számol be Diósgyőrről Úti leveleiben:

Telepy Károly festőművész képe a várról 1860-ból. Forrás: diosgyor-lillafured.hu

,,Ebéd alatt kompánia alakult, kirándulni Diósgyőrre a hámorba. Nekem tetszett ez a legjobban, mert Diósgyőr vidékét már oly rég s oly sokszor hallottam magasztalni, s még nem láttam. Sokat vártam, de még többet találtam. Oh e bájos völgy, alig félórányira Miskolctól. A völgy elején fekszik a falu, s benne nagy Lajos király leányának, Máriának kastélya. Most már csak rom, természetesen. Négy tornya áll még, az is csak félig, csonkán. Ha lakhelyéről megitélhetjük lelkét, a királyi hölgy költői lélek volt, s azért – mindamellett, hogy… volt – tisztelet emlékének..." (hellomiskolc.blog.hu - A költészet napjára: költők és írók Miskolcról)

Az Miskolcról elvágyódó költő

Miskolczi Csulyak István (1575-1645) egy rövid ideig református lelkész volt Miskolcon. Országos hírűvé latin nyelven írt naplója és költészete tette. Régi miskolci családba született, de már a Hegyalján, jelesül Tolcsván látta meg a napvilágot. Németországban tanult, majd visszahozta az élet Miskolcra (1612-1616), ahol állandóan a távozás gondolata foglalkoztatta szűkebb hazájába. Az 1615-ben történt török betörés alkalmával őt ért atrocitás jó indok volt városunk végleges elhagyására.

fotó: Erdélyi digitális adattár

,,(...) Ez év november 20-án, advent első vasárnapján, amikor hajnalban prédikációmon elmélkedtem, még hajnali szürkületben az egri törökök váratlanul ellenségesen ránk törtek, a városiaknak minden lovát, meg az enyémet is, elburcoltak, s nekem nagy ijedtséget okoztak. Néhány közülük ugyanis, amikor egyedül voltam, házamra tört, megvertek, sőt meg is ölték volna, ha szappant és sajtot adva le nem csendesítem a dühös kutyákat. Mivel sem a városiak, sem a zsellérek, akiket hívtam, nem jöttek segítségemre, nyomban eltökéltem, hogy ezután szűkebb hazámban fogok lakni."  (A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (Miskolc, 2001, Herman Ottó Múzeum) - Gyulai Éva: A miskolci Miskolci Csulyak. Miskolci Csulyak István miskolci működése (1612-1616), 231-232. oldal)

Ezt közölte a városunk bírójával és a nemesekkel, hogy pótlásáról tudjanak gondoskodni. 1616 márciusában pedig elköltözött Olaszliszkára. Érdekesség, hogy állítólag hat felesége volt, akiktől tíz gyermeke született.

A hegedűművész, akinek életében szobra volt Miskolcon

A miskolci Zenepalota 1927-ben épült. Rövid ideig Hubay Jenő (1858-1937) hegedűművész nevét viselte az épületben működő iskola, aki ekkor még élt. A művész hálából egy szobrot ajándékozott a nevét viselő oktatási  intézménynek.

Forrás: kozterkep.hu

,,Hubay Jenő 1928-ban töltötte be 70. életévét, melynek megünneplését már 1927 decemberében előrevetítette a róla elnevezett miskolci konzervatórium (Városi Hubay Jenő Zeneiskola) új Zenepalotájának felavatása. Az esemény egybeesett a zeneiskola fennállásának 25. évfordulójával, s a kettős alkalomból rendezett ünnepélyen, 1927. december 17-én Hubay Jenő is megjelent, sőt, a tiszteletére rendezett hangversenyen maga is fellépett: eljátszotta Stradivariusán a hajdan Liszt társaságában többször is előadott hegedűszólót a Koronázási miséből, valamint saját Adagióját és II. csárdajelenetét. Emellett a konzervatóriumnak ajándékozta azt a Ligeti Miklós által készített ezüstözött bronzszobrát, amelyet a fővárostól kapott 1912-ben." - írja a Wikipédia, a szabad enciklopédia.

