Tíz történelmi érdekesség Diósgyőrről
2019. február 23. írta: Reiman Zoltán

Tíz történelmi érdekesség Diósgyőrről

Diósgyőr nevének eredete

 

received_2167671690137542.jpeg

Zólyomi Sándor felvétele

 

,,(...) és tábort ütének a Heuyou-folyó mellett a Tiszáig és Emeudig és ott maradának egy hónapig. Holott is a vezér Bungernek, Borsu atyjának, nagy földet adott, a Tapolucea vizéről a Sauyou vizéig, melyet Miskoucynak hínak, és adott neki egy várat, melyet Geurunak neveznek s azon várat fia Borsu a maga várával, melyet Borsodnak hínak, egy vármegyévé tette." - írja a 13. században Anonymus.

Diósgyőr nevét számtalan változatban találjuk az évszázadok folyamán. Anonymusnál fordul elő először mint fent olvashatjuk, ő Geurunak nevezi. Aztán 1248-ban (1861-ben?) Nagygyőr (ez különböztette meg Kisgyőrtől), 1261-ben Nagyvár, 1313-ban Geur, 1315-ben Győs Geűr, 1333-ban Geör, 1341-ben Gewr, 1366-ban Diosgwr, 1376-ban Dyosger, 1399-ben ismét Nagygyőr, 1416-ban Dywsgewr, 1471-ben Dyosgywr és Dyos Gywr, 1472-ben Diósgyewr, 1473-ban Dyosgyeor, 1478-ban Dyosgyer és Diósgyeör, 1504-ben Dyos Gewr. Érdekesség, hogy Rákóczi fejedelem Miskolcon tartózkodása idején Diós Gyűrnek írja. A Győr név egyébként a középkorban személy- és nemzetségnévként is szerepel az írott forrásokban.

Először tehát Geurunak - Győrnek - nevezték a kör alakú földvár miatt, amely már a honfoglalás korában - vagy akár már sokkal korábban - létezett. 

Na de miért diós? Szendrey János, Miskolc nagy helytörténésze, monográfusa szerint a pálos rend remetéinek elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy a gyümölcsös-, dióskertek meghonosításával Diósgyőr Diós-győrré lett a 14. század folyamán. 

 

 

Ősi vár a mostani alatt

 

img_20181030_173140.jpg

,,Győr kétségkívül őskori földvár volt s nem lehetetlen, hogy később a Nagy Károly által nyomott s az erdők és hegyek felé visszahúzódó avarok is megszállották s újból megerősítették;"  (Szendrey János: Miskolc története és egyetemes helyirata II. 37. oldal)

A vár egykori kör alakját lassanként elvesztette és az egészen a környékbeli hegyekig felérő körsáncai helyett a vár belső építményeire koncentráltak. Az egykori szedett-vedett kis sátortábort felváltották a fa épületek, majd a kőből készült elemek.

 

 

Petőfi és az alkony

 

40674455_2001240703500214_2089723549118889984_n.jpg

Zólyomi Sándor felvétele

 

A közelmúltban írtam arról, hogy Petőfi Sándort megihlette a Diósgyőri vár környezete és itt írta az alkony című versét. 

,,Ebéd alatt kompánia alakult, kirándulni Diósgyőrbe a hámorba. Nekem tetszett ez a legjobban, mert Diósgyőr vidékét már oly rég s oly sokszor hallottam magasztalni, s még nem láttam. Sokat vártam, de még többet találtam. Oh e bájos völgy, alig félórányira Miskolctól. A völgy elején fekszik a falu, s benne nagy Lajos király leányának, Máriának kastélya. Most már csak rom, természetesen. Négy tornya áll még, az is csak félig, csonkán. Ha lakhelyéről megitélhetjük lelkét, a királyi hölgy költői lélek volt, s azért – mindamellett, hogy… volttisztelet emlékének..." (hellomiskolc.blog.hu - A költészet napjára: költők és írók Miskolcról)      

 

  

Kis a vár mellett

 

17952652_507417016048797_4938857405228254245_n.jpg

Forrás: Miskolc a múltban Facebook csoport

 

Volt egy kis tó a vár mellett, amely a varárok vízellátasáért volt felelős. A tavat az ötvenes években töltötték fel, a forrásait bekötötték városunk vízellátásába. Érdekesség, hogy mindenki biztosan látta már a tavat - mégsem maradt meg az emberek emlékezetében -, hiszen a papír kétszázas hátulján láthattuk a egy korabeli metszet ábrázolásán.

 

  

Pálosok Diósgyőrben

 

img_20181211_105847.jpg

Forrás: old.miskolc.hu

 

A szentléleki pálosokról sokan hallottak város- és megyeszerte egyaránt. A diósgyőri pálosokat azonban kevesen ismerik, pedig Diósgyőr elnevezése is a nevükhöz köthető többek között. A Krisztus Szent Teste néven felszentelt kolostorban éltek a mai Majláth területén. Vajon mikor épült a diósgyőri pálos kolostor?