Miskolc bölcse, aki legyőzte a miniszterelnököt

Bizony Ákos ügyvéd, újságíró, országgyűlési képviselő, a Tiszáninneni Egyházkerület ügyésze, a város Építészeti Bizottságának tagja és számtalan közéleti egyesület elnökségébe tartozott, még felsorolni sem könnyű életének állomásait, vállalásait.

Bizony Ákos. Forrás: Wikipédia

Bár Pesten született, családja tősgyökeres miskolci. Édesapja munkája miatt számtalan helyen megfordultak az országban, 1862-ben érkeztek vissza városunkba. Tanulmányait Miskolcon és Késmárkon végezte, a jogot Eperjesen és Pesten. Iskolái elvégzése után apja irodájában praktizált, majd a nemrégiben alakult Kamara titkára lett. 1876-ban önálló irodát nyitott.

A Függetlenségi és '48-as párt vezéregyénisége volt politikailag aktív éveiben, amelytől 1918-ban vonult vissza. 1901-ben lett Miskolc országgyűlési képviselője először. 

1905-ben a Szabadelvű párt színeiben a miniszterelnök Tisza István indult a választásokon a miskolci északi kerületben. Ellenfele Bizony Ákos volt az ellenzék képviseletében. Tisza István a Gömöri pályaudvarról gyalog érkezett a belvárosba - a Korona szállóba, szálláshelyére -, útján több atrocitás is érte. 

1905. január 31-én volt a választás pontos napja, melyen 507-398 arányban veszített a miniszterelnök Miskolc bölcse ellen, és a kormánypárt is elbukta vele együtt az országos választást. Érdekesség, hogy a déli kerületben Soltész Nagy Kálmán is bukott az ellenzéki képviselő ellenében. 

Politizálása alatt egyszer az igazságügyi tárcát is felajánlották neki, de ő ezt nem fogadta el. Felesége Hosszúfalussy Róza festőművész volt, saját gyermekük nem lévén, egy örökbefogadott kislányt tekintettek sajátjuknak és szépen felnevelték. Házuk az egykori Werbőczy kúria volt, amely a Dózsa György és Kis-Hunyad utca sarkán állt, később lebontották.

Bizony Ákost mélyen megrázta Trianon, igaz magyarként nem értette miért tették ezt ezer éves hazájával a "győztes" nemzetek. Nem értette miért csak Magyarország bűnhődött első világháborús tetteiért és nem értette miért hitték el a környező népek arcátlan hazugságait - etnikai, történelmi jellegű - Európa vezető hatalmai.

1922-ben hunyt el, a családi mezőnyéki - ma Nyékládháza - kriptában temették el.

"Fáklyás zene" Kossuth Lajos tiszteletére

1879-ben a Habsburgok olyan törvényt hoztak - kifejezetten Kossuth miatt - amely tíz év elteltével megfosztja az egykori kormányzót állampolgárságától, erre válaszul a magyar városok sorra díszpolgárukká választották. Jelesül Miskolc is, ahol városunk első díszpolgára lett 1886-ban.

Kossuth szobrának avatása 1898-ban Miskolcon. Forrás: Szendrei János: Miskolc története és egyetemes helyirata IV., 306. oldal.

Mindössze kétszer járt nálunk, mégis Magyarország első köztéri egész alakos szobra városunkban állíttatott fel. Róna József alkotása, melyet 1898-ban avattak, pünkösd hétfőjén, a szabadságharc 50. évfordulójának alkalmából.

De térjünk rá Kossuth 1840-es miskolci látogatására. Augusztus 16-án érkezett városunkba a későbbi kormányzó, akit a lelkes miskolciak fáklyás zenével köszöntöttek a Három rózsa szálló előtt. 

,,A Három rózsa fogadó előtt, hol Kossuth szállva volt, a résztvevők nagy tömege jelent meg, impozáns fáklyás zenével tisztelvén meg a nemzet kitűnő fiát. A harsány éljenzés és a zenekar játéka után csakhamar előttünk állott Kossuth Lajosnak szép, rokonszenves alakja. S Kun Miklós intézett hozzá jól sikerült beszédet. Mire a nagy hazafi mindenkit meglepő szónoklattal válaszolt, beszédének veleje abban összpontosult, hogy a nemzetnek egybe kell fornia, ha erős akar lenni s megtiszteltetését úgy veszi, mint nem személyét, de elveit illetőt. Szavait harsány éljenek szakiták meg és követték." (Szűcs Sámuel: Emlékezés Kossuth Lajosról, Miskolczon léte alkalmából. Borsodmegyei Lapok, 1902. 221. szám)

Másnap Kossuth Lajos folytatta útját Pest felé, zempléni útját követően.

Nagy Lajos és a Bükk varázsa

Nagy Lajos királyunk rendkívül sokat időzött Diósgyőrben. Nem csak politikai okai voltak ennek, hanem ezeken kívül a vidék szépsége, vadregényes hegyei-völgyei is meghódították a király szívét, így uralkodásának végén majd' minden évben időzött Diósgyőrben, ha háborús tevékenysége ebben nem gátolta.

Nagy Lajos királyunk. Forrás: Szendrei János: A Diósgyőri vár története, 17. oldal.

Így írt Diósgyőr és a király kapcsolatáról az akkori történetírók egyike, Fessler Ignác Aurél 1813-ban, a Magyarország történetét feldolgozó művében:

,,Ott a pisztrángban gazdag Szinva öntözte kellemetes völgyben, a sűrű tölgy- és bikkerdőnek közepette az ő áhitatos lelkületéhez méltó légkört talált, a túlvilági dolgok szemléletének szentelt hazai Pálos-rend remete magányában. Innen egy órányira Miskolc mellett állt a bencések tapolcai apátúrsága, mely akkortájt még istenfélő és tudós férfiakban bővelkedett volt. És másutt is fölhozza Mária királyleány atyjáról, hogy a diósgyőri völgyben, az őstölgyesek árnyékában, a hegyről lerohanó patak mellett, Szent Pál emelkedett remetéivel gyakori bölcs beszélgetésekbe mélyedt, elfeledkezve gondjairól, a földi méltóságról, a koronákról." (Fessler Ignác Aurél: Magyarország története III., 412. oldal)

Ferenc József keresztfia

1853. szeptember 3-án Miskolcra érkezett országos körútja folytatásaként a császár. Látogatását azonban szomorú esemény árnyékolta be. Gróf Szirmay István Tamás császári és királyi alezredessel tragédia történt.

,,Ő Felségét a megyehatártól kisérvén, midőn a város határánál Ő Felségét üdvözölné, rögtöni gutaütés következtén halva bukott le lováról." (Szendrei János: Miskolc város története és egyetemes helyirata IV. 1800-1910, - Ferencz József Miskolcon, 277. oldal)

Miskolc látképe az Avasról a XIX. század közepén. Forrás: Wikipédia.

Ferenc József ekkor folytatta a bevonulást a városba, utána azonban Szirmabesenyőre sietett, a gróf özvegyét személyesen értesítette a szörnyű tragédiáról. A gróf pár hónapos elárvult gyermekét keresztfiává fogadta. Szirmay Alfrédot ezután a népnyelv a király fiának nevezte.

A történet azon részét, amely a keresztapaságot illeti, sokan kétségbe vonják. Szendrei János és Pfliegler J. Ferenc azonban ír róla, így én úgy gondolom, meg kell említenünk ezt a történetet mindenképpen.

A szabadkőműves nyelvújító

1781-ben született meg a szabadkőműves páholy Miskolcon és ennek a páholynak lett pár évvel később a tagja Kazinczy Ferenc. Az ,,Erényes világpolgárhoz" nevű csoportban ,,Orpheus" néven szerepelt nyelvújítónk.