Erre teljes bizonyossággal nem tudunk választ adni. Annyi bizonyos, hogy 1304. április 5-én okleveles említést tesznek róla. Ekkor István nádor - Ernye bán fia - halastavat adományozott a diósgyőri remetéknek. István nádor haláláig - 1315-ig - támogatásáról biztosította a diósgyőri pálosokat és a szentléleki pálosokat is. István nádort tekintjük a diósgyőri pálos kolostor alapítójának és a középkori Diósgyőri vár (át)építtetőjének is. A szerzetesek szerencsétlenségére azonban jött a reformáció és 1526-ban jött a vég. Serédy Gáspár, Ferdinánd király híve volt, a diósgyőri kolostort feldúlta. Az indoka szerint a kolostor akkori perjele Szapolyai János király híve volt. A szentléleki kolostorhoz hasonlóan véglegesen Balassa Zsigmond pusztította el 1549-ben. 1563-ban már elpusztult monostorként tartották számon.

1638-tól a pálosok "reaktiválódtak". 1708-ban az akkori rendfőnökük a királytól a diósgyőri pálos javakat is visszakéri. 1737-ben vissza is kapják az egykori Csenik - Csanyik - és Szilvásmezsgye nevezetű birtokokat, a szentléleki kolostorral egyetemben. A kolostor és a templom újjáépítése - mely Kotnaki Fülöp sajóládi perjel szorgalmazására indult meg - 1739-ben kezdődött és 1742. május 27-ére készült el, 10 000 rajnai forintból. A pálosok újjáéledése azonban nem tartott sokáig. II. József úgy gondolta a rend nincs hasznára, ezért 1786-ban feloszlatta.

A Boldogságos Szűz Mária szobor, mely ma is látható a diósgyőri római katolikus templom előtti kereszteződésben - és amely a miskolci Csupros Mária "testvéralkotása" - 1811-ben került el a kolostorból. 1811. június 17-én oszlott fel véglegesen a felsőgyőri kolostor, ekkor kincstári kezelésbe került. Épületét csaknem napjainkig nagyrészt az Erdőgazdaság és utódintézményei használták. Információim szerint pár éve a Nébih vette át a területét. Az egykori kolostor kertje műemlékvédelem alatt áll. 1973-ban a majláthi lakótelep építése előtt régészeti feltárás kezdődött, melyet ideiglenesen félbehagytak és amelyet azóta sem folytattak.

Érdekesség, hogy 1928-ban Füstös Pál plébános javaslatára változás történt Diósgyőr címerében. Az addigi címer Szűz Máriát ábrázolta a kis Jézussal két diófa között. A diófákat palmafákra változtatta, azért mert a pálosok címerében ez szerepel. Ezzel akarta szimbolizálni a pálosok és Diósgyőr egységet. A belügyminiszter jóváhagyásával ez a csere megtörtént.

 

 

A diósgyőri törökmogyorófa

 

letoltes_4.jpeg

Forrás: hungaricana.hu

 

A diósgyőri törökmogyorófa legendája évszázadok óta él a helyiek emlékezetében. A fát még Nagy Lajos királyunk ültette leánya, Mária születésének alkalmából 1371-ben. A csemetét a Balkánról hozatta, hogy emlékeztesse a török elleni nagy győzelmére. Az idő telt-múlt, a kis vesszőből hatalmas terebélyes fa "cseperedett", amely alatt hozták meg és hajtottak végre a törvény rendelkezéseit, azaz törvényfa lett belőle. 1935-ben száradt ki teljesen, de a miskolciak emlékezetében - persze nem csak ott, hanem az egykori helyén, megjelölve - tovább él.

 

 

A diósgyőri futball

 

20181211_110222.png

Zólyomi Sándor felvétele

 

1910. február hatodikán alakult meg Miskolc és Borsod megye reprezentáns sportklubja, a DVTK, azaz a Diósgyőr-Vasgyári Testgyakorlók Köre, mely fennállása több mint száz esztendeje alatt sok örömöt és bánatot okozott szurkolóinak. A "kirakatban" mindig is a labdarúgó csapat volt, lehetett bármilyen szakosztálya az egyesületnek.

Az "aranylábúak" 1912. szeptember 15-én játszották első bajnoki mérkőzésüket, melyen a Losonc csapata ellen 2-1 arányban diadalmaskodtak. Aztán jöttek az alosztályi és kerületi bajnoki címek, majd 1937-től a másodosztály, 1940. augusztus 25-én pedig az NB1!