,,Kazinczi és alsóregmeczi Kazinczy Ferenc (Érsemjén, 1759. október 27. – Széphalom, 1831. augusztus 23.), magyar író, költő, a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Kazinczy László ezredes testvérbátyja. Nyelvújító és irodalomszervezői tevékenységével a reformkor előtti évtizedekben a nemzeti felemelkedés és önállósulás ügyét szolgálta. (...)

1784. január 16-án gróf Török Lajos, a kassai tankerület főigazgatója és a miskolci szabadkőműves páholy főmestere felavatta a páholy tagjai közé. Szabadkőművesként ismerte meg Born Ignácot és Angelo Solimant." - írja a Wikipédia, a szabad enciklopédia.

Kazinczy Ferenc. Forrás: Wikipédia.

,,Én nekem a kőmívesség olly társaság, amely kis karikát csinál a legjobb szívű emberekből; melyben az ember elfelejti azt a nagy egyenetlenséget, amely a külső világban van; amelyben az ember a Királyt és a legalacsonyabb rendű embert testvérének nézi, amelyben elfelejtkezik a Világ esztelenségei felől, s azt látván, hogyinden tagban egy lélek, t. i. a jónak szeretete, dolgozik, öröm könnyeket sír, amelyben ki-ki igyekezik ember társainak nyomorúságát a szerint mint tehetsége engedi, könnyíteni (...)." (Várad 2003. 2. évfolyam, 4. szám - részlet Kazinczy egyik leveléből.

,,Iskola leszek Miskolcon!"

Herman Ottó, született Herrmann Károly Ottó, természetkutató, zoológus, néprajzkutató, régész, politikus. A "madarak atyja", polihisztor. Az őskorkutatás és a tudományos barlangkutatás megindítója.

Herman Ottó szobra a Papszeren az öreg múzeumépület előtt.

Ki ne ismerné városunkban munkásságát, azonban életének egyes szakaszai okozhatnak meglepetéseket, találhat érdekes dolgokat a kutató. 

A legenda szerint amikor városunkba kerültek a Felvidékről Hermanék - illetve akkor még Herrmannék - sokáig törte a magyart a kis Ottó, így az iskolás leszek Miskolcon mondatot: ,,Iskola leszek Miskolcon!"-ként ejtette erős német akcentussal. A próféta szólt belőle! 

1957-től iskola viseli nevét városunkban, az ország legjobb gimnáziumai között számon tartott Herman Ottó Gimnázium.

Források:

A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (Miskolc, 2001, Herman Ottó Múzeum) - Gyulai Éva: A miskolci Miskolci Csulyak. Miskolci Csulyak István miskolci működése (1612-1616)

Wikipédia - Miskolczi Csulyak István szócikk, Kazinczy Ferenc szócikk, Hubay Jenő szócikk

lexi.hu - József Attila Lillafüreden írta az Ódát

hellomiskolc.blog.hu - A költészet napjára: költők és írók Miskolcról

Szendrei János: Miskolc város története és egyetemes helyirata IV. - Ferencz József Miskolcon

miskolciszemelvenyek.blog.hu - Ferenc József miskolci látogatásai

miskolciszemelvenyek.blog.hu - A Miskolci Ügyvédi Kamara épülete és Bizony Ákos Miskolc bölcse

Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 5. (Miskolc, 1998, Stehlik Ágnes) - A polgári demokratikus forradalom és a tanácsköztársaság

boon.hu - 120 éves a miskolci Kossuth-szobor

miskolciszemelvenyek.blog.hu - A királynék jegyajándéka - A Diósgyőri vár története

Szendrei János: A Diósgyőri vár története

hermangimnazium.hu

miskolciszemelvenyek.blog.hu - Az utolsó magyar polihisztor

miskolciszemelvenyek.blog.hu - Az ,,Erényes világpolgárhoz" szabadkőműves páholy története

miskolciszemelvenyek.blog.hu - A kormánybiztos miniszterelnök, aki elrejtette a Szent Koronát