Az első kupadöntőt 1942-ben játszotta a csapat - 2-6 a Ferencváros ellen -, majd ezt még öt követte, melyből kettőt győztesen vívott meg. Az először 1960-ban megszerzett Vidék legjobbja cím után, 1979-ben bajnoki bronzéremnek örülhettek a csapat szimpatizánsai. Ekkor Diósgyőr volt a ,,magyar futball fővárosa". Még az olimpiai csapat is a miskolci játékosokra épült.

A gárda jelenleg is első osztályban szerepel, hazai környezetben vívott mérkőzéseit pedig immár a minden igényt kielégítő, 21. századi stadionban rendezheti, amely az idén készült el. A szurkoló külön fogalom Diósgyőrben. Rosszul játszhat a csapat, de lélek nélkül soha! Ezt nem fogadja el a nagyszámú szurkolósereg, amely különleges atmoszférát teremt a diósgyőri katlanban. (Aki nem volt még itt mérkőzésen, az nem is érezhette még az igazi fanatizmust.)

 

  

Várfürdő helyett Lovagi tornák tere

 

Az egykori Várfürdő helyén több forrás található, melyeket valószínűleg már az Anjou-kortól fürdőzés céljára hasznosítottak. A 18. századi műemlék épületet, amely a fürdő területén volt a hatvanas években bontották le. Az 1500 négyzetméteres medencét a hetvenes években választották ketté, víztakarékossági okokból. Szlabócky Pál így fogalmaz: ,,a lakosság általános elpuhulása miatt a fürdő nyitva tartása csak a legmelegebb két és fél hónapra korlátozódik". 

 

48176027_567371793711856_246015623635664896_n.jpgA Mentsük meg a Diósgyőri várfürdőt Facebook csoport fotója 

 

2014-ben a Lovagi tornák terének építésekor bezárták. Azóta nem nyitott ki, jelen pillanatban még nem tudni mi lesz a sorsa. Miskolc nagy hagyományokkal rendelkező fürdője volt, gyönyörű környezetben, nagyon kellemes hangulattal. Kiszolgáló egységei azonban elavultak voltak és a vize is nagyon hideg. Teljeskörű felújítással lehetne újranyitni, melynek lehetőségét vizsgálják a város vezetői. A diósgyőriek nagyon szeretnék visszakapni egykori strandjukat, melyre egyre kevesebb az esélyük.

 

 

A Diósgyőr-tapolcai barlang

 

A barlang különlegességét az adja, hogy közel ezer, a Szeleta-kultúrából származó őskőkorszaki lelet került elő belőle, valószínűleg eszközkészítő műhelyként használták. De találták őskori, bronzkori és középkori leleteket is benne. 

 

szterkep.gif

Forrás: Kuchta Gyula: A Diósgyőr-tapolcai-barlang

 

Bejárata az egykori Várfürdő területén van, külön engedéllyel látogatható. Szendrei János kutatásai szerint a környéken élők úgy gondolják, hogy a barlang egy alagút része, melyen át az egri várba lehet eljutni. Természetesen ezt a kutatások cáfolták.

1982 óta fokozottan védett. A barlang 87 méter hosszú, ,,A felső triász mészkőben kialakult, több bejárattal nyíló inaktív forrásbarlang 70 m hosszban ismert." (termeszetvedelem.hu - Diósgyőrtapolcai barlang)

 

 

Déryné-ház Diósgyőrben

 

img_20181212_093145.jpg

Forrás: A Déryné-ház Facebook oldala

 

A Diósgyőri vár kertjében található az a ház, melyben Déryné Széppataki Róza - a magyar színjátszás egyik legnagyobb 19. századi alakja - élt 1852-1867 között. Az épület a 18. század végén épült, jelenleg szálláshelyként működik.

 

Források:

 

Szendrey János: Miskolc város története és egyetemes helyirata II.

miskolciszemelvenyek.blog.hu - A királynék jegyajándéka - a Diósgyőri vár története, A diósgyőri pálosok nyomában

hellomiskolc.blog.hu - A költészet napjára: költők és írók Miskolcról

miskolcblog.blogspot.com - A Diósgyőri vár melletti tó

boon.hu - A királynék fürdőjét álmodta újra

Szlabócky Pál: Miskolc fürdőinek történetéről...

Dobrossy István (szerk.): Miskolc története 1-5.

Kuchta Gyula: A Diósgyőr-tapolcai-barlang

termeszetvedelem.hu - Diósgyőrtapolcai barlang

Wikipédia - Diósgyőr-tapolcai barlang szócikk

hellomiskolc.hu - Déryné-ház

A bejegyzés trackback címe:

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr5914465814

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bbwd 2019.02.23. 23:25:01

Csak a Diósgyőr!!!
süti beállítások módosítása